Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-19 / 25. szám

Huszonötödik éviolyam Budapest, 1935 június i9. 25. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ŰT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 A maradandó alkotások ideje Kedden este megalakult a NÉP fővárosi köz­gyűlési frakciója. Ez az alakulás lényegében bár­mennyire formalitás volt is, Budapest székesfővá­ros kommunitásának jövendő sorsára döntő jelen­tőségű lesz. ünnepi aktus volt ez az alakulás, nyi­tánya a megindítandó munkának és első megnyi­latkozása annak a szellemnek, amelynek egy fér­fias erejű, az élettel kapcsolatos szociális gondo­latokban elmélyülő, szellemi és lelki motívumokon alapuló nemzeti újjászületést kell létrehoznia. Az­zal a lelkes csoporttal, amely a NÉP jelvényével a közgyűlési terembe bevonul, új szellemnek is kell a törvényhatóságban érvényre jutnia. Erről az új szellemről vitéz Marton Bélának, a Nemzeti Egység Pártja országos főtitkárának multheti parlamenti beszédében olyan gazdag és olyan plasztikus meghatározást találunk, amelyet meg kell szívlelnie mindenkinek, aki a főváros új törvényhatósági bizottságának munkája elé biza­lommal és szeretettel tekint. Vitéz Marton Béla ebben a beszédében Gömbös Gyula történelmi je­lentőségű politikai irányzatáról szólott, amely sza­kított azzal a felfogással, hogy a kormány csak materiális vonatkozásban lehet vezetője a nem­zetnek. A régi felfogás — mondotta Marton Béla — még kulturális vonatkozásban is csak kereteket, intézményeket tudott alkotni; vezető szellemet, amely kitölti a kereteket, nem tudott produkálni és így, amíg ezerféle vélemény között tántorgott, könnyű prédájává vált, többször egyéni ugródesz­kául szolgáló társadalmi, vagy választási szervez­kedésnek is. A kereteket kitöltő szellem az, ame­lyet a nemzeti egység hoz és amely az egyet akaró és egyet cselekvő nemzetet kialakítja. Ebbe a nemzeti egységbe, a magyar állami és társa­dalmi élet belső revíziójába kell belekapcsolódnia Budapest székesfővárosnak is azon a szerven ke­resztül, amelyet az új törvényhatósági bizottság jelent. Jelentőségteljes az az időpont is, amikor a NÉP fővárosi frakciója bevonul a közgyűlési te­rembe és amikor megkezdi, bizonyára gazdag te­vékenységét a székesfőváros törvényhatósági bi­zottságában. Jelentős ez az időpont, mert — hogy ismét vitéz Marton Béla szavaival éljünk — most érkezett el a maradandó alkotások ideje. Ezek­nek a maradandó alkotásoknak kell egybe ková- csolniok az egész nemzetet, ezeknek kell olyanok­nak lenniök, hogy a székesfőváros és az ország testvéri egységét végre tökéletesen megvalósítsa. Hiszünk benne, hogy ez nem lesz nehéz dolog, hi­szen az egész ország, maga a főváros népe is át van itatva a nagy nemzeti, kulturális, szociális és gazdasági reformok vágyától. Nem lesz nehéz, mert ma már minden magyar lélek vágyódik az egység után és minden magyar szívben el van ül­tetve a magyar öncélúság gondolatának magva. Ebben a kedvező lelki atmoszférában kezdi meg munkáját a székesfőváros új törvényhatósági bi­zottsága, amelynek nem kell mást cselekednie, mint bölcsen követnie Gömbös Gyula kormányzati politikáját, amely, ha telve van is a reformtörek­vések tüzével, nem a rögtönzésből táplálkozik, hanem irányítója a higgadt megfontoltság és az ezer esztendős jogfejlődés tradíciójának tisztelete. Ezeknek az elveknek és ezeknek a módszereknek kell a főváros törvényhatósági bizottságában is tö­kéletesen érvényre jutniok. Az új törvényhatósági bizottság munkáját megkönnyíti az is, hogy erős, alapjaiban megin­gathatatlan, népszerűségében folytonosan emelkedő kormányzat jóindulata és szeretete áll mögötte. Ez a kormány az egész ország egybekapcsolódását, együttes vállvetett munkáját akarja, törekvéseiben benne él az, hogy a főváros nemcsak irigyelt, káp­rázatos világváros legyen a vidék szemében, ha­nem kulturális és szociális kincseiben testvérien részesítse a magyar vidéket is. És ha ez így van, Gömbös Gyula és kormánya mégis többet jelent a magyar főváros számára, mint azok a kormány­zatok, amelyek egyoldalúan és a magyar vidék irigylésére engedték fejlődni Budapestet. A Nem­zeti Egység gondolata, igenis, meg fogja valósí­tani azt a még mainál is szebb, gazdagabb, boldo­gabb, világvárosibb, modernebb, kulturális és szo­ciális intézményeiben hatalmassá fejlődő Budapes­tet, amely azonban édes testvére lesz az ország legkisebb falvának is és amelyre nem irigykedve, hanem büszkén fog tekinteni az egész ország. Gömbös miniszterelnök és Bornemisza Géza lemondanak fővárosi mandátumukról Bornemisza kereskedelmi miniszler nyilatkozata a Fővárosi Hírlapnak Június 25-ikén alakul meg a főváros új törvényhatósági bizottsága. Addig el kell dőlnie a miniszteri, valamint a kettős mandátumok sorsának és a közgyűlési terembe mindenki be­vonul, aki a közgyűlés munkájában részt fog venni. Régóta híre járt, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter nem tartják meg fővárosi mandátumu­kat, hiszen a választási listákon is csak azért szerepeltek, mert a NEPinek ebben a nagy erő­próbájában aktív részt akartak venni. A Fővá­rosi Hírlap munkatársa, hogy a közvélemény tiszta képet nyerjen, ezekre a kérdésekre vonat­kozólag kérdést intézett Bornemisza Géza kereskedelmi miniszterhez, aki a következő választ adta: — A fővárosi törvényhatósági bizottsági tagságot sem a miniszterelnök úr, sem én nem tartjuk meg. A magam részéről már el is juttattam Csilléry Andráshoz, az igazolóválaszt­mány elnökéhez_, lemondólevelemet. — Gömbös Gyula miniszterelnök úr azért mondott le mandátumáról, mert miniszter- elnöki méltóságával a tagságot nem tartotta összeegyeztethetőnek, miután a főváros legfőbb felügyeleti joga a kormányt illeti. Felügyeleti jogom a főváros fölött nekem is van. Alám, mint szakminiszter alá tartozik a főváros közlekedési ügyeinek és az üzemeknek legfelsőbb fel­ügyelete. Az új fővárosi törvény a réginél lényegesen nagyobb befolyást biztosít számomra a fővárosi ügyekben. Én ezzel a jogommal, miután az új törvényhatóság megkezdte munkáját, fokozottabb mértékben kívánok élni. Ez okoknál fogva nem tartottam összeegyeztethetőnek, hogy mint kereskedelemügyi miniszter, a város parlamentjének munkájában is résztvegyek. így tehát le kellett mondanom arról, hogy az I. kerület polgárságát képviseljem. Ez azonban, mint mon­dottam, nem azt jelenti, hogy a fővárosi ügyekkel nem kívánok behatóan foglalkozni. Éppen ellenkezőleg, fokozottabb tevékenységei kívánok kifejteni a milliós város boldogulása érdekében. Bornemisza Géza nyilatkozata most már nem hagy kétséget: a miniszterek fővárosi mandátumának sorsa eldőlt, átengedik helyüket a soron következő jelöltnek. Ebben az esetben tehát bizottsági tagságot nyernek: vitéz Somogyi Béla dr., áld Gömbös miniszterelnök mandátu­mát kapja, míg Bornemisza mandátuma Pályi Gyula dr.-nak jut. Részben már eldőlt, más­részt a legközelebbi napokban nyilvánosságra kerül a kettős mandátumok sorsa is. Jövő kedden: alakuló közgyűlés Csütörtökön: polgár mester választás Sipőcz főpolgármester a közgyűlés munkarendjéről A várospolitikai életet elsősorban az a kér­dés érdekli, hogy mikor kerül sor a megalaku­lásra, a törvényhatósági bizottság érdekképvise­leti tagjainak megválasztására és a főtiszt viselői állások betöltésére. A találgatások különböző ter­minusokra szorítkoztak, mindezek azonban nem nyertek megerősítést illetékes helyen és így vál­tozatlanul kérdőjel maradt, hogy az új közgyű­lés mikor kezdi meg az alkotó tevékenységét. A Fővárosi Hírlap munkatársa a legmérték­adóbb tényezőhöz: Sipőcz Jenő dr. főpolgármesterhez fordult felvilágosításért, aki a következő nyilat­kozatot tette: — Az új törvényhatósági bizottság megalakulását sürgősnek tartom, mert elsőrendű érdekek fűződnek ahhoz, hogy az autonómia szerveinek működé­sében hézag ne támadjon. A megalakulás terminusának pontos ki­tűzése eddig azért késett, mert az egyik érdekképviseleti szerv: az Ügyvédi Kamara csak jmost fe­jezte be választásait és a névjegyzéket, amelynek alapján a köz­gyűlés választ, csak elkésve kaptuk kézhez. — Most már végérvényes az elhatá­rozás, hogy az új törvényhatósági bi­zottság június 25-én, a jövő hét keddjén délután tartja alakuló közgyűlését, amikor az érdekképviseleti tagok megvá­lasztása is esedékes. A polgámiesterválasztás két nappal később, június 27-én, csü­törtökön lesz és ezzel a közgyűlés megkezdheti egyik legfontosabb teendőjének, a szakbizottsá­goknak az összeállítását. Véleményem szerint július első napjaiban még egy közgyűlésre van szükség, hogy a polgármester úr részéről előter­jesztendő sürgős tárgyakban ha­tározat hozassák. Ezt követőleg megkezdődik a nyári szü­net, amely a múlt szokásoknak megfele­lően, szeptember első feléig tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom