Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-06 / 45. szám

Budapest, 1935 november 6. j/oirihasJlíííEmop 3 Politikusok nyilatkoznak a déli kerületi NEP-győzelem rendkívüli Jelentőségéről Az új stílus matematikája és csalhatatlan statisztikája A magyar választások során úgyszólván még nem volt példa arra, hogy egy párt oly pontosan, ingadozás és kétely nélkül tartotta volna meg há­rom egymásután váló választáson hadállásait, mint ahogyan ezt a Nemzeti Egység Pártja tette most. A tavaszi országgyűlési választásokon, majd a törvényhatósági választáson, végül a meg- peticionált déli kerületben most lezajlott képviselő­választáson a NÉP pontosan megtartotta azt a pozíciót, amelynek elérését pártszervezetének tö­kéletes és hibátlan statisztikai jelentéséből elérni szándékozott és előre tudott. Ami is azt jelenti egyszersmind, hogy nagyobb eredmény és hatalmasabb győze­lem elérése a NÉP részéről pusztán csak a szervezettség további kiépítésének kérdése, amelyre azonban a szűkre szabott idő egyelőre nem adott alkalmat. A titkos szavazatoknak ez a biztosan és minden kétséget kizáróan meg- is'métlödött beözönlése mutatja a Nemzeti Egy­ség szervezkedésének egyik legnagyobb erejét, azt tudniillik, hogy végre eló'ször történt meg ebben az ország­ban, hogy egy párt nem a puszta korté- ziára, nem a párhetes választási kampány csábzengzeteire rendezkedett h°, hanem be­fogadta a pártba, — amely Magyarorszá­gon eddig egy csomó politikus exkluzív társasága volt, — a tömegeket, befogadta azokat a tömegeket, amelyeket eddig kirekesztettek a politikából, holott a politika első­sorban őket érdekelte, miután az ő bőrükre ment. A Gömbös Gyula által hirdetett népies politiká­nak ez az egyik legnagyobb ereje és ennek tulaj­donítható, hogy miközben a petíció nyársán az el­lenzéki pártok gondolták a maguk pecsenyéjét megsüthetni, a választásból a NÉP került ki győztesen, az ellenzék pedig még inkább szétforgá- csolódott. A titkosan választó Budapest lakossága ezzel a választással az egész országnak példát adott a nemzeti gondolathoz való hűségről és ez adta meg az alkalmat arra, hogy a Fővárosi Hírlap munka­társa felkeresse azokat a képviselőket, akik első­sorban hivatottak megvilágítani a budapesti NEP-gyözelem. hátterét és jelentőségét. Az első szó természetesen Usetty Bélát illeti, aki sze­mélyi presztízsénél és a déli kerület polgársága érdekében évtizedek óta kifejtett munkássága révén a NÉP egyik legerősebb támasza a déli kerületben. Usetty Béla dr. a következőket mondotta: — A választás eredményével a magam részé­ről meg vagyok elégedve, mert1 tizenkét válasz­tást csináltam eddig magam végig, de ilyen ne­héz körülményekkel még nemigen találkoztam, amikor az ellenzék valósággal pergőtűz alá fogta a maga közönségét. Minden párt arra törekedett, hogy a kormányzópártot minél jobban gyöngítse és erre a célra minden eszközt fel is használt. Különösen azzal operáltak, hogy három év alatt elért gazdasági eredményeket igyekeztek meg nem történtté nyilvánítani, vagy legalább is kisebbíteni. Amint azonban az eredmény mutatja, a választó­közönség jórésze végre átlátott ezeken a mahiná• dókon és rendületlenül kitartott a párt mellett. Az eredmény elérésében nagy része volt annak a tervszerű munkának is, amelyet a Nemzeti Egy­ség Pártja évek óta kifejt, ami abban csúcsoso­dik ki, hogy a maga szervezetei állandóan résen voltak és elvé­gezték a szükséges felvilágosító munkát. A párt tevékenységének legszebb eredménye az, hogy a baloldaltól sikerült ismét elhódítani a harmadik mandátumot és ezzel elérni azt, hogy a maga választó tömegét éppen erről az oldalról tudta erősíteni és gyarapítani. Bizton remélem, hogy ez az eredmény a közel jövőben méginkább fokozódik, mert rá kell jönnie mindenkinek, . hogy a Nemzeti Egység Pártjának erősítése a saját maga és a nemzet érdekében áll. De rá kell jönnie arra is, hogy I 8 IT7 LAKK-ÉS FESTÉKGYÁR RT. LIS 1 L BUDAPEST, VII, QRAIAGY-UTCA 4.SZ FREUD FRIGYES VL, Teréz-kOrut 19. Telelőn t 11—S—91. Csavarok vaa-, acél én eiárgaréebfil, WUw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmánya prCleisló« csavarok. a kis pártoknak semmi értelmük és jelen­tőségük nem lehet, már csak azért sem, mert a maguk kicsiny szá­mánál fogva a parlamentáris életben eredményes befolyást nem gyakorolhatnak. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezután fel­kereste Terbócz Imrét, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének főtitkárát, aki a következőket . mondotta: — A legutóbbi székesfővárosi képviselő­választás eredménye csak újabb tanúbizonysá­gát adta annak, hogy a Nemzeti Egység Párt­jának fővárosi szervezete milyen komoly törne- gekre támaszkodik, mert az ellenzék minden Az épülő Boráros-téri híd, a jövő évben meg­nyíló kelenföldi repülőtér és a balatoni müút élén­ken beleszólnak a XI. kerület életébe s időszerűvé teszik a kerület sok problémájának már régen kívánt megoldását. A költségvetési vita tárgya­lása során,- november 5-én, kedden, amikor a ne­gyedik és ötödik ügyosztály tételei kerülnek napirendre, a NÉP részéről SzóMtai István fog felszólalni a XI. kerület rendezésre váró kérdései­ről, különösen a közlekedésről, amely szervesen beletartozik abba a feladatkörbe, amellyel a híd, a müút és a repülőtér kapcsán már most foglal­kozni kell. Felkerestük ebből az alkalomból Szántai István Máv felügyelő, kelenföldi állomásfŐnököt, a közlekedési kérdések kiváló szakemberét, aki kerületének helyzetéről és a megoldásra érett pro­blémákról a következőket mondta: — Másfél év múlva előreláthatólag átadják a forgalomnak a Boráros-téri hidat, s ezzel kap­csolatban a híd környékén utcák, terek szabályo­zása, parkosítás, kisajátítás, egyszóval nagyobb- ,szabású rendezés válik szükségessé. Ezekkel a rendezési munkálatokkal egyidejűleg új közleke­dési hálózatnak egyik ere a HÉV., amely azonban meg fog indulni a közúti közlekedés, ami majd ki­hat úgy a pesti, mint a budai oldal egész közle­kedési hálózatára. — Ez a körülmény már most, még ideje­korán szükségessé teszi, hogy a XI. kerület közle­kedési mizériáival foglalkozzunk s ne mulasszuk el az alkalmat, amelyhez fogható többé soha nem kínálkozik arra, hogy a kerület közlekedési kér­déseit generálisan rendezzük. — Erre a rendezésre nagyon rászorul a XI. kerület, amely a közlekedés tekintetében való­sággal mostohája a fővárosnak. A gyér közleke­dési hálózatnak egyik erre a HÉV, amely azonban sem a forgalom, ellátása, sem a tarifa tekinteté­ben nem felel meg azoknak az igényeknek, ame­lyeket a főváros lakossága a közúti közlekedés­től megkívánhat. Velem együtt mindazok, akik ebben a kerületben a polgárság jóvoltával törő­dünk, pártállásra való tekintet nélkül azt kíván­juk, hogy a HÉV-raek a Gellért-tértől a főváros hatá­ráig terjedő vonalait olvasszák be a BESZKAIlT-ba. —: A Fehérvári-út egész környékének lakos­sága ma drágábban közlekedik, mint az a lakos­ság, amely a BESZKÄRT vonalait használhatja, törekvése, hogy a politikai erőviszonyokat meg­változtassa, kudarcba fulladt. Mondanom sem kell talán: növeli a választás politikai jelentő­ségét az a körülmény, hogy a választás titkos volt. Petracsek Lajos dr., országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag a következőket mondta: A most elért számottévö politikai győzelem ellenére sem kívánok a győzelemhez politikailag hozzászólni, mert ez a győzelem a tények és szá­mok erejénél fogva kétségtelen és előrelátható volt. Politika-statisztikai szempontból van ennek a vá­lasztásnak egy sajnálatos konzekvenciája, amely valamennyi polgári pártra érvényes. Nevezetesen: amiközben számottévö polgári tömegl\3k tartózkod­tak a szavazástól, ugyanakkor a szocialistáknál ilyen természetű veszteség alig van. Nem a három mandátumról beszélek. Hogy azt megnyertük, az természetes, ellenben figyelembe kell venni, hogy a titkos szavazásnál a tapasztalat szerint bármi­lyen új párt \oz újdonság ingerlésénél fogva bár­milyen programmal is megszerzi a szavazatok öt százalékát. Ez történt most is, ezért jósoltam meg, hogy a NÉP ezen a választáson 25 százalékot fog kapni. Az a tény, hogy Gömbös Gyula miniszter- elnök a választási kampány során beszédet mon­dott a MÁV-kolónia helyiségében, egymagában több mint két százalék pluszt hozott be javunkra. holott ezen a környéken, ahol gyárak vannak, ép­pen olyan szegény néposztály lakik, amely a ma­gas HÉV-tarifát nem tudja megfizetni. Akkor, amikor Rákospalotáról Újpesten, Budapesten, Kispesten át Pestszentlörincre lehet utazni 24 fil­lérért, képtelenség, hogy itt néhány kilométeres vonalon 34 fillér legyen a tarifa. Nem lehetnek első- és másodrendű polgárai a fővárosnak, mert mindenkinek egyforma joga van ahhoz, hogy a közlekedési eszközöket használhassa.-— A XI. kerület (közlekedésének rendezését az új hídon kívül a jövő évben esedékes két fon­tos esemény teszi még időszerűvé. 1936-ban nyílik meg a kerületen átfutó balatoni müút és ugyanebben az évben adják át a forgalomnak a kelenföldi repülőteret. A két alkotás természetszerűleg szükségessé teszi az autobuszforgalmat, s ezzel együtt alka­lomszerűvé válik a Sasadi-út közlekedési problé­mája. Az út mentén, a legpompásabb vidéken vil­lák sorakoznak, s mintegy ötezer ember lakik itt, akiknek legnagyobb része kenyerét a főváros szí­vében megkereső tisztviselő. S ennek a lakosság­nak semmiféle közlekedési eszköz sem áll rendel­kezésére. Vagyis ők is másodrendű polgároknak számítanak a főváros szerencsésebb polgáraival szemben. Amiért évek óta kérvényeznek, hogy autobuszforgalomhoz jussanak, nem luxust, sőt nem is kényelmet jelent, hanem a mindennapi élet elengedhetetlen szükségletét. Legutolsó me­morandumukban azt kérték, hogy kísérletképpen vezessék be az autóbuszt, mert biztosak afelöl, hogy az utasok száma kifizeti a forgalmat, de ké­résüket nem teljesítették. Most a repülőtér és a balatoni müút remélhetőleg jótékonyan fog bele­szólni, ebbe a közlekedési problémába is.-— Ez a két alkotás, amely nagyjelentőségű idegenforgalmi tényezője lesz a fővárosnak és nagy nyeresége a XI. kerületnek, kézenfekvővé teszi a keserűvizek környékének rendezését. A Dobogókő, őrmező és Péterhegy között fekvő terület a gyógyvizek Kánaánja s ezek a kincses kutak összevisszaságban, faházikókban éktelen­kednek ma. Ivócsarnokot, gyógyszállót kell emelni ezen az áldott területen, s parkokkal, sétautak­kal kell megadni hozzájuk a miliőt. Ez a költség igazán azok sorába tartozik, amelyek a legbusá- sabban kamatoznak, mint minden, amit a nagy­szerűen nekilendült idegenforgalmunk érdekében áldozunk. Hl presfc&Sssálí®! vetnek fel a főváros közlekedésében ^ Boráros-téri hid, a balatoni muM és az új repülőtér

Next

/
Oldalképek
Tartalom