Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-27 / 9. szám
Budapest, 1935 február 27. ? Megkezdődött a m gazdasági étet ragadozó harcsáinak? az áruházaknak. mc A kereskedelmi miniszter rendeletének szövege — Az érdekképviseletek melleit a Kamara is állási foglali az áruházak élelmiszerárusítása ellen A vendéglátó ipar védelme — Hat óra után az áruházak élelmiszereket az előcsarnokban sem árusíthatnak — A polgármester elrendelte az áruházak tűzbiztonsági i&iüivizsgáiását Három esztendei lankadatlan és kitartó küzdelmet folytatott a Fővárosi Hírlap a magyar, elsősorban a budapesti deíailkereskedelem érdekében és ebben a harcban természetszerűen erőteljesen, megalkuvást nem ismerő módon követelte a kereskedelem letiprására, vagy elsöprésére alakult áruházak pusztító munkájának megrendszabályo- zását. Ebben a küzdelemben az érdekképviseletekkel karöltve dolgoztunk és ezeknek a nagytekintélyű érdekképviseleteknek hatalmas erkölcsi erejére támaszkodva, sikerült eredményeket elérni. Ma valósággal ünnepi érzés fog el bennünket, amikor azt jelentheti a Fővárosi Hírlap, hogy ezen a fronton komoly eredmények, sikerek koronázták munkáját. Bízva bízunk abban, hogy az első siliert a továbbiak fogják követni és még többször lesz alkalmunk jelenteni, hogy isimét és ismét elhárult egy- egy fenyegető felhő, egy-egy pusztító orkán a magyar állam és a magyar főváros leghűségesebb adófizető közönsége, a detailkereskedelem feje fölül. Már multheti számunkban beszámoltunk arról, hogy Fabinyi Tüiamér kereskedelmi miniszter sietve igyekezett éi’vényt szerezni annak a kijelentésének, amelyet a leghatározottabb formában tett meg a Baross.Szöveiség elnöksége előtt és amelynek értelmében tizennégy napon belül intézkedik az áruházak ügyében, de máris garantálja, hogy Magyarországon egyelőre több áruház nem létesülhet. A miniszter sietve értekezletet hívott össze a kereskedelmi minisztériumban, amelynek módjában volt letárgyalni az áruházak túlméretezettségé- nek megszüntetéséről szóló tervezetet, amelynek célja, hogy a mindennapi élet nehézségeivel keserves küzdelmet vivő kiskereskedelmet és kisipart védelmébe vegye. A magyar gazdasági élet ragadozó harcsáinak megfékezése ezzel megkezdődött, és itt le kell szegeznünk azokat a rendkívüli érdemeket, amelyeket a magyar kereskedelem két vezéralakja, de főként a Baross-Szövetség kiváló elnöke,, Ilovszky János és vele párhuzamosan Vértes Emil, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnöke szereztek sorstársaik jobb jövője érdekében kifejtett nagyszabású és lelkes működésűkkel. A Fővárosi Hírlap a múlt héten elsőnek közölte a rendelkezések lényegét, amelyeket a napilapok átvettek és az érdekelt kereskedők körében nagy megelégedést és megnyugvást keltettek. Most alkalmunk van ismertetni a rendelet szövegét, amely szószerint így hangzik: Sií a rendeleti A m. kir. minisztérium rendeSete a nagyáruházak tevékenységének szabályozása tárgyában A m kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosi- ásáról szóló 1931. évi XXVi. törvénycikk 2. é3 3. Fában tapott, az 1932 : VII., az 1933 : X. és az 1934 : XV. toi- 'énycikkben meghosszabbított felhatalmazás alapján a cövetkezőket rendeli: 1. §. A mindennapi élet különböző szükségleteit szolgáló, különféle nemű és fajú árucikkeket a kisipart lényegesen meghaladó keretben forgalombahozó nyílt árusítási üzlet (alábbiakban nagyáruház) csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével létesíthető és a már fennálló is csak így bővíthető. 2. 8. (1) Jelen rendelet életbelépésekor élelmiszert és élvezeti cikket nem árusító, valamint a jövőben alakuló olyan nagyáruházban, amelyben a főtevékenység nem az^ említett cikkek árusítására irányul, élelmiszer és élvezeti cikk nem hozható forgalomba. (2) A kereskedelemügyi miniszter mé.tanylast érdemlő esetekben az előző bekezdés rendelkezései alól kivételt tehet. 3. §. Nagyáruházban élelmiszer és élvezeti cikk árusítására már berendezett üzemet csupán a kereskedelemügyi miniszter engedélyével lehet bővíteni. 4 4. §. Vendéglátó (vendéglő, buffetvendéglő, kávéház, _ kifőzés, korcsma, pálinkamérés, kávémérés), valamint általában képesítéshez kötött ipar nagyáruházban nem gyakorolható s az említett iparokat üzlethelyiségében más sem gyakorolhatja. 5. §. i Nagyáruházban a k- §-baw megjelölt ipar gyakorlását a jelen rendelet életbelépésétől számított hat (6) hónap alatt meg kell szüntetni. 6. §. (1) Nagyáruház élelmiszert és élvezeti cikket árusító üzemére (osztályára) ugyanazok a záróra és munkaszüneti rendelkezések nyernek alkalmazást, mint egyéb üzemei tekintetében. (2) Egymástól eltérő rendelkezések esetében a szigorúbbat kell alkalmazni. 7. §. (1) Élelmiszer és élvezeti cikk árának hirdetése vagy más módon való feltüntetése csupán 1, 5, 10 dekagrammos, Vs, 14. Vz és 1 kilogrammos egységekben történhetik. (2) Külföldi származású élelmiszer és élvezeti cikk árának hirdetése vagy más módon feltüntetése az eredeti csomagolás, vagy származási hely szerinti súlyegységekben is történhetik. (3) A kereskedelemügyi miniszter bizonyos élelmiszerek és élvezeti cikkek tekintetében az első bekezdés rendelkezései alól kivételt állapíthat meg. Aki a jelen rendelet 1. §-ában, 2. §-ának első bekezdésében, 3., 4., 5. g-aiban, továbbá a 6. §. első bekezdésében megállapított rendelkezéseket megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetésre az 1928 : X. te. rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke az 1931:XXVI. te. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében 8000 pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1931 :XXVI. te. 3. §-ának (3), illetőleg (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást. Élelmiszer és élvezeti cikk-készlet, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzandó. A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok, a 6. §. első bekezdésébe ütköző kihágás a m. kir. államrendőrség működésének területén a rendőrség hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi miniszter szakelőadójának részvételével, az 1929 :XXX. törvénycikk áltál a belügyminisztériumban szervezett Kihágási Tanács bíráskodik. 9. §. Jelen rendelet kihirdetésétől számított 8 nap múlva lép életbe és azt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hajtja végre. Nem alakulhatnak újabb áruházak A magyar kereskedőtársadalom ennek a rendelettervezetnek minden kilátásba helyezett intézkedését a legnagyobb hálával vesai. Főként az°n- ban azt kell konstatálnunk, hogy a kereskedelmi miniszter a legteljesebb mértékben átérezte es magáévá tette azt a jogos aggodalmat, amely a ma. írvar kereskedötársadalmat az áruházak élelmiszerárusítása miatt elfogta. A Fővárosi Hírlap számtalanszor hangoztatta, hogy az áruházak kibírhatatlan konkurrenciájá- jiak csak akkor lehet gátat vetni, ha az élelmiszer-árusítás körül a hatóságok rendet teremtenek, számtalanszor hangoztattuk, hogy az áruházak, irreális árakat szabnak az élelmiszereknél, amine, egészen átlátszó célja, hogy az olcsó, de eresen alsóbbrendű élelmiszerek segedelmével a közönségé becsábítsák és azután egyéb, már normális árakkal, esetleg a detailkereskedelem arait folulmulo ómakkal dolgozó más osztályaikon behozzák ezi a veszteséget. Számtalan esettel igazoltuk, hogy az áruházak élelmiszerosztálya szinte kivétel ^ nelku deficittel dolgozik, amiért természetesen bias osztályok árusítása révén kell magukat kárpotolniok. Nem szabad azonban szem elől téveszteni azt sem, hogy az áruházak ezeket a reklámcélokat szolgám élelmisaerosztályokat csak a legritkább eseteimen bízták igazi szakemberekre, így történhetett meg azután, hogy néhány hét előtt az egyik legnagyobb áruházban a Vegyvizsgáló Intézet vegyészei ellenőrző razziát tartottak és megállapították, hogy a hatalmas intézetben árusított vaj hamis, maga az egész készítmény a margarinnál is jóval silányabb és gyengébb tápértékű kotyvalék. A kereskedelemügyi miniszter ^ természetesen, lépésről-lépésre halad, de az első lépése, amelyet az élelmiszerosztályok megengedhetetlen konkur- renciája terén tett, máris erősen