Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-23 / 4. szám

Budapest, 1935 január 23. 5 romzmr iSJSSBiSSSZEBaKISEam Hivatalosan közölték Rákos­palotával, hogy bekapcsolják a várost a budapesti vízhálózatba Hosszú évek óta áll a harc Újpest képviselő­testülete és a belga tőkések tulajdonába tartozó Ister vízmüvek között. Újpest lakossága állandóan azt panaszolja,, (hogy a víz ihatatlan, tele van szeny- nyes lerakódásokkal, amellyel szemben az Ister azzal védekezik, hogy a fennálló szerződése szerint további beruházásokra nem kötelezhető. Szenvedé­lyes csatározások közben az újpestiek azzal kíván­ták a vízszolgáltató vállalatot megfélemlíteni, hogy külaöttségeket menesztettek Budapest vezetőihez és kérték, hogy a fővárosi Vízmüvek gondoskodjon az újpesti vízszolgáltatás vállalásáról. A főváros ré­széről csupán ígéretet adhattak, mert köztudomású, hogy a budapesti ivóvízkészlet egyelőre csak szűkösen elég az igények kielégítésére, tehát mindaddig szó sem lehet a hálózat kibővíté­séről, amíg a szigetmonostori új kutak működésű­ket megkezdik. Nem tudni, hogy miért: talán e fenyegető fellépés, vagy a vármegye erélyes beavat­kozása következtében az Ister-müvek hajlandóknak nyüatkoztak a vízszűrőberendezés létesítésére és a káposztásmegyeri lóversenytér közelében új kutak fúrására, amelynek révén a& újpesti víz­mizéria belátható időn belül való megszüntetésére van kilátás. Újpestnél is mostohább helyzetben van a szo­rosan összeépített testvérváros: Rákospalota, amely­nek 30 ezer főnyi lakossága még mindig nélkülözi ezt az elemi higiénikus berendezkedést. Rákospalo­tán fertőzött vizű, rossz kutak állanak csupán ren­delkezésre és a város vezetősége már régebben kérte a fővárost, hogy vonja be városukat a buda­pesti vízhálózat keretébe. A különböző előmunká­latok természetesen komoly befektetést igényelnek Rákospalota részéről és ez volt az oka annak, hogy a főváros nem teljesíthette kívánságukat. Rákos­palota képviselőtestületének megbízásából most ér­dekes átirat érkezett Szendy Károly polgármester­hez. A környéki város vezetősége hivatalosan közölte, hogy az OTI részéről nyújtott köl­csön lehetővé teszi a belső hálózatuk kiépí­tését és ezért vízellátásuknak sürgős napirendretűzését kérik. Értesülésünk szerint a Vízmüvek közölték Rákospalota várossal, hogy 1936 január 1. napjától rendelkezésükre áll a budapesti ivóvíz, ameiyböl Rákospalota napi szükséglete mindössze 1000 köb­méter. Tekintettel arra a körülményre, hogy a fő­város vízmennyisége ugyanettől az időponttól kez- dödöleg napi 20 ezer köbméterrel bővül, nincs a.kadálya annak, hogy a szomszédos Rákos­palota a budapesti vízmüvektől kapja az ö régóta áhított vízellátását. Látszólagos sérelmük orvoslására újabb rohamot indítalak a környékbeli községek a főváros ellen Maguknak követelik a fővárosban dolgozó községi lakosok keresel! adóját Néhány heti nyugalom és látszólagos megbé­kélés után a főváros elleni hadakozásban a kör­nyékbeli helységek közös összefogásban új akciót indítottak a székesfőváros ellen. Rá kell itt mu­tatni, hogy a derék környékbeliek ebben a meg­mosolyogni való béka-egér harcban nem is ötlet­szegények. Először jöttek a piaci sérelmekkel, azután a tejrendeletet sérelmezték, amelyben a fő­város legkevésbé ludas, majd a városi vámok ellen indítottak offenzivát, közben a változatosság ked­véért az őstermelői igazolványok körül kovácsol­tak sérelmeket, sőt majdnem casus bellit csinál­tak a vízmüvek számára megszerezni kényszerült monostorszigeti kincstári birtok megvásárlásából is. Szóval sehogy sincsenek kibékülve az idősebb testvérrel, aki nélkül pedig végeredményben moz­dulni, megélni sem tudnának. Most újra össze­dugták a fejüket a tisztelt „kupaktanácsok’7, sa­ját községeik iránti tiszteletreméltó lokálpatriotiz­mustól vezetve kisütötték a legújabb tűrhetetlen sérelmet. Ezúttal a kereseti adózással van baj. A törvényes rendelkezések szerint a kereseti adót mindenki ott tartozik fizetni, ahol dolgozik, illetve ahol fizetését kapja, hivatalos nyelven a kereseti adót a munkahely és nem a lakóhely szerint ille­tékes adóhivatalnál kell leróni. Ezt nem hajlandók elviselni a környékbeli községek, amelyek most közös akcióba tömörülve felkérték a pénzügyi kormányt, hogy a mai állapotot változtassa meg. A környéknek a főváros ellen indított leg­újabb akciójáról beavatott helyen a következőkben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A fővároskömyéki városok é3 községek ve­zetőségei, elöljáróságai, képviselőtestületei egysé­ges mozgalmat indítottak annak az érdekében, hogy a környéken lakó, de budapesti munka­helyeken dolgozó tisztviselők és munkások általános kereseti adója minden esetben a lakhely szerint illetékes várost, vagy köz­séget illesse. A környékbeli városok és községek a 300/1927. PM. számú kormányrendelet 47. §-ának olyképpen való megváltoztatását kívánják, hogy a kereseti adót, ne a munkahely után illetékes városban, il­letve ne a fővárosban rójják le. A környékbeliek felterjesztésükben azt hangoztatják, hogy a kör­nyező községek visszamaradásának oka a főváros, amely elszedi előlük az adót. A sérelmes kormány- rendelet -— mondják — az amúgy is jó anyagi viszonyok között levő fővárost juttatja jogtalan jövedelemhez, a környéken levő közületeket megfosztja az őket természetszerűleg és igazság szerint is megillető jövedelemtől. Majd így írnak: A főváros környé­kén levő városokból és községekből naponkint ren­getegen járnak be tisztviselők és munkások hi­vatalaikba, műhelyeikbe, s nemcsak keresetüket költik el Budapesten csaknem teljesen, hanem még kereseti adójuk is legtöbb esetben a fővárost illeti. A legmulatságosabb a panasziratnak az a része, amely így hangzik: A fővárosban alkalma­zott tisztviselők és munkások a lakhelyükön levő kulturális, szociális stb. intézményeket veszik igénybe, anélkül, hogy azok, a közület fenntartá­sával járó teherviselésben részt vennének és ennek következtében a községben lakó többi adófizetők szinte elviselhetetlen mértékben roskadoznak a közteher alatt. Különösen súlyos és igazságtalan a mostani rendszer a lakóhelyekre, mert éppen a fővárosban dolgozók és állásban levők lépnek fel lakóhelyükkel szemben nagy igényekkel és számtalan esetben az ö érdekükben és követe­lésükre kénytelenek a városok és községek oly intézményeket létesíteni, amit a községben lakó többi polgár nélkülözni tudna.-— A pestkörnyékiek erről a határozatról érte­sítették a kerület öt országgyűlési képviselőjét is és felkérték őket a közbenjárásra, de hír szerint legkomolyabban az akció mellé állt az a hatósági jellegű állandó bizottság is, amely a pesterzsébeti helyettes polgármester vezetésével a pestkörnyéki problémák közös intézésére alakult. A környéknek ez az, enyhén szólva, barátság­talan akciója épp olyan igaztalan, mint a múltban felhánytorgatott egyéb panaszok voltak. A környék visszaköveteli a kereseti adót, de bölcsen hallgat A régi cég a régi cimen Alapítva: 1910 B i Ikovits Gyula és Lajos központi fűtés és vízvezeték arról, milyen horribilis jövedelmektől esett el az utóbbi években a főváros azáltal, hogy bevezették a forgalmi adónál a fázisadót, amelyet a gyártele­pek helyén szednek be, tehát a környékbeli városok és községek élvezik a hatalmas adóbevételeket, amelyeket az­előtt Budapesten szedtek be. A hatalmas gyártelepek egész sora tudvalévőén a környékre költözött ki az utolsó évtized alatt. De azokkal a nagyon hangoztatott bizonyos kulturá­lis és szociális intézményekkel is sántít valahogy a dolog. Mi úgy tudjuk, hogy a környék lakossága, tehát egész Nagy-Budapest élvezi azokat a nagy­szabású és tökéletes kulturális, szociális, közegész­ségügyi, közlekedési, biztonsági és minden egyéb intézményeket és berendezéseket, amelyek fenntar­tásához egyetlen fillérrel sem járul hozzá.. Halgat- nak arról is, hogy a főváros számottevő házadő, községi pótadó stb. jövedelemtől esik el, azáltal, hogy igen sokan a vidékre költöztek ki olyanok, akik életükben, cxisztenciájukban változatlanul fővárosiak maradtak. A főváros vezetősége erre az újabb barátság­talan gesztusra elsősorban azzal felelhet, hogy megszigorítja a saját alkalmazottainak a környékre való kiköltözést, az ottlakást. Igen jelentékeny számról van itt szó, mert a szé­kesfővárosnak többezer alkalmazottja, munkása és nyugdíjasa él és költi a pénzét a környéken, anél­kül, hogy ez ellen bárkinek egyetlen szava lett volna. A kereseti adófronton indított környékbeli offenzíva ügyében illetékes helyen is érdeklődtünk és a következő választ kaptuk: — Nekünk nincs tudomásunk ilyen akcióról, de ha volna is, nem szabadna komolyan venni. Mi törvényes alapon állunk, amelyet a környéknek is respektálni kell. Egyébként tévedés, hogy minden kereseti adó részesedés a miénk. A törvényes ren­delkezés szerint, ha egy fővárosi munkahelyen ötvennél több ugyanabból a községből való alkalmazott kap fizetést, akkor az illető község kapja a kereseti adó-részesedést. Ha tényleg van ilyen mozgalom és értesítenek róla, a főváros megfelelő formában fogja rá meg­adni a választ. HUD&S S&ftSDOü Budapest. VI., Jókal-ntca 2. (Jóf*ai-tér savók.) Tel : 18-0-26 tiugat!yÉ,d!!gattyúgyü[ííMug.csapszegei( szaküzlete IAATHERN RÓBERT------ FÉMÁRUKÉSZITŐ ­Gá z-, víz- és gőzarmaturák UDAPEST, VII., AKÁCFA-UTCA 61. TELEFON: 40 -6-44 GAifjy ERNŐ P S? Ä C E Z 1 ó s IC A 8 GYÁR BUDAPEST. VII., DOB-UTCA 63. TELEFON: 36 7-86 Legújabb magyar gya.tmanyu TURUL SOKSZOROSÍTÓ GÉP kelleltek es irooafeiszereiesi ciknek .JUVENTUS“ Budapest. IV. kerület, Királyi Pál-utca 16 szám iFarkasBéia mikroszkópok, tudomá­nyos optikai műszerek, tanszerek és laborató- ! ..... n ,1 • jr, . np riumi felszerelések kép­! VII!., Szenikirúiyi-U. 35. viselete. Hazai gyárt­Telefonszám: 45-3-72. mányú vetítő készülékele PAWLIIi ÁGOSTON s ipari gáztüzelésű berendezések Vili.. József-utca 66. í* Telefon: 30-8-63. SLEKTRDM DTORJATÖKÉLETESEN MŰKÖDIK, HA: szén- és bronzkeféi, kollektorai MÁGUS KOLLEKTOR, SZÉN-ES BRONZKEFE ÜZEM MÜí'ZaKI FALLALAT-tól Budapest, Vili., Kisfaludy-u. 29. TeL: 41-3-40 valók. A legtökéletesebb fekete fénymásoló papír Fénymásolat Piesenberger Jóssel V., Eollin-a. 16. Tel.: ifiéi DACSAINASY MIHÁLY építőmester Budapest, IL, Margít-körút 54. Telefon: 552—».

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom