Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-18 / 38. szám
Ä Budapest, Í935 szeptember iá. ymmzazTÍi/ZMp ITT A TÖRVÉNYHATÓSÁG őszi menetrendje Előtérben a iőpolgármester szanálási elgondolásai Minden előkészület megtörtént arra nézve, hogy a törvényhatóság autonóm szervei a közeli napokban megkezdjék a lebonyolításra váró, nagyjelentőségű ügyek tárgyaláséit. Szeptember 25-én, szerdán ül össze első- ízben a törvényhatósági bizottság, hogy rendkívüli közgyűlés keretében beiktassa díszes méltóságába a polgármestert. Szendy Károly székfoglalója a megszokott • ünnepélyes keretek között történik, s az eskü letétele után a polgármester programot ad. Egy héttel később már rendes közgyűlést tart a törvényhatósági bizottság s ez alkalommal teszi le hivatali esküjét az újból megválasztott Liber Endre és Lamotte Károly alpolgármester. E közgyűlés napirendjére felveszik a legsürgősebb természetű ügyeket. Október hónap különben bővelkedni fog a törvényhatósági eseményekben. Október hó 2-án ül össze a pénzügyi bizottság, amely előbb az 1934. évi zárőszámadást vitatja meg, majd nyolc ülésnapon át tárgyalja a jövő esztendőre vonatkozó költségvetéstervezetet. Ugyanebben az időpontban kerül sor a szociálpolitikai szakbizottságban a koldus- kérdés megoldását célzó előterjesztés megvitatására és az új lakbérleti szabályrendelet tárgyalására. Az elnöki szakbizottság előveszi a státusrendezési javaslatokat és a közlekedési bizottság elé kerülnek a téli menetrenddel kapcsolatos előterjesztések, ezenkívül azonban ülésre hívják össze majdnem valamennyi szakbizottságot. A törvényhatósági bizottság őszi tárgyalásainak bevezetőjében a fentebb említett sürgős jellegű ügyeken kívül a múlt esztendő zárószámadásának bírálata szerepel és miután ezzel végeztek, máris sor kerül a jövő esztendei budget vitájára. Alapos foglalkoztatásban lesz része a tizenhéttagú, ú. n. szanálási bizottságnak is, mert Sipöcz Jenő főpolgármester — eleget téve a belügyminiszter ez irányban elhangzott kívánságának — vül több, kisebb-nagyobb jelentőségű üzempolitikai ügyet. Az új törvényhatósági bizottság első érdemleges őszi közgyűlése október 18-án lesz, napirenden előbb a zárszámadással, majd azt új költségvetéssel. Ezidöszerint lázas munka folyik úgyszólván valamennyi ügyosztályban és intézménynél, mert a legapróbb részletekig ki akarják dolgozni azokat az előterjesztéseket, amelyeknek letárgyalása A Maglódi-úton épült Horthy Miklós közkőr- ház építkezésével kapcsolatban érdekes pere támadt a fővárosnak. Kemény Sándor mérnök-vállalkozó most egy esztendeje felszólította a fővárost, hogy a közkórház kazánházának építési munkálatait vegye át és a letétben kezelt biztosítéki összeget utalja neki vissza. A főváros azonban az átvételt megtagadta azzal, hogy jótállási időt meghosszabbította és annak leteltéig a mérnök-vállalkozó várni köteles. De Kemény Sándor nem várt, hanem beperelte Budapest székesfőváros közönségét. Arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze a fővárost az építkezési munkálatok átvételére. Szemethy Károly dr. tiszti főügyész a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperessel megkötött vállalati szerződésnek van egy függeléke, amely különleges jogokat biztosít a főváros számára. Ez a függelék aképpen szól, hogy ha az építkezési teljesítményen olyan hiányok mutatkoznának, amelyeknek megfigyelése a jótállási és elfogadása úgyszólván az egész jövő esztendő munkaterületére kihat, sőt a szanálással összefüggésben nem is egy, hanem több esztendőre is kitolódik. Itt említjük meg, hogy a törvényhatósági bizottság számos tagja részéről olyan kívánságok hangzottak el, hogy a bizottsági üléseket ebben a ciklusban lehetőleg a délutáni órákban tartsák meg. Ebben a kérdésben generális intézkedés természetesen nem történik, hanem a megoldás az lesz, hogy az egyes bizottságok saját hatáskörükben, szavazás útján döntik el, délelőtt, vagy délután óhajtják-e az ülések összehívását. Szendy Károly polgármester egyébként elhatározta, hogy az őszi munkarendet előzetesen megbeszéli a közgyűlési pártok vezetőségével s ebből a célból pártközi megbeszélést hív össze. időnél hosszabb időt igényel, ez evetben jogában áll a fővárosnak a jótállási időt meghosszabbítani. Ugyanez a függelék ilyen esetben felhatalmazza a fővárost a biztosítékösszeg visszatartására is. Végül még kikötötte a főváros azt is, hogy a jótállási idő meghosszabbításába a vállalkozó minden kárpótlási igény nélkül belenyugodni tartozik. Igazolta a tiszti főügyész, hogy a szóbanforgó kazánház építkezésénél különböző hiányokat tapasztaltak. A főváros ennélfogva a munkálatok átvételének határidejét kitolta és ugyancsak a jótállási idő meghosszabbításával az átvétel újabb határnapját 1935 szeptember 15-ére, illetve mert ez a nap vasárnapra esett, a rákövetkező napra tűzte ki. Ilyen körülmények között a felperes mérnök-vállalkozónak keresete mindenképpen idő- előtti volt. Bók\a Zoltán dr. kir. törvényszéki bíró magáévá tette a tisztiügyészség álláspontját és felperest keresetével elutasítota és arra kötelezte, hogy 500 pengő perköltséget fizessen a fővárosnak. Megfigyelés céljából a fővárosnak joga van építkezéseinél a jótállási időt meghosszabbítani sürgősen tárgyaltatni kívánja azokat a kérdéseket, amelyeknek révén joggal várható a főváros anyagi stabilitásának megvédel- mezése. Elsősorban üzemi vonatkozású ügyeket terjeszt a főpolgármester a bizottság elé, így többek közt a, három nagyüzem közös igazgatás alá vonása érdekében készült előterjesztést, a villamosvasút tarifamódosítását, az üzemi és közigazgatási alkalmazottak státusrendezésének javaslatát, az üzemi szolgáltatások új árszabási javaslatát s ezeken kidietajgfoétto szobafestő és mázoló mester BUDAPEST, V, CSÁKY-UTCA 49 Tetefon: 91—7—42 8b® épületbontási vállalkozók 1 í BM sr ©41»® építési anyag kereskedők Budapest, EX,, Mesíer-uica 11. TelefonszAm : 37—0—f4. — Anyagtelep : XEV-, Hungária közép körút 2S5 Az Angol-parii mögött r MIKRON ELEKTROMEDIKA1, ELEKTROTECHNIKAI ÉS PRECÍZIÓS MECHANIKAI ÜZEM BUDAPEST, V.. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 6 Telelonszám : 80-1—48. — Üzemzárlat után SÍ—6-24 Hősek fekete János TETŐFEDŐM ESTER Budapest, I., Karolina-űt 16. Telefon: 69-5-59. Kidobod a kalauz a villamosból, — panaszolja a cipészsegéd a bíróság előli Vallomását nem tudta igazolni, keresetével elutasították Alaptalan és koholt követelések tömegét támasztják főként a közlekedési vállalatok ellen a különböző rendű és rangú peres felek. Az úgynevezett tárgyi felelősség alapján a „veszélyes üzemek” kártérítési kötelezettségét minden „vétkesség” nélkül is megállapítja a bíróság, hacsak nem nyilvánvalóan alaptalan a kárkövetelés. Ilyen merőben alaptalan és koholt követelést támasztott a BESZKÁRT ellen Mecséri András cipészsegéd. A törvényszékhez benyújtott keresetében az volt a panasza, hogy tavaly december hó elején villamoson utazott és a kalauz minden elfogadható, komoly ok nélkül kidobta őt a kocsiból ö ez alkalommal olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképesége jelentékenyen csökkent és ezért egy évig havi 150 pengős, további egy évig havi 75 pengős és ezt követöleg havi 30 pengős életjáradékot követel. Ádám András dr. budapesti kir. törvényszéki bíró előtt a BESZKÁRT jogi képviselője a kereset elutasítását kérte és tagadta Mecséri András minden tényállítását. A bíróság erre elrendelte a bizonyítási eljárást. Ennek során tényként állapították meg, hogy tavaly, december 2-án, az Erzsébet-körút 27. számú ház előtt a rendőr véres arccal, a pádon ülve találta Mecséri Andrást. Kikérdezése alkalmával azt adta elő, hogy egy 49-es villamoson utazott és a kalauz őt a Berlinitérnél ledobta a kocsiról. Akkor zúzta össze az arcát. Megindult e panasz folytán a rendőri eljárás is és pár hét múlva Mecséri Andrást újra kihallgatták. Ez alkalommal már egészen más dátumot és helyet jelölt meg a balesetére nézve. Azt mondta, hogy december 12-én este nyolc óra tájban az Erzsébet-körút és Dohány-utca sarkán a 6-os villamosról lökte ki az úttestre a kalauz. A harmadik kihallgatása alkalmával viszont úgy vallott, hogy a 44-es villamosról akart átszállni az Erzsébet-körút felé haladó villamosra, de a kalauz kidobta a kocsiból és úgy esett az úttestre. Most már nem tudta megjelölni azt sem, hogy milyen számú villamoson történt a baleset. Amikor első alkalommal, még tavaly december 2-án, az Erzsé- bet-körúti pádról a rendörorvos elé állította a rendörörszem Mecséri Andrást, a sebeit kezelő orvos előtt úgy beszélte el balesetét, hogy a Váci- ütőn, a 11-es jelzésű kocsiról a villamoskalauz lelökte. A törvényszék e zűrzavaros vallomások után, törvényes következmények terhe mellett, felhívta a felperest, hogy jelölje meg pontosan balesetének ténybeli adatait,- de egyúttal utasította arra is, hogy bizonyítékait is jelölje meg szabatosan. A bírói felhívásnak azonban a felperes nem tudott eleget tenni és ennélfogva a törvényszék Mecséri András cipészsegédet kártéi'ítési keresetével elutasította és elmarasztalta 21f0 pengő perköltség megfizetésében.
