Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-13 / 11. szám
Budapest, 1935 március 18. 5 'iföirißmU'Aimujp Kedvező visszhangra íaláttak az autonómiában politikai események Sipőcz Jenő főpolgármester a szanálási felhatalmazást mellőz- heiőneh találja — Nem időszerű a törvényhatóság közgyűlésének feloszlatása — Megszűnt egy ügyosztály Az új tanácsnokok beosztása — Uj helyettes tanácsnok kinevezése Átcsoportosították a közigazgatási Az országos politikában történt nagy események teljes erővel éreztetik hatásukat a városi politikában is. Elsősorban az országgyűlés feloszlatása jelentett hatóerőt a városházára, mert az autonómia számos országgyűlési tagja volt képviselve a feísöházban és a képviselöházban. Budapest székesfőváros autonómiája nehezen választható el az országos politika napi eseményeitől és ha az országgyűlés feloszlatásának rezdüléseit vizsgáljuk az autonómiában, akkor azt a megnyugtató megállapítást kell tennünk, hogy a közelmúlt napokban lezajlott politikai eseményeket kedvezően fogadták a városházán. A kormány lemondásának szoros következménye volt Sipöcz Jenő főpolgármester előkelő gesztusa, aki magára is vonatkoztatja azt az alkotmányos szokást, hogy kormányváltozáskor a főispánok felajánlják a lemondásukat. Annak ellenére, hogy a törvény szerint Budapest székesfőváros főpolgármesterét egyedül a kormányzó mentheti fel állásától, Sipó'cz Jenő főpolgármester levelet intézett a belügyminiszterhez, amelyben állását rendelkezésre bocsátotta. Vitéz Kozma Miidós belügyminiszter azonnal vá- laszolt és leiratában felkérte Sipőcz Jenő főpolgármestert, hogy állását tartsa meg és támogassa a kormányt felelősségteljes munkájában. A belügyminiszter meleghangú leirata hangsúlyozta a főpolgármester eddigi érdemeinek elismerését is, amit városházi körökben a legnagyobb lelkesedéssel vettek tudomásul A városházán tehát továbbra is stabilizálódik az eddigi helyzet és nagy megnyugvás fogadta azt a különben előrelátott kormányzati intézkedést, hogy a főváros élén változatlanul az a Sipöcz Jenő főpolgármester marad, akiben egybehangzóan összpontosul a városházi pártok, az autonómia, a tisztviselőtársa- daloin és a milliós lakosság korlátlan bizalma. A városházi önkormányzat munkájának menetét nem zavarja az országgyűlési választás és az agitációs harc megindítása. Szendy Károly polgármester szokott pontossággal jelenik meg kora reggel a hivatalában és késő estig tanácskozik az adminisztratív teendők gyors elvégzéséről, valamint a közeljövő terveinek megvalósításáról. A szanálás munkája is folytatódik és ez a legnagyobb összhangban történik Sipöcz Jenő főpolgármesterrel, aki tudvalevőleg a polgármestertől várja a takarékosságra vonatkozó javaslatok kidolgozását. Nagy a valószínűsége annak, hogy a szanálásnak rendszabályokkal kiépített hatáskörét nem veszi igénybe a főpolgármester, aki különleges felhatalmazás nélkül is éreztetni tadja kimagasló tekintélyét és nyilvánvalóan rendbehozija a főváros gazdasági ügyeit anélkül, hogy különleges felhatalmazásra és hatáskörre volna szüksége. A múlt hét .végén nyugtalanító hírek jelentek meg a törvényhatóság közeli feloszlatásáról. A különböző információk arra utaltak, hogy Budapest székesfőváros közgyűlési erőviszonyait is meg keli változtatni és ezért a kormáhy a feloszlató rendeletet rövidesen kiadja. Ezzel szemben megállapítható, hogy a kormány ezt a lépést nem tartja szükségesnek és bár teljesen érthető volna, ha az országgyűlés átalakítása az ország első törvényhatóságának újjáalakítását is magával hozná, ez az elhatározás a későbbi időkre marad. Nincs kizárva, hogy az országgyűlési választások lefolytatása után megtörténik a törvényhatóság feloszlatása, amelyre ebben az esetben május folyamán kerülne sor. A közgyűlés megválasztja az áj íőtisztviselőhet — A főpolgármester a tisztviselők legfőbb erényéről — Addig is azonban a közgyűlés változatlanul folytatja a maga megszabott munkáját és mint ismeretes, a legutóbb tartott ülésen is gazdag napirendet fogadott el. Megejtették a tanácsnokválasztást is és a közgyűlés többségének döntése alapján Rosta János, Schmaderer Oszkár, Zielin- szky Szilárd és Batflay Imre kerültek a díszes pozíciókba. Utánuk a legtöbb szavazatot kapta Goszleth Ernő, Haidekker János, Horony-Pálffy Aurél, Bártl Tivadar és Boross Pál, akik mindnyájan kiváló erősségei az adminisztrációnak és ha most lemaradtak is, a legközelebb kínálkozó alkalommal bizonyára több eséllyel indulnak a választási küzdelembe. Megválasztották még az új főlevéltárost is Budó Jusztin személyében és ezzel a fötisztviselök kiegészítése egyelőre befejezést nyert. Az új fötisztviselökhöz a hivatali eskü elhangzása után Sipöcz Jenő főpolgármester intézett buzdító beszédet. A főpolgármester remekbe formált beszéde nemcsak mint szónoki alkotás érdemel említést, hanem azért is, mert gyönyörűen és pregnánsan írta körül a köztisztviselő kötelességeit. — A törvényhatósági bizottság —• mondotta a főpolgármester — magas közhivatalokat töltött be, amelyek hatáskör, hivatás és jelleg tekintetében különbözők és eltérők egymástól. A főlevéltáros például a múltban él, a múlt nagy hagyományait, elődeink reánk hagyott Írásos kincseit őrzi, tudományosan feldolgozza és rendszerbe foglalja. A tanácsnokok munkája ezzel szemben a jelené, ők a trianoni Magyarország fővárosának bajait és keserveit igyekeznek észrevenni, enyhíteni, orvosolni, a nehéz életet elviselhetőbbé tenni. A főlevéltáros ügyfelei — mondotta később a főpolgármester —‘ az egyes hivatalok, néhány tudós és kutató, a tanácsnoknak , pedig ügyfele minden egyes polgár, akár gazdag, akár szegény, s annál inkább ügyfele, minél elesettebb, minél nagyobb segítségre szorul valaki. — A múlt és a jelen között azonban nem szabad szakadéknak lenni. A főlevéltáros rosszul töltené be hivatását, ha csak a múltba nézne és elfordítaná tekintetét a jelentől, viszont a tanácsnokoknak sem szabad elvágniok maguk mögött a múlt szálait, hanem ápolniok kell az elődök szent tradícióit, a múlt hagyományait, azokat a reánk hagyott erkölcsi értékeket, melyek a főváros tisztviselőkarát eddig mindig olyan magas színvonalra emelték. Ezek az erények: hűség a fővároshoz, becsület a köz- és magánéletben egyaránt, a krisztusi erkölcsön alapuló mély emberszeretet és a hivatás izzó szeretete. A főpolgármester gondolatokban gazdag beszéde végén felröppentette a derű sziporkázó rakétáját is egy pillanatra a közgyűlés termében, amikor a klasszikus ismereteiről és a latin idézeteiről közismert Budó főlevéltároshoz fordult és klasszikus latinsággal szólította fel, hogy legyen hűséges és tudós őre „Fidelis ac pertitus custos” a székesfőváros levéltárának. A közigazgatás új beosztása A közgyűlés pénteken választotta meg az új fötisztviselőket és Szendy Károly polgármester nyomban intézkedett az új beosztásokról. Az ügyosztályok számát eggyel lecsökkentik és a jövőben csak tizennégy ügyosztály lesz, aminthogy a közgazdasági és ipari ügyosztály önálló működéséi megszüntetik és ügykörét beosztják a közlekedési ügyosztály hatáskörébe, amelynek új címe ezentúl: Ipari, kereskedelmi és közlekedési ügyosztály lesz. A polgármester rendeleíe szerint az ügyosztályok vezetői: I. Elnöki ügyosztály: doroghi Farkas Ákos; II. üt- és csatornaépítés: Király Kálmán; III. Városrendezési ügyosztály: Kempélen Ágoston; IV. Közjogi ügyosztály: Szepesváry Pál; V. Ipari, kereskedelmi és közlekedési ügyosztály: Babarczy István báró; VI. Pénzügyi ügyosztály: Bódy László; VII. Közoktatási ügyosztály: Felkay Ferenc; VIII. Közélelmezési ügyosztály: Rosta János; IX. Közjótékonysági ügyosztály: Schuller Dezső; X. Közegészségügyi ügyosztály: Salamon Géza; XI. Városgazdasági ügyosztály: Kovácsházy Vilmos; XII. üzemi ügyosztály: Morvay Endre; XIII. Magasépítési ügyosztály: V/ossala Sándor; XIV. Közművelődési ügyosztály: Némethy Károly. Az elöljáróságok vezetői: I. kerület: Farkas Lajos főjegyző; II. kerület: Torday Lajos tanácsnok; III. kerület: Haidecker János főjegyző; IV. kerület: Goszleth Ernő főjegyző; V. kerület: Ujlaki-Holtzspach Ödön tanácsnok; VI. kerület: Saára Béla tanácsnok; VII. kerület: Zíelinszky Tibor tanácsnok: VIII. kerület: Unger Béla tanácsnok; IX. kerület: Boitlay Imre tanácsnok; X. kerület: Vigyázó Géza főjegyző; XI. kerület: Duday Alajos tanácsnok. A polgármester egyúttal felhatalmazást adott Schmaderer Oszkár tanácsnoknak, aki eddig a VII. kerület vezetője volt, a XIV. zuglói kerület megszervezésére és annak vezetésére. Uj helyettes tanácsnok Az üresedésben levő ötödik tanácsnoki állást a főpolgármester kedden délben behelyettesítés útján betöltötte és a helyettes tanctcsnoki pozícióra Balogh Hugó főjegyzőt kinevezte, de hivatali beosztásáról még nem intézkedtek. Balogh Hugó jelenlegi a X„ kerület anyakönyvi hivatalának vezetője, 64 éves és 33 éve áll a főváros szogálatában. Néhány nap múlva sor kerül a már régebben kiírt és megpályázott 220 tisztviselői állás kinevezésére és ezzel a már évek óta esedékes tisztviselői előléptetések valóság'gá válnak. A megváíasztoÜ fötisztviselök rövid életrajza A négy új tanácsnok nevét jól ismeri a főváros közönsége. A főváros tisztikarának legjobban képzett tagjaira és rangsorban is előkelő helyet elfoglaló tisztviselőkre esett a közgyűlés választása. Rosta Jáno3 dr. most múlt 45 éves és 1910-ben lépett a főváros szolgálatába. Hosszú ideig az elnöki ügyosztályban működött, álról a tisztviselői kar rokonszenvére méltán rászolgált és soraikból sok barátot szerzett. 1934 április elsején választották meg főjegyzőnek, de már helyettes főjegyző korában a VIII. ügyosztály élére, Vájná Ede tanácsnok örökébe került. A közélelmezési ügyosztály óriási kiterjedésű, nagy körültekintést, tudást és biztonságot követelő ügykörét a főváros vezetőségének és a főváros polgárságának legteljesebb megelégedésére intézi. Zíelinszky Tibor dr. tanácsnok, aki szombattól kezdve a VII. kerület új elöljárója, 49 éves és 1911 óta áll a főváros szolgálatában. 1933 nyarán nevezték ki főjegyzőnek és az utóbbi években Lamotte Károly közvetlen munkatársa és helyettese volt a pénzügyi ügyosztályban, ahol kiváló szaktudásával általános elismerést aratott. Schmaderer Oszkár dr. a közeljövőben felállítandó XIV., '"zuglói kerületi elöljáróság megszervezésére és előkészítésére kapott különlges megbízást, 52 éves, a fővárost 1904 óta szolgálja. 1931 óta főjegyző és szolgálata túlnyomó részét a kerületi köz- igazgatás körében töltötte el, melynek egyik legalaposabb ismerője. Hosszabb időn át a VII. kerületi elöljáróság helyettes vezetője, majd Hamvassy István nyugalombavonulása óta a kerület önálló vezetője volt. Batlay Imre dr. a IX. kerület elöljárója, aki ugyancsak 52 éves és 34 éve áll a főváros szolgálatában. Batlayt 1931 júniusában választották meg' főjegyzőnek, de már ezt megelőzőleg az V. kerületi elöljáróságon a helyettes elöljárói teendőket végezte. Muzsikó István tanácsnok nyugdíjbavonulása után a polgármester a Ferencváros vezetésével bízta meg és ebben a beosztásban nyerte el a tanácsnokká történt előléptetését. Az új kerületi elöljárók és tanácsnokok, mint látjuk, valamennyien friss, fiatal erők, akik a reájuk bízott feladatkört a legmesszebbmenő várakozásnak megfelelően fogják betölteni. Budó Jusztin, az új fölevéltáros 51 éves. Kiváló nyelvész. Két diplomája van: teológiai és bölcsészeti. 1915 óta levéltárnoka a fővárosnak. Szakirodalmi munkássága általános elismeréssel találkozik. Sok értékes müvei gyarapította Budapest város- történetét. Intenzíven résztvesz a fővárosi alkalmazottak nemzeti szövetségének életében, amely szövetségnek hosszú idő óta főtitká.ra. I4AATHERN ROBERT! I — FÉMÁRUKÉSZÍTŐ —---------------------— | Gáz, víz- és gőzarmaturák g BUDAPEST, VII., AKACFA-U. 61. TELEFON: 40-6-44^j
