Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-11 / 50. szám
Budapest, 1935 december 11. 5 FELNŐ17 EK OKTA TAS A a magyar kultúra szolgálatában Irta : Kövesligeihy Miklós dr. ügyvéd, székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag A szociális kérdéseknek felkarolása mellett, nem szabad figyelmen kívül hagyni az iskolánkívüli népművelés fontosságát. Az ország mai helyzetében kétszeresen fontos, hogy az általános művelődési színvonalunk megfelelően fejlődjék, mert ezáltal az állampolgári érzés és a nemzeti összetartozandó- ságunk fejleszthető. A szociális gondoskodást ma kulturális gondoskodással kell egybekötni. A civilizáció, amikor a lelkeket finomítja, egyúttal a lelki egység összefogásának is a leghathatósabb eszköze. Nekünk mindig arra kell gondolnunk, hogy nemcsak a Csonkaország magyarjai számára alkotunk, nemcsak az itteni társadalmi berendezkedésünk, a: gondoskodásunk tárgya, hanem mindig arra is kell ügyelnünk, hogy a határokon túl még legalább négy millió magyar figyel reánk és főleg, ha kulturális tevékenységünk eredménye jut el a mondvacsinált határokon keresztül. A főváros számára is elsőrendű az a probléma, hogy az iskolánkívüli működésnek megfelelő gócpontjává váljék. Sokat hangoztattuk az elmúlt évtizedben a „kultúrfölény’’ fontosságát: azonban meg kell állapítanunk, hogy egy bizonyos vonatkozásban elferdült a cél eléréséhez vezető egyenes út, mert az általános kultúrfokot nem az jelenti, hogy egy országban mennyi az egyetemi tanár vagy a doktori címet viselő ember, hanem az elsősorban, hogy mennyi az analfabéta, másodsorban, hogy az általános műveltségi foka mekkora a népünknek. Nem rekriminálásképpen említem a sok egyetemet, főiskolát és tudományos intézetet, mint a halbiológiai intézet, mert hisz azonközben 5000 elemi iskola is épült:, mégis nem hagyhatom szó nélkül, hogy az elmúlt tíz esztendőben az iskolántúli művelődés terén alig történt valami. Sorra kell venni mindazt a teret, amelyet fel kell karolni és művelni, hogy minél kiterjedtebb, minél hatásosabb legyen az az általános lelket művelő oktatás, hogy biztosítsuk a nemzeti kultúra terjedésével fajunk erkölcsét is. A székesfőváros előljár ebben a munkában. Az itteni iskolánkívüli népművelés minden más nyugati kultúráltoméval vetekedik. Itt olyan hatásos munka folyik a székesfővárosi népművelési bizottság révén, hogy az ember nem győz csodálkozni, hogy olyan szűk anyagi eszközök mellett mégis annyi mindenre telik: és olyan óriási programot tudnak évenként megvalósítani. Az, a számtalan ismeretterjesztő tanfolyam, különféle gazdasági és tudományos előadás, családi délután: mind, mind a legnagyobb elismerésre méltók. Azonban a népművelési tevékenységet — legfőképpen itt a fővárosban — ki kell terjeszteni munkástestvéreink számára is. Ott is elsősorban a tanoncokat kell belevonni ebbe a gondoskodásba, hogy az iskola padjait elhagyva, felszabadulásuk után is — akár el tudnak helyezkedni szakmájukban, akár nem —. foglalkoztassuk, neveljük és amikor szociálisan gondoskodunk róluk, az az idő, amelyet esetleg munka nélkül kénytelenek tölteni, lelkűk nemesítésére, tapasztalataik bővítésére szolgáljon, hogy ne züljenek el az utca porában, hanem megfelelő rendes iparossá vagy munkássá váljanak. Éppígy a felnőttebb munkások számára is hozzáférhetővé kell tenni az olyan kulturális művelődést, amely munka után, szórakozással egybekötve, csöpögteti beléjük a műveltséget. A „Doppolavoro”, a munka utáni üdülés intézményesítése: úgy olvastuk, az iparügyi miniszter úr munkatervének egyik pontja. Azelőtt a békében a katonaság volt egyedül az iskolántúli művelődés eszköze. Bármennyire groteszkül hangzik is ez és bármennyire szidtuk annakidején a ,,k. u. k..’’ szellemet, amely pedig — utólag meg kell állapítanunk — huszonegy éves koron túl az egyetlen iskolántúli müvelödésterjesztö volt azáltal, hogy fegyelemre, becsületre szoktatta a rekrutákat, nevelte és ismeretekkel is ellátta. Az altisztképző iskolák pedig egyenesen magasabb műveltséget árasztottak. A háborúutáni új világban a nyugaton is mindenütt átérezték az iskolántúli népművelés fontosságát. Elég rámutatnunk arra, hogy Németországban rövid évek alatt 178 kultúrpalota emelödött a felnőttek oktatásának céljaira, ahol a legmodernebb olvasótermek, kísérletezési termek, előadótermek mellett még fözöhelyek is vannak, ahol az egyszerű leány megtanulhat gazdaságosan és az egészség követelményeinek megfelelően, főzni, majd ugyanott csecsemövédő iskolák és egyéb, a népi egészségügyre fontos berendezések is feltalálhatok. És Budapestnek nincsen kultúrháza í Ahelyett, hogy minden kerületben volna egy, amely a kerületnek kulturális gócpontja volna, megfelelő kényelmi berendezkedésekkel, mert az idősebb generáció, ha tanulni óhajt is, nem szívesen ül egyszerű padokban, szereti a nagyobb kényelmi berendezést, Kultúrházak kellenek tehát, ahol a földszinten, a konyhában főzőtanfolyamokat tartanak az egyszerű nép gyermekeinek a vitamindús, helyes táplálékkal való főzésről, ahol bölcsődék vannak állandó előadásokkal a higiéniáról, az egyke elleni küzdelemről, az emeleten olvasószobák és laboratóriumok, munkaszobák és műhelyek. Ezekben a kultúrházak- ban képződnek ki azok is, akiket a tehetségkiválasztással később előadókul alkalmaznának és vállalnának az ő rendjük vezetőivé. Intézményesíteni kell a népművelést. Kevés pénzzel is nagy eredményeket lehet elérni. Közgyűlési felszólalásommal, de jelen cikkemmel is az a célom, hogy a társadalom figyelmét felhívjam erre az elsőrendű nemzeti ügyre, hogy végre foglalja el a köztudatban is a népművelés azt a helyet, amelyet jelentőségénél fogva megérdemel. Emelni akarjuk népünk kultúrnívóját, mert régen megbukott az a balga felfogás, hogy a népet nem szabad kiemelni, mert akkor hajlamosabb a téveszmék befogadására. Éppen ellenkezőleg tapasztaljuk a szegény orosz muzsikokon, akik igazán elmaradottak a civilizációban, hogy mindjobban uralkodni tud rajtuk a bolsevizmus világa. Nem az iskolai végzettséget elsajátítható műveltséget, hanem az iskolán kívül, megszerezhetőt RasaszTószspis m—— I—«■ ..... ' ....... sér ült, szakadt rajzok kijavításához. • Nedvesítés nélkül azonnal tapad a papírhoz és arról — ha szükséges — köny- nyen lehúzható. • 10 m. hosszú ■ tekercs ára 2 80 P. — - Az ULIPA fénymásolat percek — — alatt készül el —■ Magvar Vegykészítményü Papírgyár, Oser Jakab I Budapest, VIÓ-utca 49. sz. Telefon: 23-8-90. szeretnénk propagálni. Mert, ha mindenkit a tehetsége szerint kell megbírálni és minden tehetséget az eredménye után értékelni, akkor lényegileg az új, protekció nélküli világ kialakításának alappilléreire mutatunk rá. Mert így érthető meg az, hogy a mai legkulturáltabb népek élén többnyire olyanok állanak, akik nem születtek bele a hatalomba és a műveltségbe, hanem kizárólag önművelés által lettek népüknek vezérei. Nincs hely arra, hogy a gazdasági oktatás terén való iskolánkívüli népművelés fontosságára rámutassunk, amelyre a praktikus élet számára való nevelés szempontjából pedig nagy szükség van. Szükség van minderre, mert magas népi kultúra mellett emelkedni fog a nép erkölcsi színvonala is, a gazdasági élet becsületessége, életerős lüktetése és faji összetartozandóságnak