Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-02 / 1. szám

Budapest, 1935 január 2. 7 Nagy lelkesedéssel várják a községi pártok a polgármester beiktatását Hétfőn: installációi közgyűlés Szerdán délután pecsétes irat érkezett Sipöcz Jenő dr. főpolgármesterhez: a belügyminiszter kö­zölte a főváros vezetőségével, hogy Horthy Miklós kormányzó legmagasabb jóváhagyását adta a tör­vényhatóság polgármesterválasztó ténykedéséhez. Az államfő hozzájárulásával befejeződött a pol­gármesterválasztás közjogi lefolytatása és mert Szendy Károly megválasztása ellen a törvényes ha­táridőn belül fellebbezést nem adtak be, Budapest polgármesteri poziciója a legközelebbi tisztújításig jogérvényesen betöltöttnek minősíthető. Sipöcz Jenő főpolgármester hétfőn délután öt órára összehívja a fő­város rendkívüli közgyűlését, amelynek egyetlen teendője a polgármester ünnepé_ lyes eskütétele és beiktatása. A díszesen feldíszített közgyűlési terem nagy lelkesedés mellett installálja Szendy Károly polgármestert új méltóságába. Si­pöcz Jenő főpolgármester elnöki megnyitó szavai után felbontja a belügyminiszter leiratát, amely közli a kormányzói megerősítést. Farkas Ákos ta­nácsnok felolvassa a belügyminiszter iratát, majd Az új esztendő első napjaiban rendkívüli jelen­tőségű és mélyreható újításokat léptetnek életbe a tiszti ügyészség ügykezelésében. A reformok — amelyektől messzemenő eredményeket várnak az illetékesek — szerves összefüggésben vannak a fő­városi igazgatás egyéb ágazatain küszöbön álló racionalizálási intézkedésekkel. Az ügyészségi mun­karend megreformálását az tette halaszthatatlanul és sorrendben a másikat megelőzően sürgőssé, hogy a tiszti ügyészség munkája az utóbbi eszten­dőkben, soha nem várt arányokban szaporodott, anélkül, hogy a személyzet létszámát ennek meg­felelően növelték volna. Mivel az ügyészség sze­mélyzete ilyen körülmények között túlontúl van ter­helve és a takarékosság nem engedi meg a lét­számszaporítást, más megoldást kellett keresni, hogy az ügyvitel pontosságának veszélyeztetése .nélkül a munkateljesítményt fokozni lehessen. Az érdekes és nagyjelentőségű újítás iránt SZEMETHY KAROLY DR. tiszti főügyésznél Csilléry András vezetésével küldöttség kí­séri a közgyűlés elé a díszmagyarba öl­tözött polgármestert. A menet élén a főváros és az állam standard­zászlóit hozzák és a bevonulás után megtörténik az eskü letétele. Ezt követöleg a főpolgármester üd­vözli Szendy Károly polgármestert, aki azután el­mondja ritka érdeklődéssel várt programbeszédét, amelyben vázolni fogja, az irányelveken kívül, a megoldásra váró konkrét teendőket is. Az ünnepélyes közgyűlés tartama alatt megszólal a belvárosi föplébánia templom úgynevezett pol­gármesteri harangja, hogy ebben a formában is tudassa a főváros lakosságával, hogy Budapestnek új polgármestere van. A törvényhatósági pártok nagy lelkesedés­sel készülnek az ünnepi aktusra és elismerésüknek minden jelével kívánják elhal­mozni az új polgármestert, akitől oly sok remény valóraváltását várják. egyrészt a romló gazdasági helyzet ma­gyarázza, másik ok a különféle jogszabá­lyok egyre növekvő komplikáltsága, ami arra készteti a különböző ügyosztályokat, hogy mindig több és több ügyben kénytelenek ki­kérni a tiszti ügyészség jogi véleményét. A perek szaporodásának egyik speciális oka a baleseti jog mindig fokozódó fejlődése. Egyre többen támadják meg a leglehetetlenebb címeken is a fővárost kár­térítési perekkel, különösen az utóbbi időben, ami­óta a magasabb bíróságok a perek elintézésénél a méltányossági szempontokat is mérlegelik. A kár­térítési perek vitele az ügyészség munkájának igen jelentékeny részét foglalja le. — Az újítások lényege a kezelés rendszerében gyökeredzik. Az iktatás régi formáját, amennyire lehet, mellőzzük és áttérünk a legmodernebb kar­totékrendszerre. Természetesen tekintettel kell lennünk a velünk kapcsolatos többi szakok: a bíró­ságok, a telekkönyv, az árvaszék, az ügyosztályok kezelési rendszereire is, ahol nincs kartotékrend­szer. A kartotékrendszer segítségével ezentúl bármikor egypár perc alatt állapítható meg a folyamatos ügyek száma és, hogy azok milyen stádiumban vannak. Az új rend tehát biztosítja az ügyek mindenkori áttekinthetőségét. — A racionalizálás kapcsán egyébként az a törekvésünk, hogy minden olyan munkától, amit a kezelő személyzet elvégezhet, a fogalmazási tiszt­viselőket mentesítsük. A kezelési munka azonban az ügyészségen nem egészen egyszerű. Nálunk nem lehet normál kezelés, hanem a segédhivatali tiszt­viselőknek tisztában kell lenni az árvaszéki, bíró­sági, telekkönyvi és minisztériumi kezelési rend­szerek lényegével és bizonyos jogi fogalmakkal. A tiszti ügyészségen minden ügy határidős, késede­lemnek, restanciának nincs helye és akármennyi a munka, bármilyen legyen a torlódás, el kell intézni minden ügydarabot, mert a mulasztás súlyos károkat vagy hátrányo­kat jelenthetne a főváros számára. —- Az ügyészségnek az ügyek különfélesége szerint tizenkét csoportja van, ennek megfelelően lesznek a kartotékcsoportok. Minden csoport el­térő színű kartotéklappal dolgozik, tehát nem lehet még véletlenül sem összekeverni a különböző ügyeket. Egyébként mindenütt, ahol lehet bevezeti az ügyészség a szóbeli elintézést és levelezések helyett, telefonon intéz­kedik. , Szóval az egész vonalon új formát és tempót kap a munka. A reformoktól igen jelentős eredménye­ket várok, bár az ügyészség még ezek után is túl lesz terhelve, hiszen ma a tisztviselők a maxi­mális teljesítmény határán járnak. Kiírták a pályázatot a csatornázási berendezés létesítésére iz összes fórumok szükségesnek tarifák az iszap elgázosítását érdeklödtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatta: — A küszöbön álló reformok azért váltak szükségessé, mert az utolsó tizenöt esztendőben az ügyészség munkája hihetetlenül megsokasodott. A munkaszaporulat bizonyos ügyágazatokban a 250% fölé emelkedett. Célja az, hogy az ügymenet biztosságának érintése nélkül minél egyszerűbbé tegyük az ügyészségi szolgálatot és összhangba hozzuk azzal a munkatöbblettel, amely az évek során bekövetkezett és még mindig továbbfokozódik.-—- A munkaszaporulatot legjobban illusztrálja néhány példa: A perenkívüli ügy darabok száma 1920-ban 8.437 volt, 1934-ben pedig már jóval a 30.000 felett mozgott. Itt az emelkedés több mint 256%. A perek száma 1920-ban 1.824-re rúgott, míg 1934-ben megközelítette a 200-at, ami több mint 188% emelkedésnek felel meg. 1920-ban 2.319 kihágási ügyet vitt az ügyészség, ezzel szemben 1934-ben 7000-nél több ilyen ügyünk volt, ami 206 százaléknál nagyobb szaporulatot jelent.-—■ Végzést hozott a tiszti ügyészség 1920-ban 5.688-at, 1934-ben pedig több mint 22.696-ot. Ez 299 százalék munkatöbblet! Nem különb a helyzet azoknak a tárgyalásoknak a számában sem, ahol a tiszti ügyészség különböző esetekből kifolyóan .képviselte a fővárost. 1920-ban 2.854 tárgyalásunk volt, 1934- ben pedig 7.400 körül volt a számuk. Itt tehát tööbb mint 157%-ot mutat az emelkedés. — A hatalmas munkaszaporulattal szemben az ügyészség létszáma alig emelkedett a tizenöt év alatt. 1920-ban a tiszti főügyésszel és a helyettes főügyésszel együtt összesen 26 végleges és ideig­lenes tisztviselő dolgozott az ügyészségen, az utolsó évben pedig 3k volt a létszám. Tényleg azonban az a helyzet, hogy a végleges állások száma a legutóbbi 1923, évi állásmegszüntetések folytán hárommal csökkent. Kevesebb emberünk van egy ügyésszel, egy alügyésszel és egy fogalmazóval, úgyhogy ma az egyes szakok, az ügyek szerinti csoportok közül nem mindegyiket vezeti ügyész, Hanem egyeseket alügyészekre kellett bízni. — Ami azt a kérdést illeti, hogy mivel ma­gyarázható az ügyészségi munka abnormális meg- duzzadása, a következőket mondhatom: Az ügyek, perek, tárgyalások, eljárások nagyobbarányú sza­porodását Évtizedek óta hangzik Csepel nagyközségnek és közvetlen környékének áz a jogos panasza, hogy a központi csatornaszivattyú telepen össze­gyűjtött és odaszállított ibüzös iszap megfertőzi a levegőt. A község tisztiorvosa több tiltakozásban és felterjesztésben hívta fel az illetékes körök fi­gyelmét erre a tarthatatlan, állapotra és kimu­tatta, hogy a környék lakosságának közegészség- ügye állandó támadásnak ván kitéve a csatorna­hulladékok közelsége miatt. A főváros vezetősége teljes mértékben honorálta ezeket a jogos kifogá­sokat és várta az alkalmat, hogy valamely ^ más megoldással gondoskodjon a csatornaszenny eltaka­rításáról, mert a saját szempontjából is túlságosan költségesnek mutatkozik az iszap fuvarozása és a helyszínen való elásása. A megfelelő megoldások azonban késlekedtek, mert minden elgondolás hallatlan összegeket igé­nyelt. Magyarország legnagyobb és nemzetközi viszonylatban oly kiváló hírnevű iparvállalata: A Ganz-gyár tanulmányozta ezt a kom­plikált problémát és megfelelő' tervet dol­gozott ki a csatornaiszap elgázosítására. A Ganz-gyár terve szerint a csatornaiszapot el- gázosítják, amely vennek következtében eredeti mennyiségének egyhetedére zsugorodik össze, te­hát a fuvarozás költsége lényegesen olcsóbb. Füg­getlenül ettől az elgázosított iszap, mint szagta­lan trágya magas áron értékesíthető és így nem kell gondoskodni a fölösleges hulladék sorsáról. Külön nagy előnye ennek a rendszernek, hogy az eljárással nagymennyiségű gáz kitermelése biztosít­ható, amellyel azután a központi csatorna­szivattyútelep energiaszükségletének 75%-át lehet fedezni. A főváros számítása szerint évente 120.000 pengős megtakarítás várható a Ganz-gyár konstrukciója révén és úgy természetesen nagy örömmel fogad­ták az ajánlatot, amely az elgázosító berendezés létesítésének költségeit mindössze 583.000 pengő­ben jelölte meg, de ez az összeg is három éven át, részletekben volna törlesztendő. A szakbizottságokban és a közgyűlésen általá­nos tetszés fogadta a Ganz-gyár ajánlatát, a bizottsági tagok azonban elvi és politikai szempontból bírálták a kérdést. A pénzügyi szakbizottság hasonló állásfoglalá­sát nyomon követte a közgyűlés határozata, amely elvben hozzájárult a halaszthatatlan berendezés létesítéséhez és utasította a polgármestert a nyil­vános versenytárgyalás kiírására. Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornázási ügyosztály vezetője 1935 február 15-i lejárattal meghirdette a pályázatot, amely módot nyújt a Ganz és társa gyárnak arra, hogy ajánlatával a megbízást a maga részére biz­tosítsa. A munkálatok gyors lefolytatásával a fő­város egy virágzó pestkörnyéki nagyközség jo­gos követelését fogja honorálni. A megtakarí­tandó összeg a főváros szempontjából különös elő­nyöket jelent és bizonyosra vehető, hogy az ily- mődon felszabaduló összegekből tovább folytathat­ják a csatornatelepek modernizálását. Közel 300 százalékos munka- szapornlal a liszlitigyészségen A legmodernebb amerikai karioíékrendszerrel racionalizálják az iinvá«7.<iéni kezelési

Next

/
Oldalképek
Tartalom