Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-23 / 4. szám
■H jzömBOiSjjjujzzgp Budapest, 1935 január Beterjesztették az óbudai téglagyárak üzemterveiket az agyagbányászásra Békésen lezárul a sokat hánytorgatott probléma Évek óta foglalkoztatja a főváros vezetőségét és a különböző hatóságokat, elsősorban a Közmunkák Tanácsát az óbudai téglagyárak bányászatának problémája. A harmadik kerület testébe ékelődő téglagyárak és kibányászott agyagterületek évek hosszú sora óta nemcsak a városrész fejlesztését bénították meg, hanem útjában állanak a már tervbevett várcsszabályozási munkálatoknak is. A múltban sok kifogásra adott okot egyes üzemeknek az az eljárása, hogy a hatósági rendeleteket semmibe se vették és szabálytalanul végezték az üzem fenntartásához szükséges agyagbányászást, valósággal aláaknázták a hegyoldalakat. Ennek tulajdonítható, hogy a múlt évben az egyik téglagyár közelében könnyen katasztrofálissá válható hegycsuszamlás jelentkezett, egy másik helyen pedig a városi térképekben szereplő elsőrendű útvonalat egyszerűen elbányászták. Emiatt a téglagyárak ellen több eljárás indult meg, közben azonban a vállalatok vezetői maguk is jobb belátásra jutottak és ma máir adva van a lehetőség a régen óhajtott békés kibontakozásra. A gyárak igazgatósága is belátta, hogy a teljesen beépített városrész kellős közepén sokáig nem maradhatnak és új területeket kell keresniük. Ezzel szemben a főváros vezetősége is méltányos szempontokra helyezkedett és nem óhajt semmiféle radikális eszközhöz nyúlni, vagy a vállalatoknak kárt okozni, hanem mindössze az üzemtervet kívánja szabályozni, és azt a maximális időt óhajtja megállapítani, ameddig a téglagyárak mai helyükön maradhatnak. Az óbudai és újlaki téglagyáraik a főváros ált ad kívánt üzemterveket a közelmúltban bemutatták, s megtörtént ezeknek a műszaki felülbírálása is. Ebből az alkalomból érdeklődtünk illetékes helyen a várható fejlemények iránt, ahol a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő felvilágosítást adták. — A harmadik kerületi téglagyárak a hatóságok által kívánt üzemtervet bemutatták. A város- rendezési ügyosztály a különféle szempontoknak megfelelöleg elvégezte a műszaki felülbírálást és nemrégiben átküldötte további intézkedés és állás- foglalás céljából a Közmunkák Tanácsához. A közmunkatanács, mint másodfokú városrendezési hatóság, már szintén foglalkozik a téglagyári üzemtervekkel. Közben bekapcsolódott a kérdés elintézésébe a kereskedelmi minisztérium illetékes osztálya is. Tudomásunk szerint egy hónapon belül végleg letárgyalják a kérdéseket és dűlőre jut a téglagyárak sorsa. E pillanatban még akörül vannak nézeteltérések, hogy a bemutatott üzemterv nem időre szól, hanem a még kibányászható agyagmennyiséget tünteti fel. Ez pedig igen tág megállapításra adhat alkalmat, mert minden attól függ, hogy milyen tempóval történik a kibányászás. Ha gyorsabban bányásznak és termelik ki a téglának való agyagot a hegyekből, akkor néhány év alatt kimerülhet a kibányászható terület, lassúbb termelés esetén viszont évtizedekre is elhúzódhatik a bányászás. Azt hisszük, hogy az igazság itt is a középen van és megfelel a főváros elgondolásának, amely 10—15 esztendőt engedélyez a téglagyáraknak a kibányászásra és úgy akarja, hogy ezen az időn túl feltétlenül kiköltözzenek és a városszabályozási terveknek megfelelő állapotban hagyják hátra a kibányászott területeket. A főváros másik kívánsága az, hogy a bányászás egyrészt a biztonsági szempontok szigorú betartása mellett történjék, másrészt olyan módon, hogy ne meredek falak támadjanak a hegyoldalakon, hanem a kitermelés platórendszer szerint, rézsüsen történjen, hogy a területet később megfelelő fásítással, vagy parkírozással a városszabályozási tervekbe beilleszthessék. Rendet teremt a főváros a tizedszer árusítása és szállítása körül Hz elburjánzott visszaéléseket a legszigorúbban megtorolják A főváros vezetősége néhány nappal ezelőtt, mint a Fővárosi Hírlap-ban előre jeleztük, értekezletet tartott az összes érdekeltségek, a Baross Szövetség, a bá.nyák, a kereskedők, a faaprítók, a szállítók, munkások stb. részvételével a tüzelő- szerkereskedelern terén tapasztalható visszásságok és visszaélések megszüntetésére. Az értekezleten képviseltette magát az államrendörség és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is. A tüzelőszer-ankét után felkerestük FELKAY FERENC dr. tanácsnokot, a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetőjét és érdeklődtünk a lefolytatott értekezlet várható eredményei iránt. — A megtartott tüzelőszer-értekezletnek -—- mondotta a tanácsnok — elsősorban informatív és tanácskozó jellege volt, meg akartuk ismerni a különböző érdekeltségek felfogását és álláspontját, hogy ezek egybevetésével és mérlegelésével a főváros megtehesse a maga javaslatát az illetékes kormá,nykörökne7c. Az értekezleten tehát semmiféle határozott vagy intézkedés nem történt. A kamara képviselője az értekezleten azt kívánta, hogy a főváros tartsa függőben az állásKŐSZÉNBÁNYA^ ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) I BUDAPEST, V., KLOTILD UTCA 3. ! TELEFONSZ*!» i ZS-5-S4, 25-5-53 ás 25-S-S8. hAtroiaésn&gy Í*BBt»? Isa1%szobás rakások kiadók központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatínus építő és ingatlan- forgalmi r. t Y. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-46, 12-3-85 foglalását addig, amíg a kamara részéről delegált vegyesbizottság a felszínre került kérdésben elkészíti a javaslatait. A kamara kívánságának nem lehetett eleget tenni, miután a probléma időszerű és sürgős. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a főváros a kereskedelmi és iparkamara időközben meghozott véleményét és javaslatait állásfoglalásánál ne mérlegelje. A bányák képviselői statisztikai adatokkal bizonyították, hogy az év legnagyobb részében semmiféle brikett átvételi kényszer nincs, viszont azokban a hónapokban, amikor a kereslet meghaladja a termelt darbos szén mennyiségét, kénytelenek a fölösleget brikettel pótolni. Ezzel a szénkereskedöknek arra a panaszára feleltek, hogy a bányák a darabos szén szállítását brikett- vásárlási kényszerrel kapcsolják össze. A magyar szénnek ugyanis az a sajátossága, fejtegette Vida Pál, a MÁK igazgatója, hogy a fejtésnél csupán 10—15%-a darabos szén. Gyakorlatban a helyzet tehát úgy alakul, hogy a bánya napi ötszáz vagon termelésnél csak 75 vagon darabos és kockaszenet tud rendelkezésre bocsátani, míg a többi aknászén, amit csak gyári tüzelésnél használhatnak, vagy porszén, amit viszont tojásszénné kell feldolgozni, hogy a háztartásokban használatba vehessék. Az ankét egyik felszólalója szerint az lehetne a megoldás? ha a főváros és az állam fűtőszerül kizárólag brikettet használna, ez esetben a fogyasztóknak elég darabos szén jutna. A bányák képviselői hosszasan fejtegették, hogy a brikett semmivel sem kisebb értékű tüzelőanyag, mint a darabos szén, csak meg kell ked- veltetni a publikummal. — Hosszasan foglalkozott az értekezlet a súlycsonkítá- sok révén tapasztalt visszaélésekkel. A szénkiskereskedök azt kérték, hogy a rendör- .ség különös figyelemmel kísérje a tüzelőanyagot szálltó kocsikat, mert a szállítómunkások egy része lopkodja az árut és azt orgazdák és lelkiismeretlen kiskereskedők útján áruba bocsátják. Mint mondják, olyan méreteket öltött ez a tolvajläs, hogy sok régi kereskedő semmiképpen sem tud versenyezni azokkal a tüzelöszer-kiskereske- dökkel, akik métermázsánként egy-két pengőért szerzik bűnös úton az árut. Felhívták a figyelmet a tüzelőszerrel való házalásra is, ami a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt károsítja. A fával való házalás dolgában a kamarai bizottság- készít javaslatot a földmívelés- ügyi minisztériumnak, a szénnel való házalást a rendőrségnek kell meggátolni. A tüzelö3zer-háza- lás rendszerint úgy történik, hogy a szélhámos házalók különböző csúzdákon összevásárolják a legsilányabb szeneket és azt mint elsőrendű minőséget adják el. — Megszívlelésre érdemes javaslat volt az is, hogy a főváros a város különböző részein állítson fel hídmérlegeket, ahol 3. szállítmányokat ellenőrizhetnék. Egyelőre öt helyen elegendő volna ilyen hídmérlegek felállítása. A súlycsonkítások meggátlására állandó, érdekképviseletközi bizottság létesítését is javasolták, amely az államrendörség bevonásával működne. Ez a bizottság ellenőrizné azokat a kereskedőket, akik ennek a kontrollnak önként alávetik magukat. Ennek ellenében ezek a kereskedők erkölcsi minősítést nyernének, amit vevőkörüknek reklámszerűen tudomására is adhatnának. Az ellenőrzés a minőségre és a súlyra vonatkoz. kozna. Az olyan kereskedő, aki az ellenőrzéssel visszaélne, elveszítené azt az erkölcsi bizonyít- ványt, amit többé vissza, nem szerezhetne. A szakmai képviselők végül határozati javaslatot nyújtottak be, hogy a minőségi, vagy mennyiségi visszaélést a tüzelőanyagszállításoknál hivatalból üldözendő csalásnak minősítsék. Az ítéleteket minden esetben hírlapok útján publikálják és a cselekmény elkövetőjétől az iparigazolványt nyomban vonják vissza. A tüzelőanyagokkal való házalást és a tüzelőanyagoknak a főváros területére való szekérrel történő befuva- rozását tütsóJk el. Javasolták továbbá, hogy a főváros alakítson a tüzelöszer-kereskedök érdek- képviseletének bevonásával állandó bizottságot a tüzelőanyag piac rendezésére, újra felmerült a gondolata a főváros régebben kidolgozott tervének is, hogy a szállítómunkások rendszámot és arcképes hatósági igazolványt kapjanak, mert ma a fuvarosok sokszor olcsó munkabérért rovott- múltú embereket fogadnak fel. — Hogy az értekezleten elhangzott tervekből és javaslatokból mit lehet majd megvalósítani és mit fogunk felhasználni, azt e pillanatban még nem tudjuk. Mindenesetre iparkodunk majd a felvetett gondolatokat oly módon értékesíteni, hogy a közönség panaszai lehetőleg megszűnjenek. A rendőrség megjelent képviselője is kijelentette, hogy a beérkezett panaszokat és feljelentéseket soron kívül fogják elintézni és a visszaélések megtorlása iránt a legerélyesehb intézkedéseket léptetik életbe. Betón, mat adóm, aszfalt felvágásához vegye* BÉRKOMPRESSORT LISKA JKNÖ okleveles gépészmérnök, komprcssor-bérbeait" Budapest, vm., kerület Baross-ntoa 77. n. Telefonszim : <3-6-43. SCHAFFER KÁROLY] OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépitési vállalkozó kövezőmester ^tü'aiest, Iv., ^ecskemétin. 13 . Ill em. 1 Telelőn 84-4-12 Borlay Károly csatornázás mérnök, kövesömeser, kövezés építési vállalkozó ÚTÉPÍTÉS „ . _____ fö ldmunka Budapes*,XI..ZólvoiTii»iit120 ÁM ON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK. ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIIL, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85, GRÓSZ FRIGYES épitésÍésko TEXEFON :^86-0-64. BÚD4PEST, I., BERCSÉNYI-U. 7. II. 3. CS0CSHE6YI BflZfllTBflHYfl R.-T. SIEHESGUlflCS Központi Iroda: Budapest, VII., Nürnberg-o. 47. Telefon: Tapolca 2. Tel.: 970—43. Szegedy Méla Jenő oki. gépészmérnök, kövezőmester út-, vasút-, beton- és mélyépítővállalkozó Budapest, 1. Alkotás-u 18. Ii. 1. Tel: 52-8 52
