Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-27 / 9. szám

8 Budapest, 1935 február 27. 3omecJDiíiSSp FÉNYSZÓRÓ Mérget a gyomorba nem kíván senki sem a felebarátjának és szándéko­san megmérgezné a budapesti polgárt az olyan hal­mozott bűncselekmény, amely a legelrettentőbb büntetést érdemli. Budapest a maga kiépített ható­sági rendészetével vigyáz is arra, hogy az itt for­galomba kerülő élelmiszerek és tápláló anyagok a legldfogástalanabb minőségben kerüljenek az embe­rek gyomrába. Némi akasztófahumorral azt is mondhatnék, hogyha már nem mindig sikerül jól- lakásig tölteni gyomrunkat, legalább az a kevés, «.mi fizikai fentartásunkhoz szükséges, jó és tiszta legy en. Nem vitás, hogy a közegészségügy első té­nyezője a tiszta és jó élelmiszer és ezért verekedett a Fővárosi Hírlap, amikor a zúgcukrászdák és a pincefagylaltosok legridegebb ellenőrzését kö­vetelte. Most egy törvényszéki tárgyalás kapcsán kiderült, hogy milyen jogos volt a követelés és hogy miijen ártalmas volt a cukrászsütemény, ami em­berek tömegeinek a megbetegedéseit idézte elő. Az önérzetében megbántott cukrászmester sajtórágal­mazás címén pert indított az egyik előkelő estilap szerkesztője ellen, mert az megírta, hogy a szóban- forgó cukrászüzem piszkos, rendetlen, a személyzet ruházata koszos és minden felszerelés mocsokban fürdik. A bíróság elrendelte a bizonyítást, a bizo­nyítás sikerült, az újságírót a tábla jogerősen fel­mentette. íme minden ok megvan a további elő- vigyázatra. Jön a nyár és a hatóságok elemi köteles­sége, hogy razziákkal és vegyvizsgálatokkal kipusz­títsák Budapest területéről a „rémes-krémes” és a piszkos cukrászsüteményeket. MalacSogli ismert öregember volt Tatán, abban a régi jó világ­ban, amikor még béke honolt a földgömbön. Eredeti neve Marastvogl volt az összetöpörödött öreg em­berkének, aki egész furcsa foglalkozást űzött a kies tóparti városkában, a vár alatt elterülő csendes kis utcában. A nép röviden és egyszerűen Malacfogli- nak hívta ezt az oklevél nélküli vegyészeti kisipa­rost, aki szegényes otthonában egy kis üstben tin­tát, suvikszot, fémtisztítószert és kékítőt gyártott. Délelőtt dolgozott, ebéd után pedig nagy kosarat akasztott a karjára és termékeivel végigházalta az egész várost. Malacíoglit mindenki szerette és min­denki vásárolt kitűnő áruiból. Vevői közé tartozott az azóta elhunyt Eszterházy Miklós gróf is, áld gyakran sétált a töpörödött egyszerű kisiparossal a tóparton és ott rendszeresen hitvitákat folytatott vele. Hogy kinek sikerült a meggyőzés fegyverével diadalmaskodni, azt nem tudjuk, azonban bizonyos, hogy a tatai kisiparos ármval mindenki meg volt elégedve. Mindezt abból az alkalomból elevenítjük fel, hogy bizonyos vegyészeti gyárak most türelmet­len akciót indítottak a kiskereskedők és a közönség ellen. Kendeletet szorgalmaznak a kereskedelmi mi­nisztériumban, amely előírná, hogy a fémtisztító, a börfeketítő, a tinta, a kékítő és az egyéb ilyen cik­kek kizárólag gyári dobozokban, kupakos üvegek­ben, vagy pedig olyan tartályokból hozhassanak forgalomba, amelyeken fel van tüntetve a készítő ipariüzem neve. „Márkázott áru”, ez az ürügy, amellyel a Sidol és a Müller Testvérek gyárai operálnak és céljuk nem más, minthogy gyártmányaikat magas áron a közönség nyakába varrják, de másrészt lehetetlenné tegyék azokat a kisiparosokat, akik tőke hiányában nincsenek abban a helyzetben, hogy készítményeiket tartályokban árusítsák. A kereskedő eddig a fém tisztítót vagy a tintát a vevő által hozott üvegbe is kiszolgáltatta, ha azonban a rendelet életbelép, a kereskedő kény­telen lesz arra hivatkozni, hogy csak márkázott üvegeket, dobozokat, vagy pedig tartályokat adhat el. Ismét újabb támadás a közönség zsebe ellen és hogy visszatérjünk a tatai kisiparosra: a jó árunak nem kell cégér, mint ahogy ebben az esetben nem is a márkázott áruról, hanem inkább a közönség megsarcolásáról van szó. Alaptőkeemelés és a tyukszemirtás olymódon kerültek szoros összefüggésbe, hogy az elmúlt napokban a Del-Iía cipőgyár elhatározta, hogy a vállalat alaptőkéjét 120.000 pengő értékű részvénykibocsátással 300.000 pengőre felemeli, hogy ezzel kibővíthesse a vállalat üzletkörét. Az ilyen tranzakciót rendszerint meg kell indokolni és ebben a tekintetben a Del-Ka egyedülálló specia­litást mondhat a magáénak, mert a friss tőkeszük­séget azzal indokolta, hogy a cég üzleteiben többek között a lábápolási és tyukszemirtási üzletágat is meghonosítja. Mindezeken túlmenően a Del-Ka női divatáruk, kötött, szövöttáruk, korcsolya, sport­cikkek, kézitáskák, kesztyűk és játékszerek eladá­sát is üzletkörébe iktatta, ami ismét egy veszedel­mes lépés az áruházi rendszer felé. A kereskedelmi minisztérium most állított korlátokat az áruházak terjeszkedésének és intézkedésében az agyonnyo­mott kiskereskedők védelme vezette. A Del-Ka, úgylátszik, nem vett tudomást a magyar kormány­zati szervek Intenciójáról és áruházi jelleget köl­csönöz magának, csakhogy ilymódon a közönséget a kiskereskedőktől elvonja. Véleményünk szerint D e 1 k á é k lábkozmetikája és a lábbelitől távoleső más cikkek árusítása a miniszteri rendelettervezet szellemébe ütközik és ezért a legsürgősebb közbe­lépésre van szükség. Hét millió pengővel emelkedett a Magyar-Olasz Bank betétállománya A Magyar-Olasz Bank igazgatósága szombati ülésén állapította meg a múlt évi zárszámadását, amely az intézet kitűnő megalapozottságáról, a szak­szerű, körültekintő és megbízható vezetésről tanús­kodik. Betétállománya, váltótárcája emelkedett, ami a bizalomnak legteljesebb tanujelét szolgál­tatja. A múlt évben elért kedvező üzleteredmény lehetővé teszi, hogy az intézet bőséges tartalékolá­sok után ugyanannyi (1.50 P) osztalékot fizessen, mint tavaly. Az igazgatóság mérlegmegállapító üléséről az alábbi közlemény számol be: A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság Igazgatósága a folyó évi február hó 23-án megtartott ülésén előter­jesztette az 1934. üzletévi mérlegét, amely 1,043.832 pengő nyereséggel zárult (szemben az előző évi 1,030.452 P-vel). Amint a mérlegszámla adataiból megállapítható, a ta­karékbetétek összege 36,731.589 pengő (1933-ban 35,216.894 pengő), a folyószámlán elhelyezett betétek összege 40,940.150 pengő (1933-ban 35,310.903 P), a betétállomány tehát összesen 77,671.739 pengő (az előző évi 70,525.797 pengővel szemben), míg a nem betétjellesű kötelezettsé­gek összege 7,392.590 pengő (1933-ban 8,615.300 P). A váltótárca összege az előző évi 60,453.533 pengőről 57,280.329 pengőre emelkedett. Az értékpapírok és érdekeltségek a bank mérlegében 3,492.486 pengővel szerepelnek (az előző évi 3,134.382 P-vel szemben). A jelzálogkölcsönök összege 28,501.981 pengőre csök­kent (az előző évi 31,696.687 pengővel szemben), míg a forgalomban levő záloglevelek összege 820.475 pengővel, az engedményezett jelzálogkölcsönök összege 634.653 pengő­vel, a forgalomban levő ötéves kötvények összege 397.373 pengővel apadt. Az elért üzleteredmény alapján az igazgatóság a folyó évi március hó 11-ére egybehívandó közgyűlésnek oszta­lék fejében részvényenként 1.50 pengő, összesen 600.000 pengő kifizetését fogja javasolni, míg a tartalékalap és a nyugdíjasok tartalékának megfelelő dotálása és az alap­szabályszerű levonások után fennmaradó nyereségtöbblet­nek az 1935. üzletév számlájára való átvitelezését hozza javaslatba. Az Ipartestületek Országos Központjának ja­vaslatai. Nagyarányú tevékenységet és eredménye­ket ígérő akciókat folytat az Ipartestületek Országos Központja, hogy a képviseletére bízott nagy érde­keket szolgálja. Az elmúlt napokban felterjesztést intéztek a kormányhoz a magyar kézmüvesiparos- ság törvényhozási képviseletének intézményes bizto­sítása érdekében, az ipartestületi tagdíjhá,tralékok behajtása, az ínségakció keretében végzett kézmű­vesipari munkálatok, a kézmüvesiparosok biztosí­tása, az IOKSz reformja és az ipartestületi szék­hazakat terhelő konverziós kölcsönök átvállalása tárgyában. A kamarai és a fővárosi bizottsági tagok a Nemzetközi Vásár értekezletén. A Budapesti Nem­zetközi Vásár nagybizottsága szerdán Székács An­tal felsőházi tag, kamarai alelnök vezetésével ülést tartott. Az elnök megemlékezett a vásár alapítója, Szénásy Béla, továbbá Dános László és Pál Imre kamarai tagok elhúnytáról. Hallósy István, a Vásár igazgatója terjesztette be ezután részletes jelentését a Vásár előmunkálatairól. Ilovszky János, a Baross-Szövetség elnöke, a Szövetség támogatá­sáról biztosította a Vásárt, majd Felkay Ferenc fő­városi tanácsnok bejelentette, hogy a főváros a Vásár alkalmából gazdasági prospektust bocsát ki. Csányi Miklós dr., a Vásár nevelő hatásáról szólott, majd Lengyel Géza. Kovatsek Ferenc, Wittenberg István, Szilágyi Aladár, Ledermann Mór, Müller Antal és Horovitz Géza szóltak a jelentéshez. A felszólalásokra és az előterjesztett javaslatokra Vértes Emil, a Vásár alelnöke válaszolt. Közgyűlés a Leszámítolóbankban. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank e hónap 20-án báró dr. Madarassy-Beck Marcel elnöklete alatt megtar­tott közgyűlése elfogadta az 1934. üzletévre vonat­kozó mérleget és zárszámadásokat és egyhangúlag hozzájárult az igazgatóság által előterjesztett azon javaslatokhoz, amelyek alapján az 1,162.278.29 pen­gőt kitevő tiszta nyereségből a tartalékalap növe­lésére 200.000 pengő, a nyugdíjtartalékra 400.000 pengő, a báró Madarassy-Beck Miksa-alap javára pedig 50.000 pengő, azaz a tavalyival azonos össze­gek fordíttassanak és a 65. sz. részvényszelvény osztalék fejében 1.50 pengővel kerüljön e hónap 21- től kezdödöleg beváltásra. A felmentvény megadása után a felügyelöbizottság választatott meg 3 évi időtartamra. A részvényesek sorából dr. Pözel Ist­ván ügyvéd, m. kir. kormányfötanácsos szólalt fel a közgyűlésen, aki az igazgatóságnak, a vezetőség­nek, valamint a tisztviselői karnak a részvényesek nevében elismerését és köszönetét fejezte ki. mindenütt bevált legolcsóbb beton KÉMÉNYFEJ ANDRE! üeiuenfáMiii'ár V.. Tntra-utca 26 Telefon: 92-0-37 A Hazai Bank közgyűlése. A Hazai Bank Rész­vénytársaság Szécsi Pál m. kir. kincstári főtaná­csos elnöklete alatt pénteken megtartott XL. üzlet­évi rendes közgyűlése az igazgatóság jelentését egy­hangúlag tudomásul vette, az 1934. üzletévre vonat­kozó mérleget, valamint az igazgatóság összes ja­vaslatait elfogadta és elhatározta, hogy a kimuta­tott 378.448.43 pengő tiszta nyereségből — az alap- szabályszerü levonás, a tartalékalap és az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár javadalmazása után — osztalékra részvényenként 1 pengő, vagyis 250.000 pengő fordíttassék, míg 56.364.43 pengő az 1935. üzletév számlájára vitessék át. Az osztalék a XL. számú osztalékszelvény ellenében a társaság pénz­táránál február 25-től kezdödöleg kerül kifizetésre. A Salgótarjáni Kőszénbánya közgyűlése. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dr. Chorin Ferenc felsőházi tag elnöklete alatt hétfőn tartott 67-ik rendes évi közgyűlése az 1934. évi zárszámadásokat megállapította és a lefolyt üzletévre részvényenkint 1 pengő osztalék fizetését határozta el. A szelvény f. év március hó 2-tól kezdve kerül beváltásra. A fel- ügyelöbizottságba új tagul Heinrich József úr vá­lasztatott meg. A Meinl Rt. kedvező mérlege. A Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. árujövedelme a múlt évben 1,621.920 pengő volt. Ebből tiszti fizetésekre és munkabérekre 550.537 pengő, költségre 777.496 pengő, kamatra 128.381 pengő kellett, értékcsökke­nésre 161.764 pengőt fordítottak, úgyhogy a tiszta nyereség az 500.000 pengő részvénytöke után 13.787 pengő volt. A mérleg az épületet 1,087.560 pengőre, a berendezést 1,795.865 pengőre értékeli, ezzel szem­ben az értékcsökkenési alap 1,317.232 pengő, az előző 1,179.469 pengővel szemben. Az árukészlet 1,628.388 pengővel, az adósok tartozása 240.993 pengővel, a hitelezők követelése 2,847.820 pengővel szerepel a mérlegben. A Járműgyártók Ipartestületének új elnöke. A Budapesti Járműgyártók Ipartestülete most tar­totta meg 49. évi rendes közgyűlését, amelyen Folli- nusz József min. osztálytanácsos átnyújtotta a ke­reskedelmi miniszter elismerő levelét Nagy Géza karosszériagyárosnak. Usetty Béla, Quittner Ervin és Fás Kálmán üdvözlő szavai után elfogadták a jelentéseket é3 zárszámadásokat, majd köszönetét szavaztak Misura Mihálynak tizenhétévi elnöki mű­ködéséért. Elnöknek egyhangúlag Zupka Lajost vá­lasztották meg. laaBaaaaBBBaaBBasaBaoBEBaasaaBaaaBaBBaaBBBBBBBaaaaac A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató llkovits J. Budapest központi fűtés- és vízvezetéki váiialaia t?.,JdZSEF-TÉR 11. TELEFON: 811-54 LA VER FERENC Bénim MŰSZERGYÁR Alapítva 1900 Budapest, VII!., Vas-u. 2. TeSsfost: 40-4-24 Gé-pefi ♦ 7&2ii*z ew*cft ♦ 7% utó alkati* és x eh KRAUSZ és SCHOFFER mindennemű épület és asztalos faanyagok telepe és parkettázási vállalata Budapest, V., Vág-U. 7. lelet on: 91—8—14 SZŐNYI IMRE órásmes’er V ., Cseageiy-utca 7. Tel.: 44-5-42. Töbn fővárosi és állami ínté et árasa és szil ítója ELEKTROMOTORJA TÖKÉLETESEN MŰKÖDIK, HA: szén- és bronzkeféi, kollektorai MAGIAK KOLLEKTOR, >ZEN- ESBRONZKEFK ÍZEM MÖ>ZaKI VALI.lUT-tól Budapest, Vili., Kisfaludy-u. 29. TeS.: 41-3-40 valók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom