Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-30 / 5. szám
Huszonötödik évfolyam tsaaapest, 1W5 januar 30. Előfizetési éri ÉVRB .................24 PENGŐ FÉ LÉVBE...................................«2 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IB^Sz-pavlilonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatalt BUDAPEST, VB. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 Postacsekk: 40.424 ssssBStBBOSMaamBBSsasmma Szanálás Sipficz Jenő főpolgármester: H@m ad dk©! aggodalomra a főváros pénzügyi és gazdasági helyzete Ä főpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a zárószámadásról, az első szanálási intézkedésekről és az üzemi tarifák módosításáról Ugrón Gábor kijelenti, hogy takarékossági intézkedésekre múlhatatlanul szükség van Néhány nap óta mind sűrűbben és sűrűbben hallunk ismét beszélni a szanálásról, amit igen helyesnek tartunk. Terveket kolportálnak, amelyek valószínűleg csak részletkérdések, magát a főpolgármester átfogó programját még senki sem ismeri. Legörvendetesebb azonban ebben az egész dologban az, hogy ma senkit idegesség nem fog el a szanálás szóra, amint — valljuk be —< vagy féleszten- dövel ezelőtt mindenki rettegett még ennek a szónak a hallatán is. Ennek több oka van. Az első, hogy annak idején, amikor a kormányzat szándékai nyilvánosságra kerültek, voltak, akik ok nélkül verték a nagydobot és riasztgatták Budapest polgárságát és a főváros tisztviselőkarát. Ma csöndes, nyugodt atmoszférában fog megindulni annak a főpolgármesternek a munkája, akinek Budapest szeretetében, polgárság- és tisztviselökímélö akaratában, bölcsességében és tetterejében mindenki ezer százalékig megbízik. Ilyen körülmények között fölösleges és káros munkát végeznek,, akik pápábbak akarnak lenni a pápánál, azok az önkéntes alkotmányvédök, akik a múlt héten üdvrivalgással adták tovább azt a felelőtlen álbírt, hogy a főváros zárószámadása deficitmentes. A polgármesternek a leghatározottabb formában meg kellett cáfolnia ezt a híresztelést, amelynek semmiféle alapja nem lehet, mert a zárószámadás munkái folyamatban vannak ugyan, de még messze vannak attól, hogy a végleges eredmény nyilvánosságra jusson. De meg kell mondanunk nyíltan és hangosan, hogy ez a zárószámadási eredmény, amelyet megint, ezúttal azután igazán fölöslegesen politikai fegyvernek akarták felhasználni, nem is fontos. Ezek a patentírozott alkotmányvédök tehát ne sajátítsák ki az autonómia védelmét, amely eddig sem volt veszedelemben, de amelyet ók soha olyan lelkes odaadással, hűséggel és szent extázis- sal nem tudnának védeni, mint azok a férfiak, akik ma a főváros élén állanak. A másik része pedig az a dolognak, hogy szélmalomharcot folytatnak, ha az ellen a bizonyos tízmilliós deficit ellen küzdenek. Hiszen csak komolyan kell a kérdéssel foglalkozni és azonnal tisztában lehet mindenki vele, hogy egy millárdos vagyonú világváros gazdasági életében egy tízmilliós deficit nem hozhat felfordulást. A szanálásra azonban szükség van és demagógia az, amely vagy azt akarja elhitetni, hogy a főváros nem tud megbirkózni tízmillióval, vagy azt, hogy az egész szanálási akciónak egy költségvetési tétel adott életet. Mindenki tökéletesen tisztában van azzal, hogy magasabb és mélyebbre nyúló szándékok tették szükségessé ezt az akciót. Hiszen nincs senki ebben a városban, aki ne tudná, hogy takarékossági okokból vannak bizonyos korrektivumokra szoruló dolgok, amelyeket el kell intézni. Az első pillanattól kezdve az volt a kormány szándéka, hogy az autonómia közbenjöttével történik meg ez az elintézés, ma pedig Sipöcz Jenő főpolgármester személye a legtökélesebb garancia arra, hogy a szanálás nem diktatórikus módon, hanem az autonómia szerveinek közreműködésével fog megszületni. Akik tehát a zárszámadásról elterjesztett híreket forgalomba hozták, tulajdonképpen azt a törvényt akarták diszkreditálni, amely ma életben van és amelynek végrehajtását a főpolgármesterre bízták. Pedig nemcsak joguk, de okuk sem lehet erre, mert végeredményben nem történt semmi más, mint hogy Budapest kormányzása az 1873. évi törvénnyel szemben közeledett a modern városkormányzás alapelveihez. 1873. óta csak a Scitovszky-féle törvény volt olyan kísérlet, amely ezt a célt szolgálta. Ez a törvény azonban nem vált be és azok az alkotmány- védő urak, akik most is csatársorban állanak, voltak vele legelégedetlenebbek, és most is elégedetlenek, amikor legfőbb kívánságuk, hogy a törvényhatósági élet nyilvánossága visszaállíttassék, beteljesedett. A nyilvánosság kizárása ellen mindenki egyöntetűen küzdött, de objektív ítélettel be kell vallani azt is, hogy a laikus kormányzás csődjét is nyugodtan konstatálhatták azok, akik a törvényt megalkották. Ennek a törvénynek lehetnek, sőt nyílván vannak is hibái, de mindenki tudja, hogy a törvény csak keret, amelyet tartalommal csak a gyakorlat tölt meg. A gyakorlat során majd ki lehet küszöbölni a hibákat, a fontos ma csak az, hogy a városkormányzás terén szilárd alapra jutottunk. Ez a szilárd alap pedig maga a törvény és az a szanáló polgármester, aki az egész város polgárságának bizalmát magáénak vallhatja. Olyan szilárd alap ez, amelyen végre meg kell indulnia a munkának. A várospolitikai érdeklődésnek a középpontjában két kérdés áll. Az egyik a szanálási rendeletek, a másik a készülő zárószámádásoknak az ügye. A legközelebbi napokban összeül Sipöcz Jenő főpolgármester elnöklete alatt a 17-es bizottság, amelynek az a hivatása, hogy a szanálási műveletet ellenőrizze. Szoros összefüggésben áll a szanálással az 1931}. évi zárszámadás mérlege, amelyről a legutóbbi időben különböző hírek jelentek meg. Bizonyos oldalról erősen élezik a zárószámadások jelentőségét Az 1934. évi záró számadások mérlege még I nincsen készen. A zárószámadási munkálatokat legkorábban csak január elsején lehet megkezdeni, az azóta eltelt egészen rövid idő alatt a végleges mérleg még nem alakulhatott ki. Ezzel megdől minden olyan kombináció, amit e zárószámadások mérlegéhez fűztek. A helyzet egyelőre az, hogy a zárószámadási munkálatok folyamatban vannak. Tisztán és világosan még senkisem láthatja előre a végső eredményt. Azokból az adatokból azonban, amelyek a január elseje óta folyó munkálatok során felvonultak, annyifti mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a főváros pénzügyi és háztartási helyzete nem ad okot aggodalomra. Azt is meg lehet, állapítani, hogy a pénzügyi és háztartási helyzet kedvezőbb, mint azt a fővárosi törvény tárgyalása idején előre látni lehetett volna. Azt a következtetést viszont, hogy szanálásra nincsen szükség, egyáltalán nem lehet levonni. A szanálás végeredményben a takarékossági szempontok hatékonyab érvényesítését jelenti, már pedig a mai súlyos gazdasági viszonyok között mindenképpen szigorú takarékoskodásra kell törekedni. Sipöcz Jenő főpolgármesternek ez a nyilatkozata egészen más megvilágításba helyezi a zárószámadások ügyét. Kiderül ebből a nyilatkozatból, hogy kialakult mérlegről még egyáltalán nem lehet beszélni, a deficitmentes mérleghez fűzött következtetések tehát legalább is koraiak. Sipöcz Jenő főpolgármester egyébként a beszélgetés során nyilatkozott a szanálás további menetéről is. Erre vonatkozóan a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A 17-es bizottság már a legközelebbi napokban összeül. Azért hívtam össze ezt a pártok vezetőiből álló bizottságot, hogy bemutassam a szanálási rendelet-tervezeteket. Ezek a szanálási előterjesztések legés azt állítják, hogy abban az esetben, ha az valóban deficitmentes, akkor elkerülhetetlen a politikai konzekvenciáknak a levonása. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt ebben az ügyben Sipöcz Jenő főpolgármesterrel, akihez mindenekelőtt azt a kérdést intéztük, hogy elkészült-e az 1934. évi zárószámadás és mennyiben felelnek meg a valóságnak azok a hírek, amelyek a zárószámadási mérleg nyilvánosságra hozatalához messzemenő következtetéseket fűznek. /'■ nagyobbrészt a városházi tisztviselőket és üzemi alkalmazottakat érintik. Elkerülhetetlen kényszerűségből kell ezekhez az eszközökhöz nyúlni, amit én abban a meggyőződésben határoztam el, hogy így sikerülni fog minden csökkentéstől megmenteni a központi igazgatási tisztviselők és az üzemi allcal- mazottak törzs fizetését. A 17-es bizottságot egyébként most már sűrűbben fogom foglalkoztatni, amennyiben más előterjesztések is készülnek. Így például napirendre kerül az üzemi tarifák revíziója és az egységes közlekedési rendnek a bevezetése. Ez a két kérdés a nagyközönséget érinti, és pedig előreláthatóan kedvező irányban. Az üzemi tarifák revíziója olcsóbbodást fog hozni, hasonló irányban folynak az előkészítő munkálatok a közlekedési reformtervek megvalósítása terén is. A szanálási 17-es bizottság egyelőre hat rendeletet ismer meg a közeli napokban, amikor Sipöcz Jenő főpolgármester ülésre hívja egybe a bizottság tagjait. A rendeletek közül az 1. a városházi tisztviselők és az üzemi alkalmazottak gáz- és villanykedvezményé- nek a megvonása; 2. az üzemi alkalmazottak helyett teljesített adófizetés megszüntetése; 3. a közoktatási személyzet kültelki pótlékának törlése; 4. a természetbeni járandóságok megszüntetése ; 5. az elöljáróságokon a helyszíni szemledíjak szétosztási kulcsának a leszállítása és végül 6. az egyévi próbaidőre bevezetett kis- szakasz-rendszer további fenntartása. Megemlíteni tartozunk még azt az értesülésünket, hogy Sipöcz főpolgármester az alkalmazottak gáz- és villany kedvezmény ét érintetlenül szeretné hagyni és csak elkerülhetetlen esetben fog ehhez a szanálási módszerhez hozzányúlni. A tervezett intézkedések a főváros háztartását együttesen több mint két millió pengővel fogják megjavítani. Sipöcz Jenő dr. főpolgármester a kővetkezőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának:
