Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-23 / 4. szám

ft s7T'n") ' '------' Jx wago&Jinezap Budapest, 11)35 január 23. 1&ÁMU20&JIÍJZMP Előfizetési ára: egész évre fél évre 24 pengő 12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Patz Sándor dr. kitüntetése. A Kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Patz Sándor dr., a BESzKARt igazgatójának a közlekedésügy terén szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. kormány­főtanácsosi címet adományozta. Patz Sándor ma­gas kitüntetése úgy a BESzKÁRt és a rokonvál­lalatok kebelében, mint a törvényhatóságban őszinte örömet váltott ki, mert általánosan ismert az a komoly és szakavatott munka, amit Patz Sándor a főváros belső forgalmának fejlesztése terén évek óta fáradhatatlanul folytat. Kitüntetése alkalmából őszinte együttérzéssel üdvözölték hívei, barátai és tisztelői. Kuzsinszky Bálint fővárosi múzeumi gazgató nyugdíjba vonul. Kuzsinszky Bálint dr., a fővárosi múzeum és az aquinkumi gyűjtemények tudós igaz­gatója hajlott korára való tekintettel nyugdíjazta­tását kérte. A főváros vezetősége rövidesen fog­lalkozik a múzeumok új vezetőjének kijelölésével. Értesülésünk szerint Csánky Dénes dr.-t, a Fő­városi Képtár művész-igazgatóját bízzák meg az összes múzeumok központi vezetésével, míg Hor­váth Henrik továbbra' is a Fővárosi Múzeum igaz­gatója marad, az aquinkumi múzeum élére pedig Hagy Lajos dr. kerül. Megyei főorvossá nevezték ki a bicskei leány­otthon igazgatóját. Fehér megye főispánja tiszte­letbeli megyei főorvossá nevezte ki Knoll Andor dr. igazgatót, a főváros tulajdonát képező bicskei Horthy Miklósné átmeneti leányotthon vezetőjét. Knoll Andor dr. általános elismerést szerzett a vezetése alatt álló intézménynek és a megyei fő­hatóság nagy érdemeit kívánta megbecsülni, ami­kor számára ezt a kitüntető címet és jelleget adományozta. Hadirokkantak szövetkeznek az autótolvajok ellen. Néhány nappal ezelőtt a Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége megkeresést intézett a főváros vezetőségéhez és kizárólagos iparjogot kért egy nagyszabású, katonásan fegyelmezett gépkocsi- és kerékpárőrző szervezet létesítésére. Az illetékes hatóságok a tervbevett organizációt jóindulatúan kezelik. A gépkocsi- és kerékpárörzö intézmény tagjai kizárólag igazolt és minden garanciát ki­bíró hadirokkantak lesznek, akik formaruhát és karszalagot kapnak. Még nincs véglegesen kiala­kult terv, de nagy vonalakban úgy történik a gaz­dátlan gépkocsik őrzése, hogy lesznek kijelölt he­lyek, ahol állandó és váltott őrség vigyáz és eset­leg lesznek mozgó, cirkáló autőőrök is, akiknek kisebb forgalmú utcák autóira kell vigyázni. A hadirokkant-szövetség beadványát a főváros már letárgyalta a rendőrséggel és a közmunkatanács­csal. A héten már megtartották a közigazgatási bejárást azoknak a helyeknek a kijelölésére, ahol a hadirokkantak autóörzö állomásai lesznek. Eze­ken a parkírozó helyeken az őrző-vállalat emberei éjjel-nappal ott tartózkodnak, a magára hagyott autót letéti-jegy ellenében átveszik és csak annak felmutatása után adják ki a tulajdonosnak, vagy kocsivezetőnek. Az őrzési díjakat a hatóság fogja megállapítani. A tervezet szerint egy-egy autó őrzési díja óránkint 30—40 fillér lesz. Színház előtt, sporteseményeknél időre való tekintet nélkül 50 fillér az őrzés díja. Kerékpárok őrzése, ugyan­csak időbeli korlátozás nélkül, 10 fillérbe kerül. A közigazgatási bejáráson egyelőre 12 helyet je­löltek ki autók és kerékpárok parkírozására. A Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége a kért ipar­jogot még e héten kézhezkapja, úgyhogy rövidesen már el is foglalják helyeiket az utcákon és a te­reken az egyenruhás autóörök, akiknek soraiban egy csomó szegény ember talál új exisztenciát. Az amsterdami villamosvasút igazgatója Buda­pesten tanulmányozza a kisszakaszt. Hofmann Willem, az amsterdami villamosvasutak vezérigaz­gatója a kisszakaszrendszernek Amsterdamban való bevezetése céljából több napi tanulmányútra, Budapestre érkezett. A külföldi vendégnek Márkus Jenő vezérigazgatóhelyettes és Patz Sándor igaz­gató adtak meg a szükséges útbaigazításokat. Jsssuár 24, 27 és 30-án délután Sél 3 érakos* • • Ügető verseng Köztehercsökkentés a tervszerű város­fejlesztés eredménye Ruisz Rezső előadása a Magyar Közgazdasági Társaságban Nagyszámú é3 előkelő közönség előtt nyi­totta meg Éber Antal, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke azt a felolvasóülést, melyen Ruisz Rezső, az ismert városfejlesztési szakíró tartott előadást „Budapest települési és közlekedési poli­tikájának befolyása a közteherviselés mérvére” címmel. Az előadó bevezetőben ismertette azokat a lépéseket, melyek Nagy-Budapest létrejöttét jel­lemzik és rámutatott arra, hogy a főváros felszívó hatása a kilencszázas évek eleje óta egyedül csak annak környékén jut a lakosság számának gyors szaporodásában kifejezésre. A perifériák három­szor oly nagy tömegeket szívnak fel, mint Buda­pest és amíg Budapesten belül roppant nagy üres területek vannak, addig azon kívül nyomortanyák­kal ékes községek lánca fejlődik. A főváros veze­tősége igen nagy áldozatok árán hatalmas kiter­jedésű modern közműhálózatot épített ki, de ezekre \nincs, aki rákapcsolódjék, mert az emberek ki­használva a pestkörnyéki építkezésekben uralkodó anarchiát, kitelepszenek. Igen világos az, hogy en­nek mérhetetlen kihatása van a közüzemek gaz­daságosságra, azok sokkal olcsóbban lennének ké­pesek termelni, ha nemcsak a ina Budapesten élő egymillió embernek dolgoznának, hanem másfél- millió embert látnának ugyanazon területen el. A népességnek beköltözése rendkívül kívánatos, mert a főváros belterületén még kétmillió ember részére van hely, egészséges kertvárosszerüen el- helyezödve is, hiszen Budapesten akár hétmillió ember is élhetne, mondjuk oly sűrűségben, mint a Józsefvárosban. A kitelepülések legsúlyosabb kára — az elő­adó szerint —- a vülamosvasutaknál mutatkozik. A villamosvasút minden egyes utasra, aki hat kilo- •métemél többet utazik, ráfizet, a ráfizetést az adja, aki ennél kevesebbet utazik. Minthogy Buda­pest határai s. centrumtól mintegy hat-hét kilo­méternyire vannak, minden egyes környéki utasra ráfizetés van, amit a budapesti polgárság zsebé­ből kell kivenni. Nem lehet antiszociálisnak ne­vezni az olyan tarifarendszert, mely a viteldíjat a távolsággal arányosan szabja meg, mert keve­sebb embert sújt ez, mint amennyinek előnyt ad. Klubot alakított a Keresztény Községi Fárt. A Keresztény Községi Párt Városház-utcai irodái­nak tőszomszédságában központi klubot létesített, amelynek helyiségeit e héten avatták fel ünnepi külsőségek között. A gyengélkedő Wolff Károly dr. avató beszédét Nagy László dr. pártigazgató ol­vasta fel, majd Csilléry András dr. mondott ün­nepi beszédet. Idegenforgalmi előadás a budapesti emlék­tárgy hiányáról. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi bizottsága dr. báró Madarassy-Beck Gyula elnöklete alatt ülést tartott abból a célból, hogy a kereskedelmi minisztérium felhívására megállapítsa azokat a rendszabályokat, amelyek a Budapestre érkező külföldiek üzleti vá­sárlásainak fokozására alkalmasak. Gyömrei Sán­dor titkár előadói javaslatában a legfontosabb fel­adatnak mondotta azoknak a megszorításoknak lazítását, amelyek ezidőszerint a külföldiek által behozott nemes valutóJcnak pengőre való átváltásá­nál fennállanak. A megindult vitában Bársony Oszkár azt kérte a kereskedelemtől és ipartól, állítsa össze azoknak a cikkeknek jegyzékét, ame­lyeket a külföldieknek mint különösen jellegzetes magyar termékeket ajánlani lehet. Balkányi Kál­mán a Nemzeti Bank vasárnapi inspekciós szolgá­latát sürgette. Hallóssy István kérte, hogy már az idegenforgalmi prospektusokban történjék uta­lás a speciális magyar cikkekre. Holcer Sándor a szabott árak fontosságára mutatott rá. Német Aladár felszólalása után Stein Sándor egyszerű, világos és olcsó kirakatvilágítási tarifát követelt. Tábori Kornél a speciálisa,n budapesti emléktárgy hiányát állapította meg. A felmerült kívánságokat közük a minisztériummal. Nem lesz víkend-telep a Viharhegyen. Lug- mayer József építési engedélyt kért a fővárostól, hogy Viharhegyi nagyobb ingatlanán, amely a fő­városi erdők tőszomszédságában terül el, víkend­zománctáblái a legszebbek Budapest, V-, Gr. Tisza htván-iitca 5. — Te'rfonszám : 82 4—29. SALGÓTARJÁN! KŐSZÉN !ÁNYA R. T. építőanyag ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban ... évi telj. kép. 12.000 v. llészgyárak: Lábatlanban ... ,, ,, ,, 5.000 „ Dorogon ................................... ,, 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Újlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ...................... 8,000.000 drb. Év enként ötmillió pengő ráfizetést jelent a Besz- kárt-nak az a félmillió ember, aki Budapesten kívül él, ae melyből naponta százezer mégis minden­nap bejár. Könnyű belátni azt, hogy minél sűrűbben élne a budapesti lakosság, annál olcsóbb lenne a köz- igazgatás, közbiztonsági szolgálat, posta, telefon, arulnhordás és úgy a közületnek, mint a magán- gazdaságnak mérhetetlen haszna származnék eb­ből. Az előadó kiszámította, hogy háromszázezer ember visszatelepülése esetén a mai lse pengős fővárosi adóteher 112 pengő lenne csupán, ami huszonnyolc százalékos leszállítással egyenlő. A .visszatelepítésnek meg kell indulni, hiszen a pe­riferikus városok sokkal rosszabb helyzetben van­nak, mintsem, hogy ennek elsősorban ne maguk örvendenének. A pestkörnyéki városokban nincs még csatorna, gáz, hiányzik igen sok esetben a víz­vezeték is és polgárságuk elégedetlen a helyzeté­vel; visszavágynak a fővárosba, ahol a nagyváros nyújtotta minden előnyt megtalálnak. Az értékes előadásért Éber Antal, elnök mon­dott köszönetét Ruisz Rezsőnek, kiemelve azt, hegy különösképpen nagy örömére szolgál, hogy a fiatal generáció egy képviselője mer ilyen bátran szembe­szállni ezekkel a hatalmas problémákkal és kézzel­foghatóan be tudta igazolni azt, hogy a tervszerű várospolitikának igen előnyös pénzügyi kihatásai lehetnének. A hozzászólások után Harrer Ferenc vázolta a készülő általános városrendezési törvény­nek Nagy-Budapestre vonatkozó részeit, amelyek szerint mód lesz a kitelepülések korlátozására, bár megjegyezte, kár, hogy az előadó nem huszonöt évvel előtte állt ki eredményeivel a nagyközönség elé. Scheuer Róbert a kérdésnek tarifális vonat- kozásaii'ól beszélt. Nyiltan szembsszálit az egy­séges tarifarendszernek híveivel és azt mondotta, hogy csak akkor lesz egészséges Budapest fejlő­dése, ha a villamosvasutak a távolsághoz mért tarifarendszerre térnek át. Szerinte az egyenetlen benépesedés miatt évtizedekig sem lehet szó mély­vasút építéséről, pedig gyorsabb közlekedésre igen nagy szükség van. Rohringer Sándor műegyetemi rektor szerint nem lehet a visszatelepítést erő­szakolni, Németh Bála a budapesti háztulajdono­sok nevében szólt a kérdéshez és a budapesti in­gatlanérték megvédését követelte a főváros veze­tőségétől. Amint azt az előadó is kifejtette, abban a pilllanatban, amikor a visszatelepítés érdekében bármi is történik, azonnal értékesebbek lesznek a buda,pesti házak és telkek. Több hozzászólás után Éber Antal foglalta össze a vita eredményeit és kívánatosnak jelezte a Községi Takaréknak a te- iekspekuiációban való fokozott kiegyensúlyozó szerepét. telepet létesíthessen. A terv szerint a Viharhegyen egyelőre 80—100 kisebb víkend-ház épülne fel, amelyet rövidebb-hosssabb időre bérbeadnák a nya­ralni szándékozóknak. A főváros a tervet elutasí­totta, mert a Viharhegyen nincsen sem forrás, sem kút, sem vízvezeték, közegészségügyi és köz­biztonsági okokból tehát nem tartja megengedhető­nek a több száz személyre tervezett víkend-telep létesítését. Hatvan éves az Erzsébetvárosi Kör. A VII, kér. Erzsébetvárosi Körben Vértes Emil, a Nem­zetközi Vásár ügyvezető alelnöke „Kereskedők segélykiáltása” címen január 30-án este 7 órakor, Ugrón Gábor, a kör elnöke pedig „Aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről” február 6-án, este 8 óra­kor tart előadást. Az előadások iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a kör tagjai körében. Január 23-án dr. Boros György és dr. Erdély Dezső, a kör társasvacsorájának borgazdái. A kö­zeli hetekben egyébként széles keretekben meg- ünneplik az Erzsébtvárosi Kor 60 -éves fejmállását. MÄROSSi F. LAJOS szeh. márványutánzata fal és padlóba kololap műkő- és cementárúgyár, burkoló-vá falat 'Budapest, X., Kerepesi-út 73. lei: 33-S-S4. LANTOS MIHÁLY építőmester, házújító válla.ata V., Báthory-U’<a 5. t.: 26-2 -8.0 v. 93 6-52 KOVÁCS A. ÖDÖN GÉl'fiSZ- MÉKNÖK Budapest, Vili., Bezer^dy-utcs 8 Tel elonszá m i 38-2-03, 40-8-78 Központi fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata

Next

/
Oldalképek
Tartalom