Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-09-18 / 38. szám

Budapest, 1935 szeptember 18.

Kialakult a munkakör,

amelyet a NÉP Budapest érdekében kifejt

Amint sokasodnak a megnyilatkozások, amelyekben a törvényhatósági bizottság NEP-táborának azok a tagjai tesznek a Fővárosi Hírlapban vallomást, akik először vesznek részt a főváros közéleti munkásságában, úgy nő az örömünk arra a tapasztalatra, hogy ezek az új erők milyen értéket képviselnek. Olyan üdítő, biztató, reménységet adó ez a nyilatkozat-sorozat, amelyben a meglátások, gondolatok, tervek egész légiója árad felénk. Mindenki hoz magával valamit, amivel, mint az építő kővel meg lehet erősíteni meglevő értékeinket, s ezen, mint alapon tovább lehet fejleszteni

a megnehezült viszonyok közepette is az ország fővárosának életét.

Külön örvendetes megállapításunk, hogy a nyilatkozatok mindegyikéből kicsendül a szociális érzék hangja. Az, aki az elhanyagolt perifériákon azért akar város- rendezést, hogy a nehéz helyzetben küzködő, szerény anyagi viszonyok között élő polgárság is kultúrához jusson, csakúgy a szociális gondolatot képviseli, mint az, akinek az nyilai a szívébe, hogy éppen a mai küzdelmes kor nem foglalkozik elég szeretettel a kény ér-problémák megoldásán. Ezt olvashatják ki az itt következő nyilatkozatokból is.

Hencz Lajos dr.: fl kincsekkel teli, gyönyörű Hegyvidéket

szeretném kiaknázni

Hencz Lajos dr. postaigazgató a postavezér- igazgátőságnál a szociális szívet képviseli. Országszerte tudják ezt a postások s patronusuk- nak tekintik társadalmi, szociális ügyeikben és sok mindenféle ügyes-bajos dolgukban. Egyik alapítója a !Postaaltisztek Országos Egyesületének és az Országos Postáskaszinónak, s ö hívta életre az Országos Postás Zene- és Kultúregyesületet, melynek tizenöt éven át ügyvezető elnöke. De ez még nem minden: rátaláltak a posta hölgyei is: ügyvezető igazgatója volt a Postásnők Országos Egyesületének és a lapjukat is szerkesztette.

Hatalmas munkával jár ez a nagy és sokféle bizalom, de talán jutalma a nagy népszerűség is. Ez a népszerűség vitte azután Hencz Lajost a közéleti és politikai térre. A postaaltisztek tizenhat csoportja egyhangúlag kérte, hogy vállalja el a központi elnökséget s hogy képviselje a postás- ságot a politikai életben. Így lett képviselőjelölt a pestkörnyéki kerületben, s mint első pótképvi- selöre, a Nemzeti Egység Pártjának megszervezését is rábízták. Nagy sikerei után a budai XII. kerületben állította a. NÉP a szervezés élére s a széttagolt pártéletet a képviselőválasztások alkalmával mintaszerű egységbe tömörítette, a városatya-választásnál pedig még teljesebb lett az eredmény, úgy, hogy a Keresztény Párton kívül itt más párt szóhoz sem jutott, s a NÉP három taggal jutott be a törvényhatósági bizottságba. A választók lelkes felkérésére vállalt itt jelöltséget s most a törvényhatósági bizottságban folytathatja az életével összeforrott szociális munkát. De alkalma nyílik arra, hogy szerelmét, a kerületébe tartozó szép Hegyvidéket is képviselhesse. Hogy ezt miképpen gondolja, ebben a nyilatkozatában árulja el:

— Várospolitikai programomban a Hegyvidék jövendő sorsa áll előtérben.

Ezt a gyönyörű Hegyvidéket, amely

tele van kincsekkel, szeretném kiaknázni.

Amilyen szép, éppen annyira el van hanyagolva, úgy a közlekedés, az utak, mint a közművek tekintetében. Egyetlen komoly útja van: a Bu- dakeszi-út s a közlekedést mindössze egy rövid autóbusz-járat képviseli. A Böszörményi-útról, a Sasadi-düllőig megy fel a 19-es autóbusz, amiely inga-járat, de ennek a léte is örökké bizonytalan, minduntalan be akarják szűntetni Egy ízben már el is rendelték a beállítását, de NÉP a Keresztény Párttal együttesen a sarkára állt és sikerült keresztül vinnie, hogy próbaképpen továbbra is meghagyták az autóbuszt, amely mind máig közlekedik.

