Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-06 / 45. szám

2 Budapest, 1935 november 6. Védekezik a főváros az alaptalan kártérítési perek ellen Ezentúl harminckét évig megőrzik minden kórházi beteg kortörténetét Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy betegek, akiket a főváros közkórházaiban eredménytelenül ápoltak, távozásuk után műhiba címén pert indítottak a főváros ellen és a: székesfővárost tették anyagilag felelőssé azért, mert remélt gyógyulásuk elmaradt. Ezekben a pe­rekben a főváros tiszti ügyészségének, amelynek a minduntalan változó másodorvosi kar miatt sokszor évekre visszamenően kellett nyomozást folytatni a valódi tényállás tisztázására sokszor igen nehéz helyzete volt, mert a szükséges adatok nem min­dig állottak rendelkezésre. Hasonló esetek elkerü­lése céljából a polgármester most radikális és fon­tos újítást rendelt el, amelyről Salamon Géza tanácsnok, a közegészségi ügyosztály vezetője a Fővárosi Hír­lap munkatársát a következőkben tájékoztatta:-—• Az utóbbi időbeni szinte divatba jött, hogy betegek, akik bármilyen oknál fogva: a főváros köz­kórházaiban, a legodaadóbb kezelés és ápolás elle­nére sem találtak gyógyulást, pereket indítottak a főváros ellen és műhibákra, orvosi mulasztásokra hivatkozva;, súlyos anyagi kárpótlást követeltek. Bár a főváros úgyszólván minden esetben bizonyí­tani tudta a maga igazát és a kereseteket szinte kivétel nélkül elutasította a bíróság, mégis sok utánjárással és kellemetlenséggel járt az ilyen perek lebonyolítása. Ezért a polgármester a jövőt illetően igen komoly és perdöntő óvóintézkedést rendelt el, amely előre­láthatóan alkalmas lesz az ilyen alaptalan zakla­tások megakadályozására. Elrendelte ugyanis, hogy a kórházi osztályok ezentúl a kortörténe­teket necsak a legalaposabban szerkesszék, hanem a leggondosabban meg is őrizzék. i Ezekben a perekben ugyanis mindig döntő bizonyí­tékul szolgált az illető ápolt kortörténete, annál is inkább, mert az alorvosok, segédorvosok gyakran változnak, sokszor ki sem hallgathatók, vagy tanu- zásuk bonyodalmakkal, nehézségkekel jár. Tekintet­tel arra, hogy ezideig még nem volt szabályozva, hogy a kőrtörténeteket mennyi ideig és hogyan kell megőrizni, ismételten előfordult, hogy a kórházak nem tudták produkálni a tiszti ügyészség által kért kortörténeteket, mert azokat kiselejtezték, elkallódtak és ennek kö­vetkeztében egyes perek a főváros kárára nyertek befejezést. A kórházak igazgató főorvosi értekezle­tének előterjesztésére és a tiszti ügyészség javas­latára a polgármester most elrendelte, hogy a közkórházakban ápolt betegek kórlefolyá­sáról készült kortörténeteket ezentúl 32 esz­tendeig kell megőrizni. Az első három esztendőben a kortörténetek őrzésé­ről az egyes kórházi osztályok tartoznak gondos­kodni, utána pedig a kortörténeteket egy külön irodáinak adják át, amelyet a polgármester e célra most újonnan létesített. Az új iroda neve „A Székes­főváros közkórházainak központi kórlap irodája”, ahol a kortörténeteket kórházankint csoportosítják, törzskönyvi szám szerint sorozzák és úgy őrzik meg, hogy bármikor, bármelyik beteg kortörténetét hosszú idő múlva is percek alatt eiökeríthessék. Az új iroda már november 1-én megkezdte működését. A központi iroda az Uj Szent János-kórházban mű­ködik, ahoi megfelelő helyiséget bocsátottak az in­tézmény rendelkezésére. VEVŐ JELENTKEZETT az Attila-utcai szeretetotthonra Telekértékesítéssel oldja meg a főváros az aggok elhelyezését A székesfőváros az utolsó évben kereken hétszázzal gyarapította a szeretetotthonok és menhelyek férőhelyeinek számát, hogy a köz­ellátásra szorulók egyre nagyobb táborát fedélhez juttassa. Az évekkel ezelőtt tervezett nagyszabású szeretetotthon, mint köztulomású, wem- valósult meg. Azóta a főváros kisegítő megoldásokkal, tol- dozással-foldozásokkal próbálja ezt a kérdést megoldani. így a többi közt november első nap­jain megszűntek a város belterületén lévő összes éjjeli menedékhelyek, illetve valamennyit fiók­szeretetotthonná alakítottak át. A hajléktalanok most már kizárólag a Kerepesi-úti és a Liliom­utcai hatalmas intézetekben találnak menedéket. A főváros vezetősége azonban a nehéz viszonyok ellenére sem mondott le a szeretetotthon-kérdés alaposabb rendezéséről, amelynek a közelmúlt napokban egy igen érdekes véletlen adott lendü­letet. Az történt, hogy a budai szeretetotthon Aítila-ufceai fiók- intézetének telkére akadt érdeklődő. Ez a régi, közel százéves épület eredetileg a Sán­dor grófok tulajdona volt, amelyet valaha kaszár­nyának használtak, s csak később jutott a főváros kezére, amikoris 1867-ben szeretetotthonnak ren­dezték be. A hatalmas földszintes épülethez -— ahol 260 öregről gondoskodnak — óriási, 1700 öles telek tartozik, amelyet parcellázva igen könnyén és nagyon előnyösen lehetne értékesíteni. Az érté­kesítés gondolata a Fővárosi Hirlap munkatársá­nak értesülése szerint, rokonszenves a főváros vezetősége előtt és már foglalkoztatja a város- rendezési ügyosztályt is, amely a tervbevett telek­értékesítések ügyét készíti elő. Az Attila-utcai ingatlan eladásából olyan tekintélyes összeghez juthat a főváros, amelyből a szeretetotthon-kér­désnek legalábbis egy igén tekintélyes részét meg tudja oldani. Erről az elgondolásról BEAVATOTT HELYEN munkatársunkat a következőkben tájékoztatták: — Az Attila-utcai szeretetház 1700 négyszög­öles telkét az elgondolás szerint 12 drb, egyenkint 140 öles telekre parcelláztatja a főváros és azt reméli,, hogy legalább 300 pengőért tudja az ingat­lanok négyszögölét értékesíteni. At. Attila-utca képe az utóbbi években teljesen megváltozott. A Vérmezőre néző útvonal mentén modern, elő­kelő palotasor emelkedett és a szeretetház öreg, süppedt épülete szinte kirí ebből a környezetből, amely az idegenforgalomnak Is egyik sűrűn láto­gatott centruma. Másrészt valósággal könnyelmű­ség lenne a fővárostól, ha ezeln a nagyértékü ingatlanon meghagyná a hasznot egyáltalában nem hajtó épületet és megtartaná szeretetotthon­nak. At. ingatlanok megvásárlására máris van érdeklődő, de a főváros természetesen nyilvános ver­senytárgyalás útján fogja az eladást lebo­nyolítani. A tizenkét telek értékesítése esetén, az előbb em­lített áron, a főváros több mint 500.000 pengőhöz jut, amelyet természetesen nyomban újabb sze­retetotthon létesítésére fog felhasználni. •—• Az elgondolás az, hogy az új szeretet­otthont egészséges helyen, alkalmas környezetben, ott emeljék, ahol a. fővárosnak ingatlanai van­nak és ezért nem kell külön fizetni. Elsősorban a budai oldal jöhet számításba, s a felmerült különböző kombinációk közül Legkézenfekbőbb az a megoldás, hogy a kamaraerdei szeretetotthont bővítik ki új pavillonokkal, új épületekkel. Ez a megoldás g-azdaságos is, mert a kamara­erdei szeretetotthonnak saját majorsága van, ahol a szükségletek egy részét maga termeli. Az Attila-utcai telekeladás, úgy hírlik, rövidesen aktuálissá válik és ez esetben hozzá kell kezdeni az új szeretetotthon pavillonok építéséhez is, hogy arra az időre, amikor a régi épületet lebontják, az új már rendelkezésre álljon. * a főváros vezetőségét évek óta foglalkoztatja a gyógyíthatatlan betegek elhelyezésének problé­mája is. A közkórházi helyek tekintélyes részét állandóan olyan, nagyobbrészt elaggott szegény betegek foglalják el, akiknek a betegsége vagy beláthatatlan hosszú időre nyúlik, vagy olyan az állapotuk, hogy teljes gyógyulásukra egyáltalán nincs kilátás. Az ilyen betegek ápolása igen erő­sen terheli a közkórházak budgetjét, de egyelőre nem lehet kitérni előle, mert a szeretetotthonok házikórháza amúgyis állandóan zsúfolt és az egyetlen magánintézet, a San-Marco-utcai irga­lomház, csak igén korlátolt számban tud ápolta­kat befogadni. Most, úgy látszik, ez a kérdés is közelebb jut a megoldáshoz és a régi János-kórház lesz a budapesti gyó­gyíthatatlan betegek kórháza. Ezt az öreg, többszázéves épületet már annak idején átadták a szociálpolitikai ügyosztálynak szeretetotthon céljára, amikor a törvényhatósági bizottság úgy döntött, hogy a Maglódi-úti épít­kezés mégsem szeretetotthon, hanem kórház legyen. Közben merült fel az a gondolat, hogy a centrális fekvésű és eredetileg is kórháznak ké­szült épületet úgy kell berendezni, hogy ide kon­centrálják a szeretetotthonok önmagával tehetet­len, ágybán fekvő betegeit. A közelmúltban fejez­ték be a régi János-kórház épületének belső át­alakítását, még pedig úgy, hogy a kórházi ápo­lás követelményeinek is megfelelő legyen. Az eme­letes főépület mellett három földszintes és a kert­ben álló külön egyemeletes épületben helyezik el az öregeket, illetve a betegeket, ilyen módon 290 férőhelyet tudtak biztosítani. Az orvosi gyógykezelést egyelőre egy kirendelt rendelő orvos végzi, két irgalmas nővérrel, három segédápolónövel és két ápolóval. Abban az eset­ben azonban, ha kifejezetten a gyógyíthatatlan betegek kórházának jellegét kapja az intézet, az orvosi és ápolói létszámot megfelelően szaporítani fogják. A gyógyíthatatlan betegek kórházába természetesen szegényházi ápoltakat vesznek fel, de olyan külső betegeket is, akik eddig a köz- kórházak helyeit foglalták el. Ötödik emeletet építenek a Seüérf-száfióra Az idegenforgalom örvendetes fellendülése óta, főként a nyári hónapokban,, mindinkább jelentkezik Budapesten a szállodahiány, illetve az üzemben levő szállodák befogadóképességének elégtelensége. Az utazásokat intéző hatóságok és az idegenforgalmi szervezetek a nyári főszezon alatt sokszor komoly nehézségekkel tudták csak vendégeinket szálláshoz juttatni, s nem egyszer a nagyobb szanatóriumok is pótszállodák gyanánt szerepeltek. Ilyen körülmények között különösen figyelemre­méltó az a beadvány, amelyet Hegedűs Ármin mű­építész, a Gellért-szálló tervezője nyújtott be a na­pokban a főváros vezetőségéhez. A beadvány arra hívja fel a főváros figyelmét, hogy a Szent Gellért- szállót egy emelet ráépítésével nagyarányúan ki­fejleszteni lehetne és ami ezzel egyértelmű, jelen­tősen emelkednék a szálloda jövedelmezősége is. A Gellért-szálló közös helyiségeit annakidején olyan tágasra méretezték, hogy ezek az emeletráépítés esetén is bőségesen kielégítik a lukszus-szálloda igényeit. A beadván’’ szerint az ötödik emelet ráépítésével a szálló és a gyógyfürdő építészetileg még inkább fog érvényesülni, befogadóképessége pedig 50 új szobával és 24 fürdőszobával bővül. Az építkezés 290.000 pengőbe kerülne, a berende­zéshez pedig 90.000 pengő szükséges. A figyelemreméltó tervvel rövidesen foglalkoz­nak a törvényhatóság illetékes fórumai. Krauss Ferenc bronzöntő Budapest, VI., Babér-utca 80. Telefon: 932—26 a MSICFQ Á6 RDAi IÁI OPTIKAI CIKKEK ■ IVSSPVCa 0S DKAUN nagybani raktára * Magyar gyártmányú TITÁN hőmérők vezérképviselete BUDAPEST, VI., PODMANICZKY-UTCA 27. SZÁM n /Teréz-körút sarok) Telefon 2á-2-49 GROSZ FRIGYES —■ E Budapest, IX., Bakäts-n. 1. OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI ÉS Kö- VEZÉSI VÁLL. Telefon: 86-0-G4. Htistk fekete púm TETÖFEDÖMESTER Budapest, I.f Iíarolina-út 16. Telefon: 69-5-59. Macskásy Árpád oki. gépészmérnök, műszaki vállalata, tervez, szerel és szállít vízvezetéki, csatornázási és gázberendezéseket, szivattyútelepeket, mindennemű központi fűtést, kazán­házi- és szellőzőberendezéseket. Budapest, VT., Dessewffy-utca 5. Telefon: 27-6-70. |J. A legfőbb sokszorosító gép .fH • IW. &Sr D. GESTETNER BUDAPEST, VL, ANDRÁSSV-UT S TKLKFOMi

Next

/
Oldalképek
Tartalom