Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-20 / 12. szám
Huszonötödik évíolyam Budapest, i935 március 20. 12. szám ElAllutésI ári EGÉSZ ÉVRE .................24 RENGD FÉ LÉVRE...........................12 PENGŐ EGYES SZáM ÄRA: 50 FILLÉR Árusítják as összes CBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL imamesamisatiiisss MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kladóhlveteli BUDAPEST, VI. ANDRASSY-ÚT 00 Telefoni 13-7-15 — Postacsakk: 40.424 ■mi— ni ——Ksa—a—a A reformgondoiat városa Gömbös Gyula szegedi vonatán nyilatkozott a Fővárosi Hírlapnak Sipőcz lenő dr. főpolgármester II főpolgármester kijelentette, hogy a főváros kapcsolatait az ország legnagyobb vidéki városánál erőteljesen klméiyíteni akarta Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnapi szegedi utazása valóságos diadalmenet volt: amerre a vonat ment, a vasúti állomásokon lelkes tömegek várták a miniszterelnököt, hogy fogadalmat tegyenek hűségükről, kitartásukról, éa kifejezzék azt a bizalmat, amelyet a miniszterelnök programja, a reformpolitika iránt éreznek. Ennek az országos jelentőségű utazásnak, a szegedi programbeszédnek azonban külön jelentősége van a főváros szempontjából, mert hiszen a miniszterelnököt tudvalévőén elkísérte Sipőcz Jenő főpolgármester erre az útra Sipőcz Jenő dr. főpolgármester is. És valóban: a politikai jelentőségen kívül Sipőcz Jenő főpolgármester szegedi utazása azt célozta, hogy az ország első törvényhatóságának főpolgármestere ennél a történelmi alkalomnál kapcsolja még szorosabbra azt a nexust, amely Budapestet az ország legnagyobb vidéki városához, Szegedhez fűzi. A miniszterelnök vonatán utazott Szegedre a Fővárosi Hírlap munkatársa is, aki megkérte a miniszterelnök kíséretében utazó főpolgármestert, hogy adjon nyilatkozatot utazása jelentőségéről. a következőket mondotta: — Ez a mai nap ünnepnapja a magyar történelemnek és azért jöttem el a miniszter- elnök úrral, hogy ennél a történelmi jelentőségű eseménynél én, mint az ország első törvényhatóságának főpolgármestere szintén jelen lehessek. De kiválóan alkalmasnak tartottam a mai ünnepi eseményt arra is, hogy ellátogassak az ország legnagyobb vidéki városába, amellyel való fővárosi kapcsolatainkat minél inkább ki akarom mélyíteni. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezután kérdést intézett a főpolgármesterhez, hogy az eddigi jelekből ítélve, mi a véleménye a Nemzeti Egység budapesti választási esélyeiről? Remélem, — mondotta főpolgármester — hogy választások eredménye minden tekintetben igazolni fogja reformpolitikájának helyességét és szükségességét. a budapesti országgyűlési képviselői Gömbös Gyula miniszterelnök úr Végül kérdést intéztünk aziránt, hogy a törvényhatósági bizotság feloszlatására vonatkozóan történt-e döntés, vagy foglalkoznak-e illetékes fórumok a nagyjelentőségű kérdéssel? — A törvényhatósági bizottság feloszlatásáról, —• válaszolta a főpolgármester — még nem döntött a kormányzat, így tehát minden erre vonatkozó híradás csak puszta kombináció, amelynek belátható időn belül nem is lehet alapja. Őszinteség, Igazságosság, a munka meg- becsülése és az ©lefogok háttérbe szorítása fog érvényesülni a főváros közéletének területén, — mondja vitéz Marton Béla A jelöltek százai járják az országot, a programbeszédek ezrei hangzanak el mindenfelé. A kormány tagjai kerületeikben behatóan ismertették a reformprogramot, amelyet meg kell — és pedig sürgősen meg kell valósítani. Budapestnek a közeljövőben való feladatát azonban legerőteljesebben Zsitvay Tibor határozta meg, aki azt mondta, hogy Budapest mindig a reformgondolatok melegágya volt. Itt élt és dolgozott Széchenyi, Kossuth és Deák, de külön- külön dolgoztak, küzdöttek a nemzetért, nem egységesen. Mi azt akarjuk, — mondotta Zsitvay — hogy meg legyen a magyar egység, a nemzeti erőket összefogja, hogy megvalósuljon Széchenyi gazdasági programja, Kossuth Lajos eszméje, amit ma nemzeti öncélúságnak nevezünk és Deák Ferenc politikai célkitűzése, a jogegyenlőség és a jogbiztonság. Tényleg ez az a három eszme, amely a magyar jövendőt biztosítja. Elengedhetetlen az, amit Gömbös Gyula miniszterelnök ajkáról hallottunk, hogy a gazdasági kérdéseknek meg kell előzniük a politikaiakat, a nemzeti öncélúságnak érvényesülnie kell azokban a mérhetetlenül fontos tárgyalásokban, amelyek előtt most áll nemcsak ez a kicsi ország, de mags, a hatalmas Európa is. Végül pedig mindent megölünk, mindent kipusztitunk, minden reményünket eltemethetjük, a gazdasági fellendülést csak úgy, mint a nemzeti öncélúság által kivívandó eredményeket, ha nem állunk egész lélekkel, kibontott karral jogegyenlőségünk és jogbiztonságunk védelmében, amely legfőbb biztosítéka a teremtő, az alkotómunkának. Légióként azonban azt kell bebizonyítani Budapestnek ezen a választáson, hogy mi vagyunk ma is, mint száz esztendő előtt voltunk, a reformgondolat városa. Innen, ebből a világvárosból, amelyet az európai áramlatok szele amúgy is legelőször érint, induljanak el a reformok a magyar sorsközösség jegyében. Itt született meg 1848 március 15-ike és állítjuk, hogy akkor a modem eszmeáramlatoknak a magyar főváros volt a kiindulópontja. Hogy pedig nem ülhetünk fel többé téveszméknek és nem lehetünk kísérleti nyulai szemérmetlen felforgatóknak, az ellen Budapestet kellően bebiztosították azok a keserves tanulságok, amelyeket a kommunista gyilkosok rémuralma alatt szerezhettünk. A magyar öncélúság és a magyar sorsközösség jegyében kell tehát megvalósulnak azoknak a hatalmas reformoknak, amelyeknek méreteiről, komoly, mérsékelt, alkotmányunkat, gazdasági rendünket épségben megőrző voltáról bőségesen meggyőződhetett a választási küzdelemben elhangzott autentikus nyilatkozatokból a főváros polgársága és maga az egész nemzet. A főváros népének azért kell a Nemzeti Egység zászlója alá tömörülni és szavazataival az ország fővárosában is biztosítani azt az elhatározó győzelmet, amelynek körvonalai az országban máris élesen kiütköznek. Csak a Nemzeti Egység győzelme biztosíthatja, hogy az ország és a főváros továbbra is tapasztalt, megfontolt, lelkiismeretes politikusok kezében marad, akik megingathatatlan hívei a haladó konzervatív politikának, s akik útját szegvén minden oktalan kísérletezésnek, megvalósítják Gömbös Gyula miniszterelnök hatalmas reformprogramját. A körültekintően bölcs, a lehetőségekkel okosan számító, az új idők új szükségleteit kielégítő reformgondolatok városa legyen tehát Budapest, amelyre büszkén nézzen ne csak az ország, de Európa is. Ennek első lépése most az urnák előtt következik. Vitéz Marton Béla, a Nemzeti Egység Pártjának ügyvezető országos főtitkára, az elmúlt pénteken és vasárnap meglátogatta alberti kerületét. Marton Béla szervezte meg az egész országban a nemzeti egység mozgalmát és így a választási kampány megindulásakor óriási munka szakadt rá. Neki kellett megindítania a két évi fáradhatatlan munkával kiépített tökéletes gépezetet. A Ház feloszlatása óta naponként tizenhattizennyolc órát tölt Eszterházy-utcai hivatali helyiségében, ahonnan az egész ország választási küzdelmét központilag irányítja, óriási elfoglaltsága miatt eddig nem is jutott hozzá, hogy meglátogassa a kerületét, amely olyan egyhangú lelkesedéssel áll volt képviselője mögött, hogy vele szemben egyik ellenzéki párt sem állított ellenjelöltet. Választóinak 95 százaléka már aláírta az ajánlási íveket. Pedig négy évvel ezelőtt, amikor először lépett föl ebben a kerületben, ott egészen I más hangulat uralkodott. Ez volt Magyarország egyik legellenzékibb vidéke, ahol nemcsak, szélsőséges politikai felfogásokat, hanem nemzetiségi és felekezeti ellentéteket is le kell győzni. Marton Béla déli pihenője alatt meglátogatta Albertin fekvő birtokát is, ahol bebizonyította, hogy nemcsak nagyképzettségü, önzetlen politikus, igazi férfi, de kiváló agrár szakember is, amiről tanúskodik gondosan rendbetartott, gyönyörű mintagazdasága. Itt fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát, akinek a kastély parkjában sétaközben vitéz MARTON BÉLA a Nemzeti Egység Pártjának ügyvezető országos főtitkára a következő nyilatkozatot adta: — A választási küzdelem még kialakulófélben érte a Nemzeti Egység országos mozgalmának legnagyobb törvényhatósági szervezetét: a Sipőcz Jenő dr. főpolgármestert egyébként szegedi útjára a miniszterelnök vonatán a főI város elnöki ügyosztályánál^ vezetője, dorogi I Farkas Ákos dr. is elkísérte. N. K.
