Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-06 / 6. szám

8 Budapest, 1935 február 6. vántartás. A munkások Richer Antal munkavezető­vel együtt, valamennyien ing nélkül dolgoztak.” A kihágási eljárás után az ipartestület kibékült a Peri-gyárral, ez a harmomkus állapot azonban most meg­szakadt, mert a Perl-gyá.r ismét leszállította az árakat. A választottbíróság fog ismét ítéletet mondani és ez az aktus minden bizonnyal ezúttal is a botrányok és izgalmak jegyében fog lezajlani. Legutóbb a Favo­rit-kenyérgyár, Klein Adolf pékmester ügyét tár­gyalták és amikor a választottbíróság kihirdette, hogy Klein Adolfot 860 pengő kártérítés fizetésére kötelezi, az alperes széket ragadott és azt Trutzl Adolf, a választottbíróság elnökéhez akarta dobni. A felindult pékmestert lefogták, a pékmester Klein Gábor nevű fia azonban odarohant a bíróság aszta­lához és a leg válógatottabb szidalmakkal illette a választottbíróság elnökét. Ilyen a csendélet a pékipartestiiletben és a pék- kartelben. Elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy ezt a kártékony kartelt feloszlassák és a pékiparosokat a szabad verseny lehetőségéhez, a fogyasztókat pedig olcsóbb kenyérhez juttassák. Szaporodnak a húskészletek, mert a vágóhídon az amsterdami konzervgyár még nem dolgozik telfes kapacitással Á zs^rexPor^ hónapok óta tartó hatalmas len- Qülete folytán a hütöházakban napról-napra na­gyobb húskészletek halmozódnak fel, amelyeket a budapesti piac felvenni és elfogyasztani képtelen. Ezidöszerint már többszáz vágón sertéshús hal­mozódott fel a hütöházakban, a további mennyi­ség elhelyezése pedig komoly nehézségekbe ütkö­zik. Különféle tárgyalások indultak meg a hús külföldi piacokon való elhelyezése érdekében, de nem sok sikerrel. Érthető örömmel fogadták ilyen körülmények között az illetékes fővárosi ténye­zők egy nagy hollandi vállalat, az Amsterdami Poels et Co cég ajánlatát egy nagyobbszabású konzervgyár létesítésére. A főváros a sertésvágó­híd területén helyiségeket bocsátott rendelkezésre, a cég pedig engedélyt kapott a szükséges gép- berendezés külföldről való behozatalára. A vállal­kozónak az volt a terve, hogy a zsírexport mellett jelentkező húskészletet feldolgozza és a konzervet külföldre exportálja. A külföldi konzervgyár azon­ban eddig nem tudta beváltani a hozzáfűzött remé­nyeket, mert közel háromhőnapos fennállása alatt mindössze két vágón sertéshúst tudott feldolgozni, ami jelentéktelenül kevés. ROSTA JÁNOS dr. főjegyzőnél, a közélelmezési ügyosztály vezetőjénél érdeklőd­tünk a húskészletek sorsa iránt és az alábbi vá­laszt kaptuk: A Poels-cég egyelőre csak jelentéktelen hús. mennyiséget vett át, mert még mindig nem dol­gozik teljes kapacitással. A gyár berendezése még nem tökéletes és most tulajdonképpen csak a kí­sérletezéseknél tartanak. A megállapodás értelmében a gyár a hús- átvételt jelentékenyen fokozni tartozik. Tény, hogy a hütöházakban igen nagyok a felhal­mozott készletek és emiatt kisegítő hütöházakat is béreltünk, de a hús elhelyezése és felhasználása e pülanatban még nem okoz különösebb gondot, mivel a szalámigyárak teljes üzemmel dolgoznak. A probléma a tavaszra lesz komolyabb, amikor a szalámigyárak gyártási idénye véget ér. Remél­jük, hogy addig a konzervgyár teljesen üzembe kerül és az export terén is előnyösen megváltozik a helyzet. A húskészletek egyrészét egyébként az étkeztetési akció veszi át. ELEKTROM OTORJA TÖXÉLETESEW MŰKÖDIK, HA: Bzén- és bronzkeféi, kollektorai MAGUR KOLLEKTOR, SZÉN- ESBRONZKEFE ÖZEM MŰSZAKI VALULAT-tól Budapest, Vili., KssíaSudy-u. 29. Tel.: 41-3-40 valók. FÉNYSZÓRÓ Legjobb üzlet egyes áruházak fizetésképtelenségei és magánegyes- ségi manővere, amely úgylátszik, a legkönnyebb pénzszerzési lehetőséget biztosítja. Valamikor régen a fizetésképtelenség és a kényszeregyesség komoly szánalomra késztette az érdektelen kereskedőket, akik részvéttel és sajnálkozással emlegették, hogy X. vagy Y. kénytelen volt ehhez a gyászos meg­oldáshoz folyamodni. Egy-egy békebeli fizetési za­var, vagy kényszeregyesség az illető kereskedelmi vállalat bukását is jelentette egyúttal és valóban csak a leromlott erkölcsi mentalitás kellett ahhoz, hogy a bajbajutott kereskedő ilyen züllött hitel­műveletekkel próbáljon magának új egzisztenciát teremteni. A kereskedelmi világban teljesen szo­katlan és megdöbbentő stílus egyik-másik ál-áru­háznak, törpe Wanamakernak képzelő élelmes vál­lalkozónak az a találmánya, hogy eltorlaszolja ma­gát a fiztésképteienség sáncaiba, csakhogy horribilis pénzekhez jusson a hitelezők kárán. A „nagy” áru­ház fényes portálokkal és tűzfaláttörésekkel nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, folyton bővíti el­adási termeit, majd amikor a berendezésbe és az árukba a jóhiszemű hitelezők befektették tisztessé­ges tőkéjüket: az áruháztulajdonos fizetésképtelen­séggel fenyegetődzik, mire a hitelezők, hogy a ve­szett fejszének legalább a nyelét megmentsék, je­lentős engedményekre is kaphatók. Legutóbb is megtörtént: 250.000 pengős tartozását a „divatház­nak” 180.000 pengővel sikerült kiegyenlíteni, a tiszta haszon tehát 70.000 pengő volt. Azt mondják, hogy a szóbanforgó áruháztuiajdonos fizetésképtelenségé­nek a hírét megbízottai útján terjesztette csak azért, hogy a hitelezők engedményt kínáljanak a számára, fjgylátszik, divatba jön ez a bevált mód­szer. Kezdte a Kálvin-téri Pirinyó-áru- h á z. Hitelezőivel 30% -ra egyezkedett ki, százezre­ket keresett az erkölcstelen hitelműveleten, aztán nagyhangon világgá kürtölte, hogy ő mindenkinél olcsóbban árusíthat, mert áruraktárát készpénzen szerzi be. Azt persze elhallgatta, hogy a tőkéjét hite­lezőinek jóvoltából gyűjtötte. A jó példa követőkre talál. Most a Rákóezi-úti Tempó Áruház tulaj­donosa, a kommunizmus alatt viselt dolgairól köz­ismert Balog László folytatott magánegyesség útján eredményes tárgyalásokat. A jámbor hitelezők futnak a pénzük után és jóindulattal kísérik az „adós” törekvéseit. A tárgyalások befejezést nyer­tek, a kibontakozás alapja a 25%-os kiegyezés, az adós készpénzzel kiegyenlít. Az összes tar­tozás összege 117.000 pengő. A Tempó Áruház­ban most folyik „soha nem tapasztalt olcsó ára­kon” a végeladás és február végén néhány órára le­húzzák a redőnyöket. A helyiséget a Gólya Áru­ház tulajdonosa: Bős nyák Izsó már kibérelte, ami azért érdekes, mert eredetileg a Gólya Aruház működött a Tempó A ruház helyén, ahonnét annak­idején fizetési zavarok miatt távozott. Amint lát­hatjuk, ebben az esetben csak átmeneti megszűnés­ről volt szó és most már csak az a kérdés, hogy a Tempó Aruház más elnevezés alatt mikor és hol nyílik meg a kereskedelmi erkölcs nagyobb dicső­ségére. Kesztyűbe dudálni csak az szokott, áld alul marad valamilyen vitában, viszont az elmondandó pikáns kis eset azt mutatja, hogy a kesztyűgyárosok élete sem fenékig tejföl. Ezt igazolja az a feltűnést keltő tisztességtelen ver­senyper, amit Deutsch József budapesti kesztyű- gyáros és nagykereskedő nyújtott be a Pók Aru- h á z ellen. Az eset úgy történt, hogy a felperes ajánlatot tett a Pók Aruház főnökének és termé­szetesen mintákat is mellékelt, hogy teljes válasz­tékkal álljon a remélt rendelés elnyerésére. A vá­lasz sokáig késett, a minták még lassabban érkez­tek vissza. Az első meglepetés az volt, hogy Deutsch József nem kapott megrendelést a kesztyűk szállí­tására. A másik, hogy a Pók Áruház kirakataiban megjelentek a speciális mintájú új kesztyűk, ame­lyekről Deutsch József az első pillanatban fel­ismerte, hogy az ő árumintái után készültek. A Pók Áruházak főnöke a felelősség-levonáskor azzal védekezett, hogy tévedésből csináltatta meg az árut, az átvett, de visszautasított minták alap­ján. Ilyképen beismerődött a minták engédélynélküli felhasználása és most kereskedői körökben azt vár­ják, hogy a tisztességtelen verseny ítélete a Pók Aruházat megtanítja kesztyűbe dudálni. o' STREE IEi .-STRECO-KAZAN / v Ä STREBEL & hazai olcsó daraszenek gazdaságos, \ egyszerű, füstmentes tüzelésére. / STB E B ELM iiüE H Budapest, V., Alkotmany-u. 16. Tel. : 16-5-65. fivárteleo : Moson. Nem hozott nemzetgazdasági hasznot az ágy- toll-export. Mindenkor nagy exportlehetőségeket jelentett a magyar ágytoll kivitele, amelyben egy­formán részesültek a nagy- és kiskereskedők. Néhány hónappal ezelőtt szindikátus alakult, amely­ben kizárólag a nagykereskedők tömörültek és el­határozták, hogy az egész exporttevékenységet a maguk számára korlátozzák. A gazdasági tényezők csupán hozzájárultak a szindikátus létesítéséhez, mert arra számítottak, hogy az export transzfer­képes valuta-államokba fog terelődni. A toliszin­dikátus ezt a könn3'elmüen tett ígéretét nem tudta betartani, mert az export kizárólag Németországba irányult, holott ez a piac azelőtt is teljes mérték­ben rendelkezésre állott. Megdöbbentő arányokban bontakozott ki a szindikátus haszna, mert most. kiderült, hogy a múlt évi export 12 millió pengő körül mozgott és ebből a tételből a termelőknek csak nagyon kis töredékek jutottak. Annak elle­nére, hogy az árak emelkedő tendenciát mutattak, a termelők nem élvezték a külföldi export előnyeit, a belföldi kiskereskedők pedig teljesen kikapcsolód­tak a nagy üzletből. Az elkeseredés olyan nagy méreteket öltött, hogy a szindikátus sietve békét akar teremteni a belföldi piac rendezése érdekében. A harc változatlan hevességgel folyik és a kistoll- kereskedök mindent elkövetnek, hogy exisztenciá- jukat a mohó szindikátussal szemben megvédel­mezzék. Vértes Emil előadása a kereskedelem helyzeté­ről. A VII. kér. Erzsébetvárosi Kör az elmuit hét szerdáján előadóestét rendezett, amelynek kereté­ben Vértes Emü, a Fővárosji Kereskedők Egyesü­letének elnöke, ismertette a kereskedelem legsú­lyosabb problémáit, létküzdelmeit és sérelmeit. Dési Géza országgyűlési képviselő, a Kör társelnöke üdvözölte Vértes Emilt, valamint az előadás meg­hallgatására megjelent Ripka Ferenc és Stern Samu udvari tanácsosokat, vitéz Barczy-Barezen Gábor, Drucker Géza, Dán Leó kormányfötaná- csosokat, Magyar Bertalant, Balkányi Kálmánt, Makai Ernőt és a többi érdekképviseletek kikül­döttjét. Vértes Emil azt fejtegette, hogy a keres­kedők végtelenül súlyos helyzetükben is megőriz­ték optimizmusukat és csalódásaik ellenére bíznak a jobb magyar jövőben, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök és Bethlen István fanatikus hittel hirdetnek. Részletesen foglalkozott a trianoni csa­pás okozta gazdasági egység szétrombolása követ­keztében előállott helyzettel és azokkal a gazda­sági megkötöttségekkel, amelyek a szabadkeres­kedelem elvébe ütköznek. Végül az érdekképvise­leti rendszer kiépítéséről és a kereskedők szervez­kedéséről szólott az előadó, akinek értékes fejte­getéseiért Dési Géza, Ledermann Mór társelnök és vitéz Barczy-Barczen Gábor mondottak köszönetét. Előléptetések a Phönixnél. A Phönix Életbiz­tosító Társaság magyarországi igazgatósága leg­utóbb több tisztviselőt léptetett elő. A kinevezettek között van Bauer Oszkár, aki igazgatósági titkár és Andráskó István, aki a könyvelési osztály he­lyettes vezetője lett. Az előléptetésekkel az igaz­gatóság tisztviselői érdemeit ismerte el. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára R.-T. igazgatósága legutóbbi ülésében megállapította az 1934. üzletévre vonatkozó mérlegét, amely az inté­zet fejlődéséről tesz bizonyságot. Á betétesek bizal­mának fokozottabb mérvű megnyilvánulásának jele, hogy a betétállomány az elmuit üzletévben 2,300.000 pengőről 2,600.000 pengőre, mintegy llf és fél százalékkal emelkedett. Az intézet kedve­zően alakuló viszonyai lehetővé tették, hogy a je­lentkező igényeknek megfelelően az intézet kisebb összegű jelzálogos kölcsönök folyósítását folytassa és ennek következtében a kihelyezések állománya is emelkedett. A tiszta nyereség, a tavalyi 30.000 pengővel szemben 32.500 pengőt tesz ki, amely ismét előrelátható és óvatos tartalékolások után képeztetett; az igazgatóság a tavalyi 2 százalékos osztalék fizetését javasolja a közgyűlésnek. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSö emit. Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LASZLŐ igazgató FarkasBéla VII!., Szeníkirályi-u. 35. mikroszkópok, tudomá­nyos optikai műszerek, tanszerek és laborató­riumi felszerelések kép­viselete. Hazai gyárt- Telefonszám: 45-3-72. mányú vetítő készülékek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom