Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-06 / 45. szám
2 Budapest, 1935 november 6. Védekezik a főváros az alaptalan kártérítési perek ellen Ezentúl harminckét évig megőrzik minden kórházi beteg kortörténetét Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy betegek, akiket a főváros közkórházaiban eredménytelenül ápoltak, távozásuk után műhiba címén pert indítottak a főváros ellen és a: székesfővárost tették anyagilag felelőssé azért, mert remélt gyógyulásuk elmaradt. Ezekben a perekben a főváros tiszti ügyészségének, amelynek a minduntalan változó másodorvosi kar miatt sokszor évekre visszamenően kellett nyomozást folytatni a valódi tényállás tisztázására sokszor igen nehéz helyzete volt, mert a szükséges adatok nem mindig állottak rendelkezésre. Hasonló esetek elkerülése céljából a polgármester most radikális és fontos újítást rendelt el, amelyről Salamon Géza tanácsnok, a közegészségi ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatta:-—• Az utóbbi időbeni szinte divatba jött, hogy betegek, akik bármilyen oknál fogva: a főváros közkórházaiban, a legodaadóbb kezelés és ápolás ellenére sem találtak gyógyulást, pereket indítottak a főváros ellen és műhibákra, orvosi mulasztásokra hivatkozva;, súlyos anyagi kárpótlást követeltek. Bár a főváros úgyszólván minden esetben bizonyítani tudta a maga igazát és a kereseteket szinte kivétel nélkül elutasította a bíróság, mégis sok utánjárással és kellemetlenséggel járt az ilyen perek lebonyolítása. Ezért a polgármester a jövőt illetően igen komoly és perdöntő óvóintézkedést rendelt el, amely előreláthatóan alkalmas lesz az ilyen alaptalan zaklatások megakadályozására. Elrendelte ugyanis, hogy a kórházi osztályok ezentúl a kortörténeteket necsak a legalaposabban szerkesszék, hanem a leggondosabban meg is őrizzék. i Ezekben a perekben ugyanis mindig döntő bizonyítékul szolgált az illető ápolt kortörténete, annál is inkább, mert az alorvosok, segédorvosok gyakran változnak, sokszor ki sem hallgathatók, vagy tanu- zásuk bonyodalmakkal, nehézségkekel jár. Tekintettel arra, hogy ezideig még nem volt szabályozva, hogy a kőrtörténeteket mennyi ideig és hogyan kell megőrizni, ismételten előfordult, hogy a kórházak nem tudták produkálni a tiszti ügyészség által kért kortörténeteket, mert azokat kiselejtezték, elkallódtak és ennek következtében egyes perek a főváros kárára nyertek befejezést. A kórházak igazgató főorvosi értekezletének előterjesztésére és a tiszti ügyészség javaslatára a polgármester most elrendelte, hogy a közkórházakban ápolt betegek kórlefolyásáról készült kortörténeteket ezentúl 32 esztendeig kell megőrizni. Az első három esztendőben a kortörténetek őrzéséről az egyes kórházi osztályok tartoznak gondoskodni, utána pedig a kortörténeteket egy külön irodáinak adják át, amelyet a polgármester e célra most újonnan létesített. Az új iroda neve „A Székesfőváros közkórházainak központi kórlap irodája”, ahol a kortörténeteket kórházankint csoportosítják, törzskönyvi szám szerint sorozzák és úgy őrzik meg, hogy bármikor, bármelyik beteg kortörténetét hosszú idő múlva is percek alatt eiökeríthessék. Az új iroda már november 1-én megkezdte működését. A központi iroda az Uj Szent János-kórházban működik, ahoi megfelelő helyiséget bocsátottak az intézmény rendelkezésére. VEVŐ JELENTKEZETT az Attila-utcai szeretetotthonra Telekértékesítéssel oldja meg a főváros az aggok elhelyezését A székesfőváros az utolsó évben kereken hétszázzal gyarapította a szeretetotthonok és menhelyek férőhelyeinek számát, hogy a közellátásra szorulók egyre nagyobb táborát fedélhez juttassa. Az évekkel ezelőtt tervezett nagyszabású szeretetotthon, mint köztulomású, wem- valósult meg. Azóta a főváros kisegítő megoldásokkal, tol- dozással-foldozásokkal próbálja ezt a kérdést megoldani. így a többi közt november első napjain megszűntek a város belterületén lévő összes éjjeli menedékhelyek, illetve valamennyit fiókszeretetotthonná alakítottak át. A hajléktalanok most már kizárólag a Kerepesi-úti és a Liliomutcai hatalmas intézetekben találnak menedéket. A főváros vezetősége azonban a nehéz viszonyok ellenére sem mondott le a szeretetotthon-kérdés alaposabb rendezéséről, amelynek a közelmúlt napokban egy igen érdekes véletlen adott lendületet. Az történt, hogy a budai szeretetotthon Aítila-ufceai fiók- intézetének telkére akadt érdeklődő. Ez a régi, közel százéves épület eredetileg a Sándor grófok tulajdona volt, amelyet valaha kaszárnyának használtak, s csak később jutott a főváros kezére, amikoris 1867-ben szeretetotthonnak rendezték be. A hatalmas földszintes épülethez -— ahol 260 öregről gondoskodnak — óriási, 1700 öles telek tartozik, amelyet parcellázva igen könnyén és nagyon előnyösen lehetne értékesíteni. Az értékesítés gondolata a Fővárosi Hirlap munkatársának értesülése szerint, rokonszenves a főváros vezetősége előtt és már foglalkoztatja a város- rendezési ügyosztályt is, amely a tervbevett telekértékesítések ügyét készíti elő. Az Attila-utcai ingatlan eladásából olyan tekintélyes összeghez juthat a főváros, amelyből a szeretetotthon-kérdésnek legalábbis egy igén tekintélyes részét meg tudja oldani. Erről az elgondolásról BEAVATOTT HELYEN munkatársunkat a következőkben tájékoztatták: — Az Attila-utcai szeretetház 1700 négyszögöles telkét az elgondolás szerint 12 drb, egyenkint 140 öles telekre parcelláztatja a főváros és azt reméli,, hogy legalább 300 pengőért tudja az ingatlanok négyszögölét értékesíteni. At. Attila-utca képe az utóbbi években teljesen megváltozott. A Vérmezőre néző útvonal mentén modern, előkelő palotasor emelkedett és a szeretetház öreg, süppedt épülete szinte kirí ebből a környezetből, amely az idegenforgalomnak Is egyik sűrűn látogatott centruma. Másrészt valósággal könnyelműség lenne a fővárostól, ha ezeln a nagyértékü ingatlanon meghagyná a hasznot egyáltalában nem hajtó épületet és megtartaná szeretetotthonnak. At. ingatlanok megvásárlására máris van érdeklődő, de a főváros természetesen nyilvános versenytárgyalás útján fogja az eladást lebonyolítani. A tizenkét telek értékesítése esetén, az előbb említett áron, a főváros több mint 500.000 pengőhöz jut, amelyet természetesen nyomban újabb szeretetotthon létesítésére fog felhasználni. •—• Az elgondolás az, hogy az új szeretetotthont egészséges helyen, alkalmas környezetben, ott emeljék, ahol a. fővárosnak ingatlanai vannak és ezért nem kell külön fizetni. Elsősorban a budai oldal jöhet számításba, s a felmerült különböző kombinációk közül Legkézenfekbőbb az a megoldás, hogy a kamaraerdei szeretetotthont bővítik ki új pavillonokkal, új épületekkel. Ez a megoldás g-azdaságos is, mert a kamaraerdei szeretetotthonnak saját majorsága van, ahol a szükségletek egy részét maga termeli. Az Attila-utcai telekeladás, úgy hírlik, rövidesen aktuálissá válik és ez esetben hozzá kell kezdeni az új szeretetotthon pavillonok építéséhez is, hogy arra az időre, amikor a régi épületet lebontják, az új már rendelkezésre álljon. * a főváros vezetőségét évek óta foglalkoztatja a gyógyíthatatlan betegek elhelyezésének problémája is. A közkórházi helyek tekintélyes részét állandóan olyan, nagyobbrészt elaggott szegény betegek foglalják el, akiknek a betegsége vagy beláthatatlan hosszú időre nyúlik, vagy olyan az állapotuk, hogy teljes gyógyulásukra egyáltalán nincs kilátás. Az ilyen betegek ápolása igen erősen terheli a közkórházak budgetjét, de egyelőre nem lehet kitérni előle, mert a szeretetotthonok házikórháza amúgyis állandóan zsúfolt és az egyetlen magánintézet, a San-Marco-utcai irgalomház, csak igén korlátolt számban tud ápoltakat befogadni. Most, úgy látszik, ez a kérdés is közelebb jut a megoldáshoz és a régi János-kórház lesz a budapesti gyógyíthatatlan betegek kórháza. Ezt az öreg, többszázéves épületet már annak idején átadták a szociálpolitikai ügyosztálynak szeretetotthon céljára, amikor a törvényhatósági bizottság úgy döntött, hogy a Maglódi-úti építkezés mégsem szeretetotthon, hanem kórház legyen. Közben merült fel az a gondolat, hogy a centrális fekvésű és eredetileg is kórháznak készült épületet úgy kell berendezni, hogy ide koncentrálják a szeretetotthonok önmagával tehetetlen, ágybán fekvő betegeit. A közelmúltban fejezték be a régi János-kórház épületének belső átalakítását, még pedig úgy, hogy a kórházi ápolás követelményeinek is megfelelő legyen. Az emeletes főépület mellett három földszintes és a kertben álló külön egyemeletes épületben helyezik el az öregeket, illetve a betegeket, ilyen módon 290 férőhelyet tudtak biztosítani. Az orvosi gyógykezelést egyelőre egy kirendelt rendelő orvos végzi, két irgalmas nővérrel, három segédápolónövel és két ápolóval. Abban az esetben azonban, ha kifejezetten a gyógyíthatatlan betegek kórházának jellegét kapja az intézet, az orvosi és ápolói létszámot megfelelően szaporítani fogják. A gyógyíthatatlan betegek kórházába természetesen szegényházi ápoltakat vesznek fel, de olyan külső betegeket is, akik eddig a köz- kórházak helyeit foglalták el. Ötödik emeletet építenek a Seüérf-száfióra Az idegenforgalom örvendetes fellendülése óta, főként a nyári hónapokban,, mindinkább jelentkezik Budapesten a szállodahiány, illetve az üzemben levő szállodák befogadóképességének elégtelensége. Az utazásokat intéző hatóságok és az idegenforgalmi szervezetek a nyári főszezon alatt sokszor komoly nehézségekkel tudták csak vendégeinket szálláshoz juttatni, s nem egyszer a nagyobb szanatóriumok is pótszállodák gyanánt szerepeltek. Ilyen körülmények között különösen figyelemreméltó az a beadvány, amelyet Hegedűs Ármin műépítész, a Gellért-szálló tervezője nyújtott be a napokban a főváros vezetőségéhez. A beadvány arra hívja fel a főváros figyelmét, hogy a Szent Gellért- szállót egy emelet ráépítésével nagyarányúan kifejleszteni lehetne és ami ezzel egyértelmű, jelentősen emelkednék a szálloda jövedelmezősége is. A Gellért-szálló közös helyiségeit annakidején olyan tágasra méretezték, hogy ezek az emeletráépítés esetén is bőségesen kielégítik a lukszus-szálloda igényeit. A beadván’’ szerint az ötödik emelet ráépítésével a szálló és a gyógyfürdő építészetileg még inkább fog érvényesülni, befogadóképessége pedig 50 új szobával és 24 fürdőszobával bővül. Az építkezés 290.000 pengőbe kerülne, a berendezéshez pedig 90.000 pengő szükséges. A figyelemreméltó tervvel rövidesen foglalkoznak a törvényhatóság illetékes fórumai. Krauss Ferenc bronzöntő Budapest, VI., Babér-utca 80. Telefon: 932—26 a MSICFQ Á6 RDAi IÁI OPTIKAI CIKKEK ■ IVSSPVCa 0S DKAUN nagybani raktára * Magyar gyártmányú TITÁN hőmérők vezérképviselete BUDAPEST, VI., PODMANICZKY-UTCA 27. SZÁM n /Teréz-körút sarok) Telefon 2á-2-49 GROSZ FRIGYES —■ E Budapest, IX., Bakäts-n. 1. OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI ÉS Kö- VEZÉSI VÁLL. Telefon: 86-0-G4. Htistk fekete púm TETÖFEDÖMESTER Budapest, I.f Iíarolina-út 16. Telefon: 69-5-59. Macskásy Árpád oki. gépészmérnök, műszaki vállalata, tervez, szerel és szállít vízvezetéki, csatornázási és gázberendezéseket, szivattyútelepeket, mindennemű központi fűtést, kazánházi- és szellőzőberendezéseket. Budapest, VT., Dessewffy-utca 5. Telefon: 27-6-70. |J. A legfőbb sokszorosító gép .fH • IW. &Sr D. GESTETNER BUDAPEST, VL, ANDRÁSSV-UT S TKLKFOMi
