Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-10 / 15. szám
5 Budapest, 1935 április 10. *Jpy-i ^ jfxnwßo&iTimjif* Elkészült az újonnan átdolgozott költségvetés Csosidoskodás történt a hiányok pótlásáról A nagyságos fejedelem Most volt kétszáz esztendeje, hogy rodostói magányában meghalt a bujdosó II. Rákóczi jFerenc, a magyar nemzet örök nagyságos fejedelme. Az egész ország meghatottan, lcegyeletes mély 'érzéssel ünnepelte meg ezt a napot, a. Rákóczi-esztendö első nagy ünnepét. A Rákóczi-esztendö második ünnepe az lesz, ha majd beszámolhatunk, hogy eleget tettünk Horthy Miklós kormányzó szentistván- napi kívánságának, amely így szól: — Szívbéli óhajtásom, hogy (77. Rákóczi Ferenc fejedelem dicső emléke a parlament előtti térség déli oldalán, lovas ércszoborral örökittessék meg. Hirdess^ ott a iszobor örök időkre a magyar nemzet soha el nem múló háláját és tiszteletét II. Rákóczi Ferenc nagy történelmi alakja iránt. . Az. évforduló elmúlt, a nagyságos fejedelem szobrának most már nem szabad soká késlekednie. '• * Közel három évtizedes kép elevenedik meg előttünk. A kassai vasútállomási mellett fölállított díszsátorban az ország nagyjai közül előlép és megáll a bujdosó koporsója előtt Thaly Kálmán, II. Rákóczi Ferenc ősz történetírója és remegő hangon szólítja meg a szent csontokat: —1 Néhai édes jó urunk, dicsőséges Fejedelmünk, a dicsőségben halhatatlan II. Rákóczi Ferenc! Akkor minden magyar úgy érezte, hogy a rodostói különvonaton nem a , halott, az élő Rákóczi érkezett. Az Országház előtt felállítandó lovasszobornak pedig az örökké élő Rákóczinak kell lennie. És az ö r ö k k é élő vezérlő fejedelemnek sok mondanivalója lesz a nemzet Számára. A fejedelem jelmondata ez volt: Nihil privatum est. Igen, Rákóczi szobrának elsősorban ezt kell hirdetnie. Ebben az országban, amelynek ma, hogy reményei élhessenek, a tiszta lelkek, az önzetlen jellemek, az önfeláldozó vértanúk országának kell lennie, senkinek sem szabad vétenie önző érdekből á szent kötelesség ellen, amelynek utolérhetetlen példaképe volt II. Rákóczi Ferenc. Senki ne jusson vagyonhoz, ranghoz, fényhez azon az áron, hogy az ország békéjét, nyugalmát, szabadságát, önállóságát sodorja veszedelembe. II. Rákóczi Ferenc mindent áldozott és mindenről lemondott. Volt káprázatos neve, mérhetetlen vagyona és több jobbágya, mint sok európai fejedelemnek alattvalója. Nem kellett volna mást cselekednie, mint ahogy süket maradjon népe jajkiáltásaival szemben. Mégis mindent odadobott, föláldozta a vagyonát; nem vezette személyes becsvágy sem: elhárította magától a királyi koronát, mert csak nemzetéért küzdött, nem önönemelkedéséért. És amikor fegyvereinek szerencsecsiliaga lehanyatlott, önként állt be bujdosónak, mert nem hitt abban, hogy akik ellen küzdött, épségben tartják az ország szabadságát és meghagyják annak törvényeit. Elvesztette hatal- mát, vagyonát, földönfutó lett, rodostói száműzetésében asztalt esztergályoz sí „az ö gyönyörű szakálla tele forgáccsal, hogy maga is neveti magát1!; de hűtlen nem lett az eszméhez, amelyért harcba vitte nemzetét. És hirdeti a kétszáz éves évforduló és hirdetni fogja a szobor azt is, hogy csak a test porlad el, a bitó megfojthatja, a zsarnokság hontalanná teheti a téstet, de a nagy lélek, amely eszméket képvisel és eszméket hintett el, mindig és mindenhol győzedelmeskedik és győzelmesen vonul be a nemzet örök tiszteletébe és rajongó szeretetébe. Magasztos alakján elénk tűnik a hatalmas vagyon ura, fejedelmi lénye, aki udvarában maga köré gyűjtötte az arisztokrata és nemesi házak ifjúságát, szervezte a „■nemesi társaságot", a „gavallérok kompániáját" hogy jobbágyaiért, a leglesujtottabb magyarokért harcba induljanak zászlaja alatt, őszintén Írhatta emlékirataiban, hogy a szabadság szerelte és a zsarnokság lerázása sarkalták cselekedetre. És még valami: az az elhivatottság, amely lelkét a nemzete való aggódás fölé, az emberszeretet, az ál- tálános emberi érzések legmagasabb régiójába ragadták. Ezt a nagy lelki emelkedettséget dicsőítik a „Rákóczi rézdobjá"-nak örökéletü sorai, amelyeket « népszeretö fejedelemért való rajongás szült: Szeret Magyarország, Óhajt Erdély ország, . S holtig szán, holtig bán, Még a gyermök is Tudom, visszakiván. Mikor rég elmentem, Visszasóha jttatok. Mikor rég megholtam, Akkor is sirattatok, Haló poromból is Feltámasztanátok, — összeszednétek még Porhanyó csontimat. . . Im«, a vezérlő fejedelem, aki megtestesülése a mhtl privatumnak, a magyar egységnek, az általános emberi érzéseknek, a társadalmi békének. p. b. Abban az órában, ahogy leérkezett a városházára a belügyminiszternek a költségvetés jóváhagyására vonatkozó leirata, nyomban akcióba lépett a pénzügyi osztály. Bódy László dr. pénzügyi tanácsnok irányításával kezdetét vette a költség- vetés átdolgozása, hogy a belügyminiszter intencióinak megfelelően a költségvetés egyes tételeit megváltoztassák és ennek megfelelően új egyenleget állítsanak a tervezett végösszegek helyébe. A belügyminiszter mindenekelőtt azt kívánta, hogy a kisebb beruházó jellegű kiadásokat állítsák vissza a költségvetésbe, többek között az 1,800.000 P-ro rugó 1933. évi zárószámadási hiányt és töröljék azt a 209 ezer pengőt, amelyet a belügyi kormány mint fölösleges kiadást mellözhetönek minősített. Az átdolgozott költségvetésről kérdést intéztünk BÓDY LÁSZLÓ dr. pénzügyi tanácsnokhoz, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A törvényhatóság részéről elfogadott költségvetés tudvalevőleg l[if50 P felesleget mutatott, a mostani átdolgozott költségvetés viszont 3,632.102 P hiánnyal zárul. A községi alap új költségvetése 148,478.219 P kiadást és 144,842.117 P bevételt tüntet fel. A deficit fedezésére ’ az az elgondolása a polgármester úrnak, hogy a kincstár és a főváros között megindult kompenzációs tárgyalások révén 3 millió pengő, az üzemi gazdálkodásban történő reformok pedig 1.6 millió pengő megtakarítást eredményeznek. Ez a két tétel pontosan kiadja a hiányt, amely ily módon egyenlegbe hozza a községi háztartás ez- évi előirányzatát. Szóvátettük a pénzügyi osztály vezetője előtt azokat a híreket, hogy a főváros pénzügyi helyzete kedvező alakulást mutat, mert 2.5 millió pengővel több adó folyt be március végéig, mint a múlt év első negyedében. Érdekes, figyelemreméltó és nagyvonalú ajánlat érkezett a minap a főváros vezetőségéhez: az ab- báziai é3 badeni Lakatos-féle szanatóriumok nevében Lakatos Viktor dr. főorvos a lebontott Tabán centrumában ezer négyszögei nagyságai ingyen telket kért a fővárostól. Lakatosék ennek ellenében hatalmas, európai színvonalú reuma-szanatóriumot hajlandók felépíteni a gyógyforrások közelében és ezt a szanatóriumot ötven esztendő után ingyen átengednék a fővárosnak. Mondani sem kell talán, hogy a fővárosi vezetősége a legnagyobb örömmel értesült erről a nagyvonalú ajánlatról, amelynek teljesítése lehetővé tette volna Budapest Fürdőváros igazi, európai színvonalú kialakulását. Most van folyamatban a Rudas-fürdő átépítése és a Gellért-fürdő modernizálása, nyilvánvaló tehát, hogyha a fővárosnak ezekhez a meg'- levö komplexusaihoz hozzácsatlakozik a Lakatosféle pompás szanatórium, akkor Bakatosék kiváló európai és tengerentúli összeköttetéseivel úgyszólván egyik évről a másikra a reuma-betegek Mekkájává lehetne varázsolni Budapestet. A főváros annál inkább szimpatikusán fogadta az ajánlatot, miután a Tabán újjáépítése tudvalévőén egyre késik, tekintve, hegy egyrészt nincs pénz, másrészt egymásután buktak meg a tervpályázatok. Jelenleg az a helyzet, hogy a főváros kertészete a legnagyobb sietséggel dolgozik azon, hogy a lebontott házak helyén pázsit-területeket és virágoskerteket létesítsen. Mindebből nyilvánvaló, — A helyset heiyes megítéléséhez tudni kell — mondotta Bódy László dr. tanácsnok, — hogy ez a bevételi többlet nem az 1935. évre esedékes adóbevétel megnövekedésének következménye. A kimutatott többlet onnan származik, hogy a Máv. részéről még az előző évben beszedett városi vámból 2.8 millió pengő csak most nyert elszámolást. Nem az 1935. évre esedékes adóbevétel emelkedett tehát, hanem csupán az előző évijen befolyt adóbevételt számolták el ebben az évben és ez magyarázza a számadásszerü többletet. Ily módon ebből a tényből a főváros pénzügyi helyzetének javulását illetően messzebbmenő következtetést levonni nem lehet. A belügyminiszter rendelkezésével egyidejűleg megváltozott egyes üzemek és intézmények költségvetése is. Az újjáalakított költségvetésbe 5.5 millió pengő beruházási jellegű kiadást iktattak, kivétel nélkül mindazokat a kiadásokat, amelyeket a közgyűlés a deficit eltüntetésére törölt. Ez a beruházás a kővetkezőképpen tagozódik: új utalt építése ..................................235.000 P út építési anyagok .............................275.000 P út burkolatok javítása.............. 400.000 P új csatornák építése................... 160.000 P ki sajátításokra.............................. 500.000 I’ Ge llért-fürdő gzonatórinma . . . 160.000 P új elöljáróságok.......................... 150.000 P A különböző üzemeiméi pótlólag beiktatott kiadási tételek a következők: Elektromos Művek hálózatbővítés 600.000 P közvilágítás fejlesztése ..... 300.000 P Gázmérők beszerzése.............. 100.000 P csó'hálóznt bővítése................... 250.000 P új bérleti tárgyak beszerzése . . 150.000 P E kiadási tételek az üzemeket terhelik és ezért a há,rom nagyüzem összesen 1,590.000 P.vel kevesebb felesleget fog juttatni a községi háztartásnak, mint amennyit ilyen címen előirányoztak. A teljesen átdolgozott költségvetést a szerdán tartandó törvényhatósági közgyűlés fogja tárgyalni. hogy építkezésről egyelőre szó sem lehet, másképp nem dolgoznának ilyen hosszúlejáratú problémák megvalósításán. A Lakatos-féle szanatórium, építkezése lehetne az egész tabáni probléma kiindulási pontja, de egyben olyan kiindulás, amely a végleges tabáni megoldásban később is dominálna. Sajnos*, ebben a pillanatban a főváros vezetősége nem dönthet Lakatos Viktor dr. főorvos ajánlatáról, mert a Közmunkatanács épp a napokban értesítette a fővárost, hogy nemcsupán a tabáni alsó területre akar újabb terveket készíteni,^ hanem módosításokat tervez a Hegyalja-utcan kívül eső részeken is, ami egyértelmű azzal, hogy egyelőre a Tabán egyetlen pontján sem engedhető meg az építkezés. A hétfői napon egyébként Budapestre érkezett LAKATOS VIKTOR dr., a badeni és az ahbázial Lakatos-szanatóriumok igazgató-főorvosa, aki ajánlatáról, elgondolásáról és annak várható jövőjéről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Általánosságban tett ajánlatomat benyújtottam a főváros vezetőségéhez é3 most varom az elvi döntést, hogy számíthatok-e a Tabán területén igényelt területre. Ha a főváros propozicióroat tárgyalás alapjául elfogadja, akkor bemutatom az építendő szanatórium tervét. Minthogy tőkecsoportom a szükséges tökét minden korlátozás nélkül rendelkezésemre bocsátja, elgondolásom az, hogy hatalmas, minden luxus-igénynek megfelelő szanatórium-palotát építünk, legalább 150 különszobával, azonkívül több kórteremmel, amelyben átlag 6—8 beteget helyezhetnénk el. A szanatóriumot a modern kor igényeinek és a higiéna minden követelményének megfelelően a legtökéletesebben felszerelnénk és olyan reumagyógyintézetet rendeznénk be, amely az egész világon párját ritkítaná. Propaganda-eszközeinkkel módunkban állna a reumabetegek figyelmét Budapestre ráterelni és a magyar főváros gyógytényezöit annyira közismertté tenni, hogy a reumabetegek a világ minden tájáról ide- özönlenének. Egyelőre több mondanivalóm nincs, most várom a főváros határozatát. Budapest fürdővárosnak centruma lesz a tabáni Lakatos-szanatórium A főváros örömmel fogadta a nagyvonalú alánlatot amely azonban egyelőre halasztást szenved a Közmunkatanács ű] városrendezési tervei miatt
