Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
8 jíőms^J^íj^p Budapest, 1935 január 2. ^JmmoúíJÍí^Mp Előfizetési ára: egész évre ...........................................24 pengő fé l évre .................................................12 pengő k « ÍBs íéo fővárosi hírlap ] szerkesztősége és kiadóhivatala | A Kormányzóné látogatása a főváros leány- árvaházában. Horthy Miklósné, a kormányzó felesége a karácsonyi ünnepek alatt meglátogatta a székesfővárosi Erzsébet leányárvakázat és végignézte a növendékek karácsonyia-ünnepét. A főméltóságú asszonyt Szendy Károly polgármester, Schuler Dezső szociálpolitikai tanácsnok és Krén Margit igazgatónő fogadták. Az ünnepségen ott voltak az árvák hozzátartozóin kívül, a törvényhatósági bizottság nötagjai és a társadalmi élet számos előkelősége. Sduller Dezső tanácsnok köszöntötte a Kormányzó feleségét és meleg szavakkal emlékezett meg arról a nagy szeretetröl, amellyel a Főméitó- ságú asszony a nélkülöző szegény kis gyermekeket, elsősorban az árvákat szívére öleli és arról a határtalan jóságról, amellyel a gyermekek ezreinek gondját viseli. Az árvaház kis óvódásai bájos karácsonyi játékokat, verseket adtak elő, majd Farkas Alberik plébános poetikus ünnepi beszéde után a ragyogó arcú gyermeksereg Roznagel Matild intézeti tanárnő és Kazacsay Tibor zeneszerző „Mesék karácsonya” című színdarabját játszotta el magyaros ruhácskákban. A színes és hangulatos mesejátékot a kormányzóné nagy érdeklődéssel és látható szeretettel nézte végig és hosszasan időzött a boldogarcú kis árvák között. A Független Budapest jubileuma. Kiváló laptársunk, a Független Budapest, most érkezett el fennállásának harmincadik évfordulójához, amely alkalomból tartalomban gazdag, emelkedett szellemű karácsonyi juouaris szamot adott. Az egész magyar sajtó, egyben pedig a nagyközönség széles rétegei is meleg ünneplésben részesítették a Független Budapest-et és annak kiváló főszerkesztőjét, B. Virágh Gézát, akinek a kommunális újságírás fejlesztése terén elévülhetetlen érdemei vannak. B. Virágh Géza, aki nemcsak mint újságíró és lapszerkesztő áll közbecsülésben, hanem aki évtizedeken át tevékeny részt vett a magyar politikai és a budapesti törvényhatósági életben is, életének, tevékenységének jelentős mértföldkövéhez érkezett el; de egyben minden méltánylást megérdemel a Független Budapest is, amely B. Virágh Géza nagyszerű vezetése alatt három évtizede küzd nemes eszményeiért és szolgálja, lelkesedéssel a magyar főváros érdekeit. Ez a jubileum jelentős eseménye a magyar sajtó történetének, ami B. Virágh Géza széleskörű és meleg üvdözlésében jutott méltóképen kifejezésre. Bilkei Pap Lajos dr. — a fővárosi fürdőit igazgató-főorvosa. December végén lejárt a fürdőknél működő orvosszemélyzet felmondása és a polgármester most úgy intézkedett, hogy januártól megállapította a gyógyfürdők orvosi ellátásának új rendjét. A polgármester a fővárosi gyógyfürdők igazgatófőorvosává bilkei Pap Lajos dr.-t nevezte ki, a magyar orvostudománynak ezt a kiváló reprezentánsát, akinek működése a fürdők számára nagy nyereséget jelent. Benczúr Gyula dr. egyetemi tanárt orvosi propaganda-előadói tisztségre alkalmazták, míg a Gellértfürdöben eddig is kitűnő eredménnyel működő Simicska Tibor dr.-t és Kunszt János dr.-t helyi vezető-főorvosi minőségben szerződtette a polgármester. Januártól 18.000 gyermek kap ingyen reggelit a főváros iskoláiban. A főváros már évekkel ezelőtt rendszeresítette iskoláiban a tejakciót, de anyagi eszközök hijján a reászoruló szegény gyermekeknek csak egy töredéke részesülhetett benne, a módosabbaknak pedig a tejadagért fizetniök kellett. Szendy Károly polgármester intézkedésére január 7-töl kezdve a tejakciót nagy mértékben bővítik és átszervezik, olymódon, hogy az eddig csak ingyen ebédben részesülő gyerekek a jövőben kivétel nélkül reggelit is kapnak. A nagyjelentőségű és áldásos szociális újítás folytán naponta 18.000 szegény iskolás gyerek kap ingyen reggelit. A kiterjesztett tejakcióra különösen azért volt szükség, mert az iskolanővérek megállapították, hogy a serdülő gyermekek ezreinek eddig az az ingyen ebéd volt az egyetlen számottevő tápláléka, amit az iskolai étkeztetési akciótól kapott. A gyerekek reggelijüket: két deciliter tejet és öt deka kenyeret az iskolájukban kapják meg mindennap reggel háromnegyed nyolc órakor, a tanítás megkezdése előtt. Az áldásos újítás a földmívelésügyi kormány jóakarata révén volt megvalósítható, miután az úgynevezett „ipari tej”-kontingensböl kedvezményes áron nagyobb mennyiséget bocsátott a főváros rendelkezésére. Megjelent a BSzKRT 1935. évi zsebkönyve. Most jelent meg a BSzKRT 1935. évi zsebkönyve, Huszonötödik évfolyam Az újesztendö beálltával a Fővárosi Hírlap, mint minden esztendőben, ezúttal is olvasóközönségéhez fordul és kéri továbbra is azt a szeretetteljes jóindulatot és barátságos támogatást, amelyben eddig részesített bennünket. Esztendöröl-esztendőre erőteljesebb és feloldhatatlanabb lett az a kapcsolat, amely a mi újságunkat a mi közönségünkkel köti össze. Meg van ennek a méltó és könnyen magyarázható oka, és pedig az, hogy a Fővárosi Hírlap megtalálta a budanesti polgár érdeklődés- körének legfontosabb pontjait és ezeken a pontokon keresi és találja meg elorizetöivel és olvasóival a közös életformát. Kétszeres oka van azonban ezúttal a Fővárosi Hírlapnak, hogy az új év beálltával olvasóközönségéhez szóljon. A rendes újesztendei üdvözlés mellett ugyanis azt jelenti be a Fővárosi Hírlap a mag-a közönségének, hogy az újesztendővel huszonötödik évfolyamába lép. A negyedszázados mérföldkő nemcsak az embert, de talán még inkább a mai nehéz és változó szellemű időben az újságot is komolv meggondolásba, indítja. Az a negyedszázad, amely alatt a Fővárosi Hírlap Budapest székesfőváros kommunális ügyeiről és a magyar gazdasági élet minden megnyilvánulásáról kimerítően és objektiven informálta közönségét, vilá atomit élelmi esoménvek ideie volt, olyan időké, amelyekben a világnézetek összeütközéséből új ideológiák, új életformák fakadnak. Ezt a nehéz huszonöt esztendőt a nyugalom és béke, az emberszeretet, a szociális halaaás, a kulturális értékek megbecsülése hirdetésében töltötte el a Fővárosi Hírlap és huszonöt éven át a legszebb ideálok szolgálatában állott. Ez az újság ma is az, ami huszonöt esztendővel ezelőtt volt, soha egy hajszálnyit föl nem adott elveiből és meggyőződéseiből. Budapest szeretete, Budapest polgárságának megbecsülése, a főváros lakossága életviszonyainak megjavítása: esek voltak azok a célok, amelyeknek irányában egyenes vonalban, töretlenül haladtunk. Támogattunk mindenkit, aki jószándékkal és becsülettel ugyanezeket a célokat szolgálta; ellene szegültünk mindenkinek és harcoltunk a lovagiasság szabályai, az urimodor határain belül minden kivel, aki meggyőződésből, va.gy elvtelenségböl a polgárság érdekei ellen volt. mely érdekes számokat tartalmaz a villamosközlekedés üzemével kapcsolatban. A BSzKRT-nak 1933 decemberének végén összesen 2145 jármüve volt és a személyszállítókocsik közül 1933. évben naponként átlagosan 1254 volt forgalomban. A vágányok hosz- sza 421.014 méter, ami összesen 1,415.800 folyóméter sínhossznak felel meg. Egy év alatt a BSzKRT 251,223.000 utast szállított. Érdekes az a kimutatás, mely a villamoson hagyott tárgyak statisztikáját tartalmazza. 1933-ban 223 órát és ékszert, 2241 pénztárcát, 491 műszert, 2874 irattáskát és nyomtatványt, 2872 ernyőt és botot, 4111 kesztyűt és sokezer egyéb holmit felejtett a közönség a villamoson. A talált készpénz összege 10.293 pengő volt. A zsebkönyv a BSzKRT alkalmazottainak a szolgálat terén hasznos útmutatásokkal szolgál. Este tíz óra a cukorkaüzletek zárórája. Évek óta áll a harc a cukrászok és cukorkás boltok között a záróra miatt. A cukorkások sérelmezték, hogy az élelmiszerüzletekkel egyidöben kell zárniok, míg a cukrászdák késő éjjelig nyitva maradhatnak. A cukorkások közül sokan úgy kerülték meg a záróra korlátozást, hogy berendezkedtek cukrászsütemény árusításra is, amely esetben nem volt akadálya a nyitvamaradásnak. A főváros köz- gazdasági és ipari ügyosztálya az ankétek és tanácskozások egész során próbálta a két ellentétes érdekcsoport szempontjait összhangba hozni, de a I teljes megegyezés nem sikerült. Erre a főváros a . cukrászoktól és cukorkásoktól függetlenül fogott hozzá a kérdés rendezéséhez, igyekezve mindkét fél érdekeit kielégíteni. Most készült el a végleges javaslat, amelyet a legközelebb a közgazdasági szakbizottság azután a kereskedelmi miniszter elé terjesztenek. E szerint a cukorkás boltok záróráját úgy hétköznap, mint vasárnap és ünnepnapokon esti tíz órában állapítják meg. Ezzel szemben megtiltják a cukorkásoknak a cukrászsütemény árusítást. A BSE kezelésében marad továbbra is a ílármashatárhegyi turistaház. A főváros kilenc évvel ezelőtt a főváros környékének egyik legmagasabb fennsíkján, a Hármashatárhegyen modern turistaházat építtetett a Budapesti Sport Egyesület közreműködésével. A főváros az épület kezelését is a tisztviselők népszerű sportklubjára bízta. A pár év alatt a Hármashatárhegyi menedékház és vendéglője ismert népszerű kirándulóhely lett, ameDe a Fővárosi Hírlap huszonöt évig nemcsak elveket hirdetett, nemcsak kritizált és kívánságokat juttatott kifejezésre, hanem egyik legfőbb hivatását abban kereste, hogy a polgárságot azokon a pontokon informálja, ahol ennek a polgárságnak az informáltsága legjobban el volt hanyagolva és ahol ennek a polgárságnak a legnagyobb szüksége volt a jólértesültségre. A magyar sajtóban a Fővárosi Hírlap volt az első, amely a tökéletes városházi riportszolgálatot meghonosította és olvasóinak hétröl-hétre terjedelmesen, részletesen beszámolt mindazokról a tervekről és szándékokról, amelyek a város jövőjét illették, amelyek a főváros közeli, vagy távoli terveire vonatkoztak. Ezekre az információkra, a magyar sajtóból hiányzó eme nagyfontosságú beállításra nemcsak Budapest iparának, kereskedelmének, vállalkozóinak. eirész gazdasági életének volt nélkülözhetetlen szüksége, de magának a legegyszerűbb polgárnak is, aki csak adót fizet és a főváros közszolgáltatásaiban részesül. A legpopulárisabb érdekeknek lett szószólójává ezen a réven a Fővárosi Hirlap, amely huszonöt éven át mindenről informálta olvasóközönségét, mindenkor minden fontos kérdésben figyelmeztette a polgárságot a közeledő, vagy várható veszedelmekre, de egyben mindig elfőnek szolgált a,z örömhírekkel is, amelyek a gazdasági élet, vagy az. egyén helyzetének javulását jelentette. Ezért forrott össze elválaszthatatlanul a Fővárosi Hírlap Olvasóközönségével, amely mindenesetre meg fogja érzeni és érteni annak jelentőségét, hogy huszonöt esztendőn át dolgoztunk és küzdöttünk valamennyiünk jólétéért és boldogulásáért. A Fővárosi Hírlap ma nem ünnepel, csak a huszonötödik évfolyamába való lépés fontosságának tudatában köszönti egy pillanatra az olvasót, hogy az újesztendő mesgyéjén újrakezdje és folytassa a budapesti polgárság érdekében negyedszázadon át kifejtett tevékenységét. Nem kérünk mást olvasó- közönségünktől, csak huszonöt esztendő hűségének, odaadó szolgálatkészségének megérdemelt és méltányos megbecsülését. Negyedszázad jólvégzett eredményes munkájának tiszta lelkiismeretével indulunk neki az újesz- tendönek. lyet az év minden szakában nagy számban keresnek fel a nálunk megforduló külföldiek is, hogy gyönyörködjenek a páratlanul szép kilátásban. A BSE-vel kötött megállapodás most lejárt, de a főváros vezetősége úgy látta jónak, hogy a turistaház vezetését és gondozását további tíz évre ismét a BSE-re bízza. Egyre többen sürgetik, hogy a menedékházat rendezzék be az osztrák „Alpen- hotelek” mintájára éjjeli szállásra és hosszabb tartózkodásra is, de anyagi eszközök híján egyelőre nem tudják megvalósítani a tervet, hogy a menedékházra emeletet építsenek és kisebb, 20—30 szobás hegyi szállodát berendezzenek. A BSE azonban erősen foglalkozik az idegenforgalmi szempontból is értékes ötlet megvalósításával. Az ál-matyók alkonya. A főváros vezetősége néhány héttel ezelőtt felterjesztésben javasolta a kormánynak a népművészeti háziipari kézimunkák árusításának szabályozását A hatósági beavatkozást főleg az ál-matyó hímzések elburjánzása és a Nemzeti színház környékén önkényesen létesített matyópiac tette szükségessé. A kereskedelmi miniszter most leiratban közölte a fővárossal, hogy a tervezethez hozzájárul. A kormányjóváhagyás értelmében szombaton a polgármester rendeletet adott ki, mely szerint a vásárigazgatóság legfeljebb 35 árusítási engedélyt adhat ki, olyanok részére, akik hatóságilag igazolni tudják, hogy az árusított kézimunkát, hímzést, stb. vagy maguk, vagy hozzátartozóik, illetve falubelieik készítik. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat és a Budapesti Háziipari Felügyelőség fogják ellenőrizni, hogy a kézimunkák népművészeti értéküek-e, illetve valóban háziipari termékek-e. Az árusok kötelesek a két szerv ellenőreinek minden felvilágosítást megadni és árusítási engedélyét veszti, aki az ellenőrzést ki próbálja játszani. Orenslein és Koppel MAGY AU 12--T., Bl/D^PEST, Vi., VILMOS CSASZAll-ÚT 31. Motorosmozdonyok — Útjavító- gépek — Kisvasutak — Iparvágányok — Autobuszkarosszéréák Hunyadi János I TEPMf-SZETES KESEBUVIZ <• ' AZ BMK8ZTÖBZBBV|iK L,BMIÍIVA1'6BB GYÓGYVIZŰ ÜGY HAZTARTABBAN 8 KM HIÁNYOZHAT hatAsabanfelOu^u^im^^^j SAXIEHHER AUDRAS, BUDAPEST Január 3? ó és 8-án. délután fél 3 órakor Ügetőverseny