— Itt volna

a fogaskerekű vasút

is, ez az elavult intézmény, amely nem elég friss a forgalom lebonyolítására. A főváros nagy költséggel megjavította a fogaskerekűt, s most ezt a költséget be akarja hozni: ezért nem fejleszti az autóbuszt. Tudomásom szerint hétköz- naponkint ráfizet a főváros a fogaskerekűre, amely csak vasárnap rentábilis üzlet. Ha ez így van, talán okosabb lenne hétköznap szüneteltetni a fogaskerekűt és autóbuszokat járatni, vasárnaponként azonban az autóbuszok helyett a fogaskerekűt helyezni üzembe.

— A közlekedés mindenek előtt a kenyér kereső közönséget még pedig ezen a vidéken nagyon is intelligens közönséget érdekli mindennek előtt. De a közlekedéstől függ a Hegyvidék fellendülése, egész megérdemelt jobb jövője. Ez a pompás, egészséges vidék eldorádója lehetne a nyaralóknak s ideális szanatóriumok számára. E helyet ma szántóföldeket látunk a beépítetlen területeken. Igaz, hogy a sűrű közlekedési hálózat kezdetben nem fizetődnék ki, de akkor — ha a példát a postától veszem — kis községekbe

nem kellene postahivatalokat felállítani s a perifériákra felesleges volna levélszekrényeket helyezni. Az államnak, a fővárosnak azonban ilyen álláspontra helyezkedni nem szabad, s azokért a befektetésekért, amelyek előfutárjai az építkezésnek, azokban kell megtalálni a kárpótlást, amelyek bőséges hasznot hoznak. Nem azt kell várni, hogy előbb jöjjön a fejlődés, a sűrű lakosság, amikor már nyilvánvalóan kifizetődnek a közlekedési eszközök, hanem

előbb kell rendezni a közlekedést, mert ez adja a lehetőséget a fejlődéshez. Hogy visszatérjek a 19-es autóbuszra, ha nem akarja a főváros fenntartani, engedje át a teret magánvállalatnoJk. Hiszen akkor is, amikor a járat beszüntetésének híre ment, nyomban jelentkezett magánvállalkozó, aki a mainál jóval hosszabb távolságon akarta lebonyolítani a forgalmat.

— Gyengén állunk az utak tekintetében is.

S itt meg kell említeni azt az elavult és igazságtalan fővárosi rendelkezést, amely szerint az utasok költségét a háztulajdonosokra nyomják. Itt a Hegyvidéken ez kirívóan igazságtaIllatos bokréták, színes cserépvirágok között találtuk otthonában Kertész Elemért, önként kínálkozott a magyarázat ,a sok virághoz, meg ahhoz is. hogy hova siet ünneplő feketében. Negyvenedik születésnapjához érkezett s a zuglói választói lepték meg virággal, az ünneplöruhát pedig a vacsorához öltötte, melyet az Országos Frontharcos Szövetség rendez tiszteletére. Ebben a két ünnepies eseményben pontosan benne van Kertész Elemérnek mai élete és munkássága, amely a frontharcos-érdekek és a főváros között oszlik meg, sőt tulajdonképpen nem is oszlik meg, mert a törvényhatósági bizottságban a frontharcosgondolatot testesíti meg.

A Frontharcos Szövetségnek lelkes és tetterös alapítója, .aki hosszú háborús szolgálat után még hat évig tagja volt a nemzeti hadseregnek. Közbeeső epizód, hogy Hajdúszoboszlón Számuellyék halálraítélték s csak az utolsó percben szabadult meg a kivégzéstől. Gömbös Gyula vezérkarában résztvett a MOVE mozgalmaiban s az egyesületnek örökös tagja. Ugyanilyen megtiszteltetést érdemelt ki nagy szervező munkájával az Országos Frontharcos Szövetségben is, amelynek jelenleg ügyvezetö-alelnöke. Emléklapos százados nyolc katonai kitüntetéssel, ezek közül egy az olasz királytól való a magyar-olasz frontharcosok testvéries kapcsolata létrehozásáért. A NEP-nek azóta tagja, hogy Gömbös Gyula kibontotta zászlóját s a fővárosi törvényhatósági bizottságba erős szervező tehetsége, áldásos szociális munkássága és az ezeken felépült népszerűség vitte be. Mindenekelőtt a frontharcos-érdekeket akarja képviselni a városházán, de bő teret nyújtanak munkásságának nemzetgazdasági, agrár és munkásszociális tanulmányai is.

S még valamit akar képviselni. A közéleti tisztaságot és az egyenes utat. Keményen, katonásan, — mert hiszen lehetetlen benne meg nem látni a katonatisztet — jelenti ki,, hogy semmit sem hajlandó elnézni, ami a, főváros érdeke ellen van. S ezt is, mint minden dolgát, nagyon komolyan veszi. Még azt is megtette, hogy a Szondy-utcából a Nürn- berg-utcába költözött, mert megígérte, hogy választói között fog lakni. Itt találtak rá ma a választók virágai.

—• Kifejezetten a tettek embere voltam és akarok lenni a főváros politikai életében is — mondja nyilatkozatában. — Bár teljes a bizal3

lan. A terület nagy részén 600 négyszögölesnél kisebb telkekre nem szabad építeni. A nagy telkek előtt természetesen jókora darab útszakaszok vonulnak el a háztulajdonosok terhére. Holott az utat valójában azok használják ki, akik végig vonulnak rajta: a kirándulók, túrázók. Itt van a Balatoni-út, amelybe bele torkol a mi Budakeszi-utunk: ezt az egész ország használja. Ez az igazságtalanság enyhülne, ha kisebb, 300 négyszögletes telkeken is lehetne építkezni.

— A vízvezetékkel való ellátás is sok

kívánni valót hagy.

Egész nagy területeken azért nem tud megújulni a fejlődés, mert hiányzik a vízvezeték. A kutak fúrása pedig nagyon költséges, mert a hegyen nagyon mély kutakat kellene fúrni. Van egyes helyeken forrás, ami kedvesen emeli a táj szépségét, de a források vize a benne feloldott anyagok miatt nem alkalmas az ivásra, sőt vannak egyenesen keserű vizű forrásaink is.

— Szomorúan áll a Hegyvidék

az utcai világítás tekintetében

is. Általában kevés a lámpa, de nincs is az egész terület bekapcsolva a közvilágításba.

— Ezeken a hiányokon szeretnék segíteni, s ezért fogom latba vetni szerény erőmet. Ha összefogunk, remélem, el is érünk valamit. Az ismert anyagi nehézségek miatt nem az egész terület egyszerre való rendezésére gondolok.

Egy-egy részletet kell kiszemelni s ezt

kell ellátni utakkal, közművekkel, közlekedéssel,

felszabadítva az építtetőket a kötelezettség alól, hogy csupán 600 négyszögölre építkezhetnek. Ha azután rendelkezésre áll a modern városi kultúra, megfog indulni az építkezés s rálépünk a fejlődés útjára. De rendszert kellene teremteni az építkezési engedélyek megoldásánál is, olyan formán, hogy egyes helyeken egyenlőre szüneteljen az építési engedély, a kultúrába bekapcsolt területeken pedig minden kedvezmény megoldásával ösztönözzük a közönséget a letelepülésre.

— Ezekkel a gondolatokkal veszek részt a törvényhatósági bizottság viszonyában s ebben hűségesen támogat a pártomhoz tartozó egész polgárság. De ezen felül együtt akarunk dolgozni a Keresztény Párttal is, mert mind két részről az a felfogás, hogy a pártérdek nem lehet elválasztó vonal ott, ahol a nagy közös fővárosi érdekekről van szó.

mam a főváros vezetőségével szemben, de ha valahol esetleg méltánytalanságot vagy olyan dolgot látnék, amely a székesfőváros közönségének érdekeit jobban szolgálhatná, mindenkor határozottan és nyíltan meg fogom mondani véleményemet.

— Őszinte sajnálattal tölt el, hogy akkor, amikor tulajdonképpen a lehetetlenségek megoldásának korszakát éljük,

éppen a legfontosabb emberi problémákat, a kenyér- és szociális kérdéseket ez a kor nem tudta megoldani.

Tehát tulajdonképpen itt látom úgy országos, mint fővárosi viszonylatban a politikusok legnehezebb és legnagyobb feladatát, hogy végre az igazságosabb vagyon- és jövedelemmegosztás kapcsán ezt a kérdést hozzák közelebb a megvalósuláshoz.

—• Én a frontharcos táborból indultam el, tehát azok közül, akik a tulajdonképpeni fegyelmezettségen alapuló demokratikus érzést a harcterekről hozták magukkal és fővárosi ténykedésemben is kifejezetten ez az ideálom, a fegyelmezett, nemzeti, demokratikus irányzatnak leszek a szószólója.

—• Nagyon sok segíteni és változtatni valót látok úgy tisztviselői, mint munkás vonatkozásban azoknak a sorsán, akiket a főváros hivatalaiban, az előhaladásban vagy elhelyezkedésben az a tény akadályozott, hogy annakidején négy éven keresztül fegyverrel kezükben teljesítettek állami szolgálatot. Tehát túl a kerületem, valamint a főváros speciális érdekein, ezeknek a bajtársaimnak érdekében akarok a székesfőváros parlamentjében szükség esetében a lehető leghatározottabban is sikraszállni, azzal az irányelvvel, hogy

Magyarországon, a vitézség hazájában a háború életben maradt hősei legalább fővárosi vonatkozásban megkapják azt az elhelyezkedési és előléptetési lehetőséget, amit megkapnak azok, akik talán velük együtt kerültek

Kertész Elemér: I frontharcos táborból hozott fegyelmezett, nemzeti, demokratikus irányt és a kemény szókimondást képviselem