Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-11 / 50. szám

4 20S1JTL Budapest, 1935 december 11. Szétválasztják a Budapestről induló főút­vonalakon az autó- és a bícíkliforgalmat A városfejlesztési külön bizottság sorozatos ülé­seken foglalkozik mostanában az úthálózat kérdésé­vel. Egyelőre javarészt elvi jelentőségű -problémák eldöntéséről van szó, de mert ezután nyomban sor kerül az úthálózat gyakorlati megjavítására is, idő­szerűnek tartottuk az út- és csatornaépítési ügyosz­tály vezetőiét, Király Kálmán tanácsnokot, arranézve megkérdezni, melyek azok az elképzelé­sek, amelyekkel a nagyvárosi forgalom igényeit szolgálni kívánná. — Felfogásom szerint, — mondotta, — mind­jobban előtérbe tolul az a kérdés, hogy a főváros területéről a környék nagyobb gócpontjaiba vezető főforgalmi utakon a közlekedést meg keli gyorsí­tani. Minthogy az utóbbi esztendőkben ismét egyre erőteljesebben fejlődik a főváros gépjárómüforgalma, sürgősen és komolyan kell foglalkozni azzal, hogyan lehet a gyorsütemű közlekedés űt- jából elhárítani a forgalmi akadályokat. Ilyen akadálynak kell minősíteni a kerékpárosokat, mert a tapasztalatok szerint miattuk történik egy­részt a legtöbb baleset, másrészt a közúti közleke­dés akadozása. Külföldi mintára a. környéket Buda­pesttel összekötő jelentős szélességű utakból külön részt szándékoznak kihasítani a bi­cikli-közlekedés számára, sőt, ahol erre mód kínálkozik, ott a lófogatú járművek forgalmát is elterelik. Külön oszlopban fognak tehát haladni a lassúbb- járatú szekerek és ia biciklik. a géperejű járművek pedig egyedül ma­radnak a nekik kijelölt úttesten. Ezek a munkálatok természetesen nagy áldozatokat kívánnak a főváros vezetőségétől, éppen ezért csak lassan lehet rendszerré tenni a közlekedési utak ilyetén megosztását. Megkérdeztük Király Kálmán tanácsnokot arra; nézve is, milyen tapasztalatokat szerzett a gépjármüveket érintő csendrendelet életbe­lépése óta. A tanácsnok megállapította, hogy bár a tülkö­lés egyes főútvonalakon való megszüntetésétől kezdve javult a gyalogjárók figyelme és óvatossága, e téren még mindig nincsenek kielégítő állapotok. Még ma is százszámra fordul elő az, hogy felnőtt emberek gondolataikba elmerülten és fittyet hányva minden hatósági rendelkezésre, keresztül-kasul jár­kálnak az úttesten, veszélyeztetve saját testi épsé­güket és meglassítva a közlekedés iramát. Ezen a téren erélyes eszközökkel kell rendet teremteni és ugyanakkor, amikor kijelölik minden nagyforgalmú útvonalon az átkelőhelyeket, nyomban meg kellene büntetni .azokat a gyalogjárókat, akik másutt akar­nak átkelni az utca egyik oldaláról a másikra. A jövő esztendő folyamán lebonyolításra kerülő jelentősebb útépítési munkákról ezeket mondotta Király Kálmán: — Már az ősszel megkezdtük az óbudai alsó rak­part kiépítését és ezt a, munkát tavasszal teljes erő­vel folytatni fogjuk. Ezenkívül nagy feladatok vár­nak reánk a XI. kerületben, ahol ,a befejezéséhez mindinkább közeledő új Dunahíd létesülése szükség­szerűen előírja részben a hídfő közvetlen környéké­nek rendezését, részben pedig azoknak a csatlakozó útvonalaknak megteremtését, amelyek az új fejlő­dést hivatottak szolgálni a főváros e részében. E munkálatok első etapja a Szent István-út kikép­zése lesz, de természetesen sor kerül a bekötőútvo­nalak megépítésére is. Az útépítöipar jelentős fog­lalkoztatását biztosítja a farkasréti temető mögül kiinduló új útvonal, amelynek életrehívása egészen új fejlődési lehetőségeket fog megnyitni a budai hegyvidék e szépségekben bővelkedő területei előtt. — Az útépítésekkel párhuzamosan fognak ha­ladni a csatornaépítkezések és mert 1936-ban sor kerül az angyalföldi új szivattyútelep létesítésére is, ebben az irányban nagyon sok munkára van kilátás. Hó-és iéicsuszamlás következtében a járdán bekövetkezel! balesetért a bíróság megállapította a tőváros felelősségét A most beállt időszak aktualitást ad annak a. bírói ítéletnek, amelyet ehéten hozott a buda­pesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság Ehrlich Ármin dr. tanácselnök vezetése mellett. A pert Krisztinkovich Pálné, zenedei tanárnő indította Budapest székesfőváros közönsége ellen. A kereset szerint tavaly január 28-án a déli órákban a fel- peresnö a. Margit-rakpart dunai oldalán az aszfalt- járdán sétált és a havas, síkos járdán elcsúszott, elesett. Az elszenvedett sérülés folytán 3000 pengő kéira származott és annak megtérítését követeli a fővárostól, mert a havat a járdáról nem takarítot­ták el, sőt az elesés helyén a. járdát a frissen esett hó alatt jégréteg borította. Ezt a síkos jeget a fel- peresnö nem láthatta, azon csúszott el. A felperesnö szerint a főváros hóeltakarítási kötelezettségének nem tett eleget és a főváros hibája \az is, hogy a járdát a jégrétegtől nem tisztíttatta meg. A járásbíróság előtt, ahol első fokon tárgyalták ezt .a kártérítési pert, a tiszti ügyészség a felperesnő keresetének elutasítását kérte azzal a megokolással, bogy a főváros minden tekintetben eleget tett a hó­eltakarítási kötelezettségének. Azt pedig, hogy a frissen esett hó alatt a járdát jégréteg borította, •az ügyészség egyszerűen tagadásba vette. Meg­indult a bizonyítási eljárás. A főváros hét tanút állított a bíróság elé, valamennyien a köztisztasági hivatal alkalmazottjai, akik eskü alatt vallották, hogy a baleset helyén a járdát a havazás idején többször felseperték és megtisztították. Vallomásu­kat azonban a bíróság nem fogadta el, mert hiszen ezek a tanuk tulajdonképpen a Sajóit fényükről tet­tek vallomást és ha másként vallottak volna, akkor önmagukat kötelességmulasztással vádolták volna meg. De kihallgatott a bíróság három érdektelen tanút is, akik viszont azt vallották, hogy a baleset színhelyén a járdát jégréteg borította1 és a lehullott hótól a járda megtisztításával a hókaparók sokáig késedelmeskedtek. A baleset egyik szemtanúja sze­rint a baleset színhelyén a járda nagyon síkos, csú­szós volt. Ezek után a járásbíróság megállapította a főváros kártérítési kötelezettségét. Az ügyészség fellebbezése folytán az ügy a törvényszék elé ke­rült. Itt a bizonyítási eljárást hivatalos irányban is kiterjesztették. Megkeresést intéztek a, meteoroló­giai intézethez, hogy adjon tanúsítványt, milyenek voltak az időjárási viszonyok a baleset idején. A meteorológiai intézet közölte, hogy január 20-tól 2Jrig minden nap volt napjpali olvadás, 25-töl 29-ig pedig nappal is kemény fagy volt, tehát nincs ki­zárva. hogy január 20-án, a baleset, napján a jár­dán jégréteg képződött. A törvényszék előtt a tiszti ügyészség a fővá­rosi törvény rendelkezéseire hivatkozva, a kereset elutasítását kérte azon az alapon is, hogy a .fel­peres előbb azokat a fővárosi alkalmazottakat kö­teles perelni, akiknek a hibájából a baleset bekö­vetkezett. Ha a bíróság a főváros alkalmazottjá­nak kártérítési kötelezettségét megállapítaná és a felperes a közalkalmazott vagyontalansága miatt nem tudná behajtani a számára megítélt kártérí­tési követelést, csak ebben az esetben nyílik módja a felperesnek arra, hogy alperesként perrel támadja meg Budapest székesfőváros közönségét. A törvényszék nem fogadta el a tiszti ügyész­ségnek ezt a jogi érvelését, még pedig érdekes, elvi jelentőségű indokolással. A sortartási kötelezettség a bíróság meggyőződése szerint, — mondja az ítélet —- csak abban az esetben nyerhet alkalma­zást, ha a székesfővárosi tisztviselő hatósági funk­ciója közben okoz kárt az ügyfélnek. A peresített esetben erről szó sem lehet, mert a járda tisztán­tartása nem tisztviselői kötelezettség, mert ez a munka a fővárosnál állandóan alkalmazott mun­kásokat terheli. A hóeltakarítási munkálatokra ki­rendelt alkalmazottaknak tisztviselői utasítás nélkül is tudni kell, hogy a járdát tisztán és a járókelőkre veszélytelen állapotban kell tartani. A sortartási kö­telezettség csak tisztviselők által okozott mulasz­tások esetén nyerhet alkalmazást és nem akkor, ha a tisztviselői státuson kívül álló munkás mulasz­tásáról van szó. I Törv. védett K. H. lámpatestekkel Nagy árammegtakanlás! Nagyobb fény! , KOMOR HENRIK-iéle és műszaki vállalat K. F.°T. | Budapest, VII., Wesselényi-utca 59. Telefon 41 -4-76. ERMSNYI ANTAL bádogos és szereid mester BUDAPEST, IX» TÜZOLTÓ-U» **/B Telefonszám ; 31—2—38 Konrad Pál PARKclTGYÁR KÖZPONTI IRODA : Budapest, VI., Andrássy-út 6. Telefonszám 16-5-58 99 DOLGOZZUNK“ IPARI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest,Vili.. Gyulay Pál a. 7. Tel: 35-5-63,52-8 52 HÍREKEN =A PÁRTBÓL Nagygyűlést tartottak az Uj-Lipótváros problé­máiról. Az Uj-Lipótváros problémáinak megbeszé­lése céljából a Nemzeti Egység Pártjának V. kerü­leti szervezete mintegy félezer főnyi résztvevővel nagygyűlést rendezett hétfőn este a Lipótvárosi Társaskör helyiségeiben. A gyűlésen megjelent elő­kelő közönség soraiban voltak Bessenyei Zénó, a Közmunkatanács elnöke, Dési Géza dr. fővárosi bi­zottsági tag, Usetty Béla dr., a BESZKÄRT elnöke, Papp Sándor vezérigazgató, a székesfőváros közle­kedési ügyosztályának képviseletében Meggyesy István műszaki főtanácsos, az V. kerületi elöljáró­ság megbízásából Vadon Géza h. elöljáró és még sokan mások. A nagygyűlésen Krompaszky Miksa pártelnök mondott megnyitót, majd Dicnay Béla elő­terjesztése alapján a nagygyűlés határozati javas­latot fogadott el, amelyben kimondották, hogy sür­getik az Uj-Lipótváros villamos- és autóbuszközle­kedésének a követelményeknek megfelelő módosí­tását., kérik, hogy a Markó-utcai gimnáziumot he­lyezzék át az Uj-Lipótváros területére, úgyszintén sürgetik egy új postahivatal felállítását és egy rendőrőrszoba létesítését és végül, hogy több kereszt­utcát oly irányban nyissanak meg, hogy azok a vá­ros fő forgalmában teljesen bekapcsolódhassanak. Városfejlesztési eló'adássorozat. Az elmúlt héten kezdődött meg a NÉP fővárosi szervezetének Ester- házy-utcai központjában a szervezet által rendezett városfejlesztési előadássorozat. Zsitvay Tibor, a NÉP székesfővárosi szervezetének elnöke mondott bevezető beszédet, amelyben bejelentette, hogy az előadássorozat célja a. városrendezési problémáknak kiváló szakelőadók által való ismertetése, másrészt pedig az egységes közvélemény kialakítása ezekkel a problémákkal szemben. Ezután Fodor Sándor mi­niszteri tanácsos tartott előadást „Budapest város- fejlesztésének főbb irányelvei”, majd Harrer Ferenc ,.A városrendezés jogi és pénzügyi előfeltételei”-röl beszélt. Zsitvay Tibor köszönő szavai után a klub­termekben vacsora volt. Az előadásokat december 11- én és 18-án folytatják. A KERTIETEK PROGRAMMJA SZERDÁTÓL SZERDÁIG IV. kerület. 11-én este fél 8 órakor: Énekóra. — 12-én este fél 8 órakor: Baktay Ervin előadása: „Tibeti utam Körösi Csorna Sándor nyomdokain” címmel. — 13-án este 7—8 óráig: Pőzel István dr. országgvűlési kénviselő fogadó órája. — 14-én este 8—9 óráig: Pőzel István dr. ország- gyűlési képviselő fogadó órája a Sas-körben. D. u. fél 4 órakor: Gyermek karácsony est. Este fél 8 órakor: Ének­óra. — 15-én d. e. 10 órakor: Szén- és fakereskedők ülése. — 16-án este 7—8 óráig: Szende Dezső dr. ügyv. alelnök fogadó óráia, V. kerület. 11-én este 6—7 óráig: Krompaszky Miksa kér. pártelnök fogadó órája. — 12-én 6—8 óráig: Fábián László dr. alelnök fogadó óráia. -— 14-én fél 9 órakor: Mű­soros teaest a Lipótvárosi Társaskörben. — 16-án 6—8 óráig: Varannai István dr. alelnök fogadó órája. 6—8 óráig: Dési Géza dr. törvh. biz. tag fogadó óráia. — 17-én este 6— 7 óráig Bessenyey Zénó dr. orszgy. képv. fogadó órája. Bridge verseny a Lipótvárosi társaskörben. %7 órakori Szecsődi Imre dr. főorvos előadása ..Ideges járványok, kü­lönös tekintettel a kuruzslásra és babonára” címmel. 4 óra­kor: Gyermekdélután. VI. kerület. 11-én este fél 9 órakor: Táncóra. -— 12-én 7 órakor: Bessenyey Zénó dr. orszgy. képv. fogadó órája. 131. és 132. körzeteknek körzet-nap. 7 órakor: Énekóra. ■— 13-án fél 9 órakor: Táncóra. — 14-én: d. u. fél 4 órakor: Gyermekdélután. — 15-én: délelőtt 11 órakor: ünnepélyes tagavatás. — 16-án este fél 7 órakor: Szurdav Róbert orszgy. képviselő fogadó óráia. 7 órakor: Schoepflin La- ios kér. elnök fogadó órája. 7 órakor: Énekóra. — 17-én 7 órakor: Györgyi Dénes műépítész előadása ,,A brüsszeli világkiállítás tanulságai” címmel. VII. kerület. 12-én este 7 órakor: Adó és OTI tanácsadó óra. tartia Kicsi Péter adótiszt. — 15-én: 8 órakor: Kul- turest női csoport rendezésében, a karácsonyi akció ja­vára. — 18-án 7 órakor: Havi taggvűlés. VIII. kerület. 11-én 5 órakor: Körzeti titkári értekez­let. 4—5 órakor: Altórjai adóügvi tanácsadóia. — 12-én 7— 8 óráig: Könvvtárnap, Kállav János előadása a magvar irodalom köréből. 8 órakor: Ifjúsági ülés. — 13-án 7—8 óráig: Gazdy Jenő fogadó óráia. Tóth András dr. orszgy. képviselő fogadó órája. Hainőczy Béla törvh. biz. tag fo­gadó óráia. 8 órakor: Dalárda. — 14-én d u.: Kördélután a szervezet vezetősége részére ("kártya, sakk. könyvtár). -—■ 15-én 3—4 óráig: Gvermekelőadás 4—7 évesek részére. 5—• 6 óráig: Gvermekelőadás 8—14 évesek részére. — 16-án fél 8 órakor: Pártnap. Fél 8 órakor: Füredv Laios előadása: ..Az iparosság szerepe a Nemzeti Egységben” címmel. 6 órakor: Dalárda és zenekari bemutatkozó a Központban (Eszterházy-u. 30.). X. kerület. 11-én este fél 8 órakor: ..Gömbös Gyula élete és jellemraiza”, felolvassa: Snáda János titkár. •—• 12- én este 6—8 óráig: Dongó Orbán kerületi elnök fogadó óráia. 5 órakor: Mesedélután. —17-én 6 órakor: Pártnap. 6—7 órakor: Dongó Orbán kerületi elnök fogadó óráia. XT. kerület. 14-én d. u. fél 4 órakor: Gyermekdélután, vetítettképekkel. — 17-én este 7 órakor: Grauer Maxi- milián dr. előadása: ,,A fogszuvasodás időszerű megelő­zése” címmel. Utána Müller Gyula előadása: „Magyar kereskedelem” címmel. XTTT. kerület. 11-én: 90. 91. 121. 122, 127, 128, 123. kör­zetek fogadó napia. — 12-én: Hegedűs Bertalan dr. törv. hat. biz. tag fogadó órája. Tanügyi értekezlet. — 13-án: 124. körzet fogadó napia. Táncóra. — 14-én: 120. körzet társasvacsoráia. 129. körzet, műsoros estie. — 15-én d. u. 6 órakor: Táncos teadélután. — 16-án fél 7 órakor: Szur- day Róbert orszgy. képviselő fogadó órája. D. u. 4 óra­kor: Gvermek dél után. XIV. kerület. 12-én 4 órakor: Gvermekdélután (báb­színház, kisfilmek). 7—9 óráig v. Tóth András fogadó órája. 7—9 óráig: Kertész Elemér fogadó óráia. 7—8 óráig: Verebélyi Hugó dr. ügyvéd jogi tanácsadóia. — 13- án 6—8 óráig: Bénvi Károly dr. fogadó óráia. — 16-án 8— 9 óráig: Uset.tv Béla dr. fogadó órája. — 17-én 7 óra­kor: Szvoboda Ödön dr. előadása: „A magyar dal múltja és jelenje” címmel. GROIZ FRIGYEI OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI ÉS Kö- VEZÉSI VALL. Telefon: 86-0-64. ■ ....—............... Bu dapest, IX., Bakáts-n. 1. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom