Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-12 / 24. szám
s Budapest, 1935 június 12. jfav/üzmj jÍ/íz/jip Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ Schandl Károly dr. elnöklésével szerdán tartotta évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése beszámolt arról, hogy a központ kötelékébe tartozó tejszövetkezetek száma 389-röl ^27-re emelkedett, a tagok száma pedig 65.492, a központ telepei 1934- ben 82 millió liter tejet szállítottak, miután azonban a1 központon kívülálló szövetkezetektől is vettek át tejet, körülbelül 110 millió liter tejet hozott forgalomba az OMTK. A közgyűlés résztvevői élénk helyesléssel vették tudomásul a jelentést és meleg elismeréssel emlékeztek meg az OMTK vezérigazgatójának, Düsing Miksa gazdasági főtanácsosnak eredményes munkásságáról. A Hazai Fésősfonó. és Szövőgyár Bt. az 1934. üzletévet az elöhozatal tekintetbevétele nélkül 171.349.11 P tiszta nyereséggel zárta. A június 3-án megtartott igazgatósági ülés elhatározta, hogy az ezévi június 21-re egybehívott XIII. rendes közgyűlésnek 5 százalék osztalék, illetve részvényenként 0.80 P kifizetését fogja javasolni. Az alábbiakban folytatólagosan következnek azok a .'fontos teendők, amelyek hivatottak az iparosságnak a prosperitását lehetővé tenni és amelyek megmentik eizt a hazafias és értékes társadalmi réteget a proletársorba való lecsúszástól. A kisipar elviselhetetlen túladóztatásának revíziója és csökkentése! Amíg a részvénytársaságoknak megvan az az előjoga, jhogy az általa kiállított mérleg alapján fizetnek adót, addig a kis- és középipar mérlegeit / sohasem fogadják el az adóhatóságok megbízhatónak, hanem könyvvizsgálatot tartanak. Nem veszik figyelembe az esetleges veszteséget és , az adóhátralékot részletben csak altkor lehet fizetni, ha a folyó adó pontos törlesztésben van. Az ipari miniszter karöltve a pénzügyminiszterrel arra a belátásra kell hogy jusson, hogy az adóhátralékos iparosság képtelen a mai lerongyolt állapotában az adóhátralékot és azonkívül a folyóadóját törleszteni. Legfőbb ideje, hogy a hátralékos iparos és kereskedő adóhátralékára háromévi adóamnesztiát kapjon. Az általános munkanélküliség ellenszere a munkaalkalmak megteremtése! A fővárosnak és a kormánynak első kötelessége olyan munkaalkalmakat teremteni, amelyek a majdnem negyedmilliós szakmának állandó kenyeret tud biztosítani. Meg kell indítani a magasépítési kampányt, amely hivatott negyven különféle építőipari szakmán, továbbá az építő- anyaggyárak munkásain segíteni. Ennek az előfeltétele a pénzügyi alátámasztás és a házadómentességi rendelet kibővítése, amely nélkül nincs építkezés. A 25—30 éves rendkívüli teljes házadómentesség kibővítése nem jelenti azt, hogy azt minden vonatkozásban életbe kell léptetni. Olyanok is élvezték a közelmúltban a házadómentességet, ahol közmüvek nem voltak. A komoly építési szakkörök ezt mindig ellenezték, mert ez csupán néhány spekulánsnak és parcellázó vállalatnak az érdekeit szolgálta. A fővárosban. csak az? Erzsébet-sugárúton, az új Horthy Miklós-- Ilid pesti és budai környékén, mindkét oldali Duna- parton, az újonnan tervezett bécsi országút közmüvekkel bíró részén, a Németvölgyi-utón, a Pasa- réti-úton és a Rózsadomb felszerelt területein, továbbá az Aréna-úttól a Dunáig az új Lipótvárosban, a Rakovszky-parkon túl a maimohig, a Józsefváros (bizonyos részében és a Tabán fürdővárosban tartjuk indokoltnak a 23, illetve a 30 éves adómentesség megadását. Kétféle házadómentességet a vidéki városoknak! Azoknak a vidéki fürdőhelyeknek és balaton- menti telepeknek, továbbá a komfortos házakat építeni akaró gazdatársadalomnak joga van házaőómentességhez. Hasonlóképpen házadómentesség jár azokban a vidéki városokban, ahol komfortos szállodákban és bérházakban nagy a hiány. Javaslat a lakástúlprodukció megakadóflyozá- sára! Budapesten ötezer fából összetákolt barak- lakásban laknak ma is családok összezsúfolva. Ezenkívül négyezer olyan pinceraktár és műhely szolgál lakásul, amelyek terjesztik a piszkot, a ragályt és a betegséget. Ha egy miniszteri rendelet azonnali hatállyal eltiltaná, hogy ebben az egészségtelen kilencezer helyiségben lakni nem szabad, akkor az OTI és a MABI töbszázezer pengőt megtakarítana betegápolási költségek címén. aA A tegiobb A sokssorosifé gép A D. GESf ETHER nLlf J BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 0 TELEFONI 19-B-OO Exportkiviteli piacokat a versenyképes építőiparnak! A jelenlegi szükreszabott házadómentes- ség nem jelent számottevő munkaalkalmat, a ház- tatarozási rendelet pedig (csak néhányszáz kőművesnek, szerelőnek, mázolónak, festékkereskedőnek és építöanyagkereskedönek ad munkát, de nem tudja az építőipart teljes egészében foglalkoztatni. Az állam szükreszabott buűgetje, valamint a főváros beruházó programja aránylag kevéssé foglalkoztatja a magas építkezést, tehát a legmesszebbmenő mértékben elő kell mozdítani az, államnak nagyobb exportprémiumok, szállítási kedvezmények és exporthitelekkel az ipari exportot, amelyben eddig csupán a textilipar tudott eredményeket elérni. Az exportipar és kereskedelem érdekeit kell szolgálnia diplomáciai képviseleteinknek! Minden magyar követségen és konzulátuson mérnököket, ipari és kereskedelmi attasékat kell alkalmazni, akik kötelesek felderítő munkát végezni a magyar ipar érdekében. Az iparfejlesztés mellett is óvakodjunk a melegházi iparoktól! Az ütóbbi esztendőben gomba- módra elszaporodtak az úgynevezett „új iparágak' ‘, melyeknek egyáltalában nincs létjogosultságuk, miután a nyersanyag, amelyet külföldről hoznak, 90 százalék és csak 10 százalék a munka. Ezekre nincsen semmi szükség. A magas vámtételek revíziója és csökkentése! Aki a vámtételek labirintusában járatos, megütközéssel tapasztalhatja, hogy amíg a mam- mutvállalatok félgyártmányai teljes . vámvédelmet kapnak, addig a kész vasáruk csupán 20—25 százalékos védelemben részesülnek. Nem helyes és nem igazságos, hogy amikor a belga és luxemburgi vasat a határállomáson 15.— pengőért kínálják, miért kell nekünk a magyar vasért 30.— pengőt fizetnünk métermázsánként? Ezeket ajánlom a létesítendő új minisztérium figyelmébe és bizonyosra veszem, hogy a bölcs intézkedések után a magyar kis- és középipar talpraállása feltétlenül bekövetkezik. A jövő héten aláírják az OTI-kölcsönszerződést. A főváros és az OTI között a 21 milliós beruházási kölcsön folyósítására! vonatkozólag úgy szól a megegyezés, hogy az OTI 20 év alatt beváltandó arany- pengőre szóló kötvényeket vesz át a fővárostól. A szerződésben hivatkozás történt az 1931. évi kormányrendeletre, amely szerint az aranypengö 0.2631 gramm arany' értékének felel meg és hogy az OTI követelése ilyen aranyértékben lesz visszafizetendő. A belügyminiszter a szerződésnek ezt a pontját törölte, az OTI viszont ragaszkodott az eredeti szöveghez. Az ellentéteket most már sikerült kiküszöbölni úgy, hogy a kölcsönszerződést a polgármester a jövő héten aláírja é$ a kölcsön első részlete szeptemberben már a beruházási prograVnm rendelkezésére fog állni. Megjelent a kamara évi jelentése. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése az 1934. évi működéséről most jelent meg. A jelentés különös gondot fordított arra, hogy az érdekképviselet hagyományosan kialakult gondolatához híven, egyeztető álláspontját a jelentésben érvényesítse. A munka, mely közgazdasági életünk összes jelentős tényezőinek és elismert szakembereinek bevonásával készült, úgy a magángazdaságok, mint a hatóságok előtt kidomborítani törekszik azokat a szempontokat, amelyek az összes szakmák gazdasági érdekeinek legjobban megfelelnek s a legkevesebb érdeket sértik. A jelentést szakembereken kívül politikusok, közgazdák és újságírók is állandó forrásul és tájékoztatóul használhatják. A munka a Grill-féle könyvkereskedés rt. útján kerül forgalomba. Ára 4 pengő. Üj aligazgató a Magyar-Cseh Iparbankban. A Magyar-Cseh Iparbank igazgatósága Frey Endre cégvezetőt aligazgatóvá nevezte ki. A népszerű aligazgató előléptetését úgy a tőzsdén, mint bankkörökben egyaránt szimpátiával fogadták. A Telefongyár június 6-án tartotta ezidei rendes évi közgyűlését. A nehéz viszonyok dacára kedvező eredmémjt ért el a gyár, bár mérlege még nem nyereséges. Az igazgatóság Scheitel Antalt, a vállalat érdemes fötisztviselöjét cégvezetővé nevezte ki. HBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSHBBBSBBBBSBBBB A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÖ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató KARDOS UNO EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐ, KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ÉS CSATORNÁZÁSI VÁLLALATA Budapest, VI., ö-u. 31. Tel. z 17«9-G5 | 1AATHERN RÓBERT I $3V%= FÉMÁRUKÉSZÍTo ===== Gás-, víz- és gözarmaturők BUDAPEST, VII., AKÄCFA-U. 61. TELEFON: 40-6-44 PAWIIK ÁGOSTON Sí IPARI GÁZTÜZELÉSŰ BERENDEZÉSEK YIIL, József-utca 66. 8 Telefon: 30-8-63. HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA VJ., BÉKE-TÉ8 S. Vf., SZONDY-U. 34. TELEFON: 18-8-59. WAHL+FERENC — VAS ÉS FÉMIPARI VÁLLALATA Budapest, Vili Víg-u’ca 39. Telsfors s 316-45 CSÚCSHEGY! BflZflLTBABYfl B.-T. HEMESCULACS Központi srtda: "a!aB®saEB®®KasssSES^íra® Budapest, Y1L, MOreberjj-«Í Tapossa 2. T®L: 970—4a ADAMITZ LÁSZLÓ központi fűtés, melegvízberendezés, gáz, vízvezeték, csatornázás és épületbádogos munkák vállalata Budapest, II., Halász-utca 2. Tel.? 51-7-34. Mit vár az iparosság az ipari minisztertől? irta: KORÁNYI Üli, a Józsefvárosi Iparoséi és íereskeiiiii Hőre társelnöke 91.
