Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-20 / 12. szám
Budapest, 1935 március 20. fővárosi szervezetet, emiatt nehezebb küzdelmet kell vívnia, mint az ország többi törvényhatósági városainak. Éppen ezért szellemében és lelkiségében, szervezési és személyi momentumaiban, nem olyan síma és akadálytalan Vezérünk gondolatvilágának százszázalékos győzelme, mint másutt az országban. Mégis, biztos vagyok abban, hogy ez a küzdelem is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nagy magyar gondolat jegyében született elvi harcban a személytelen Nemzeti ®9ység gondolatvilága maradandóan és érték- állóan érvényesülhessen a magyar fővárosban is. — Hallott Méltóságod a fővárosi tisztviselők kinevezésének felsőbb befolyásnak tulajdonított elhalasztásáról és más személyi momentumokkal kapcsolatos híresztelésekről ? — Minden választási harcban, különösen ellenzéki oldalon, sokszor különböző légből kapott hírekből igyekeznek a választópolgárok hangulatát befolyásolni. Én ezekre részleteiben válaszolni nem kívánok, csak annak a meggyőződésemnek akarok kifejezést adni, hogy az új magyar élet alapgondolatai: az őszinteség, igazságosság, a munka megbecsülése és az előjogokat figyelembe nem vevő értékek'kiválasztása a főváros közéleté^iek terén is feltartóztathatatlanul minden vonatkozásban érvényesülni fog. Evvel vitéz Marton Béla be is fejezte a Fővárosi Htrlo,pnak adott rövid nyilatkozatát, amit a nemzeti egység gondolatvilágában tömörült fővárosi polgárok, de főként a székesfőváros tisztviselői megnyugvással vehetnek tudomásul. Feszüli érdeklődéssel figyeli Budapest népe az élénk választási agitáciét A legnagyobb tömegeket a Nemzeti Egység gyűlései vonzzák — Miért szünetel a közgyűlés és a szanálási bizottság munkája Rövidesen elintézési nyer a tisztviselők kinevezése Budapest közönsége és annak a nemzeti érdekeit féltő gonddal szívén viselő nagy tömegei változatlan érdeklődéssel figyelik az országgyűlési képviselő választási agitáció minden mozzanatát. Budapest különböző pontjain napról-napra a gyűlések végtelen sorozatai követik egymást és megállapítható^ hogy a gyűléseken nagyszámú érdeklődő közönség készít lelkiismereti mérleget }iz elhangzott beszédekből. A hatóságok és a nagyközönség megállapításai és megfigyelései azt mutatják, hogy a kormányzást reformpolitikája és alkotási tervei iránt széleskörű, megértő felfogás uralkodik és ez a magyarázata annak, hogy a Nemzeti Egység Pártja választási gyűlésein az elmúlt napok folyamán tízezrek helyeselték a különböző nemzetépítő célkitűzéseket. Fokozza a közönség lelkesedését, hogy Budapest választókerületeiben olyan kormányzati értékek a listavezetők, akiknek eddigi munkássága biztosítékot jelent a további nagy eredmények elérésére. A budai kerületben Zsitvay Tibor, az északi kerületben Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, a déli kerületben Hóman Bálint kultuszminiszter nevei díszítik a Nemzeti Egység Pártja listáit és a felvilágosodott választóközönségnek ilymódon alkalma nyílik, hogy az ország kormányzásának ezek a nagy tényezői közvetlenül adhatják tudomásul Gömbös Gyula miniszterelnök nagyszabású reformelgondolásait. Budapest polgársága nagyon jól tudja, hogy az országgyűlés munkájában kimagasló szerepet visznek a főváros népének képviselői, tehát mindenképpen indokolt az érdeklődés, amely a fővárosban a választások és a szavazások eredménye felé irányul. A városházi autonómia munkáját nyilvánvalóan szüneteltetni fogja a választási előkészületek és a szavazás lefolytatása. A törvényhatósági bizottság a közeljövőben nem tart ülést és különben sincs olyan fontos polgármesteri javaslat, ami a közgyűlés összehívását sürgetné. A tisztviselői kar tekintélyes része a választások előmunkálataival van elfoglalva és ezért az aűmiíiiszíráció csupán az előkészítésekre szorítkozik, amelyek nyugalmasabb légkörben kerülnek az autonómia szervei elé. Nem ül össze a szanálási bizottság sem, mert az oda kívánkozó javaslatok még nem kiforrottak és elintézésük arra az időre marad, amidőn a bizottság tagjai — túlnyomórészt országos politikusok — nyugodtabb légkörben tudnak résztvenni a fontos tanácskozásokon. A közgyűlés és a szanálási bizottság- átmeneti tünete természetesen nem befolyásolja Sipöcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester munkásságát, akik változatlan kitartással dolgoznak a legközelebbi munka- program öszeállításán. Az elmúlt napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a fővárosi tisztviselői kinevezések bizonytalan időre eltolódnak. A hírek szerint az elhalasztásnak az a magyarázata, hogy felsőbb helyről nem tartják időszerűnek a kinevezéseket, mert az annak nyomán kialakuló hangulat esetleg befolyásolná a választások kimenetelét. Ezt a nevetséges argumentumot természetesen ptem teszik magukévá a tisztviselők, akik nagyon jól tudják, hogy ; 220 középrangú állás betöltése önmagában nem alkalmas olyan néphangulatnak az előidézésére, ami megváltoztatná a jobboldali pártok választási esélyeit. Beavatott helyen közük a Fővárosi Hírlap-goi, hogy a tisztviselői kinevezések előkészítése éppen a választási munkálatok torlódása miatt állott meg és ha ezt az alkotmányjogi aktust Budapest százezres tömegei részére lehetővé tették és a szavazást a maga temérdek gondosságával lezárják, akkor nyomban napirendre kerül a tisztviselők kinevezése, amelyet éppen a főváros vezetői tartanak méltányosan, sürgősnek. Politikumot tehát nem lehet keresiü ebben az egyszerű tényben | és a kinevezések nyilvánosságra hozása a legkö- ' zelebbi időben esedékes. Visszatelepülésre serkenti a főváros a perifériákra elköltözött alkalmazottait Több ezer városi alkalmazott a környéken lakik — Lényegesen csökkenthető volna a pótadó, ha a környékre kivándoroltak egyrésze visszatérne A főváros törvényhatóságának az építkezés megindítása, a házadómentesség kiterjesztése és a tatarozási adókedvezmények revíziója érdekében indított mozgalma ráterelte az illetékesek figyelmét a főváros települési viszonyaira, főleg arra az állandó kivándorlásra, amely évek óta szakadatlanul tart a fővárosból a környék felé. Eddig nem sokat törődtek ezzel a figyelemreméltó jelenséggel, amelynek eredményeképpen a közvetlen közelben óriási új települések keletkeztek, minden egészségügyi, higiéniai és egyéb követelmény be. tartása nélkül. Ezek az új, rendszertelen és kellően meg nem alapozott települések azonban nem lehetnek közömbösek a fővárosra nézve, mert lakosságuk kenyérkeresete, foglalkozása, hivatása a fővároshoz köti őket, de keresetüket nem itt költik el, másrészt az új települések hiányos közegészség- ügyi viszonyai rontják és veszélyeztetik a főváros közegészségügyi állapotát is. Végül nem utolsó szempont az adózás kérdése sem. A Fővárosi Hírlap munkatársa előtt jól értesült helyen kifejtették, hogy a főváros pótadója nagymértékben leszállítható volna, ha a kiköltözött lakosság egy- vészét visszatelepíteni sikerülne. — A mostani lehetetlen építkezési és települési rendszer következménye volt, — mondotta informátorunk, — hogy az utolsó tíz év alatt 300.000 ember költözött el Budapestről a környékre. óriási szám ez, amely azért nem válik feltűnőbbé, mert a fővárosba irányuló vidéki bevándorlás némileg ellensúlyozta ezt a vérveszteséget. Statisztikai szaktekintélyek kiszámították, hogyha a kiköltözött 300.000 embernek csak egyharmadát, százezer lelket sikerülne a fővárosba visszatelepíteni, ez a községi pótadó 28%-os csökkentését eredményezné. Kimutatták azt is, hogy közintézményeinknek milyen óriási káruk származik a kitelepülés folytán, hiszen rengeteg villany- és gázfogyasztót veszítenek el ilyenmódon és az sem titok, hogy a BESZKÁRT csak a. belterületen, rövid útvonalakon keres a jegyeken és hat kilométeren túl már minden jegyre ráfizet. A környékről pedig minden utas ennél jóval hosszabb utakat kénytelen megtenni, amíg munkahelyére ér. Hivatalos statisztikai megállapítás, hogy a Budapesten dolgozók 40%-a lakik a fővároson kívül, ami elég egészségtelen állapot, hiszen a főváros területe a marnál sokszorosan nagyobb lakosság befogadására is bőségesen elegendő. Az utóbbi időben oly tömegesen költöznek a környékre és a távolabbi vidékre a főváros alkalmazottai is, hogy a főváros vezetősége komoly intézkedésekre készül, hogy gátat vessen ennek az áramlatnak. Szendy Károly polgármester rendeletére az elnöki ügyosztály összeírta a vidéken lakó tisztviselőit és alkalmazottak névsorát. Kiderült, hogy háromezernél jóval többen laknak a főváros területén kívül. Az elnöki ügyosztály azt is megállapította, hogy az egyes környékbeli és vidéki helyekről mennyi idő szükséges a beutazáshoz, mikor indulnak a vonatok, amelyekkel az alkalmazottak a szolgálat megkezdésére beérkezhetnek. E tekintetben az összeállítás meglepő adatokkal szolgált. Kiderült, hogy a vidéken lakók közül sokan kénytelenek már hajnali három, félnégy órakor kelni, hogy el ne késsenek. Nyilvánvaló, hogy a túlkorai felkelés és az utazás a nélkülözhetetlen pihenést rövidíti meg, ami a munkateljesítmény rovására esik. Illetékes helyen érdeklődtünk: készül-e valamilyen intézkedés a vidéken lakók dolgában ? A Fővárosi Hírlap munkatársa a következő választ kapta: — Az összeállítás kész és a jelentést a közeli napokban terjesztjük a polgármester úr elé. Tagadhatatlan, hogy a mai állapot nem egészséges és furcsa, hogy az alkalmazottaknak ilyen nagy- része a fővároson kívül él. Van ugyan egy rendelet, amely kötelezővé teszi a helybenlakást, de a múltban minden kiköltözködési kérelmet sablonosán teljesítettek. Az első intézkedés valószínűen az lesz, hogy a jövőre nézve szigorú tilalmat léptet életbe a főváros. Azokkal szemben, akik már letelepedtek és berendezkedtek a periférián, nem óhajtunk drasztikus eszközöket alkalmazni, de mindenesetre arra törekszik a főváros vezetősége, hogy lehetőleg minél több alkalmazottját rábírja a visszatelepülésre. Hogy a végleges rendelkezések milyenek lesznek, az e pillanatban még ismeretlen, de nincs kizárva, hogy a főváros kötelezővé fogja tenni minden alkalmazóija számára, közszolgálati érdekből, hogy bizonyos határidőn, esetleg három, vagy öt éven belül költözzön vissza a fővárosba. Gmm ernú P R Ä C I Z 6 Ó S MECHANIKA! €? YÄ R BUDAPEST, VII., DOB-UTCA 63 TELEFON ■. 36 7 86 h*rora63négy" IWLlGlKll MQbá» lakások kiadók központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatinos építő és ingatlanforgalmi r. t V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 KOVÁCS A. ÖDÖN ~ Budapest, VIII., Bezerédy-utca 8. Telefonszám: 38-2-93, 40-8-78. Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata RUO^S SANOOR Budapest, VI., Jókal-utca 2. (Jókai-tér sasok.) Tel. : 18-0 26 dugattyúit,Égalivúgyürű!(,Éo.csapszegel szaküzlete 1 ft* J& legfőbb JH®sokszorosító gép B. GESTETNER 1 if J BUDAPEST, VI., ANDRÄSSY-UT 9 j TELEFON t Ili-*-20