az érzése is. Lelki egységet kell teremteni minden magyar között, mert ez omlasztja le a foglalkozási ágak közötti válaszfalakat és a nemzeti szolidarizmusban feloldva, könnyebben viseli el mindenki a mostani idők nagy megpróbáltatását. Arvagyermekek részére ipari nevelőintézet épül a Marcibányi-téren A nagyszabású intézmény létesítése alkalmával a belügyminiszter elismerését fejezte ki a polgármesternek Ipari és szociális szempontból egyaránt nagyjelentőségű intézménnyel gazdagodik rövidesen a főváros: a Mtuxcibányi-téri hatalmas székesfővárosi telken nagyszabású átmeneti fiúotthont és ipari nevelőintézetet létesítenek. Mint ismeretes, másfél esztendővel ezelőtt Nagy László dr. törvényhatósági bizottsági tag indítványa alapján született meg az elhatározás, amelyet a NÉP mindvégig támogatott és íamely ennek az intézménynek létesítéséhez vezetett. A törvényhatósági bizottság közgyűlése megszavazta az indítványt, amely így került végső döntés céljából a felügyeleti hatósághoz. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint Kozma Miklós belügyminiszter most jóváhagyta a törvényhatóság elhatározását és amikor helyeslőén tudomásul vette a tiszteletreméltó szándékot, külön leiratban fejezte ki elismerését a polgármesternek, hogy Budapest közönsége nem riad vissza az áldozattól, hanem nagy szeretettel megteremti ezt a; maga nemében, nálunk páratlan jelentőségű intézményt. A belügyminiszteri jóváhagyás után most már semmi akadálya nincs az előkészítő munka azonnali megindításának, tavasszal pedig előreláthatóan megkezdik magát az építkezést is. A terv realizálásának annál kevésbé van akadálya, mert hiszen rendelkezésre áll a teljes fedezet, azoknak az alapítványoknak vagyonából, amelyek egyesítését éppen ebből a célból rendelték el. A Vécsey— Szathmáry-alapítvány, az I. Ferenc József-alapítvány, meg a Rökk Szilárd-alapítvány értékei adják a fedezet javarészét, mivel pedig az összevont vagyon a másfél millió pengőt is meghaladja, az alapítványi összeg nem csupán ,az építkezési költség fedezésére elegendő, hanem majdnem teljesen biztosítjai az mtézet fenntartását is. Az új létesítmény egyébként előhírnöke az egész árvaházi kiképzési rendszerünk gyökeres megváltoztatásának. Az elméleti oktatást felváltja a gyakorlati irányú ipari nevelés, amelyet az elemi ismeretek megszerzése után nyomban megkezdenek. A növendékek létszáma összesen kétszáz lesz. Ezek közül a fele a 2—14 életévek között az átmeneti otthonban fog lakni. Ezek '& gyermekek valamennyien az árvák, továbbá az elhagyott és lelenc- gyerekek sorából fognak kikerülni, és amikor elérkeznek az inaskorba, átlépnek a különleges szakirányokban nevelő ipari tagozatba. Figyelemreméltó, hogy bár egyelőre csak nevelőintézet jellege lesz az intézménynek, már az első év eltelte után aa egész vonalon megszüntetik azt a ma dívó rendszert, hogy az árvaházi lakók künn a városban, magániparosoknál tanulják meg szakmájukat. A főváros ugyanis a társadalom e szerencsétlen hajótöröttjeiből a legkiválóbb, legtanultabb és legszak- képzettebb iparosokat kívánja nevelni, akik egy részét majd elhelyezi saját nagyüzemeiben, más részükből pedig megfelelő anyagi támogatással önálló kisiparosokat akar nevelni. Ezt a mindenképpen dicséretreméltó tervet különben, értesülésünk szerint, osztrák példák szem előtt tartásával és tanulmányozása után igyekeznek megvalósítani. Sokksl rendesebbek mo§J a levelei, kisasszony I Igen ~~ uj Tungsram Duplaspi ráilámpa mellett dol-gozom, (Kitűnő a fénye a Tungsram Dupla- spiráiiámpának — amellett csekély az áramfogyasztása. Takarékos embernek vaió lámpa.}
