Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-16 / 3. szám

Budapest, 1935 január 16. yxwiU2o&Ji/jzzap 3 PESTI KIRAKAT /í polgármester a reggeliző gyermekei között A Pesti kirakat magába vonzza mindazt, ami nagyon szép történik a városban, hogy példát adjon és dicsekedjék vele; de minden, ami elkerül- hetöen, kiküszöbölhető módon rossz vagy csúnya is, hogy elriasztó példával szolgáljon. 8 z e n dy Károly, Budapest új polgármestere — úgy látszik — állandó vendége, vagy inkább lakója lesz ennek a rovatnak, mert minden csele­kedetében az emberi emelkedettség, stílus, ne­mesre, jobbra való törekvés rejlik. ősei — mon­dotta bemutatkozó beszédében — takarékos, dol­gozó pesti polgárok voltak: unokájuk •— ezt mi mondjuk — vigyázni fog erre a városra, amelyet ősei örökbe hagytak és ennek minden tradíciójára. Ezek között a tradíciók között van a szegények istápolása is. Csoda-e, ha S z e n d y Károly egyik legelső intézkedése az volt, hogy egyetlen gyermek se kezdjen tanuláshoz, amíg meg nem reggelizett. A régi pesti patrícius sarjnalc természetesen első gondja volt az éhező gyermek. Polgármesteri programja, hogy ne legyen éhező ember se a város­ban, de akkor már az első héten el kell tűnnie az élet legszomorúbb, legfájdalmasabb jelenségének: az éhező gyermeknek. Természetes az is, hogy a polgármester, aki még nem is olyan régen közvetlen „főnöke” volt a pesti gyermekeknek, a maga szemével akart meggyőződni arról, hogy ez a nagyszerű reggeliz­tetést akció rendben folyik-e? Hát igen, sehol semmi kifogásolnivaló nem akadt. Csoda-e, hiszen ez a tanügyi gárda Szendy Károly keze alatt szo­kott rendhez, ez a pedagógus társadalom a Szendy Károly szive szerint tanult és tud gyermeket nem­csak nevelni, de szeretni is. Cégér a jó horrid A magyar királyi dohány jövedék vezérigaz­gatója, Fattinger Sándor miniszteri tanácsosé az érdem, hogy a mai üzleti élet új jelmondatát megtalálta és ennek az üzleti életnek új utat mu­tatott. Ez a jelmondat pedig az, hogy ma már a jó bornak is kell cégér. Ez az a mondás, amelyet régebben mi még úgy használtunk, amikor nagy­szerű kvalitásokkal nem. tudtunk érvényesülni, hogy tenoristák vagyunk a pincében. Fattinger Sándor azonban megmondta, hogy értse meg az egész világ, hogy a tenoristákat a pincéből nap­világra kell hozni és a jó bor fölött is ott lengjen a minél csábítóbb, minél izgatóbb, minél vonzóbb cégér. A ma embere hitetlen és ha nem magyaráz­zuk, meg neki, a jó bornál sem hiszi el, hogy jó. Az a kérdés azonban, hogy Fattinger minisz­teri tanácsos úr a maga portáján is kellőképen alkalmazza-e ezt az elvet. Kétségtelen, hogy le­számítva a leszámítandókat, a magyar királyi dohány jövedék igen jóminöségü áruval látja el a közönséget. A jó bor, azaz, hogy jó dohány meg volna. De meg van-e a jó bornak, a jó dohánynak a cégére. Fattinger miniszteri tanácsos úr úgy tolódja, hogy erről a cégérről a kis trafikosok- nak kell gondoskodniok. Kétségtelen, hogy ezekre is hárul feladat. Hogy kínálni, rábeszélni nekik is van módjuk. A kereskedő eszközei az ö kezében vannak. Ma azonban a reklám terén a cégér kiváló­ságának biztosításánál a gyárosé a főszerep. Tes­sék megnézni az osztrák dohányjövedék áruit, amelyek vetekszenek, sőt néha jobbak, mint a ma­gyar dohányjövedék portékája, mégis a legragyo­góbb ötletességgel reklámozzák, cégérezik ezt a kitűnő árut, amely amellett a legízletesebb, a leg­művészibb agyusztálásban jelenik meg a közönség előtt. De ott van a német áru. Egy esztendőben, egy világrészben nem lehet a magyar dohány­nemű mellett említeni, a reklámja azonban olyan tomboló, olyan tébolyító, hogy az antinikotinista is felvesztetten rohan vásárolni. A német dohányáruk kiállítása pedig olyan, hogy ha az ember nem szívja el, vitrinbe lehet tenni. Ezzel a két pél­dával szemben ott áll a magyar királyi dohány­jövedék kitűnő áruja, bizony nagyon szerény, na­gyon primitív, a legtöbbször egészen szimpla ki­állításban. A reklámot pedig a dohány jövedék száz százalékig a kistrafikosra 'bízza, akinek iga­zán nincs más eszköze, minthogy élőszóval ajánlja a portékáját annak, aki véletlenül betéved a bolt­jába. Mi tudjuk nagyon jól, hogy a múltnak ezen a téren igen sok mulasztása van. Fattinger nem régi ember a dohányjövedék élén, nem tudott mindent megváltoztatni. De legfőbb törekvésének kell lennie, hogy ízléses, megvesztegető, művészi agyusztálást teremtsen a dohányjövedék árui szá­mára és hogy a lehető legnagyobb reklámról gon­doskodjék. Ne tessék elfelejteni, hogy valaha posta, telefon, vasút, 'mind egy-egy hivatal volt. Ma vala­mennyiből üzlet lett. És ha egy országnak a pos­tája, telefonja, vasútja nem mutat fel elegendő hasznot, annak legnagyobb hibája a reklámhiány. Ha pedig ez így van, amint hogy így van, akkor százszorosán, ezerszeresen áll az a tétel a dohány­jövedékre nézve. A dohány jövedék áruja kereske­delmi forgalomba kerül, tehát meg nem élhet a legszélesebb reklám eszközei nélkül, még akkor sem, ha — ami nyilván megtéveszti még magát a tehetséges Fattinger vezérigazgatót is — monopólium. Együttműködik az autonómia és az adminisztráció a főváros biztonsá­gának kiépítésében Fokozott iendüiefef adott a törvényhatóságnak a Nemzeti Egység Pártja újjászervezése A városháza és az autonómia együttműkö­dése jegyében indult meg az új esztendő és mindkét oldalon a legőszintébb együttérzéssel, továbbá kölcsönös megértéssel kívánják a fel­merülő nehéz problémák megoldását. Az új ve­zetőséggel szemben az összes pártok a legmesz- szebbmenö támogatásra állnak felkészülve és vitán felül áll, hogy a főváros érdekeit szolgáló különböző javaslatok és előterjesztések az egy­hangúság jegyében fognak határozatokká emelkedni. Erejének teljes érvényesítésével kíván részt venni a városházi autonómia munkájában a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezete, amely a miniszterelnök politikájának képvi­seletében ítéli meg a főváros időszerű kérdéseit. Zsitvay Tibor elnök tiszteletreméltó személye és kimagasló egyénisége szerencsés kézzel irá­nyítja a pártvezetést és a leglelkesebb együtt­érzés áttekinthető bizonyítéka az a felemelke­dett tónusu beszéd, amellyel legutóbb Sipőcz Jenő főpolgármester a pártértekezleten őt üd­vözölte. Általában a legőszintébb szeretet és nagyrabecsülés övezte (a főipolgármestert, aki, mint a Nemzeti Egység Pártja tagja, elsőizben jelent meg a párt összejövetelén. A városházán bekövetkezett jószándékú és őszinte együttműködés ékesen kidomborult a múlt héten tartott alpolgármester-választáson, amikor egyhangúlag emelték erre a fontos pozícióra Lamotte Károly pénzügyi tanácsnokot. A választás és annak egyhangúsága nagy örö­met váltott ki a törvényhatósági bizottságban, ahol megtanulták ismerni a volt pénzügyi ta­nácsnok kivételes képzettségeit és nagyon jól tudják, hogy szélesebb hatáskörében az értékes munkának és a gazdag eredményeknek új for­rása nyílik. Lamotte Károly alpolgármester állását hivatalosan január végén foglalja el, amikor a kormányzó legmagasabb jóváhagyása után leteszi a hivatalos esküt. Magától értető­dik, hogy a megüresedett polgármesteri állás betöltése után új csoportbeosztás ké" szül az ügyosztályok felügyeleti hatás­körének szempontjából és ebben a vonatkozásban Szendy Károly pol­gármester hozza meg döntését, aki erre vonat­kozólag megelőzően Liber és Lamotte alpolgár­mesterek véleményét is meghallgatja. A városházi vezetőség teljessé tétele után megkezdődik a tervszerű és a célok gyors el­érését biztosító eredményes munka. A város­házi vezetőségre kettős feladat hárul: elsősor­ban rendelkezésére bocsátják munkásságukat Sipőcz Jenő főpolgármesternek, aki a szanálás menetét irányítja, másrészt gondoskodnak arról, hogy a rendes adminisztrációs tevékenység zavartalanul foly­tatódjék a költségvetés keretein belül. A sza­nálás végrehajtására már megindultak a döntő tanácskozások és a közeli napokban érvényesül­nek a főpolgármester intézkedései, hogy a szükséges megtakarítások a háztartási egyen­súly érdekében mielőbb életbe lépjenek. Másik oldalon a városházi teendők programszerűit való megvalósítása indul útjára és az a dicséretes összhang, amelyet olyan ön­zetlen összefogással sikerült a budapesti város­házán kialakítani: biztosíték ahhoz, hogy a következő hónapok a polgárság és a közösség érdekeit szolgáló eredményekben fognak meg­nyilatkozni. Kétmillió pengőt fordítanak a Rudasfürdő átalakítási munkáira Megalakult a terveket felülbíráló bizottság — Az építkezéshez kora tavasszal hozzáfognak Mint ismeretes, a főváros Pogány Móric és Hültl Dezső műépítészeket bízta meg a Rudas- fürdő átalakítási és átépítési tervének az elkészí­tésével. Értesülésünk szerint ez a nagyszabású munka már befejezéséhez közeledik és a tervezők müveiket rövidesen bemutatják a főváros illetékes köreinek. A szándék az, hogy a tervek elfogadása esetén még az év elején hozzáfognak a kivitelezés­hez, mert Szendy Károly polgármester kijelentése' szerint a fürdőváros-program első kiindulási pont­jának a főváros vezetősége a Rudasfürdö moderni- zálását tekinti. A középítési ügyosztály máris meg­alakította azt a zsűrit, amely a beérkező tervekei elbírálja és a kivitelre legalkalmasabbat ki választja. A zsűri elnöke a polgármester vagy he. lyettese lesz. A tagok: Kovácsházy Vilmos fe Wossala Sándor tanácsnokok, Harrer Ferenc a városfejlesztési bizottság elnöke, Homonnay Tivadär és K. Császár Ferenc, a városgazdasági bizottság részéről Petrovácz Gyula és Wellisch Andor, a magasépítési bizottságot képviselik, továbbá helyit kap a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet egy ta <Ha a Mérnöki kamara részéről Wälder Gyüla műegyetemi tanár, Bánlaky Géza központi furdo- i-azgató a kereskedelmi minisztériumot Jakajjy Zoltán miniszteri tanácsos képviseli és külső szak­értőként Szviezsényi Zoltán, a gyógybizottság Igaz­gatója kap megbízást. TJ. , Mint beavatott helyen kozlik, Szendy Karolj polgármesternek az a szándéka, hogy a ^Y3-- müvek elbírálása után haladéktalanul knhak a versenytárgyalást, mert I az építkezéssel még ebben az évben el akar­nak készülni. A tulajdonképeni fürdőépületen kívül átalakítják a fedett uszodát és az ásványvízüzem épületet ^ is. A gyógyfürdőnek két frontja lesz. Egyik a/ gyógy - udvarra fog nézni, ahol az ivócsarnokok allanak, a másik a Dunapartra. Eldöntött kéréé3 mél­áz is, hogy a gyógyfürdő előtt a dunaparti útszakaszt elzárják a kocsiforgalom elől és azt a Gellért-rakpartra terelik át, a fürdő­előtti parkírozásra azonban csak később, a Döb- rentei-tér átrendezésével egyidöben kerül a sor. A Rudasfürdő átépítése a gyógyszálló rész berendezésével együtt mintegy kétmillióba fog kerülni, amelyre a beruházási kölcsön nyújt majd fede­zetet. A Rudas kizárólag gyógyfürdő lesz, a rá.diu- mos és kénes fürdöosztályokkal. A thermálfürdök- ből is csak annyi marad meg, amennyi a gyógy­kezeléséhez szükséges. A fürdőkön kívül természetesen felszerelik a fürdőt az összes gyógytényezökkel, amelyek a modern reumagyógyításnál komolyan számításba jöhetnek. Gondot fordítanak a téli és nyári ivókúrák tartáséira és a belélegzö kúrák lehetőségére. Megvalósítják a fürdő és a források között a fedett sétáló csarnokot is. Az illetékesek remélik, hogy 1936-ra az összes átalakítási mun­kálatokkal elkészülnek. mindenütt bevált legolcsóbb beton MÉNYFEJ ANDREA V., Tatra-utca 26 Telefon: 92 0-87 cemeRtárugyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom