Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-23 / 4. szám

PESTI KIRAKAT Ad ilyen idők ! A közéleti tisztaságnak igazán lámpáival sem kereshetne Krivoss Árpád rajongóbb híveket, mint amilyenek a magyar sajtó munkásai. Ne cso- éálkozzék mégse azon, ha a Glücks thai Samu ellen indított összeférhetetlenségi „hadjárat° alkal­mával ez a sajtó nem sietett az ő homlokát babé­rokkal övezni. Pedig a sajtó $zangvinikusabb része akár arra is hajlamos, hogy a törvény betűjén túl- téve magát, érzelmi alapon tisztogasson. De ez az eset igazán csak csodálkozást válthatott ki: milyen idők, ha már a Glücksthal Samukat is vádakkal ille­tik? Ha már az ö hozzáférhetetlenségükben és ma­kulátlant becsületükben sem bíznak. Glü c k s t h al Samut a főváros törvényhatósága örökös bizottsági taggá választotta meg és mint a főváros képviselő­jét a felsöházba is delegálta. Ma, amikor mindenki­nek a becsületét mikroszkópon vizsgálják, egészen bizonyos, hogy nagyon alaposan megfontolták, érde­mes-e a múltja, élete, működése arra, hogy ezekben a megtiszteltetésekben részsüljön. Budapest közéle­tében élő személyiség ennek a városnak a közönsé­gétől többet nem is várhat, de nem is kaphat. Glückst h al Samu mindent megkapott, és ne­künk fáj, hogy a ,.Pesti kirakat”-ba olyan csoda­bogarak is belekerülhetnek, hogy ezt a kivételes te­hetségű és kivételes jellemű férfiút, aki sohasm szo­rult rá semmire a maga becsületes keresetén kívül, a közerkölcsbe ütköző vádakkal illessék. .=rendőr A pesti utcának immár megszokott és megbe­csült alakja a K.-rendőr. Aki kétségkívül sok bal­esetet hárít el, de valljuk be, hogy egyszersmind sok apró bosszantásba)i is részesíti a járókelő kö­zönséget. Rettentő nagy hatalom rejtőzködik ugyan­is egy-egy ilyen fehér kesztyűben, amely az embe­rek csoportját állítja meg és indítja el és néha megállítja akkor is, amikor arra semmi különös oka nincs és megindítja, ha úri kedve úgy diktálja. Egy­szóval a K.-rendőr hatalmas úr a pesti utcán, egy­ben azonban el kell ismerni, hogy felelősségteljes feladatkört tölt be. Mi azt hisszük laikus tudásunk­kal, hogy jól tölti be, és a balesetelhárítás maximu­mát éri el. Ha nem így volna, majd gondoskodnak az intézmény megjavításáról azok, akikre az irá­nyítást rábízták. Legelsösorban gondoskodni fog maga Budapest európai látókörű főkavitánya, F e- r ericsy Tibor, aki ezúttal is egy üdvösnek látszó rendeletet adott ki. A rendeletet mi úgy értelmez­zük, hogy a K.-rendör álljon a helyén, teljesítse köte­lességét és ne gondoljon semmi mással kerek e vilá­gon. Ha tábornok, ha miniszter megy el előtte, ak­kor is csak azzal törődték demokratikus alapon, hogy az, aki előtte elhalad, egyszerű járókelő, aki­nek a testi évségére vigyázni kell. Tehát ne vágja magát kaptákba, ne tisztelegjen, hanem vigyázzon arra, hogy a kegyelmes úrnak, vagy a mosónőnek hajaszála se görbüljön meg, amíg átkel a budapesti utcán. Mindez, úgylátszik, nagyon helyes, amint­hogy helyes az is, hogy a villamos kocsivezetö^ek nem szabad beszélgetni munkaközben, mert külön­ben folytonos veszedelmek lebegnének a levegőben. Ha azonban már őszintén beszélgetünk a K.-rendőr­ről, mondjuk el azt is, hogy kevéssé parádéssá, egy­szerűbbé kellene tenni az egész működésüket, mert bizony nemcsak a cinikus, de a,z Európát látott em­ber előtt is néha groteszk a viselkedésük. A rettentő karlendületek és egyéb tornámutatványok nem a lényege annak, hogy hogyan kell megóvni bennün­ket attól, hogy a villamos elgázoljon. Mi azt hisz- szük, hogy a pesti közönség elég nagykorú ahhoz, hogy vele is úny bánjanak, mint Európa egyéb nagyvárosainak közönségével. Már vedig azokat a tornamutatvánvokat, kesztyűübungokat, amelyeket a pesti utcán látunk, sehol sem tavaszt altunk. A vi­lágváros rendőre egyszerű kézmozdulattal int és irányít. A közönség pedig mindenhol a világon csöndesen, nyugodtan, természetesen engedelmeske­dik. Ennyi az egész. Hunyadi János .........TERKfáSZETES KESESOVIZ K2 H MBSZTÓSíZKK V JáK I,EG Kl v ALÓ BB GYÓGYVIZE 8UY H AZT A RT ABBAN SEM HIÁNYOZHAT NATASA8 A fl F E l 0 L M U L H A T A T L A N SJlXLEfiílER ANDRÁS, BUDAPEST jtik.g&vi orü&trm könyvtár Szerkeszti TÁBORI KORNÉL Űi szám — Hogyan lehel Budapest világfiírdö? Irta: Kov iciházy Vilmos széke.'föv r sí tarác-nok Kiarlj« az Idegenforgalmi Szövetség. Kaph ló a Fővárosi Hírlap r i *ö< hi va'a á'an é a ön>- v preskeriésekben__________ Kö zmunkák tekintélyes sorozata kerül a megvalósítás stádiumába Városrendezési kérdésekben teljes az összhang a íőváros és a közmunkák tanácsa között — Fridrich Lajos előadása a belvárosi templom eltolásáról Az építkezési ipar ma úgyszólván foglalkoz­tatás nélkül van és ennek a sokféle szakmát egye­sítő iparágnak a tevékenysége túlnyomórészt a tatarozásokra szorítkozik. írj építkezés csak itt-ott álcád a különböző kerületekben, az általános épí­tési lendület pedig a jövő álma. A főváros vezetősége a lehetőségek határain belül mindent elkövet az építkezések tokozására és új munkaalkalmak megteremtésére. Ebben a vonatkozásban összhangzatos együttműködés fej­lődött ki a főváros és a Közmunkatanács között és azt remélik, hogy az építkezési adókedvezmények a. jövőben megértőbb elbírálás alá kerülnek. Teljes komolysággal folynak az előkészítő munkálatok a belső Erzsébetváros modernizálása érde­kében, mert a Károly-körút, a Király-utca, Dob-utca és a Klauzál-tér által határolt városrészben SO év óta. ismeretlen az épületállvány, a malter és tégla. A legelmaradottabb városrész újjáépítéséről van szó, amelyet az Erzsébet-sugárút megvalósítása nélkül is végrehajthatónak minősítenek. A Tabán megálmodott új parkvárosa ugyan­csak a távoli horizonton csillog és egyelőre nem lehet másról sző, minthogy a Tabán területét kiegyenlítik és ott üde parkot létesítenek. A telkeknek parcellázása és házhelyekké való kiképzése azért nem időszerű, mert a mai nehéz viszonyok között a főváros részéről felállított egy­ségárakat a telekvásárlók nem tudják megfizetni. Napirendre került a Margit-híd kiszélesítése is olyképpen, hogy a hidat déli irányban 5.40 m.-el kiszélesítik. A villamosvágányokat az úttest közepére helyezik és kiszélesítik a Margitszigeti lejárót is. Az óbudai híd vonalvezetése ügyében kész a megállapodás az illetékes szervek között. A legmegfelelőbb megoldásnak a Rakovszky Iván—Kertész K. Róbert-féle terv látszik, amely lényegesen módosítja a Kossalka-féle elgondolást és az új hidat a Margit-híd északi csúcsától 150 m. távolságban vezetik át a Dunán. Ebben az ügy­ben még további tárgyalások várhatók, annyi azonban bizonyos, hogy az óbudai hid építése nem kerül le a napirendről. Áz illetékes helyek véle­ménye szerint a megvalósítás stádiumába 1939-ben jut az óbudai híd. A felveendő beruházó kölcsön módot nyújt arra, hogy annyi évtizedes kísérletezés után megoldják a Rókus-kórház problémáját. Az erre vonatkozó városrendezési tervek elké­szültek, amelyeknek az a lényege, hogy a Nép­színház előtti Blaha Lujza-térröl a Rőkus-kápol- náig terjedő azt az épületrészt, amely betolakodik a Rákóczi-útba: lebontják és helyette a Stáhly- utcai fronton építik meg a modern traktust. Ezzel egyidejűleg a Rőkus-kápolnát a Gyulai Pál-utca torkolatába helyezik el, ahol az amúgy is jobban érvényesül. Wossala Sándor tanácsnok az összesített terveket bemutatta Szendy Károly polgármesternek és a munkálatok költségét 4 millió pengőben körvo­nalazta. A belvárosi templom eltolása Hozzátartozik a közmunkák sorozatához a Petőfi-tér rendezése. A tervek és költségvetések készen állanak, amelyek összesen 800.000 pengői követelnek. Az Erzsébet-híd rendezésének kérdése Budapest egyik legfontosabb városrendezési prob­lémája. Az elgondolások szerint a Petőfi-tér színvonalát felemelik az Erzsé­bet-hí i nívójáig és a belvárosi templomot eltolják a Piarista-épület komlokzatvona- lába. Ezzel egyidejűleg az Erzsébet királyné-emlékmű is a tér közepére kerül és nagymértékben emeli a dunaparti korzó városképének hatását. A tervek és a műszaki végrehajtás Fridrich Lajos műszaki főtanácsos munkásságának eredményei, aki a szenzációs műszaki végrehajtás terveit hétfőn este ismertette nagy sikerrel a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szakértő publikuma előtt. — Magyarország igen szegény eredeti építé­szeti emlékekben, — mondotta bevezetésül Frid­rich, — mert a háborúk, a tatár-, török- stb. dúlá- sok és más egyéb sorscsapások mindent elpusztí­tottak. A hajdani nagyszerű templomokról is csak szórványos feljegyzések tanúskodnak. A közép­kori Pestnek egyetlen gót-stílusú emléke maradt meg, az is csonkán, mert nagyobbik felét a ba­rokk-kor átformálta. Ez az egyedüli és legértékesebb középkori műemlékünk: a belvárosi plébánia-templom. A templom beillesztése az új városszabályozásba régi probléma. 1895-ben, a régi városháza lebon­tása után néhai Czigler Győző műegyetemi tanár kezdeményezésére a mai Kossuth Lajos-utcát ' egyenes vonalban akarták a Dunáig vezetni, az Erzsébet-hídat pedig a Döbrentei-térre. Ez eset­ben a templom kérdése is helyes megoldást nyert volna. De nem így történt. A híd elhelyezésekor a templomot lebontani akarták és csaknem meg­történt, hogy legrégibb műemlékünk elpusztul. A templom környékének rendezésére utóbb számos terv merült fel. Egyik leg-utőbbi elgondo­lás szerint a hídfeljárót közvetlen a templom fa­láig kiszélesíteni akarták és ez a barbár szándék a templomot végleg elsülyesztette volna. 1932-ben tervpályázatot is tartottak, de elfogadható gon­dolat nem érkezett, a pályázók legnagyobb része a templomot le akarta bontani. A harminc éven át folyó tervezések és kísérletek meddősége mu­tatja, hogy csak az egész tér egységes kiképzésé­vel sikerülhet megfelelő megoldást találni. A templomot jelenlegi helyéről fel keli emelni és eltolni észak felé, hogy a piarista-épület esküúti homlokzatával egy vonalba kerüljön. Mivel a templom az épülethez túl közel van, még egy továbi eltolásra is szükség van a Duna felé. Felfelé 6 méter magasra kell emelni a templomot, az eltolás pedig északi irány­ban 12 méter, majd kelet-nyugati irányban 10 mé­teres lenne. A tér egész szintjét is emelnék, úgy~ hogy az Erzsébet-emlék 2.5 méterrel kerülne ma­gasabbra. A templom ilymódon való elhelyezése az egyetlen megnyugtató megoldás, amely a forgalmi kérdéseket végkép rendezi és a tér kialakulását a legelőnyösebben oldja meg. A költség 800.000 pengő lenne, amelyből azonban 80 százalék a munkabérre esne. Technikailag a kérdés minden nehézség nélkül megoldható és lé­nyege az, hogy a. templom alá erős, egységes betonlapot helyeznének és ezen vinnék odább al­kalmas szerkezetekkel, mint valami gigászi tál­cán, a templomot. Az előadást nagy tetszéssel fogadták, amely­hez több hozzászólás is elhangzott. Megemlítést érdemel még, hogy Eridrich Lajos újszerű megoldását a tem­plom eltolására, szabadalmaztatja. Erre vonatkozó bejelentését a Szabadalmi Hiva­talban már meglette. ..•.•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I llkavits J. Budapest központi fűtés- és vízvezetéki váSiaSata V..IÓZSEF-TÉR11. TELEFOM: 811-54 STUEBEL-STItECO-IC^ZIlN hazai olcsó daraszenek gazdaságos, egyszerű, füstmentes tüzelésére. STREBELMUVEH Budapest, V., Alkotmany-u. 16. Tel. : 16-5-65. Gyáfíe!er>: Meson. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom