Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-03 / 27. szám
Budapest, 1935 július 3. fi/z/aF» 5 Naturáliákban és pótlékokban 20 százalékos fúlkiadást jelent az üzemeknél a 48 órás munkahét bevezetése „Nincs kizárva, hogy a közüzemekre vonatkozóan speciális intézkedések látnak napvilágot66 Hetek kérdése, hogy a kormány törvényhozási úton rendezi a munkaidő kérdését azon az alpon, .ahogy a harminchármas bizottság az országgyűlésben már megnyilatkozott. A kormánynak a 48 órás munkahét bevezetésére vonatkozó, korszakot jelentő, reformja igen közelről érinti a székesfővárost is, mint a csonka ország legnagyobb munkaadóját. Most, hogy küszöbön áll a munkaidő szabályozásának törvényes rendezése, a Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött, milyen változásokat, új intézkedéseket jelent a székesfővárosra nézve a reform és érdeklődtünk azután is, hogy a székesfőváros üzemeivel kapcsolatban jelent-e majd komolyabb eredményt a munkanélküliség enyhítése tekintetében. — A 48 órás munkahét törvényes rendszeresítése — hangzott a válasz — a székesfőváros üzemeinél és intézményeinél mélyebbreható változásokat nem jelent. Vannak olyan üzemek, illetve egyes munkaágak, ahol a közérdekű szolgálat pontos és hiánytalan ellátása érdekében nem is lehet szó a munkaAdö pontos szabályozásáról. A 40 órás munkahét kérdésével a főváros egyébként már évek •óta foglalkozik. Főleg szociáldemokrata oldalról tették szóvá ismételten ezt a problémát a törvényhatósági közgyülésn, az 1935. évi budgettár- gyalás során pedig Spur Kálmán dr. terjesztette elő nagyérdekességü tanulmányát a munkaalkotmányról, a szükségesnek mutatkozó munkakódexről és a munkaidő szabályozásáról. A főváros több ^felterjesztésben hívta fel a kormány figyelmét ezekre a kérdésekre, egyidejűleg a polgármester elrendelte az üzemeknél az adatgyűjtést arranézve, hogy mit jelentene az ilyen gyökeres változtatás fővárosi vonatkozásban. A polgármester az üzemektől nemcsak a szolgálat ellátása tekintetében kért véleményt és adatokat, hanem az adatgyűjtés kiterjeszkedett a pénzügyi vonatkozásokra és a magániparral és gazdasággal való viszonyra is. — Az adatgyűjtés most készült el és megállapítható — mondotta informátorunk —, hogy az üzemek vezetősége nemcsak, hogy nem lelkesedik a munkaidő korlátozásáért, hanem határozott averziót mutat a reformmal szemben. A JjO órás munkahét bevezetését pedig úgy elvi, mint gyakorlati szempontból lehetetlenségnek tartják. — A közüzemeknél bizonyos munkaágazatokban nem is lehet korlátozás, nem lehet 40 órás, sem 48 órás munkahét, mert a dolgok természeténél fogva a megkezdett munkát sokszor közbiztonsági és egyéb közérdekű okok miatt abbahagyni nem lehet, s így nem lehet a napi munkaidőt 8 órára korlátozni. Vannak azoaban a közüzemeknek és a többi intézményeknek kétségtelenül olyan ágazatai, ahol meg lehet honosítani a 48 órás munkahetet. Ma általában 56 órás munkahét van az üzemeknél. Most három turnusban dolgoznak a munkások, a 48 órás munkahét bevezetése esetén pedig négy turnussal kellene dolgozni. —■ Munkabérben a szabályozás nem jelentene többkiadást, ellenben feltétlenül számottevő új megterheléssel járna az üzemekre és intézményekre a reform, az egyéb üzemi kiadások terén. Eddig a munkások ugyanis számottevő részben túlóráztak, ha ez megszűnik, akkor megfelelő számú új munkást kell alkalmazni. Miután pedig minden munkás kap. bizonyos naturá- liákat, családi pótlékot, közlekedési pótlékot, ezenkívül kiadással jár az új munkások munkaruhával és szerszámgarnitúrával való felszerelése is, így a nagy közüzemeknél 80—100.000 pengős túlkiadásra kell számítani. — Az összmunkásság létszáma a fővárosnál ez- idöszerint kereken, mintegy húszezer, ebből tizennyolcezer az órabéres alkalmazott, akikre a 48 órás munkahét vonatkozna. Tekintetbe véve a mostani túlórázásokat, illetve a váltásokkal járó munkaveszteséget, a fővárosnál körülbelül 15—20%-kai kell szaporítani a munkás létszámot. — Nem lelkesednek a 48 órás munkahétért az érdekelt munkások sem, akik keresetük egy részétől, a túlórázástól esnek el. A túlórázás az üzemeknél kb. 7—10%. —- Amíg a 48 órás munkaidőre vonatkozó törvényes intézkedések életbe nem lépnek, a főváros üzemeinél sem történik semmi ezen a téren. Minden esetre figyelemmel kísérik a kérdést és valószínűleg az ősz folyamán kerül a sor ennek a problémának rendezésére. Nincs kizárva az sem — mondotta in- formátorunuk —, hogy a közüzemkre nézve speciál- lis intézkedések látnak napvilágot. Ősszel Budapestre jön a palermói főpolgármester Némethy Károly tanácsnok elmondja olaszországi útjának érdekes impresszióit *A közelmúlt hetekben lezajlott olaszországi •Garibaldi—Tüköry- és Bow/bn-ünnepségeken a magyar székesfőváros az olasz kormány meghívására küldöttséggel képviseltette magát. Szendy Károly polgármester — mint annakidején a Fővárosi Hírlap megírta — személyesen akart leutazni Itáliába, de a politikai fordulat s az új választások miatt nem mehetett, ezért Némethy Károly tanácsnokot, a Közművelődési ügyosztály vezetőjét küldte le a maga képviseletében. Valószínűnek látszik, hogy a polgármesteri választás nem véletlenül esett Némethy Károly személyére, aki a világháború egyik legszebben dekorált katonája, volt huszárszázados és azok közé a kevesek közé tartozik, akiket néhai Károly király megkoronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatott. Némethy tanácsnok tehát úgy a katonai jellegű palermói ünnepségeken, mint Mátyás király történetírója szobrának Aascolii leleplezésén, ezen a nagyszabású olasz-magyar kultúr- ünnepségen egyaránt méltóan képviselhette a fővárost. Némethy Károly tanácsnok nemrégiben érkezett haza, többhetes küldetéséről, amelyről részletes jelentést terjesztett a polgár- mester elé. Hazaérkezése után felkerestük a tanácsnokot és hosszabb beszélgetés során érdeklöd--------KORÁNYI ÉS FRÖHLICH Pa- és aeéitedáfiif, latinatosárú, napellenző és fémporiál gyártmányai anyagban és minőségben elsőrendüek Budapest, VHL, Kisfaludy-u. 5. Tel: 32-3-76, 45-9-86 tünk olaszországi impresszióiról, az ünnepségek során tapasztalt észleletéiről. — A magyarok iránti szeretet kifejezését — mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának ■— egyformán volt alkalmam hallani a legegyszerűbb emberek szájából éppen úgy, mint akár a Pápa őszentsége vagy Mussolini, a Duce ajkáról. A két nép jellemző rokonvonásait sokan vélik felismerni és az ünnepségek során sokszor hallottam egyszerű emberek örömteljes kifakadását, amikor észrevették, hogy az olasz- és a magyar lobogó színei azonosak. — Palermo városa különösen kedves meglepetéssel szolgált. Ezer és ezer plakáttal teleragasztották a várost, amelyeken ,,Éljen Magyarország!” „Éljen Budapest!”, a Garibaldista Palermo üdvözli magyar vendégeit — volt a felírás. Ezek a feliratok kö■ szöntöttek bennünket s lépten-nyomon felhangzott a kiáltás, amerre jártunk: „Eviva l’Ungharia”. De a Palermónál sokkal kisebb Ascoli-Piceno városa, Bonfini szükebb hazája sem maradt hátra a magyar barátság demonstrálása tekintetében Palermo mögött. A hatóságok jártak elöl jó példával, de érezni kellett az olasz nép spontán szeretetét is. — Palermo főpolgármestere — ígérete szerint — az ősszel akarja látogatásunkat viszonozni. Előre félek tőle, hogyha bármilyen szívesen fogadjuk is, viszonozni tudjuk-e ugyanolyan arányokban a vendéglátást, mint amilyen mértékben ők rokonérzésüknek ottlétünkkor kifejezést adtak. — Érdekes élmény volt számomra Zio Garibaldi tábornokkal való találkozásom, aki néhány évvel ezelőtt a vezérlete alatt álló garibaldisták egy csoportjával Budapesten is járt. A nagy Garibali késői unokája minden alkalmat felhasznál arra, hogy kifejezésre juttassa szimpátiáját Magyarország iránt. Ismételten hangoztatta, hogy vele együtt az olasz garibaldisták ■WWWWlWWMWWWIrtlllWMi/lWI alig várják az alkalmat, amikor tettekkel tehetnek tanúbizonyságot baráti érzéseikről. Tüköry ezredesről, a magyar szabadságharc vitéz katonájáról, Garibaldi tábornok egyik alvezé- réröl, aki hetvenöt évvel ezelőtt az olasz unióért vívott harcokban Palermo bevételekor elesett — idehaza édeskevesén tudnak valamit. Olaszországban könyvek jelennek meg róla és Palermóban hatalmas laktanya viseli a nevét. Az olasz szabadságharc magyar hősének a palermói pantheonban impozáns síremléket emeltek. Erre állítottuk a főváros ajándékát, a művészi kivitelű kovácsoltvas fogadalmi lámpát. — Az ünnepségeken közreműködő olasz funkcionáriusoknak Budapest plakettjét adtuk át ajándékul a polgármester nevében. A plakett, Szántó Gergely művészi alkotása, őszinte örömet szerzett azoknak, akik megkapták. Érdekes, hogy Ascoli alpolgármestere hatalmas kötetet írt Bonfiniröl, amelyben a magyar történelemben való csodálatos tájékozottságáról tett bizonyságot. — Találkoztam Romanelli ezredessel és egykori budapesti munkatársával, Giussi marchese-vel, akik most is a régi szeretetet és barátságot érzik irányunkban. Az olaszt munka impozáns eredményei, nagyszabású alkotásai őszinte meglepetéssel szolgáltak. Látni kell Littorio kiszárított mocsárterületének nagyszerű mezőgazdasági kultúráját, a különböző új alkotások mellett az olasz nép szorgalmáról tanúskodó pár négyzetméternyi apró termőföld ter- raszokat, az Appeninek vagy az Abruzzok meredek hegyoldalain. Igen érdekes dolgokat mondott el Némethy tanácsnok a nálunk is annyira sürgetett csendren- deletröl. — A csendrendelet Olaszországban már teljes sikerrel működik. Az autók napközben sem tülkölhetnek, nem adhatnak semmiféle hangjelzést. Még a velencei gondolások is letompítják mélyen búgó kiáltásaikat, amikor egy-egy calea sarkára érnek. Az autóforgalom és a sofőrök ügyessége egyenesen bámulatos. Csak a párisiak mérkőzhetnek még az olaszokkal. — Az olasz idegenforgalom lényegesen visszaesett a régebbi évekhez képest, de azért még így is jó volna nekünk idegenforgalmuk egy töredéke, főleg a következménye: az általános olcsóbbodás. Némethy (tanácsnok a fővárosi művészeti és kulturális ügyeinek intézője, természetesen felhasználta az alkalmat arra is, hagy ha futva is, felkeresse a világhírű olasz múzeumokat és képtárakat. — Az olasz kultúráról — mondotta — talán nem is kell beszélni. A múzeumok, képtárak százai kápráztatnak s a régi vagy modern mesterek müveiből rendezett kiállítások hatalmas forgalma, rendkívüli eredményei legfeljebb irigységgel tölthetnek el bennünket a gyönyörűség mellett, amit nyujtemak. A Corregio-kiállítás Pármában s a Tizian-kiállítás Velencében, felejthetetlen emlékek maradnak. Meglepő, hogy mennyi olasz embert érdekelnek a tudományos intézmények s a művészeti kérdések. Talán részben a Dopolavoro ügyes végrehajtása is közrejátszik ebben. ^ — Szemünk és fülünk — mondotta a beszélgetés végén Némethy tanácsnok — szomjasan issza fel a sok gazdag' élményt, nagyszerű impresz- szióit és mégis, amikor hazaérkezünk, boldogan állapítjuk meg, hogy Magyarország sincs visszamaradva s Budapest tálán mégis a világ egyik legszebb városa.
