Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-06 / 6. szám

8

Budapest, 1935 február 6.

vántartás. A munkások Richer Antal munkavezetővel együtt, valamennyien ing nélkül dolgoztak.”

A kihágási eljárás után az ipartestület kibékült a Peri-gyárral,

ez a harmomkus állapot azonban most megszakadt,

mert a Perl-gyá.r ismét leszállította az árakat. A választottbíróság fog ismét ítéletet mondani és ez az aktus minden bizonnyal ezúttal is a botrányok és izgalmak jegyében fog lezajlani. Legutóbb a Favorit-kenyérgyár, Klein Adolf pékmester ügyét tárgyalták és amikor a választottbíróság kihirdette, hogy Klein Adolfot 860 pengő kártérítés fizetésére kötelezi,

az alperes széket ragadott és azt Trutzl

Adolf, a választottbíróság elnökéhez akarta dobni.

A felindult pékmestert lefogták, a pékmester Klein Gábor nevű fia azonban odarohant a bíróság asztalához és a leg válógatottabb szidalmakkal illette a választottbíróság elnökét.

Ilyen a csendélet a pékipartestiiletben és a pék- kartelben. Elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy ezt a kártékony kartelt feloszlassák és a pékiparosokat a szabad verseny lehetőségéhez, a fogyasztókat pedig olcsóbb kenyérhez juttassák.

Szaporodnak a húskészletek, mert a vágóhídon az amsterdami konzervgyár még nem dolgozik telfes kapacitással

Á zs^rexPor^ hónapok óta tartó hatalmas len- Qülete folytán a hütöházakban napról-napra nagyobb húskészletek halmozódnak fel, amelyeket a budapesti piac felvenni és elfogyasztani képtelen. Ezidöszerint már többszáz vágón sertéshús halmozódott fel a hütöházakban, a további mennyiség elhelyezése pedig komoly nehézségekbe ütközik. Különféle tárgyalások indultak meg a hús külföldi piacokon való elhelyezése érdekében, de nem sok sikerrel. Érthető örömmel fogadták ilyen körülmények között az illetékes fővárosi tényezők egy nagy hollandi vállalat, az Amsterdami Poels et Co cég ajánlatát egy nagyobbszabású konzervgyár létesítésére. A főváros a sertésvágóhíd területén helyiségeket bocsátott rendelkezésre, a cég pedig engedélyt kapott a szükséges gép- berendezés külföldről való behozatalára. A vállalkozónak az volt a terve, hogy a zsírexport mellett jelentkező húskészletet feldolgozza és a konzervet külföldre exportálja. A külföldi konzervgyár azonban eddig nem tudta beváltani a hozzáfűzött reményeket, mert közel háromhőnapos fennállása alatt mindössze két vágón sertéshúst tudott feldolgozni, ami jelentéktelenül kevés.

ROSTA JÁNOS dr. főjegyzőnél,

a közélelmezési ügyosztály vezetőjénél érdeklődtünk a húskészletek sorsa iránt és az alábbi választ kaptuk:

A Poels-cég egyelőre csak jelentéktelen hús. mennyiséget vett át, mert még mindig nem dolgozik teljes kapacitással. A gyár berendezése még nem tökéletes és most tulajdonképpen csak a kísérletezéseknél tartanak.

A megállapodás értelmében a gyár a hús- átvételt jelentékenyen fokozni tartozik.

Tény, hogy a hütöházakban igen nagyok a felhalmozott készletek és emiatt kisegítő hütöházakat is béreltünk, de a hús elhelyezése és felhasználása e pülanatban még nem okoz különösebb gondot, mivel

a szalámigyárak teljes üzemmel dolgoznak.

A probléma a tavaszra lesz komolyabb, amikor a szalámigyárak gyártási idénye véget ér. Reméljük, hogy addig a konzervgyár teljesen üzembe kerül és az export terén is előnyösen megváltozik a helyzet. A húskészletek egyrészét egyébként az étkeztetési akció veszi át.

ELEKTROM OTORJA TÖXÉLETESEW MŰKÖDIK,

HA: Bzén- és bronzkeféi, kollektorai

MAGUR KOLLEKTOR, SZÉN- ESBRONZKEFE ÖZEM MŰSZAKI VALULAT-tól Budapest, Vili., KssíaSudy-u. 29. Tel.: 41-3-40

valók.

FÉNYSZÓRÓ

Legjobb üzlet

egyes áruházak fizetésképtelenségei és magánegyes- ségi manővere, amely úgylátszik, a legkönnyebb pénzszerzési lehetőséget biztosítja. Valamikor régen a fizetésképtelenség és a kényszeregyesség komoly szánalomra késztette az érdektelen kereskedőket, akik részvéttel és sajnálkozással emlegették, hogy X. vagy Y. kénytelen volt ehhez a gyászos megoldáshoz folyamodni. Egy-egy békebeli fizetési zavar, vagy kényszeregyesség az illető kereskedelmi vállalat bukását is jelentette egyúttal és valóban csak a leromlott erkölcsi mentalitás kellett ahhoz, hogy a bajbajutott kereskedő ilyen züllött hitelműveletekkel próbáljon magának új egzisztenciát teremteni. A kereskedelmi világban teljesen szokatlan és megdöbbentő stílus egyik-másik ál-áruháznak, törpe Wanamakernak képzelő élelmes vállalkozónak az a találmánya, hogy eltorlaszolja magát a fiztésképteienség sáncaiba, csakhogy horribilis pénzekhez jusson a hitelezők kárán. A „nagy” áruház fényes portálokkal és tűzfaláttörésekkel nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, folyton bővíti eladási termeit, majd amikor a berendezésbe és az árukba a jóhiszemű hitelezők befektették tisztességes tőkéjüket: az áruháztulajdonos fizetésképtelenséggel fenyegetődzik, mire a hitelezők, hogy a veszett fejszének legalább a nyelét megmentsék, jelentős engedményekre is kaphatók. Legutóbb is megtörtént: 250.000 pengős tartozását a „divatháznak” 180.000 pengővel sikerült kiegyenlíteni, a tiszta haszon tehát 70.000 pengő volt. Azt mondják, hogy a szóbanforgó áruháztuiajdonos fizetésképtelenségének a hírét megbízottai útján terjesztette csak azért, hogy a hitelezők engedményt kínáljanak a számára, fjgylátszik, divatba jön ez a bevált módszer. Kezdte a Kálvin-téri Pirinyó-áru- h á z. Hitelezőivel 30% -ra egyezkedett ki, százezreket keresett az erkölcstelen hitelműveleten, aztán nagyhangon világgá kürtölte, hogy ő mindenkinél olcsóbban árusíthat, mert áruraktárát készpénzen szerzi be. Azt persze elhallgatta, hogy a tőkéjét hitelezőinek jóvoltából gyűjtötte. A jó példa követőkre talál. Most a Rákóezi-úti Tempó Áruház tulajdonosa, a kommunizmus alatt viselt dolgairól közismert Balog László folytatott magánegyesség útján eredményes tárgyalásokat. A jámbor hitelezők futnak a pénzük után és jóindulattal kísérik az „adós” törekvéseit. A tárgyalások befejezést nyertek, a kibontakozás alapja a 25%-os kiegyezés, az adós készpénzzel kiegyenlít. Az összes tartozás összege 117.000 pengő. A Tempó Áruházban most folyik „soha nem tapasztalt olcsó árakon” a végeladás és február végén néhány órára lehúzzák a redőnyöket. A helyiséget a Gólya Áruház tulajdonosa: Bős nyák Izsó már kibérelte, ami azért érdekes, mert eredetileg a Gólya Aruház működött a Tempó A ruház helyén, ahonnét annakidején fizetési zavarok miatt távozott. Amint láthatjuk, ebben az esetben csak átmeneti megszűnésről volt szó és most már csak az a kérdés, hogy a Tempó Aruház más elnevezés alatt mikor és hol nyílik meg a kereskedelmi erkölcs nagyobb dicsőségére.

Kesztyűbe dudálni

csak az szokott, áld alul marad valamilyen vitában, viszont az elmondandó pikáns kis eset azt mutatja, hogy a kesztyűgyárosok élete sem fenékig tejföl. Ezt igazolja az a feltűnést keltő tisztességtelen versenyper, amit Deutsch József budapesti kesztyű- gyáros és nagykereskedő nyújtott be a Pók Aru- h á z ellen. Az eset úgy történt, hogy a felperes ajánlatot tett a Pók Aruház főnökének és természetesen mintákat is mellékelt, hogy teljes választékkal álljon a remélt rendelés elnyerésére. A válasz sokáig késett, a minták még lassabban érkeztek vissza. Az első meglepetés az volt, hogy Deutsch József nem kapott megrendelést a kesztyűk szállítására. A másik, hogy a Pók Áruház kirakataiban megjelentek a speciális mintájú új kesztyűk, amelyekről Deutsch József az első pillanatban felismerte, hogy az ő árumintái után készültek. A Pók Áruházak főnöke a felelősség-levonáskor azzal védekezett, hogy tévedésből csináltatta meg az árut, az átvett, de visszautasított minták alapján. Ilyképen beismerődött a minták engédélynélküli felhasználása és most kereskedői körökben azt várják, hogy a tisztességtelen verseny ítélete a Pók Aruházat megtanítja kesztyűbe dudálni.

o'

STREE

IEi

.-STRECO-KAZAN

/

v

Ä

STREBEL

&

hazai olcsó daraszenek

gazdaságos,

\ egyszerű,

füstmentes

tüzelésére.

/ STB E B ELM iiüE H

Budapest, V., Alkotmany-u. 16. Tel. : 16-5-65. fivárteleo : Moson.

Nem hozott nemzetgazdasági hasznot az ágy- toll-export. Mindenkor nagy exportlehetőségeket jelentett a magyar ágytoll kivitele, amelyben egyformán részesültek a nagy- és kiskereskedők. Néhány hónappal ezelőtt szindikátus alakult, amelyben kizárólag a nagykereskedők tömörültek és elhatározták, hogy az egész exporttevékenységet a maguk számára korlátozzák. A gazdasági tényezők csupán hozzájárultak a szindikátus létesítéséhez, mert arra számítottak, hogy az export transzferképes valuta-államokba fog terelődni. A toliszindikátus ezt a könn3'elmüen tett ígéretét nem tudta betartani, mert az export kizárólag Németországba irányult, holott ez a piac azelőtt is teljes mértékben rendelkezésre állott. Megdöbbentő arányokban bontakozott ki a szindikátus haszna, mert most. kiderült, hogy a múlt évi export 12 millió pengő körül mozgott és ebből a tételből a termelőknek csak nagyon kis töredékek jutottak. Annak ellenére, hogy az árak emelkedő tendenciát mutattak, a termelők nem élvezték a külföldi export előnyeit, a belföldi kiskereskedők pedig teljesen kikapcsolódtak a nagy üzletből. Az elkeseredés olyan nagy méreteket öltött, hogy a szindikátus sietve békét akar teremteni a belföldi piac rendezése érdekében. A harc változatlan hevességgel folyik és a kistoll- kereskedök mindent elkövetnek, hogy exisztenciá- jukat a mohó szindikátussal szemben megvédelmezzék.

Vértes Emil előadása a kereskedelem helyzetéről. A VII. kér. Erzsébetvárosi Kör az elmuit hét szerdáján előadóestét rendezett, amelynek keretében Vértes Emü, a Fővárosji Kereskedők Egyesületének elnöke, ismertette a kereskedelem legsúlyosabb problémáit, létküzdelmeit és sérelmeit. Dési Géza országgyűlési képviselő, a Kör társelnöke üdvözölte Vértes Emilt, valamint az előadás meghallgatására megjelent Ripka Ferenc és Stern Samu udvari tanácsosokat, vitéz Barczy-Barezen Gábor, Drucker Géza, Dán Leó kormányfötaná- csosokat, Magyar Bertalant, Balkányi Kálmánt, Makai Ernőt és a többi érdekképviseletek kiküldöttjét. Vértes Emil azt fejtegette, hogy a kereskedők végtelenül súlyos helyzetükben is megőrizték optimizmusukat és csalódásaik ellenére bíznak a jobb magyar jövőben, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök és Bethlen István fanatikus hittel hirdetnek. Részletesen foglalkozott a trianoni csapás okozta gazdasági egység szétrombolása következtében előállott helyzettel és azokkal a gazdasági megkötöttségekkel, amelyek a szabadkereskedelem elvébe ütköznek. Végül az érdekképviseleti rendszer kiépítéséről és a kereskedők szervezkedéséről szólott az előadó, akinek értékes fejtegetéseiért Dési Géza, Ledermann Mór társelnök és vitéz Barczy-Barczen Gábor mondottak köszönetét.

Előléptetések a Phönixnél. A Phönix Életbiztosító Társaság magyarországi igazgatósága legutóbb több tisztviselőt léptetett elő. A kinevezettek között van Bauer Oszkár, aki igazgatósági titkár és Andráskó István, aki a könyvelési osztály helyettes vezetője lett. Az előléptetésekkel az igazgatóság tisztviselői érdemeit ismerte el.

A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára R.-T.

igazgatósága legutóbbi ülésében megállapította az 1934. üzletévre vonatkozó mérlegét, amely az intézet fejlődéséről tesz bizonyságot. Á betétesek bizalmának fokozottabb mérvű megnyilvánulásának jele, hogy a betétállomány az elmuit üzletévben

2,300.000 pengőről 2,600.000 pengőre, mintegy llf és fél százalékkal emelkedett. Az intézet kedvezően alakuló viszonyai lehetővé tették, hogy a jelentkező igényeknek megfelelően az intézet kisebb összegű jelzálogos kölcsönök folyósítását folytassa és ennek következtében a kihelyezések állománya is emelkedett. A tiszta nyereség, a tavalyi 30.000 pengővel szemben 32.500 pengőt tesz ki, amely ismét előrelátható és óvatos tartalékolások után képeztetett; az igazgatóság a tavalyi 2 százalékos osztalék fizetését javasolja a közgyűlésnek.

A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSö emit. Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában

Felelős vezető:

NEDECZKY LASZLŐ igazgató

FarkasBéla

VII!., Szeníkirályi-u. 35.

mikroszkópok, tudományos optikai műszerek, tanszerek és laboratóriumi felszerelések képviselete. Hazai gyárt- Telefonszám: 45-3-72. mányú vetítő készülékek.