Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-10 / 15. szám

5 Budapest, 1935 április 10. *Jpy-i ^ jfxnwßo&iTimjif* Elkészült az újonnan átdolgozott költségvetés Csosidoskodás történt a hiányok pótlásáról A nagyságos fejedelem Most volt kétszáz esztendeje, hogy rodostói magányában meghalt a bujdosó II. Rákóczi jFerenc, a magyar nemzet örök nagyságos fejedelme. Az egész ország meghatottan, lcegyeletes mély 'érzéssel ünnepelte meg ezt a napot, a. Rákóczi-esztendö első nagy ünnepét. A Rákóczi-esztendö második ünnepe az lesz, ha majd beszámolhatunk, hogy ele­get tettünk Horthy Miklós kormányzó szentistván- napi kívánságának, amely így szól: — Szívbéli óhajtásom, hogy (77. Rákóczi Ferenc fejedelem dicső emléke a parlament előtti térség déli oldalán, lovas ércszoborral örökittessék meg. Hirdess^ ott a iszobor örök időkre a magyar nem­zet soha el nem múló háláját és tiszteletét II. Rá­kóczi Ferenc nagy történelmi alakja iránt. . Az. évforduló elmúlt, a nagyságos fejedelem szobrának most már nem szabad soká késle­kednie. '• * Közel három évtizedes kép elevenedik meg előttünk. A kassai vasútállomási mellett fölállított díszsátorban az ország nagyjai közül előlép és megáll a bujdosó koporsója előtt Thaly Kálmán, II. Rákóczi Ferenc ősz történetírója és remegő hangon szólítja meg a szent csontokat: —1 Néhai édes jó urunk, dicsőséges Fejedel­münk, a dicsőségben halhatatlan II. Rákóczi Ferenc! Akkor minden magyar úgy érezte, hogy a rodos­tói különvonaton nem a , halott, az élő Rákóczi érkezett. Az Országház előtt felállítandó lovas­szobornak pedig az örökké élő Rákóczinak kell lennie. És az ö r ö k k é élő vezérlő fejedelemnek sok mondanivalója lesz a nemzet Számára. A fejedelem jelmondata ez volt: Nihil privatum est. Igen, Rákóczi szobrának elsősorban ezt kell hirdetnie. Ebben az országban, amelynek ma, hogy reményei élhessenek, a tiszta lelkek, az önzetlen jellemek, az önfeláldozó vértanúk országának kell lennie, senkinek sem szabad vétenie önző érdekből á szent kötelesség ellen, amelynek utolérhetetlen példaképe volt II. Rákóczi Ferenc. Senki ne jusson vagyonhoz, ranghoz, fényhez azon az áron, hogy az ország békéjét, nyugalmát, szabadságát, önálló­ságát sodorja veszedelembe. II. Rákóczi Ferenc mindent áldozott és mindenről lemondott. Volt káp­rázatos neve, mérhetetlen vagyona és több job­bágya, mint sok európai fejedelemnek alattvalója. Nem kellett volna mást cselekednie, mint ahogy süket maradjon népe jajkiáltásaival szemben. Mégis mindent odadobott, föláldozta a vagyonát; nem vezette személyes becsvágy sem: elhárította magá­tól a királyi koronát, mert csak nemzetéért küz­dött, nem önönemelkedéséért. És amikor fegyverei­nek szerencsecsiliaga lehanyatlott, önként állt be bujdosónak, mert nem hitt abban, hogy akik ellen küzdött, épségben tartják az ország szabadságát és meghagyják annak törvényeit. Elvesztette hatal- mát, vagyonát, földönfutó lett, rodostói száműze­tésében asztalt esztergályoz sí „az ö gyönyörű szakálla tele forgáccsal, hogy maga is neveti ma­gát1!; de hűtlen nem lett az eszméhez, amelyért harcba vitte nemzetét. És hirdeti a kétszáz éves évforduló és hirdetni fogja a szobor azt is, hogy csak a test porlad el, a bitó megfojthatja, a zsarnokság hontalanná teheti a téstet, de a nagy lélek, amely eszméket képvisel és eszméket hintett el, mindig és mindenhol győze­delmeskedik és győzelmesen vonul be a nemzet örök tiszteletébe és rajongó szeretetébe. Magasztos alakján elénk tűnik a hatalmas va­gyon ura, fejedelmi lénye, aki udvarában maga köré gyűjtötte az arisztokrata és nemesi házak ifjúságát, szervezte a „■nemesi társaságot", a „gavallérok kom­pániáját" hogy jobbágyaiért, a leglesujtottabb ma­gyarokért harcba induljanak zászlaja alatt, őszin­tén Írhatta emlékirataiban, hogy a szabadság szere­lte és a zsarnokság lerázása sarkalták cselekedetre. És még valami: az az elhivatottság, amely lelkét a nemzete való aggódás fölé, az emberszeretet, az ál- tálános emberi érzések legmagasabb régiójába ra­gadták. Ezt a nagy lelki emelkedettséget dicsőítik a „Rákóczi rézdobjá"-nak örökéletü sorai, amelyeket « népszeretö fejedelemért való rajongás szült: Szeret Magyarország, Óhajt Erdély ország, . S holtig szán, holtig bán, Még a gyermök is Tudom, visszakiván. Mikor rég elmentem, Visszasóha jttatok. Mikor rég megholtam, Akkor is sirattatok, Haló poromból is Feltámasztanátok, — összeszednétek még Porhanyó csontimat. . . Im«, a vezérlő fejedelem, aki megtestesülése a mhtl privatumnak, a magyar egységnek, az általá­nos emberi érzéseknek, a társadalmi békének. p. b. Abban az órában, ahogy leérkezett a város­házára a belügyminiszternek a költségvetés jóvá­hagyására vonatkozó leirata, nyomban akcióba lé­pett a pénzügyi osztály. Bódy László dr. pénzügyi tanácsnok irányításával kezdetét vette a költség- vetés átdolgozása, hogy a belügyminiszter inten­cióinak megfelelően a költségvetés egyes tételeit megváltoztassák és ennek megfelelően új egyenle­get állítsanak a tervezett végösszegek helyébe. A belügyminiszter mindenekelőtt azt kívánta, hogy a kisebb beruházó jellegű kiadásokat állítsák vissza a költségvetésbe, többek között az 1,800.000 P-ro rugó 1933. évi zárószámadási hiányt és töröljék azt a 209 ezer pengőt, amelyet a belügyi kormány mint fölösleges kiadást mellözhetönek minősített. Az átdolgozott költségvetésről kérdést intéz­tünk BÓDY LÁSZLÓ dr. pénzügyi tanácsnokhoz, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A törvényhatóság részéről elfogadott költségvetés tudvalevőleg l[if50 P felesleget muta­tott, a mostani átdolgozott költségvetés viszont 3,632.102 P hiánnyal zárul. A községi alap új költ­ségvetése 148,478.219 P kiadást és 144,842.117 P bevételt tüntet fel. A deficit fedezésére ’ az az el­gondolása a polgármester úrnak, hogy a kincstár és a főváros között megindult kompenzációs tárgyalások révén 3 millió pengő, az üzemi gazdálkodásban történő reformok pedig 1.6 millió pengő megtaka­rítást eredményeznek. Ez a két tétel pontosan kiadja a hiányt, amely ily módon egyenlegbe hozza a községi háztartás ez- évi előirányzatát. Szóvátettük a pénzügyi osztály vezetője előtt azokat a híreket, hogy a főváros pénz­ügyi helyzete kedvező alakulást mutat, mert 2.5 millió pengővel több adó folyt be március végéig, mint a múlt év első negyedében. Érdekes, figyelemreméltó és nagyvonalú ajánlat érkezett a minap a főváros vezetőségéhez: az ab- báziai é3 badeni Lakatos-féle szanatóriumok nevé­ben Lakatos Viktor dr. főorvos a lebontott Tabán centrumában ezer négyszögei nagyságai ingyen tel­ket kért a fővárostól. Lakatosék ennek ellenében hatalmas, európai színvonalú reuma-szana­tóriumot hajlandók felépíteni a gyógyforrá­sok közelében és ezt a szanatóriumot ötven esztendő után ingyen átengednék a fővá­rosnak. Mondani sem kell talán, hogy a fővárosi vezetősége a legnagyobb örömmel értesült erről a nagyvonalú ajánlatról, amelynek teljesítése lehetővé tette volna Budapest Fürdőváros igazi, európai színvonalú ki­alakulását. Most van folyamatban a Rudas-fürdő átépítése és a Gellért-fürdő modernizálása, nyilván­való tehát, hogyha a fővárosnak ezekhez a meg'- levö komplexusaihoz hozzácsatlakozik a Lakatos­féle pompás szanatórium, akkor Bakatosék kiváló európai és tengerentúli összeköttetéseivel úgyszólván egyik évről a másikra a reuma-betegek Mekkájává le­hetne varázsolni Budapestet. A főváros annál inkább szimpatikusán fogadta az ajánlatot, miután a Tabán újjáépítése tudvalévőén egyre késik, tekintve, hegy egyrészt nincs pénz, másrészt egymásután buktak meg a tervpályáza­tok. Jelenleg az a helyzet, hogy a főváros kerté­szete a legnagyobb sietséggel dolgozik azon, hogy a lebontott házak helyén pázsit-területeket és virágoskerteket létesítsen. Mindebből nyilvánvaló, — A helyset heiyes megítéléséhez tudni kell — mondotta Bódy László dr. tanácsnok, — hogy ez a bevételi többlet nem az 1935. évre esedékes adóbevétel megnövekedésének következménye. A kimutatott többlet onnan származik, hogy a Máv. részéről még az előző évben be­szedett városi vámból 2.8 millió pengő csak most nyert elszámolást. Nem az 1935. évre esedékes adóbevétel emelkedett tehát, hanem csupán az előző évijen befolyt adó­bevételt számolták el ebben az évben és ez magya­rázza a számadásszerü többletet. Ily módon ebből a tényből a főváros pénzügyi helyzetének javulását illetően messzebbmenő következtetést levonni nem lehet. A belügyminiszter rendelkezésével egyidejűleg megváltozott egyes üzemek és intézmények költ­ségvetése is. Az újjáalakított költségvetésbe 5.5 millió pengő beruházási jellegű kiadást iktattak, kivétel nélkül mindazokat a kiadásokat, amelyeket a közgyűlés a deficit eltüntetésére törölt. Ez a be­ruházás a kővetkezőképpen tagozódik: új utalt építése ..................................235.000 P út építési anyagok .............................275.000 P út burkolatok javítása.............. 400.000 P új csatornák építése................... 160.000 P ki sajátításokra.............................. 500.000 I’ Ge llért-fürdő gzonatórinma . . . 160.000 P új elöljáróságok.......................... 150.000 P A különböző üzemeiméi pótlólag beiktatott ki­adási tételek a következők: Elektromos Művek hálózatbővítés 600.000 P közvilágítás fejlesztése ..... 300.000 P Gázmérők beszerzése.............. 100.000 P csó'hálóznt bővítése................... 250.000 P új bérleti tárgyak beszerzése . . 150.000 P E kiadási tételek az üzemeket terhelik és ezért a há,rom nagyüzem összesen 1,590.000 P.vel keve­sebb felesleget fog juttatni a községi háztartásnak, mint amennyit ilyen címen előirányoztak. A telje­sen átdolgozott költségvetést a szerdán tartandó törvényhatósági közgyűlés fogja tárgyalni. hogy építkezésről egyelőre szó sem lehet, másképp nem dolgoznának ilyen hosszúlejáratú problémák megvalósításán. A Lakatos-féle szanatórium, épít­kezése lehetne az egész tabáni probléma kiindulási pontja, de egyben olyan kiindulás, amely a végle­ges tabáni megoldásban később is dominálna. Saj­nos*, ebben a pillanatban a főváros vezetősége nem dönthet Lakatos Viktor dr. főorvos ajánlatáról, mert a Közmunkatanács épp a napokban érte­sítette a fővárost, hogy nemcsupán a tabáni alsó területre akar újabb terveket készíteni,^ hanem módosításokat tervez a Hegyalja-utcan kívül eső részeken is, ami egyértelmű azzal, hogy egyelőre a Tabán egyetlen pontján sem engedhető meg az építkezés. A hétfői napon egyébként Budapestre érkezett LAKATOS VIKTOR dr., a badeni és az ahbázial Lakatos-szanatóriumok igazgató-főorvosa, aki ajánlatáról, elgondolásáról és annak várható jövőjéről a következőket mondotta a Fővárosi Hír­lap munkatársának: — Általánosságban tett ajánlatomat benyújtot­tam a főváros vezetőségéhez é3 most varom az elvi döntést, hogy számíthatok-e a Tabán területén igé­nyelt területre. Ha a főváros propozicióroat tár­gyalás alapjául elfogadja, akkor bemutatom az épí­tendő szanatórium tervét. Minthogy tőkecsoportom a szükséges tökét minden korlátozás nélkül rendel­kezésemre bocsátja, elgondolásom az, hogy hatalmas, minden luxus-igénynek megfelelő szanatórium-palotát építünk, legalább 150 különszobával, azonkívül több kór­teremmel, amelyben átlag 6—8 beteget helyezhet­nénk el. A szanatóriumot a modern kor igényeinek és a higiéna minden követelményének megfelelően a legtökéletesebben felszerelnénk és olyan reuma­gyógyintézetet rendeznénk be, amely az egész vi­lágon párját ritkítaná. Propaganda-eszközeinkkel módunkban állna a reumabetegek figyelmét Buda­pestre ráterelni és a magyar főváros gyógytényezöit annyira közismertté tenni, hogy a reumabetegek a világ minden tájáról ide- özönlenének. Egyelőre több mondanivalóm nincs, most várom a főváros határozatát. Budapest fürdővárosnak centruma lesz a tabáni Lakatos-szanatórium A főváros örömmel fogadta a nagyvonalú alánlatot amely azonban egyelőre halasztást szenved a Köz­munkatanács ű] városrendezési tervei miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom