Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-13 / 7. szám

Huszonötödik évfolyam Budapest, 1935 február Í3. 7. szám Előfizetési Art EGÉSZ ÉVRE ...... 24 PENGŐ FÉLÉVRE ...........................12 PENGŐ EGYE S SZÁM ARA: 50 FILLÉR Árusítják as össxes ÍBUSx-paviiSonokban iiim,ninmiin r Timiin nii^rírTrTiwrriiimrjnnif.nr.Tn...TiríirniMiH i r r in ŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN SxarkeszSősög és kiad* hivatalt BUDAPEST, V!. AS4DRÁSSY-ÚT 00 Telefon: 13-7-13 — Postaaekk i 40.424 ■auaiaai íföváros vezetősége a kormán? elé terjesztene a szanálási és takarékossági rendeleteket Szendy Károly polgármester nyilőlkozik a Fővárosi Hírlapnak a kormány iapfaival folytatóit tárgyalásairól, az építőipar fellendítésének lehetőségeiről, a Nemzetközt Vásár anyagi és erkölcsi támogatásának Jogosultságáról Litoer Endre Ha ma azt mondanák nekem, aki foglalko­zásom, életem tevékenysége révén a magasabb- rendű emberek, az elhivatottak, a valamivé let­tek ezreit ismerem: válaszd ki a magyar gló­buszon a krisztusi szeretet emberét, habozás nélkül Liber Endrére mutatnék. Ma, amikor Budapest népe keresi, kutatja, miként róhatná le háláját Liber Endrével szemben, meg kell torpannia a gondolkodó elmének, miért kivéte- lesebb, miért nemesebb, tisztább, tiszteletremél­tóbb ez a ritka Istenteremtménye vaiameny- nyiünknél. A felelet, hogy ő a Jézus embere, az emberi szeretet testet öltött szimbóluma, a mil­lió ésszel gondolkozó Babilon egyetlen nagy, piros, lángoló szíve. Az ő szíve lángol a szegé­nyekért, nyomorultakért, elesettekért. Az ö nagy, meleg érzéséhez fordul a kolléga, aki éle­tét, munkáját, tehetségét adja oda városa fel­virágoztatásához. Végül pedig az ő emelkedett, nemes, tiszta szelleme uralkodik fölöttük, ami- kor ez a szegénységbe sülyedt, de kultúrára éhes világváros elkeseredett harcát vívja az em­beri haladás, a szellemi fölemelkedés, a kultúrá­ba érvényesülés, a művészi törekvésele végtelen útján. Hogy nagy az ő közigazgatási tudománya és szervező talentuma, felülmúlhatatlan az ő életének gigantikus munkateljesítménye, folt­nélküli a tógája, mindez és még sok más is szép és igaz; de hogy egy varázsütésre ez a világvá­ros vetélkedjék, mint rója le háláját Liber Endre iránt, mindez nem lehet élete gazdag tar­talmának, csak élete irigyelnivaló szépségének az eredménye. A szegény, a sebeiben vergődő Budapest nem Liber Endrét ünnepli, akinek a szerénység drágaköve az egyetlen ékszere, ha­nem a nyomorúság, a lelki sivárság, a szívek dermesztő tele elől menekül a krisztusi szeretet emberének sugárzó környezetébe. A ma emberé­nél senki sem érezheti jobban Pál apostol igaz­ságát: „Ha embereknek, vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én ben­nem, olyanná lettem, mint a zengő érc és a pengő cimbalom. És ha jövendőt tudok is mondani és minden titkot és minden tudományt ismerek is és ha egész hitem van is, úgy annyira, hogy he­gyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok ” Ezek a ma emberei, akik zengő érc és pengő cimbalom, akik talán minden titkot és minden tudományt is­mernek és akik — igenis — hegyeket mozdíta­nak el helyükről, riadtan, áhítozva, vergődve, hisztériásán kergetik a szeretet kristályos for­rását. Liber Endre a nagyváros kőrengetegében ez a szeretetforrás. Hogyan lett azzá? Igen egy­szerű: megértette és követte a krisztusi paran­csot. Ő megértette, hogy felebarátunk nyomorú­ságáért mi is, mindnyájan felelősek vagyunk. Ő tudta, hogy a segétykiáltás, amit hallunk, de nem hallgatunk meg, a seb, amelyet látunk, de nem kötözünk be, a lelki elvetemültség, ame­lyet tudomásul veszünk, de nem igyekszünk meggyógyítani — a mi lelkűnkön is szárad. Li­ber Endre szíve befogadta a krisztusi tant, hogy: — Maga Jézus hívott el és magasztalt fel őriző és legeltető pásztorul. Ha elfogadod ezt a szent kötelességre való elhívást, akkor elhív az ő atyjának áldottaként bírni az Isten országát; ha pedig vonakodol, s nem engedélmeskedel, akkor átkozottként az örök tűzbe küld. Mert amit az ő kicsinyeivel, szegényeivel, gyámolta­lan bárányaival teszel, vagy nem teszel, Ő magá­val teszed, vagy nem teszedl. És Budapest eljött, hogy kérje a Mindenha­tót. engedje Liber Endrét minél tovább gondos­kodni Isten gyámoltalan báránykáiról és ennek a világvárosnak tudást, kultúrát, művészetet szomjazó lakosságának tiszta vágyakkal is ékes lelki szükségleteiről. A városházi élet néhány nap óta rendkívül | mozgalmas, ügyszőlván valamennyi szakbizottság ülést tart, hogy megvitassa azokat az előterjeszté­seket, amelyek a legközelebbi hetekben a törvény- hatósági bizottság közgyűlése elé kerülnek. Ülést tartott kedden a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottság is, amelynek rendkívül nagyjelentőségű, éspedig nemcsak a fővárosi és üzemi tisztviselői kar, hanem a főváros közönsé­gét is érintő kérdésekről kell döntenie. Ilyen kö­rülmények között érthető, hogy a főváros vezetői akivel a kormányzati tényezőkkel folytatott tár­gyalásairól beszélgetést folytattunk, a következe­ket. mondotta a Fővárosi Hirlav munkatársának: — A kormány tagjaival letárgyaltam mindazokat a fontosabb kérdéseket, amelyek a legközelebbi időben az autonómia fórumai elé kerülnek végleges döntés céljából. A belügy­miniszter úrnak mindenekelőtt a készülő szaná­lási és takarékossági rendelet-tervezetekről ad­tam felvilágosítást és egyben érdeklődtem az 1935. évi fővárosi költségvetésnek jóváhagyása iránt. Azóta, hogy az új költségvetést jóváha­gyás céljából felterjesztettük a belügyminiszter úrhoz, több ízben is folytattunk beható meg­beszéléseket az illetékes miniszteriá­lis szervekkel és minden egyes kérdésre nézve felvilágosítás­sal szolgáltunk. A belügyminisztériummal foly­tatott tárgyalások során szükségessé vált adat­gyűjtés jelentékeny feladatot rótt az elmúlt he­tekben a pénzügyi ügyosztályra. Miután a szük­séges felvilágosításokat megadtuk, most mar egészen rövid idő alatt megtörténhetik az új költségvetés jóváhagyása, amit a főváros veze­tősége is nagy érdeklődéssel vár éspedig azért, mert a jóváhagyásról szóló leiratban foglalt rendelkezések esetleg irányt szabhat­nak a további szanálási műveletnek. A köttségveiési kiadások fokozottabb ellenőrzése — A költségvetéssel kapcsolatosan közöl­hetem még, hogy a főváros háztartásának penz- üVyi egyensúlya érdekében elrendeltem a költ­ségvetés végrehajtásának fokozottabb ellenőr­zését. Ebben a rendeletben az előző evek gya­korlatától eltérően már nem zároltam 10 százalékkal az 1935. évi költségvetési Inteleket éspedig azért nem, mert a közgyűlés már maga ilyen mértékű csökkentéssel állapította meg a költségvetést. Ellenben utasítást adtam o y< -± értelemben, hogy a kiadási tételek igénybevéte­lénél a legszigorúbb takarékossággal kell eljárni és a hiteleket lehetőleg csak i2 havi egyevuo részletben szabad felhasználni. A túlkiadásoKa- minden körülmények között el kell kerüln-, — mielőtt a napirendre kerülő problémák megol­dásának az előkészítéséről döntenének — felkere­sik az illetékes kormányzati tényezőket. Szendy Károly polgármester a legutóbbi napokban egy­szerre több szakminiszterrel is tárgyalt, köztük Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszterrel — úgy is, mint a pénzügyminisztérium ezidőszerinti vezetőjével. Sőt kihallgatáson jelent meg Szendy Károly polgármester Gömbös Gyula miniszterel­nökkel is, akivel két órán át tanácskozott. ilyesmit csak a legindokoltabb esetekben fogok igazolt eljárásnak tekinteni. E rendelkezések alapján remélem, hogy az év folyamán nem ér­het bennünket semmiféle meglepetés. Meglódul ax épf§ke?és! — Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisz­ter úrral a híd-problémák megoldásának az elő­készítését, valamint azokat az intézkedéseket beszéltük meg, amelyek az építőipari tevékeny­ség fellendítéséhez szükségesek. A kereskedelmi miniszter úr, aki mindenkor nagy megértést és jóindulatot tanúsít a fővárosi kérdések rende­zésénél, nagy súlyt helyez a Margithíd kiszéle­sítés! munkálatainak mielőbbi megindí- sára. A Margithíd kiszélesítésének a munkálataihoz szükséges fedezet könnyen előteremthető, amennyiben azt felerészben az állam, felerész­ben a főváros fogja garantálni. — Ami az építőipari tevékenység fellendí­tésének az előmozdítását illeti, a kereskedelmi miniszter úr ebben a tekintetben is segítségére siet a főváros vezetőségének. A kereskedelmi miniszter úrral, mint helyettes pénzügyminisz­terrel beszéltem ebben az ügyben és azt a be­nyomást szereztem, hogy az építőipari szakmák kívánságai a le­hetőséghez képest honoráltatni fognak. Konkrét nyilatkozatot ebben az ügyben egy­előre meg nem tehetek, mert hiszen a miniszter úrnak is előbb alapos megfontolás tárgyává kell tennie ezt a kérdést, annyit azonban bizonyosra lehet venni, hogy a kormány minden rendelke­zésre álló eszközt igénybevesz o,z építkezési mozgalom fellendítése érdekében. Nem tartom valószínűnek, hogy a kormány a 30 éves adó­mentességet az új házakra vonatkozóan Buda­pest egész területére megadja, de feltétlenül nyújtani fog az építtetők számára olyan ked­vezményeket, amelyek alkalmasak lesznek az építkezési kedv előmozdítására. A kormány engedélyezi a beruházó bölcsön! — Kedvező benyomásokat mentettem a kormánnyal folytatott tárgyalások során abban a tekintetben is, hogy Szendy Károly dr. polgármester,

Next

/
Oldalképek
Tartalom