Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-13 / 46. szám

2 Budapest, 1935 november 13. lMvíiié(^JÍím£p A NÉP felvonulása a költségvetési vitában Az elmúlt hét keddjén kezdte meg a költség- vetés részletes vitáját a főváros törvényhatósági bizottsága, amely még mindig hatása alatt állott az általános vita maradandó értékű eseményének, Zsitvay Tibor dr. hatalmas beszédének. A NÉP fő­városi szervezetének elnöke ezúttal szólott először a közgyűlés színe előtt, s ehhez az alkalomhoz mérten a beszéd ünnepies deklaráció volt: hitval­lás, iránymutatási, gazdag programmal telített szó­zat, amely a párt erős alapján állva, túl a párto­kon mindenkihez szólt, aki a munka új korszaká­ban a közérdekért akar dolgozni. A tiszta hang, amelyet az elnök megütött, sorra felcsendült azokban a felszólalásokban, ame­lyekkel a NÉP táborának tagjai tették értékessé a költségvetés részletes tárgyalását. Különös érde­kessége volt a vitának a NÉP szervezetéhez tar­tozó új bizottsági tagok felszólalása: megannyi szüzbeszéd, imponáló komoly tartalommal és meg­lepő parlamentáris készséggel. Hencz Lajos volt a párt első szónoka, aki a Hegyvidék közigazgatásának rendezését sürgette. Dorner Gyula a műszaki igazgatás egységes veze­tés alá helyezéséről, majd az útépítés kérdéséről szólott. Juhász Jenő dr. erős szociális érzékkel az út- és csatornaépítési járulékok terheit kifogásolta a családi házakba költöző kisemberek érdekében, majd a Nagymagyarországot jelképező gellért­hegyi növénykert létesítésére tett indítványt. Újabb felszólalásában a városrendezés hiányait tárta fel, majd a barakiskolák eltüntetését sür­gette. Bényi Károly dr. az út- és csatornakérdés bírálata mellett a zuglói kerület úthálózatának rendezését sürgette. Wellisch Andor figyelemre­méltó gondolatokat vetett fel Nagy-Budapest elő­készítéséhez. Vályi Lajos dr. városrendezési pro­blémákat vetett fel és a Tabán területén turista- szálló építését javasolta. Harrer Ferenc dr. nagy távlatokat felölelő be­szédében leszögezte, hogy racionális városfejlesz­tési programot csak Nagy-Budapest keretében lehet elképzelni. A helyes irányú építkezési tevé­kenységről és a közlekedési politikáról adott még érdekes programot. Kertész Elemér frontharcos­kérdésekkel foglalkozott, több szeretetet kérve a háború hősei számára. A millennáris emlékműnél 680.000 magyar halott katona emlékét megörökítő miniatűr múzeum létesítését indítványozta. Sár­kány Ferenc a kisiparos- és kiskereskedötársada- lom megsegítéséért szállott síkra. Szántai István a XI. kerület közlekedésének megjavítását sür­gette abban a helyes elgondolásban, ahogyan ezt legutóbb a Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatá­ban kifejtette. Petracsek Lajosi dr. országgyűlési képviselő a kormány pénzügyi politikájának helyességét és a fővárosi novella szükséges voltát fejtegette. Gazcly Jenő elismeréssel szólott a főváros iskola- politikájáról és a polgári iskolatípus továbbfejlesz­tését tartotta kívánatosnak. Egerváry Tibor dr. az iskolaorvosok mielőbbi véglegesítését sürgette. Má­sik felszólalásában a közegészségügy racionalizá­lásáról tartott előadást. A két, különös figyelmet keltő felszólalása alkalmából Egerváry Tibor dr. a Fővárosi \Hirlapnak értékes nyilatkozatokat adott, amelyek egyikét mai számunkban közöljük. Tóth Gábor szakértő alapossággal bírálta az élel­miszerkihágások rendszerét. Staub Elemér a gazdaérdekeltségek nevében a piackérdésiek rende­zéséről szólott az élelmiszerellátás és a termelők közös érdekében. Hegedűs Bertalan dr. az inség- enyhítésre előirányzott összeg felemelését kívánta s melegebb figyelembe ajánlotta az ínséges hadi- gondozottakat és hadviselteket. Szentesi József a gazdasági válságból fakadó nagy nyomort fes­tette le és a szociális bajok orvoslásáról szólott, a segélyek igazságos elosztását követelve. Vályi Lajos dr. a munka és kenyér kérdésének minden áron való megoldásáról és a végzett fiatalság re­ménytelen helyzetéről beszélt, az állástalan ifjúság kataszterének összeállítását kívánva. Dési Géza dr. az idegenforgalom emelése érdekében tartott nagyobbszabású beszédet, azzal a konklúzióval, hogy itt minden cselekedetnek a revízió érdekében kell történnie. Hencz Lajos dr. azt ajánlotta, hogy az idegenekkel alkalmas mó­don ismertessék meg a művészetet, szépmüvé- szetet s gondoskodjanak több szórakoztatásról. Becsey Antal a forráskutatásra hívta fel a figyel­met és állandó geológus alkalmazását kívánta. Bűben Miklós dr. az iskolánkívüli népművelés fejlesztéséről és népszerűsítéséről, a néphigiéniá­Betón, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOftiPRESSORT TÁSKA JENŐ oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadő Budapest, XI-, Szüret-utca 5/7. Telefoni 59—2—96 MOLNÁR KALMÁN^^ DISZMŰ-BÁDOGOS, GÁZ és VÍZVEZE­TÉK SZERELÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VII/., József-körut 69. (Pál-utca 6 — 8.) Telefon: 35-7-91. Speciális hőszigetelő lemezburkolatok készitője. „DOLGOZZUNK“ IPARI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET BudapestVili.. Cyulay Pál-u. 7. Tel: 35-5-63,52-8 52 nak bekapcsolásáról szólott és hangoztatta, hogy Budapestnek még nincsen kultúrháza. Meggyőzően tárta fel a tanoncok lelki válságát. A Keresztény Községi Párt szónokai között Wolff Károly dr. emelkedett ki nagyobbszabású beszédével. A pénzügyi igazgatás tételénél szólalt fel s a főváros és az állam viszonyáról, majd az adózás kérdéséről beszélt, a főváros forgalmiadó jövedelmének rendezésére indítványt nyújtva be. A párt részéről résztvettek a vitában még: Kos- salka János dr., Kuncze Lajos dr., Cselé’nyi Pál dr., Hatolkay Kázmér, Mohaupt Gyula dr., Schodits Lajos, Csorna Zsigmond, Gidró László dr., Temes- váry László, Szakái Antal dr., Vályi Ferenc dr., Mihalovits Zsigmond, Szabó Imre, Csik László dr., Krizs Árpád, Ilovszky János. A Polgári Szabadságpárt szónokai voltak: Kabakovits József dr., Dioszeghy János, Pfeiffer Budapest örvendetesen fejlődő autóforgalma és a minap kiadott csendrendelet, mely megtiltotta az autók dudálását, szükségessé tették, hogy a közlekedés biztonságának emelésére és gyorsítá­sára nagyobb gondot fordítsanak a hatóságok. A főváros közlekedési ügyosztálya hetekig tai'tó ala­pos előkészület és az államrendörséggel folytatott beható tárgyalás után elkészítette a tervezetet, amelyben mindazok az intézkedések benne vannak, amelyeket a főváros utcáin és terein rövidesen életbeléptet a polgármester a járműforgalom za­vartalansága és a járókelők biztonsága érdekében. Ezekről a küszöbönálló intézkedésekről beavatott helyen a Fővárosi Hirlap munkatársát az alábbiak­ban tájékoztatták: — Bár a baleseti) lehetőség teljes kiküszöbö­lése, az abszolút biztonság sohasem lesz keresztül­vihető, mégis minden lehetőt meg kell tenni, hogy a biztonságot a legmagasabbra fokozzuk éspedig úgy, hogy ezek az intézkedések a közlekedést mi­nél kevésbé akadályozzák, vagy bénítsák. A szük­séges intézkedéseknek több lényeges kérdésre kell kiterjeszkedni, amelyek egy része minden költség nélkül azonnal megvalósítható, egyrészéhez azon­ban hosszabb idő ési nagyobb pénzáldozat szüksé­ges. A nyomban megvalósítható intézkedések közé tartoznak: az utcakeresztezéseknél és torkolatoknál a jó kilátás biztosítása, a jelzőtáblák és jelzőberendezések olyan elhelyezése, hogy szembeötlők legyenek. El kell távolítani tehát a látást gátló akadályokat, megfelelően ki kell szélesíteni a kocsiutakat és a gyalogjárókat, hogy azok megfelelőek legyenek a forgalom számára. A kerékpárosok részére lehető­leg külön úttestet kell létesíteni, meg kell akadá­lyozni a jármüvek csúszását és pontosan ki kell jelölni a gyalogosok átkelő helyeit.-— Már a közlekedési kódex is elrendelte, hogy utcakeresztezéseknél és torkolatoknál a saroképü­letek élétől számított tíz méteren belül a járdán bódék, árusítófülkék stb. fel nem állíthatók. A fő­város nem adott ki az utóbbi időben ilyen terüle­tekre engedélyeket, de még a mai napig sem tör­tént intézkedés a régebbi bódék eltávolítása iránt, amelyek pedig sokszor nagyon veszélyesek és ren­geteg balesetnek lehetnek okozói. A belügyminiszter néhány héttel ezelőtt külön megkeresésben, 180.050/1935. VIII. számú leiratával felhívta a polgármester figyelmét az utcatorkolatoknak és keresz­tezéseknek a bódéktól és pavillonoktól való megtisztítására és arra, hogy a megállókat, a taxiállomásokat az ilyen helyekről más­hová tegyék. Felhívta a miniszter a polgármestert arra is, hogy városrendezési tervek készítésénél, építési tervek kiadásánál különös figyelmet fordíttasson arra, hogy útkereszteződéseknél készülő új épületek homlokzata ne végződjék éles sarkokban, hanem letompítottan. A leirat hangsúlyozta, hogy sürgős intézkedésre volna szükség a for­galmasabb pontokon minden hirdető­oszlop, fülke, bódé, pad, fa haladéktalan eltávolítására s a megállóhelyek, taxi­állomások áthelyezésére. — A főváros elgondolása szerint a viliamos- és autóbuszmegállókat az utcasarkoktól és keresz­teződésektől mindenütt áthelyezik tíz méter távol­ságra. Nemkülönben a taxiállomásokat is. Közvet­lenül a sarkokon jövőben csak jelzőtáblák, jelző- berendezések és az utcai világítást szolgáló kande­láberek maradhatnak, egyébként minden más pa- villont, bódét, padot, hirdetőoszlopot eltávolítanak. Ott, ahol a közlekedés biztonsága megkívánja, eltávolítják a kiugró, nagyméretű reklám­táblákat is, elsősorban, amelyek akadá­Ignác dr., Szegő Béla, Vörösváry Miklós dr., Magyar Miklós, Vitéz Aladár, Fass Imre, Boross László dr. A szociáldemokrata párt tagjai közül fel­szólaltak: Gyiirey Rudolf, Lévai Sándor, Szepessy Albert, Farkas Zoltán dr., Bechtler Péter, Stein- herz Simon, Gál Benő, Pásztor Imre, Milloh Sán­dor, Lázár Emil, Deutsch Jenő, Pollák'né Stern Szerén, Berkes Jenő dr., Halász Alfréd, Révész Mihály. A pártonkívüliek sorából Kiár Zoltán dr. vett részt a vitában. Az ügyosztályok költségvetési vitája pénte­ken véget ért. A költségvetés tárgyalását kedden délután folytatták. Az üzemek, intézmények és részvénytársaságok tételei vannak soron. A jövő évi költségvetés tizenkét napos vitája pénteken éjjel le­zárul. lyozzák az utcai szemaforokra és a villany­rendőrökre való szabad kilátást. Kivételek csak a Jf.5 méternél magasabban elhelye­zett fényreklámtáblák lesznek, amelyek a jövőben a fél járdaszélességig, de legfelejebb 2.5 méterre nyúlhat be közterületre. Kivétel lesz továbbá a portállal egybeépített reklámtábla, amelynek be- nyúlása azonban szintén nem lehet 80 cm-nél na­gyobb. Ezek az intézkedések nemcsak a forgalom biztonságát fokozzák, hanem város-esztétika szempontjából is kívánatos, hogy a ióvárost elcsúfító, ievantei utcákra emiekezíetó táblák alkalmazását a jóvoDen eltiltsak, illetve a meglevők leszerelését elrendeljek. •— A kocsiutak, illetve a gyalogjárók kiszéle­sítését sok esetben nem lehet maja megvalósítani. Ilyen esetben — sajnos — csak az utcai lak el­távolításával lehet segíteni. A Rákóczi-útnak a IN agy körút és a Baross-tér közötti szakaszán a gyalogjáró például annyira keskeny, hogy a közön­ség kénytelen a kocsiutat használni, mert a járaán a nagy tolongás miatt az előrehaladás szinte lehe­tetlen. A Barossi-utcának a Mária Terézia-tér és a Szigetvári-utca közötti részén, az ühöi-ut Kálvin- tér torkolatában és még több más helyen a villa­mos vágányok között elterülő kocsiúton egyszerre csak egy jármű fér el. Itt viszont az úttestet a gyalogjáró rovására kell kiszélesíteni. Hasonló a helyzet a Kossuth Lajos-utcaban, ahol nem fér el az autóbusz a villamosvágány és a járda mellett várakozó kocsisor között. — A kivezető forgalmi útvonalakon, így a Váci-úton, a Lehel-, Thököly-, Kerepesi-, Kő­bányai-, Üllői-, Soroksári-, Budafoki-, Fehérvári-, Budaörsi-, Budakeszi-, Bécsi- és Szentendrei-uta- kon stb., ahol az úttest -szélessége megengedi, a kerékpárosok számára külön úttestet kell sürgősen építeni.-— A jármüvek sok balesetet okozó csúszásá­nak megakadályozására a kocsiutak locsolását mi­nél előbb lehetőleg teljesen abba kell hagyni és a locsolás helyett a mosásra kell áttérni. A napköz­ben többször fellocsolt úttestről a por és szemet sohasem távozik el, hanem úgyszólván csak per­cekre válik sárrá. Felszáradás után a por éppúgy száll az utcán, mint locsolás előtt. Egészségügyi szempontból tehát a locsolás nem- jár eredménnyel, forgalombiztonság tekintetében azonban nagy ve­szélyt jelent. Az utcai sár csúszós masszája nemcsak az aszfaltos, a hézagmentes úttesteken teszi veszélyessé az autóközlekedést, hanem még ott is, ahol még kockakőből készült a burkolat. Téli időben, amikor a fagyveszély miatt nem lehet az utcákat locsolni, a por egyenesen tűrhetetlen.-— A közlekedési és biztonsági szempontok és emellett a közegészségügy érdekében tehát sürgő­sen szükséges, hogy a locsolás helyett éjjel tömlővel, erős víz. sugárral mossák az úttesteket, úgy, ahogy háború előtt tették. A belvárosban, ahol már évek óta úgy mossák az egyes utcákat, lényegesen kevesebb a por és pi­szok, mint a város egyéb pontjain. — A közlekedés biztonsága érdekében elen­gedhetetlen továbbá az összes villamosvágányoknák az úttest közepére való áthelyezése és a legforgal­masabb terek átépítése. Ezek a feladatok azonban csak később valósítha­tók meg, mert az ilyen munkálatokhoz hatalmas, többmilliós áldozatokra van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom