Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-30 / 5. szám

Ugrón Salier: I szanálásra mindégképpen szükség van! A zárószámadá-sok mérlegéhez fűzött politikai természetű következtetésekről megkérdeztük XJgron Gábort, a Nemzeti Egység Pártjának vezető tagját is. Az iránt érdeklődtünk, hogy az 1934. évi záró­számadások mérlegének esetleges deficitmentessége mennyiben befolyásolhatja a szanálási műveletet. UGRÓN GÁBOR dr. a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — Ügy tudom, hogy a zárószámadási mérleg még nem készült el. Bn is hallottam arról, hogy váratlanul nagyarányú javulás követke­zett be a főváros 19 3 J}. évi háztartásában, ez a javulás azonban nem vonatkozik az egész esz­tendőre. Javulásról csali az 1834-es esztendő utolsó hónapjaiban lebet beszélni. Ezekben a hónapokban jelentkezett ugyanis na­gyobb bevételi többlet és pedig nemcsak a fő­városnál, hanem állami vonatkozásban is. Az 1934. év utolsó hónapjainak ez a lényegesen kedvező bevételi eredménye nagyban ellensú­lyozta a megelőző hónapok kedvezőtlen eredmé­nyeit. Ennek a kétféle tételnek az egybevetéséből i lehet csak következtetéseket vonni a zárszám­adások mérlegének a kialakulására. Valószínűnek tartom, hogy nagy hiány nem fog jelentkezni a zárószámadások mérlegéből. Ebből azonban semmiesetre sem lehet azt a kö­vetkeztetést levonni, hogy a városházán ne volna szükség szanálásra. Talán éppen a szanálási mű­velet megindítása eredményezte azt a javulást, ami az 1934. évi zárószámadások mérlegében a deficitmentességben, vagy a minimális hiány­ban fog mutatkozni. Szanálásra, vagyis takarékosságra a jövőben is szükség van és csak örülni lehet annak, hogy ezt a szanálást, vagyis ezt a takarékoskodás! folya­matot Sipőcz Jenő főpolgármester az autonómiával karöltve (akarja végre­hajtani. Ezt bizonyítja már maga az a tény, hogy Si­pőcz főpolgármester a legközelebbi napokban összehívja a 17-es bizottságot az első szanálási tervezetek megvitatására. Mielőtt sor kerülne a belvárosi templom áthelyezésére, főpróbát tartanak a flórián-téri kápnlna eltolásával Aggodalmak a műszaki kivitel sikeres megoldása tekintetében — Budapest környékén a közeMtban már áthelyeztek egy templomot — Szakértők nyilatkozata a megoldás lehetősége mellett és ellene Legutóbbi számunkban ismertettük a Bel­városi föplébánia-templom áthelyezéséről szóló nagyszabású műszaki terveket, megírtuk, hogy Friedrich Lajos műszaki főtanácsos az ősi templo­mot északi irányba 12 méterrel, nyugati irányba 10 méterrel áthelyezni akarja. Ezenkívül az egész építményt 6 méterrel felemelni szándékozik, hogy az a piarista palota Eskü-úti főhomlokzatával és a hídföljáró úttestével egy magasságba kerüljön. A Magyarországon még eddig páratlanul álló mű­szaki feladat iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg, amelyre már külföldön is felfigyeltek. A ha­zai szakkörök igen vegyes érzelmekkel vettek tu­domást a nagy műszaki feladatról, amelynek ki­viteli lehetőségéről erősen megoszlanak a vélemé­nyek. Vannak, akik a templom épségét féltik és kockázatosnak tartják a vállalkozást, tekintettel, az építkezés régi voltára és az építőanyag vegyes- ségére. Arra mutatnak rá, hogy az amerikai épület­elmozdításokat nem lehet itt példának tekinteni, mert vasbetonvázas épületeknél az ilyen felada­tokra könnyebb vállalkozni. Szombaton délelőtt a Műemlékek Országos Bi­zottsága is foglalkozott a Belvárosi templom el­tolásának kérdésével. Ez a nagytekintélyű testület a templom eltolását elvileg kívánatosnak tartja, főleg azért, hogy ez a ritka és páratlanul értékes, szép építészeti műemlék minél jobban érvényesül­jön. A Műemlékek Országos Bizottsága a leghatá­rozottabban ellenzi azt a tervet, hogy a hídfeljáró úttestét akár üvegbetonnal, akár más megoldással a templom faláig kiszélesítsék és helyesli az eltolás gondolatát. Viszont az erre vonatkozóan bemuta­tott műszaki tervek közül egyiket sem tartja elfo­gadhatónak, Fridrich Lajos műszaki főtanácso­sét sem. Beavatott helyen érdeklődtünk A MŰEMLÉKEK ORSZÁGOS TANÁCSA meglepő állásfoglalásáról, amelyről a következő felvilágosítást kapta a Fővárosi Hírlap munka­társa: — A Tanácsnak főleg a templom felemelése ellen vannak aggo­dalmai. Az aggodalmak részben műszaki természetűek, mert nem látnak garanciát arra, hogy ez a technikai művelet, a hatalmas templom három irányú meg- mozdítása abszolút biztosan végrehajtható-e, vagy sem. De ettől eltekintve a városkép szempontjából sem tartanák szerencsésnek a templom felemelését, mert ez esetben az Eskü-térnek ez a része négy különböző síkfelületre oszlana. Más-más magas­ságban lenne a hídfeljáró, a templom, Az Erzsébet- szobor és a tér hátralévő része, a Piarista-utca. A Tanács felfogása szerint az ilyen megoldás nyugtalanító városképet nyújtana, amely mellett nem érvényesülne kellő módon a templom szépsége sem. A Műemlékek Országos Ta­nácsának álláspontja szerint feltétlenül foglalkozni kell az eltolás kérdésével, de újabb terveket, meg­felelőbb technikai megoldást kell keresni. Felkerestük NÉMETHY KÁROLY dr. tanácsnokot^ a közművelődési ügyosztály vezetőjét is, aki a templom eltolására vonatkozóan a következő észre­vételeket tette: TUNGSRAM DUPLASPIRALLAMPA —- Az áthelyezés problémáját úgy a restaurá­lás végrehajtása, a gyönyörű műemlék szépségei­nek érvényesítése, mint a további ásatások lehető­ségének szempontjából igen kívánatosnak tartom. Az eltolás esetén nyomban megkezdenék a templom helyén a kutatásokat, mert a szakemberek véleménye szerint nagy a valószínűség, hogy ott nemcsak a korábbi román­stílusú templom maradványait találhatjuk meg, hanem a még ősibb, római korbeli bazilika marad­ványait is, amely már a feltárt római erőd keresz­tény katonái számára épült. Valószínű, hogy az Óbudán talált öskeresztény templom mására akad­nánk az Eskü-téri ásatásoknál is, mivel a tapasz­talat szerint a különböző korokban a templomokat rendszerint egy és ugyanazon a helyen szokták újraépíteni. Másrészt a templom áthelyezése foly­tán tovább haladhatnánk a római erőd feltárására irányuló ásatásainkkal és a már elkészült és megnyitásra váró föld­alatti múzeumot megnagyítliatnánk egé­szen az Erzsébefc-hídig. A templom restaurálásának terveivel egyébként Lux Kálmán műépítész már teljesen elkészült. A Lux-féle tervek megvalósítása esetén a Bel­városi templom szépsége teljes egészében kibon­takozik. WOS5ALA SÁNDOR műszaki tanácsnok, a középítési ügyosztály vezetője a Fridrich-féle tervekről munkatársunknak így nyilatkozott: — Az egyes oldalakról megnyilvánuló aggodal­makat technikai szempontból teljesen alaptalanok­nak tartom. A templom a Fridrich-féle elgondolás sze­rint, azt merem állítani, abszolút biztosság­gal bármilyen irányban elmozdítható. Az eltolási művelet egyébként észre sem vehető lassúsággal történik, óránként alig egy millimé- ternyi lenne a mozgás. Az eltolást a precízen működő gépek egész sora végezné, megfelelően kiépített pályán és a templomot új he­lyén már készen várná a felemelt alapzat, amelyre símán ráhelyezhető volna. Egyébként a közelmúlt­ban Möller műépítész az általunk tervezett mód­szernél sokkal primitívebb módon az egyik környékbeli községben áthelyezett egy régi templomot és a művelet kitünően sikerült. Értesülésünk szerint a Belvárosi templom át­helyezését megelőzően szó van egy másik, kisebb épület eltólásáról is. Ez tulajdonképpen főpróbája volna a későbbi nagy templomeltolásnak. Az óbudai Flórián-kápolna áthelyezéséről van szó, amelyet azért kell felemelni és átépíteni, mert ez lesz a közeljövőben létesülő új budai görög katholi- kus egyházközség plébánia temploma. 'A Flórián- kápolnát valószínűleg már a kora tavasszal eltol­ják mai helyéröl. Boíón. makadám, aszfalt felrúgásához vegye» I.ISKA JSHŐ okleveles gépészmérnök, kompreesor-bérbeaAÉ' jBadapest, VEI., kerület. Baross-utca 77. sa. Telefonszám : S3-5-4S. CSÚCSHEGY! BflZMTBftlfYA K.-T, ÜraÉSGOL&és Teieion: Tapolca 2. Központi iroda: Budapest, VII., Nürnberfl-a. Tel.: S70— 43. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, ilt-, betonépítési vállalkozó, kövezőmester Epést, IV., Kecskeméti-«. 13. Ili. 1. Tel.: 84-4-12. ■■Mi.g-<CT->-v-v-TTT.gp?57CTsa'rrmr^rrrrhmi'gajruMft'l.,.ay.-.vjra-Tarm«gr\1.' ■—C—8B—— «■ ■ in«—— Borlay Károly csatornázás oki. ménfők, kövesömssíes', kövezés építési vállalkozó ÚTÉPÍTÉS földmunka !3Mdterj©$5t-! X8.,!üóIy©n?5*»Kt1^© ÁMON ANTAL ES FIAI KÖVEZüMESTER,EK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLD­MUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐ­BÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA W. — TELEFON: SO-3-85. «ROSZ FR16YES OKL. MÉRNÖK építési és kö­^ VEZÉSI VALL. I I., ííírcsényi-ii. 7. II. 3. — Telefon: 88-0-64. ÚTHENGERLÉST HBBBB vállal WOLFF ERNŐ Budapest, I., Kelenföldéül 1. Tel.: 59 -9—63

Next

/
Oldalképek
Tartalom