Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-10 / 15. szám
Budapest, 1935 április 10. & KERÜLETI HÍRLAP A Fővárosi Ilirlap két héttel ezelőtt indította meg új rovatát: a Kerületi Hírlapot, de ez a rövid két hét elegendő volt arra, hogy fővárosszerte a legszélesebb körökben visszhangra találjon az a törekvésünk, hogy az élet közvetlen panaszát eljuttassuk az illetékes, a legmagasabb fórumok elé. Ennek tulajdonítható, hogy a Kerületi Hírlap anyaga hétröl-hétre nő, a megoldandó és sürgetendő problémák sokasodnak, a feladatok szélesülnek és az elöljárók, a kerület lakosságával közvetlen érintkező vezetők egyre tágultabb keretek közt mutatnak rá azokra a feladatokra, amelyek parciális megvalósítása Budapest totális érdeke. Alább közöljük a két, talán legheterogénebb városrész, az Erzsébetváros és a Vár égető kérdéseit, amelyekre ez a két városrész a legsürgősebben vár feleletet. Erzsébetváros Terjedelmére és lélekszámúra nézve Budapest legnagyobb kerülete Erzsébetváros, amelynek új elöljárója, ZIELINSZKY TIBOR dr. tanácsnok, alig néhány hete vette át hivatala vezetését. Tele munkakedvvel, nagy ambícióval, rendkivüli energiával és hatalmas hozzáértéssel kezdte meg kerülete ügyeinek sokrétű és meglehetősen szétágazó intézését. Nyilatkozatát így kezdi: — A VII. kerület: a kispolgárok kerülete. Úgy a belső területeken, mint a külső részeken, amelyek a közeljövőben elszakadnak tölünk, úgyszólván kivétel nélkül kispolgár él. A városrész lakosságának túlnyomó része kisiparos, kiskereskedő, a külvárosrészben pedig nagyon sok a vasutas, a postás, az állami és egyéb közalkalmazott, akiknek letelepedése folytán szinte gombamódra nőtt ki a Zuglónak nevezett hatalmas városrész, amely a leendő XIV. kerület magva lesz. Kerületem legközvetlenebb és legújabb problémája a szétválasztás sima és zavartalan lebonyolítása. Ennek előkészítésén dolgozom teljes erővel, Schmaderer tanácsnokkal együtt, akit a polgármester úr a XIV. kerület megszervezésének előkészítésével megbízott. A kilátások szerint a nyár végére, vagy az őszi hónapokra a szétválasztás már teljesen lebonyolódik, s ezzel az Erzsébetváros struktúrája teljesen megváltozik. A szétválasztás kapcsán részben megoldódik az elöljárósági hivatalok étkezésének problémája is. A törvényhatósági bizottság, mint ismeretes, megvásárolta az elöljáróság mai épületét, amelyet azelőtt hosszabb időn át csak bérelt a főváros. A régi épület nem túlságosan ideális elöljárósági székháznak, de reméljük, hogy a már megkezdett átalakítások folytán sikerül elfogadható állapotot teremteni, különösen akkor, ha a hivatalnokok létszáma a kettéválasztás után lényegesen megcsappan. Beköltöztetjük a központba azokat a kerületi hivatalokat, amelyek eddig bérházban voltak, így például a vásárfelügyelöséget. Alkalmasabb elhelyezést tudunk biztosítani majd a tisztiorvosi hivatalnak is, hogy a szegény betegek vizsgálatára és kezelésére megfelelő helyiségek álljanak rendelkezésre. További probléma a népjóléti osztály elhelyezése, amely eddig abban az ideiglenes bódéban volt, amelyet az elöljáróság! épülettel szemközt lévő fővárosi telken emeltetett a főváros. Felmond- tunk az elöljáróság épületében lévő üzlethelyiségeknek is, hogy ezeket is hivatali helyiségekké alakíthassuk át. — Ami a szociális helyzetre vonatkozó kérdést illeti, — folytatta Zielinszky elöljáró — a VII. kerületben bizony meglehetősen súlyos a helvzet. Körülbelül húszezer lélek szorul hatósági támogatásra, ami a mai korlátozott pénzügyi viszonyok között nem jelent kis gondot az elöljáróságnak. — Életbevágóan fontos problémája a kerületnek az Erzsébet-sugárút, illetve most már Madách Imre-út ügye. A kerület belső része Budapest egyik legsűrűbben lakott, legrendezsttlenebb, legegészségtelenebb, levegőtlen területe, ahol évtizedek óta nem volt semmi építkezés, óriási telekkomplexumok tömkelegé ez a rész, amelyet napfény nélküli, szűk sikátorok szelnek át és az egyes telkeken valóságos udvar-labirintusok vannak. A SALGÓTARJANI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag ipara: Bndapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárnk: Lábatlanban ... ,, ,, ,, 5.000 ,, Dorogon ................... ,, ,, ,, 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, ,, 8,000.000 drb. telektulajdonosok nagy része is türelmetlenül várja a döntést és sok helyütt igen számottevő építkezésre volna kilátás, ha a kezdeményezés megtörténnék. Az egész kerület, mondhatnám, mint egy ember, türelmetlenül várja a tervezett gyönyörű sugárút kibontakozását, amely a városrész számára a fej' lödés hatalmas prespektíváját nyitja meg. Az új Madách Imre-úton, amely remélhetően Budapest egyik legélénkebb és legdominálóbb útvonala lesz, a kereskedők ezrei találnak boldogulást, az üzletek beláthatatlan sora nyílik meg, az építkezés révén pedig rengeteg ember jut munkaalkalomhoz. — Rengeteg tennivaló volna városrendezési szempontból a kerület Csikágónak nevezett részében, továbbá a Grassalkovich-utca, Bem-utca stb. környékén, amely vidék minden tekintetben legszomorúbb, legsivárabb része a fővárosnak.-—- A régi lóversenytér rendezése is fontos feladat lenne. Az itteni yiyomortanyákat nagy nehézségek árán sikerült végre megszüntetni s most a hatóságok fokozott éberséggel ügyelnek arra, hogy újabb önkényes letelepülések ne történhessenek. — Ami egyéni programomat illeti, — fejezte be beszélgetését Zielinszky elöljáró — csak annyit mondhatok, hogy meleg szeretettel és megértéssel fogtam hozzá a kerület ügyeinek intézéséhez. Rendelkezésére állok bárkinek, akinek ügye-baja van és meghallgatok minden panaszt; ha szükségét látom, magam interveniálok, személyesen intézkedem. Azt szeretném, hogy az elöljáróság és a kerület lakossága között necsak a szokásos hivatalos kapcsolatok legyenek meg, hanem a polgárság azzal a tudattal léphetné át mindig az elöljáróság küszöbét, hogy ott nem bürokrata-gépeket, hanem érző, megértő polgártársakat, barátokat talál a hivatali szobákban. Ezt a szellemet akarom érvényesíteni minden vonalon. Végül nem hagyhatom szó nélkül azokat a gyönyörű eredményeket, amiket a VII. kerületi leventeegyesület produkált az iskolánkívüli testnevelés terén. Minden erőmmel azon leszek, hogy a leventesportnak ezt a nívóját a jövőben ne csak megtartsuk, hanem lehetőleg még fokozzuk. — A kerület a szétválasztás után is még mindig Budapest egyik legnagyobb kerülete marad. A lakosság kétharmadrésze továbbra is a VII. kerület kötelékébe tartozik és lélekszáma a megcsonkítás után sem lesz kevesebb, mint 120.000. Vár A Vár: Budapest I. kerülete, de nem csupán a számozás sorrendjében, hanem karakterében is. Nem egyedül a külsőségek, az ódon utcák, a történelmi levegőt árasztó régi házak és patinás paloták kölcsönzik a városrésznek ezt a különleges jellegzetességet, hanem az itt élő emberek is. Az elöljáróság: a hajdani budai városháza. A tető fölé kiugrik a kis harangtorony, amely negyedóránkint jelzi az Időt. Az épület sarkán Budapest egyik legrégibb szobrászati emléke: a várost védő Pallas Athene képmása díszeleg. Az elöljáró: FARKAS LAJOS dr. főjegyző, külső megjelenésében, egyéniségében, modorában, beszédének halk tónusában is visszatükrözi előkelő kerületének patinás karakterét. Ezeket mondja: — A kerületnek a XI. kerület kiválása után még mindig óriási kiterjedése a közeljövőben várható és papíron már meglévő átszervezés révén, jelentékenyen kisebb lesz. Ma még 115.000-nél több lakósa van a városrésznek és bizony nagyon fáradságos a távoli hegyvidékekről a Várba feljönni az ügyes-bajos polgároknak. Addig is. amíg a hegyvidéki elöljáróság megvalósítása aktuálissá válik, igyekszünk a lakosságnak segítségére lenni abban, hogy ezt a fáradtságos, hosszú utat, ha kell, eredményesen járja meg és felesleges utakat ne tegyen. Ami a kerület centrumát, a Várat illeti, itt gondosan ügyelünk arra, bőgj'' minden tekintetben méltó legyen ahhoz az előkelő szerephez, amelyet a főváros életében betölt. Hiszen itt van a királyi palota, a Kormányzó úr állandó otthona, itt székel a kormány elnöke, itt vannak a minisztériumok, a követségek és az ország előkelőségeinek palotái. Egy-két évtizeddel ezelőtt szerencsétlen módon megbontották a Vár harmonikus egységét, ide nem illő bérpalotákat építettek, de a jövőre nézve gondoskodás történt arra vonatkozóan, hogy az új építkezések olyanok legyenek, amelyek harmónikusan alkalmazkodnak a környezethez. Az új budai leánygimnázium közeli felépülésével felszabadul a Szilágyi Erssébet-liceum régi épülete s ez alkalmat ad arra, hogy idehelyezzük át a várbeli elemiiskolát és az óvődát, a Mátyás-templom tőszomszédságában lévő ideiglenes barakok pedig megszűnjenek. A felszabaduló terület a főváros vezetőségének elgondolása szerint egyelőre park lesz, de ez a hely tulajdonképpen az új prímási palota céljára van fentartva. További programja a kerületnek a Horthy Miklós- bástyasétány megnyitása. Ebben az ügyben a közelmúltban már több tárgyalás és helyszíni szemle volt a városrendészeti ügosztály és a Közmunka- tanács közbenjöttével. Egyelőre még vannak kisebb akadályok, de reméljük, hogy még ebben az évben alkalom lesz arra, hogy a Horthy Miklós-bástyát, amely lehetővé teszi, hogy a Dunára néző oldalon szabadon végigjárhassanak, — megnyílik. Idegenforgalmi szempontból is igen érdekes és eredeti látnivaló az a barlanglabirintus, amely a Vár alatt húzódik. Egy kis részét ezeknek a bariangpincéknek már sikerült feltárni és rendbehozni, világítással ellátni. Most az a terv, hogy az egészet járhatóvá teszik, amiáltal a magyar középkor számos eddig rejtett érdekessége tárul majd a látogatók elé. — A köztudatban általában úgy szerepel a Vár, mint a legexkluzívebb városrész, ahol csak jólét és gazdagság tanyázik. Ez azonban tévedés, mert a kerület egyéb részeit nem teldntve, még a Várban is nagyon sok szegényember lakik és többszáz a hatósági gondozásban részesülő családok száma, sokezer emberről kell havonta gondoskodni — Fokozott figyelemmel leszünk a jövőben a Vár oldalában történő építkezésekre. A pesti lejtő egy részére az építési tilalmat is kimondotta a főváros vezetősége, amíg a végleges szabályozási terv elkészül. Városrendezési szempontból legnagyobb problémája a kerületnek a hajdani Tabán területének sorsa. Az újjáépítésre váró területek, a rendezési zóna egészen a Vár tövéig nyúlik s így kívánatos, hogy bármilyen alkalmas formában, de mielőbb megoldódjék a jobbparti városrész szívében levő területek sorsa. Élénk kívánsága a kerületnek az is, hogy a budai Dunapartot sétánnyá alakítsák át s ez legyen majdan a „Fürdőváros” korzója.--------------------Fe lállítják a XI. kerületi tűzőrséget. Az új XI. kerületnek még önálló tüzörságe nincs, bár a nagykiterjedésü Kelenföld már akkor is érezte ennek a hiányát, amikor még az I. kerülethez tartozott. Tűz esetén most a távoli Mészáros-utcai és a IX. kerületi tüzörségeket riasztják. A főváros vezetősége rövidesen pótolja ezt a hiányt. Értesülésünk szerint egy Fehérvári-úti garázsépületre alkuszik a főváros és ha a vétel megtörténik, itt állítják fel a XI. kerületi tüzörséget. A kerületek versengése a Nemzeti Stadionért. Budapest sportvárosi jellegének kidomborítása érdekében már hosszabb idő óta aktív munkát fejtenek ki a különböző sportfórumok és a főváros vezetőségében meg is van a hajlandóság, hogy az állammal együttesen áldozatokat hozzon a stadion érdekében. A kőbányai kerület polgársága most újabb akciót indított, bőgj’' a stadiont az ott rendelkezésre álló területen építsék meg és ebben az értelemben terjedelmes beadványt intéznek a polgármesterhez. Ugyanekkor Óbudán is komoly mozgalom indult és ott már bizonyos tervek is készen állanak arra, hogy a stadion és a sportváros Óbuda területén hirdesse a magyar testi kultúra életrevalóságát. Kétségtelen, hogy úgy Kőbányán, mint Óbudán megfelelő területek vannak a sportváros számára, viszont érthető, ha minden kerület ezt a nagy forgalmat jelentő intézményt a maga számára szeretné biztosítani. Ha a stadion anyagi előfeltételei biztosítva lesznek, akkor megindul a nemes versengés, amelyben egyforma eséllyel vesz részt Óbuda, Kőbánya, Lágymányos és a budai hegyvidék közigazgatása és polgársága. Vadon Géza főjegyző 25 éves jubileuma. A lipótvárosi elöljáróság kitűnő helyettes vezetője: Vadon Géza dr. főjegyző, az elmúlt napokban ünnepelte 25 esztendős fővárosi szolgálatát. Vadon Géza főjegyző a főváros egyik legkiválóbb köz- igazgatási szakembere, aki évtizedekkel ezelőtt a a magyar sport komoly büszkesége is volt. Tiszt- viselötársai a jubiluem alkalmából díszes állóórát ajándékoztak népszerű kartársuknak. Elöljárók ünneplése. Kőbánya polgársága a Kőbányai Kaszinóban többszázterítékes vacsorán búcsúztatta el Bucsánszky Bertalant, a nyugdíjba vonuló X. kér. elöljárót és ünnepelte Vigyázó Gézát, az új elöljárót. A Nemzeti Egység Pártja részéröl megjelentek a vacsorán Usetty Béla dr. és Pózéi István dr., akik tetszéssel fogadott felszólalásukban méltatták az elöljárók érdemeit. — A budapesti I. kér. áll. Verböczy István reálgimnázium Volt Növendékeinek Köre a legközelebbi osztályközi összejövetelt (vacsora, ill. sörözés) 1935 április 10-én (szerdán) este fél 9 órakor rendezi a budai Zöldfa-vendéglő (L, Kriszthm-tér 9.) különtermében. Ezen az összejövetelen üdvözlik a volt iskolatársak Farkas Lajos dr.-t, az I. kerület elöljáróját. _____ Fo lk István ríTvíí Budapest, VI . Vilmos császár-ót 15/a) Telefon : 240—38. (Bazilikával szemben, bejárat a közből ) j