megnyugtató jelentőségű. Az igazi nagy, mindent átfogó eredménye azonban a, háromesztendös küzdelemnek az, hogy a miniszter kimondja, hogy nagyáruház a jövőben csak a kereskedelmi miniszter külön engedélyével létesíthető és a már fennálló ilyen nagyáruházak kibővítése is csak ezen az alapon lehetséges. Ez a rendelkezés ismét, minden reményünk szerint azt jelenti, hogy a miniszter természetszerűen csak fen- tartja magának az engedélyezés jogát, de azzal élni nem fog. Nem élhet vele, hiszen tökéletesen tisztában van azzal, hogy már a meglévő nagyáruházak is szinte alapjaikban ingattátc meg a magyar társadalom egyik igen kiváló államalkotó rétegét, a kiskereskedelmet és a kisipart. Belátjuk, hogy a ma meglévő nagyáruházakat egy tollvonással a kereskedelmi miniszter nem törölhette el a föld színéről, de hálásan vesszük tudomásul, hogy több ilyen, a kereskedelmet ölő nagyáruház létesítése be nem következhetik és a maiaknak kibővítése is a lehetetlenségek birodalmába tartozik. Nem a nagyáruházak numerus claususa ez, hanem meggyőződésünk és a kereskedelmi miniszter józan belátásába vetett hitünk szerint: a nagyáruházak lassú kihalásra való ítélése. A magyar és elsősorban a budapesti detailkereskedelem és kisipar, ha egy csapásra nem szabadulhat i3 meg a nagyáruházak gyilkos polip-karjaitól, de hálásan veszi tudomásul, hogy ezeknek terjeszkedése elé szigorúan gátat vetett a magyar kormányzat bölcs belátása és abban reménykedik, hogy üzletét fiainak abban a reményben adhatja át, hogy a jövőben mégis csak sikerül végleg megszabadulni becsületes munkáik legnagyobb ellenségeitől. A Kereskedelmi és Iparkamara az áruházak ellen Itt kell beszámolnunk arról, hogy az elmúlt héten a Kereskedelmi és Iparkamarában különböző érdekeltségek és az áruházak képviselői értekezletet tartottak a készülő rendeletekröl. Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke örömmel állapította meg, hogy a kereskedelmi miniszter méltányolta a kiskereskedők kívánságait, de Ilovszky hangsúlyozta azt is, hogy a rendelet még számos vonatkozáséiban kiegészítésre szorul. Hoffmann Mihály, a Füszerkereskedök Országos Egyesületének elnöke kimutatta, hogy az áruházak a mezőgazdaság érdekeit is destruálják. Spelter Henrik a cukrászok, Farkas Vilmos az élelmiszerkereske- dök, Németh Aladár a vendéglősök, Havas Ödön a kávésok nevében követelte az áruházak korlátozását. Éber Antal kamarai elnök elvi szempontból helyesli a rendelet intencióit, de hangoztatta, hogy elsősorban a közpénzekből támogatott alakulatokat kell megszüntetni és azután, vagy azzal egyidőben szabad megrendszabályozni a magántőke alakulatait, amilyenek az áruházak is. Balkányi Kálmán az OMKE nevében szintén csatlakozott a nagyáruházak tevékenységének korlátozásához, amelynek keretében adózási téren is rendet kell teremtenie. A Kamara állásfoglalása teljes egészében az áruházak ellen irányul. Éber Antal elnök csupán a sorrendben kívánt változtatást, lényegében azonban az áruházak letörését és a kereskedelem életfeltételeit követelte. A további küzdelem tehát a Kamarát is teljes egészében a kereskedelem mellé állította és így fokozódnak a kilátások az áruházi rémuralom teljes megszüntetésére. De vannak más biztató jelek is. A polgármester utasítást küldött az illetékes kerületi elöljáróságoknak, hogy az építési szempontból és tűzbiztonsági érdekből veszélyes áruházakat sürgősen vizsgálják meg és foganatosítsák a legszigorúbb intézkedéseket. Elsősorban a Fenyves Áruházat és a Barosstéri Divatházat érinti a polgármester rendelete, mert ezek az áruházak ebből a szempontból kifogásolhatónak látszanak. A kereskedötársadalom nagy érdeklődéssel tekint a hatósági megrendszabályo- zás elé. DEBRiCiN-ÉTTEREM : 88. Taí.: 31-5-S6, 34-3-061 I S&éSii msföü a polgári étteremben P 1.20 Minden szer-1 dán dss2jftéS©i?©s vacsora pénteken este hsBász&á j FURDOKIMK, CSÖVEK Hasenörl, Csengery-o. 53. Ballai János sir* vizvezeták, csatornázás, szávatíyutsi©* pek és egészségügyi berendezések Budapest, IV., Reáltanoda-utca 4. Telefon: 85-2-98.
