Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-18 / 51. szám
4 Budapest, 1935 december 18. A budapesti gázmüvek 25 éves közüzemi évfordulója Visszaemlékezés az alapítástól kezdve a mai hatalmas fejlődésig Ünnepi eseményhez érkezett el a Székesfővárosi Gázmüvek. December 18-án volt huszonöt éve annak, hogy a főváros közönségének birtokába jutott. Az olajlámpák korszaka, után, amelyek Budán 1777, Pesten 1790 óta világították az utcákat, a múlt század harmincas éveiben néhány budai és pesti polgár kísérletezett a világító gázzal saját házi készüléke segítségével, majd 1837-ben a Nemzeti Színház lepte meg először a nyilvánosságot világító gázzal. 1856-ban az Általános Osztrák Légszesztársulat azután felépítette a Lóvásár- téren, a mai Tisza Kálmán-téren az első pesti gázgyárat és szerződéses alapon szolgáltatta a. világítást előbb Pestnek, azután Budának. 1866-ban épült fel a mai Margit-körűton a budai gázgyár, 1884-ben és 1899-ben pedig a két ferencvárosi gázgyár. Mindhármat az osztrák vállalat építtette, mely 1891-ben az Általános Oszták-Magyar Légszesztársulat nevét vette fel. Bárczy István polgármestersége idejében, 1910 december 15-én, huszonöt év előtt, váltotta meg és vette házikezelésbe a főváros a gázgyárakat, amelyek élére Heltai Ferenc, az osztrák vállalat igazgatója, került mint vezérigazgató. Az elavult gázgyárak üzemét ekkor beszüntették és helyettük felépítették az óbudai gázgyárat, napi 270.000 köbméter termelőképességgel, amely körübelül megfelelt a négy leszerelt gázgyár együttes termelőképességének. Az új üzemre rátört azután a világháború és ezzel a küzdelem a külföldi gázszénort, amely azzal végződött, hogy 1919-ben rá kellett térni a hazai . barnaszenek gázosítására, óriási károkat okozott a szén kéntartalma a Gázmüveknek. Ripka Ferenc vezérigazgató vezetése alatt, a proletárdiktatúra bukása után, tovább folyt ez a küzdelem, amelynek újabb fázisa volt a saar- vidéki, majd francia, szén behozatala, 1923-ban a megegyezés a csehekkel karvini és felsösziléziai szén szállítására, amibe nagy nehézségeket okozva szólt bele a koronaromlás. ÚJ íermeSési ágak A Gázmüvek — mint Véssei Ede vezérigazgató az ünnepi évfordulón megállapította — a válságok közevette sem szűnt meg fejleszteni az üzemét. 1920-ban berendezkedett az addig 7iem értékesített barnaszén-kátrány feldolgozására, 1921- ben a cseppfolyós ammóniák és Szalmiákszesz gyártására; 1927-ben létesült Óbudám a vízgázgyár, amely a gáz fütöértékét 15 százalékkal emelte, az egységár emelése nélkül, 1929 és 1931 között kapcsolódott be a gázhálózatba a Svábhegy, a Zugliget, Kispest és a Római-fürdő. 1931-ben olvadt be a Gázmüvekbe a Központi Tüzelöszerrak- tár, azóta a. gázgyár szerzi be — a BESZKÄRT, Elektromosmüvek és a Vízmüvek kivételével —- a főváros minden hivatalának, intézményének és alkalmazottjának szén- és tüzifaszükségletét. Ugyanakkor kapcsolódott be a gázgyár a pestkörnyéki földgázkutatás munkájába is. 1934-ben került üzembe az óbudai gázgyárban létesített benzolgyár. Ugyanebben az évben járt le a cseh bányákkal kötött szénszerzödés, amelyet már nem hosszabbítottak meg és most a gázgyár Németországtól vesz ruhrvidéki gázszenet. 1913-tól 1934-ig a gázfogyasztók száma 47.121-röl 111.360-ra, a bérbeadott gázfogyasztókészülékek száma 4000-ről 148.233-ra emelkedett. A Gázmüvek az 193k. év végéig összesen 151.9 millió pengő értékű szolgáltatást juttatott a fővárosnak, amely összeg a befektetett tökének 211 százaléka. Jubfláris díszközgyűlés Vasárnap az óbudai telep munkássága és tiszt- viselökara emlékezett meg az elmúlt időkről, hétfőn délelőtt pedig az üzemi választmány díszülést tartott. Becsey Antal, az üzemi bizottság elnöke, elnökölt, a polgármestert Lamotte Károly dr. alpolgármester képviselte. Ott volt Morvay Endre dr. tanácsnok, továbbá az üzemigazgatói, főtiszt- viselői és a munkások küldöttsége is. Becsey Antal megnyitójában kimentette a másirányú elfoglaltsága alatt távolmaradt Szendy Károlyt, majd felolvastatta Ripka Ferenc levelét, amelyben Isten áldását kéri a Gázmüvek további fejlődésére. Javaslatára Némethy Károly v. b. 1.1., ny. államtitkárt, Buzáth János ny. alpolgármestert, Sipöcz Jenő dr. főpolgármestert, Bárczy Istvánt és Ripka Ferencet táviratüag üdvözölték. Az elnök meleg szavakkal méltatta a nap jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a Gázmüvek huszonöt év előtti megszerzése az önrendelkezés gondolatának győzelme volt, amely kikristályosodása annak az eszmének, hogy a polgárság tömegszükségletének ellátása köztevékenység. Latnotte Károly alpolgármester emlékezett meg ezután a lepergett huszonöt év munkájáról, s elismerését fejezte ki az üzem vezetőségének és valamennyi alkalmazottjának. Véssei Ede dr. vezérigazgató tartotta meg ezután komoly tanulmánynak is beillő beszámolóját, amelyben visszapillantást vetett a Gázgyár nagymértékű fejlődésére. Hálás szeretettel emlékezett meg Heltai Ferenc, Ripka Ferenc, Rózsa Károly vezérigazgatókról, Bárczy Istvánról, Buzáth János és Borvendég Ferenc alpolgármesterekről, majd Morvay Endre tanácsnok, a közüzemi ügyosztály jelenlegi vezetőjének kiváló tevékenységét méltatta. Köszönetét mondott végül szükebb munkatársainak, a tisztviselői karnak és a példás hűséggel dolgozó munkásságnak. A vezérigazgató nagyszabású előadását mindvégig lelkes figyelemmel kísérte a díszülés hallgatósága. Tiltakozik a közművelődési ügyosztály a reklámoszlopok eltávolítása ellen Közlekedési reform és hirdetési bevétel — Súlyos aggályok a világító járdaszegély-reklámokkal szemben A Fővárosi Hírlap is megemlékezett azokról a tervekről, amelyekkel a főváros a járműforgalom meggyorsítását, veszélytelenebbé tételét, a közlekedési berendezések jobb kihasználását igyekszik előmozdítani. Az érdekes tervezetet a közlekedési ügyosztály dolgozta ki és a polgármester hozzájárulásával véleményadásra kérte fel a társ- ügyosztályokat. Hód pontba foglaltaik a .szükségelt intézkedéseket: 1. Az utcakeresztezésekben és torkolatokban a jó kilátás biztosítása. 2. Jelzőtáblák és berendezések jó meglátásának biztosítása. 3. A kocsi-, illetőleg a gyalogúttestnek a terhelés által megkívánt szélesítése. lf. A kerékpárok részére külön úttest létesítése. 5. A gyalogosok részére átkelő sávok létesítése. 6. A jármüvek csúszásának megakadályozása. E pontok keretében többek közöt arról van sző, hogy a forgalom biztonsága érdekében az utcasarkok közeléből eltávolítsák a bódékat, hirdető- oszlopokat, kiugró reklámtáblákat. Szó volt több útvonal gyalogjárdájának kiszélesítéséről, illetve keskenyítéséről, hasonló intézkedésekről a kocsiúttesteknél és megjelölték azokat az útvonalakat is, ahol a kerékpárosok számára külön úttest volna létesítendő. A közlekedési ügyosztály tervezetét a városrendezési, útépítési, pénzügyi, közművelődési én közegészségügyi ügyosztályok kapták meg, hogy arra nézve észrevételeiket megtegyék. Most érkeztek vissza a válaszok, amelyek egy kivételével mind helyeslik a tervbevett intézkedéseket és azok megvalósítását célszerűnek, hasznosnak és halaszthatatlannak mondják. Egyedül a közművelődési ügyosztály volt az, amely válasziratában a leghatározottabban tiltakozik a közlekedésügyi .ügyosztály szándékai ellen. Mint említettük, >a tervezetben arról van szó, hogy az utcakere3ztezéseknél 10—10 méter körzetben lebontanák a hirdetöoszlopokat és eltávolítanák a kereskedők, iparosok kiugró reklámtábláit. A közművelődési ügyosztály, amelynek felügyeleté alá tartozik a Hir det öv általat, anyagi okok szerint bírálta el ezeket a terveket és ebből a szemszögből tiltakozik azok megvalósítása ellen. Az ügyosztály rámutat arra, hogy a hirdetöoszlopokat csakis forgalmas helyekre lehet állítani, mert csak ott van értékük a hirdetéseknek. Az oszlopokat nem helyezhetik el mellékutcákba, mert a mellékutcák keskeny járdáin hely sincs ilyen építmények számára. Végül, különösen a belterülteteken, a legtöbb hirdetöoszlopon villanyórák is vannak, ezeket nem lehet mellékutcákba eldugni. Ami a kiugró reklámtáblákat' illeti, azok tekintetében sem osztja az ügyosztály a tervezet álláspontját. A táblákat 3,z építési szabályzatnak megfelelően legalább 3 méter magasságban szerelik fel. Minden egyes tábla elhelyezését gondos helyszíni szemle előzi meg. Nem áll az, hogy a kiugró reklámtáblák zavarják a szabad látást. Hangoztatta az ügyosztály, hogy ha ezeket a terveket megvalósítanák, nemcsak a főváros károsodnék, hanem a kereskedelem és az ipar is. A ragasztott hirdetések évente több, mint negyed- millió pengő, a kiugró reklámtáblák hirdetése több, mint 200.000 pengő bevételt jelent a fővárosnak, ami jórészt elveszne, ha ilyen drákói intézkedéseket alkalmaznának. De károsodnék a nyomdaipar, a címfestészet, a bádogos- és szerelőipar is, amelynek tekintélyes foglalkoztatást nyújtanak ezek a reklámobjektumok. A többi ügyosztály, mint említettük, mind pártolja a javaslatot és érdekes ötletekkel is támogatja annak megvalósulását. A főváros most a rendőrség közlekedési osztályával tárgyalja meg a kérdést, hogy azután a kivitelhez mielőbb hozzákezdhessen. Ezzel kapcsolatban itt mutatunk rá annak a reklámtervnek ugyancsak közlekedési szempontból számbajöhetö nehézségeire, amely tervet a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában ismertettünk. Ez a terv: a járdaszegélyeknek világító reklámkockákkal való ellátása. A terv ellen, értesülésünk szerint, már is súlyos aggályok merültek fel. Idős emberek, rövidlátók, továbbá gyerekek, szóval olyanok, akinél az ösztönös lélekjelenlét vagy már, vagy még nem szuperál a legkifogástalanbbul, könnyen zavarba jönnek, amikor a sötét járdán egyszerre csak világító üveget vesznek észre. Nem mernek hágni, megpróbálják átlépni, ugyanekkor azonban már le is lépnek a járdáról, tekintve, hogy a világító reklám épp a járda szegélyén van, Ebből az következik, hogy bukdácsolnak, ami különösen forgalmasabb útvonalakon szerencsétlenségre vezethet. Értesülésünk szerint ilyen irányú kifogások komolyan foglalkoztatják a törvényhatósági bizottság tagjait. „DOLGOZZUNK“ IPÄRä, TERMELŐ. ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest,Vili. Gyuiay Pái-ti. 1. Tel:35-5-63,52-8 52 Avenarius Művek Különleges szigetelő anyagok, saválló és nedvességállá festékek yára Raktár és iroda : Budapest, VIF., Almásy-tér 10. Telefon: 431—38. rerrgririn8íf:l.Mii i Tísztítórosigy és TextiUiuHadék kft. Budapest, XIV. Francia-út 46. _ , , . Telefon: ' 96-1 75. Tisztítórongyok legjobb kivitelben. »HUNGÁRIA« HOfcZh,t!fcLO vfí'.tfú AT Cégű lajdrnos: Baka Ferenc BUDAPEST Ik# ©LASZPASC Telefonhívó '-4—7—u7. (Tárná«) Szép, olcsó, jó mehet csak a Pollák-féíe lehel Üzlet: Budapest, VIL, Király-utca 89. sz. Gyár: VII, Almássy-tér 2. Telefonszám 33—4—62 MIKES és BÜAUM NAGYBANI RAKTÁRA ■ Magyar gyátlmányú TITÁN hőmérők vezéi-képviselet© ® BUDAPEST, VI., PODMAN1CZKY-UTCA 27. SZÁM 5 (Teréz-körút sarok) Telefon 2á-2-49 Beér §M@r VÉSNÖK MESTEK V., Gr. Tíbe» István tX 6. m. m Telefon: 58-4-29 szivacsalátétes BÉLYEGZŐJE jenős, szép és fiszia £ A legfőbb sokszorosító gép a D. GESTETNER iE j BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 9 TELEFON i 19-2-20
