Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-13 / 46. szám
Budapest, 1935 november 13. ^OlTiíímlííi^MP 3 BESSENYEY ZÉNÓ nyilatkozik a Fővárosi Hírlapban a Közmunkatanács feladatairól és a munkanélküliség enyhítésére szol- gáló közmunkák sürgős megindításáról Bessenyey Zénó dr.-nak,, a Közmunkatanács új elnökének első ténykedéseiből, valamint a főváros vezetőségével folytatott tárgyalásaiból örvendetesen állapíthatta meg a közvélemény, hogy figyelme éberen kiterjed a legégetőbb, legnagyobb problémára, a munkaalkalmak minél gyorsabb ütemben való szaporítására. Közmunkatanács és közmunka: Bessenyey Zénó dr. a következő nyilatkozattal válaszolt a Fővárosi Hírlap munkatársának:-— Ebben a kérdésben az Építőmesterek Országos Egyesülete gyűlésén volt alkalmam nyilatkozni és most is csak megismételhetem azt, hogy nézetem szerint a Közmunkák Tanácsának, a szépészeti, városforgalmi és városrendezési program szemelőtt tartása, illetve előkészítése mellett, feltétlenül hivatása az építkezések és közmunkák kezdeményezése és megkönnyítése. Ezt a célt két úton óhajtom elérni. Az egyik irányelvem az, hogy soha nem szeretnék megvalósítható és reális tervet egy megvalósíthatatlan, nagyszabású tervvel agyonütni. Vagyis: pozitív munkalehetőséget nem áldoznék fel a bármennyire is kecsegtető reménységért. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a közvetlenül előttünk álló feladatokat úgy oldjuk meg, hogy ezek a későbbi, nagyobbszabású terveket ne 1 akadályozzák. Ha ilyen realitások útjára lépünk, akkor az már maga építkezést és közmunkát jelent. — A másik út, amely ehhez a célhoz vezet, a Közmunkák Tanácsának az a gyakorlata, hogy minden elébe kerülő kérdést abból a szempontból bírál el, vájjon jelent-e az újabb munkalehetőséget? És éppen ebből az elvből kiindulva, újabb építkezések elé csak akkor gördít akadályokat, ha a tervezők fontos városrendezési szempontokat hagynak figyelmen kívül. Itt is előzékenyek akarunk lenni s ha a tervezők eredeti terveik tekintetében, valamint a kívánt módosítások keresztülvitelénél hasonló előzékenységet és megértést mutatnak, minden építkezési ügyet soronkívül, a legrövidebb úton, esetleg szóbeli tárHétfő dél óta 18 méteres, derékvastagságú, 74 fokos gefzir szökik a magasba a Margitsziget forráskuta Becsey Untai a páratlan természeti tüneményről soha hivatást nem telített meg szebb és komolyabb tartalom, mintha ez a kettő ma egyet jelent. S hirdethetjük örömmel: Bessenyey Zénó legfőbb kötelességének azt tartja, hogy minél több építőmunkáhoa, minél több munkalehetőséghez juttassa a fővárost. Mikor ebben az irányban kérdéssel fordultunk hozzá, gyalások útján kivitelhez fogunk segíteni. Kérlelhetetlen szigorúságot csak ott fognak részünkről tapasztalni, ahol a szabályok rosszindulatú és céltudatos kijátszására törekednek. E legfontosabb irányelv leszögeaése mellett csupán egy alapvető kérdésben fordultunk a Közmunkatanács elnökéhez. Arról a nagy feladatkörről kérdeztük meg, amelyet 14 pontból álló programjában maga is felsorolt, s amelyre legutóbb a Fővárosi Hírlap mutatott rá, mint a Közmunkatanácsnak alapításától kezdve egyik legjelentősebb, de az idők folyamán szinte feledésbe ment hivatására. A Pestkörnyék problémáinak bizonyos szempontok szerint való gondozása ezi az újabban erősen aktualitást nyert kérdés, amelyről Bessenyey Zénó a következőket mondta: — Nem csak az én felfogásom szerint, hanem minden illetékes faktor és a főváros közvéleményének megnyilatkozása szerint is feltétlenül szükséges, hogy az építkezés, forgalmi utak és város- rendezés szempontjából Budapest és környéke egységes irányítás alá helyeztessék. Azt hiszem, ez nem csak Budapestnek, hanem a környékbeli városoknak és községeknek is érdeke. — Tudomásom szerint a kormány ezzel a kérdéssel foglalkozik és remélhetőleg erre vonat- kozóaan törvényhatósági intézkedés is fog történni. ¥ Azt hisszük, a fővárossal való viszonylatában meglehetősen gazdátlan pestkörnyéki problémát illetőleg közmegnyugvást kelt ez a jelentős nyilatkozat. Az alsó Margitszigeten, a MAC-pálya északi csücskénél gözfelhők törnek az ég felé. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának megbízásából, {Holl Gyula min. osztálytanácsos kezdeményezésére a Zsigmondy Béla mélyfúróvállalat fúrója dolgozik a talajban azon a helyen, amelyet Pávai Vájná Ferenc dr., az ismert nevű geológus kijelölt. A fúró hétfőn reggel elérte a 300 méteres mélységet, s az a hévízmennyiség, amely eddig mutatkozott, egyszerre meghatszorozódott. Emberderék vastagságú, hetvennégy fokos hévíz szökött fel tizennyolc méter magasságba olyan bőségben, ami forráskutatásoknál még a rendkívüli vízmenyiséghez szokott szakemberek November 149 17 és 19-én délután (él 3 órakor Ügetőverseny előtt is feltűnést keltett. Huszonnégy óra alatt közel másfélmillió liter kénes-bitumenes melegvíz kerül felszínre, s ezzel még korántsem érték el a várható vízhozam maximumát. A fúrás még a budai márga néven ismert kőzetben halad, s a felszínre jutó víz csak a kőzet hasadékaiból fut össze. Pávai Vájná Ferenc dr. bányafőtanácsos ■— akit a Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt a továbbiakban várható eredmények felöl megkérdezni — azt mondja, hogyha sikerül elérni a dolomitréteget, amely a tulajdonképpeni vízvezetö réteg, az eddigi vízhozam többszöröse remélhető, de egyúttal emelkedni fog a hőfok is. Pávai Vájná felfogása szerint remény van arra, hogy legfeljebb 400 méter mélységben eljut a fúró a dolomitig és ha ez bekövetkezik, páratlan eredménnyel lehet számolni. összehasonlításul felemlítjük, hogy a Margitsziget régi forrása, amelyet 69 éve Zsigmondy Vilmos fúrt, 119 méter mélységből 41 fokos vizet hoz felszínre, a városligeti ártézi kút 972 méteres mélységből pedig 74 fokos gyógyvizet produkál. A jelenlegi fúrásterület nincs összefüggésben a Duna másik partján lévő Lukács- és Császár- fürdők forrásmedencéjével. Az ottani hévizek felszín alatti kutakból, gépi erővel kerülnek napvilágra, míg a Margitsziget mostani fúrásá felszökő, forró vizet eredményezett. A munka tovább folyik, s bár Pávai Vájná Ferencet gyengélkedése visszatartja attól, hogy személyesen is ielen legyen, úgyszólván negyedóránként érdeklődik a pillanatnyi helyzet iránt. Boldogan mesélte, hogy a hajdúszoboszlói, debreceni', karcagi fúrások után itt is kitűnő eredmény várható, amely a Margitsziget további fejlődésének szinte beláthatatlan perspektíváját nyitja meg. A szenzációs felfedezés felöl megkérdeztük a főváros geológiai viszonyainak másik kitűnő és alapos ismerőjét, Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tagot, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő felvilágosítással szolgált: — A margitszigeti fúrás < eredményes volta újabb bizonyíték arra, hogy alapos geológiai feltárás útján felmérhetetlen értékű természeti kincsekkel gazdagíthatjuk Budapestet. Pávai Vájná Ferenc a földgázkutatással kapcsolatban végzett mostanában munkát, s miközben ezeket a geológiai redőket kereste, rájött arra a feltevésre, hogy a fúrás jelenlegi helyén meglehetősen felszínesen vonuló redőnyalábnak kell beágyazva lennie. Feltevését a szinte páratlan eredmény igazolja, egyúttal azonban megerősítette azt a meggyőződést is, hogy nem szabad megállani, hanem intézményesen tovább kell folytatni a forráskutatást. A most feltárt forrás máris fontos geológiai támpontot nyújt a rétegeződésre, s igazoltnak látszik az a megállapítás is, hogy a Margitszigeten két jelentős geológiai redő van. Egyik a felső forrásnál mintegy 100 méter mélységben, a másik a mostani fúrás helyén, 300 méter körül. A sziget középtáján is fúrtak nemrégiben, itt azonban úgynevezett „redővölgy” van, s bár 300 méterig lementek, se hévizet, se felszálló vizet nem találtak. — Az én felfogásom szerint a mostani eredmény egyenesen megköveteli, hogy intézményesen folytassák a forrásfeltárást. Nem lett volna szabad abbahagyni a munkát a Rácfürdőnél sem, mert ott is biztató jelek mutatkoztak. — Budapest fürdőváros jövője függ attól, hogy szakszerűen, alapos munkával minél több forrást hozunk felszínre. Ha a fúrásokat rendszeresítik, egészen bizonyos, hogy e téren nem is remélt perspektívák nyílnak meg előttünk. Még, ha gyógyvizeket nem is találunk, — pedig ez szinte kizárt! — akkor is óriási hordereje van a fúrásoknak, mert ' a hévizekkel egész városrészek fűtését oldhatjuk meg. Bízom abban, hogy a legutóbbi eredmény végre megszünteti a közönyt és a margitszigeti fúrást az alkalmas pontokon további munka követi. Eddig szól Becsey Antalnak a legkomolyabb megfontolást érdemlő szakvéleménye, amely egyúttal felhívja az intéző körök figyelmét a fokozottabb méretű forráskutatásokra. Minden jel arra mutat, hogy Budapest földalatti kincsei még távolról sincsenek föltárva, amit egyenesen bűn volna továbbra is parlagon hevertetni. FÉNYMÁSOLÓ INTÉZET • Fénymásoló papírok Másoló papírok MAGYAR VEGYKÉSZITMÉNYil PAPÍRGYÁR ÖSER JAKAB BUDAPEST Yl., Ó-UTCA 49. Alapíttatott 1893 Telelőn: 238-90
