Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
PESTI KIRAKAT $Ma§kd qaßaM & £i§d Siheder-ujságíró koromban a Ligettel még igen komolyan számoltak. Nemcsak, mint igazi tőről- metszett pesti szórakozóhellyel, hanem igen komoly politikai vonatkozásokban is. A Liget a maga egészében Vázsonyi Vilmosé volt. Biztos, megtántorít- hatatlan tartalékcsapat voltak a „mutatványosok” minden választásnál. Akkor még Helfgott bácsi, a fotográfus volt a vezér, akinek politikai parancsnoksága alatt szervezkedett a Liget. Ezzel szemben azonban a mutatványosoknak is voltak követeléseik. Az, hogy az ő jogaikat, az ő vurstlijukat, az ö városligetüket a maga egészében védje meg a városházi politika minden olyan törekvés ellen, amely szépészeti, vagy kulturális, vagy mit tudom én, milyen szempontból véget akart vetni a ligeti idilli életnek. Mert ha a Városliget mutatványosainak nem volt is fejedelmi életük, mindig szegény emberek voltak, de a szerény kis ebédjüket romantikus környezetben, tarka jelmezek, mutatós kárpitok és fellen- gős kulisszák között fogyaszthatták el. Ezt az idilli életet és ezt a kicsike darab kenyeret pedig hosszú- hosszil évtizedek óta mindig újra és újra meg kell menteniük a mutatványosoknak. Valaha, amikor Vázsonyi fiatal politikus volt, nagy ambícióval kezelte az ö hűséges mutatványosainak ügyét, később azonban a szerencsétlen véget ért kitűnő Bader József dr. ügyvéd volt a föpatrónusuk. Igazi, maguk közül való vezérük pedig hosszú időn át egy különös, érdekes pesti figura: Kardhordó Árpád, ők aztán mindig megmentették a mutatványosokat attól, hogy kitelepítsék őket a Városligetből a Népligetbe. Most aztán kiderült, hogy ez a harc még mindig nem ért véget. Mint minden szerződésiéjó/ratkor, az idén is eltökélték a városházán, hogy a mutatványosok mégis csak menjenek a Népligetbe. Az utolsó órában azonban meggondolták megint a dolgot, megint győzött a Liget, a, mutatványosok ottmaradnak. Pedig ma már se Vázsonyijuk, se Kardhordójuk nincsen, de a városházán mindig győz a szociális szellem és az az aggodalom, hogy hátha a Népligetben ezek a fantasztikus foglalkozású, de tisztességes polgáremberek tönkremennének. Ez ugyan nem nagyon valószínű, mert aki le akarja magát gyors- foto gráf áltatni, aki a körhintán akar száguldani, aki a törpék, óriások, szakállas hölgyek, tüzokádó sárkányok és barlangvasutak mesevilágában akar élni, az követné a mutatványosokat a Városligetből a Népligetbe is. Dehát a rizikó rizikó: aludjunk rá még egyet — mondják a városházán. Most tehát megint békességben maradnak egy darabig a derék mutatványosok, önkiknek hősi harcairól nem érdektelen megemlékezni. Valaha a Kéményseprő vendéglőben tomyáztak, nem nyáron, amikor hajnaltól késő éjszakáig dolgoznak, hanem télen, amikor a maguk ügyét-bajál is meghányhatták- vethették. Itt történt azután, hogy egy alkalommal, amikor szintén át akarták őket telepíteni a Népligetbe, Kardhordó Árpád nagyot ütött az asztalra és azt mondta: — A tekintetes tanács pedig, ha a fejetetejére is áll, nem bír velünk, mert a Városliget a mutatványosoké. A tekintetes tanácsnak nincs joga kitelepíteni a mutatványosokat. Nincs joga pedig azért, mert a Városligetet Grassalkovich herceg azzal a feltétellel hagyta örökül a fővárosnak, hogy az „mindörökkön a nép mulattat ácsára szolgáljon”. A mutatványosok között leírhatoAlan volt a lelkesedés. Hiszen ha ez így van, akkor hozzájuk sem ma, sem soha hozzányúlni nem szabad. Akkor a liget az övék. Legfontosa,bb lépés tehát, hogy meg kell szerezni Grassalkovich herceg végrendeletét. Fölküldték hát Bécsbe Kardhordó Árpádot, aki azonban nemsokára meghalt. De a mutatványosok úgy tudták, hogy az udvari levéltárban lemásolta a herceg végrendeletét, de bizony a mutatványos vezér halála után a másolatnak nyoma veszett. Báder József dr. vette kezébe az ügyet, aki már ügyvédhez méltó komolysággal fogott hozzá a dologhoz. Nem ment Bécsbe, nem is kellett, mert a kitűnő Schmall Lajos pompásan megírta a Városliget történetét. Ebből a történetből pedig kiderült, hogy a Városliget fejlesztéséhez sok embernek volt köze, csak éppen Grassalkovich hercegnek nem. A Városliget fejlesztésének, amelyet valaha Uj-Bécs- nek, majd később, mikor a polgárság marháit verte ki ide Ochsenried-nek (ökördülö-nek), végül pedig Uj-Városerdő-nek neveztek, több apostola volt. Elsősorban Bor ár os János városbírót kell említeni, aki a XVIII. század végén azzal az indítvámnyal lépett a pesti tanács elé, hogy az erdőt a közönség használatára mulató- és üdülőhellyé kell átalakítani. Ez a Boráros-féle indítvány lehetne egyetlen komoly alapja a mutatványosok harcának, de ez is elesik, hiszen a Városliget, amióta a nyulakszigeti apácák kezéből kiesett, a főváros tulajdona, amely úgy intézkedik róla, ahogy akar. A legtökéletesebb fekete fénymásoló papír Fénymásolat Piosantwrgor JOaaef V., Rollán-u 15 Tel : l#-5-#4 TUSCH FEKETE JANOS TETŐFEDŐ MESTER BUDAPEST, L, KAROLINA-ÚT 10. TELEFON: 69-5-5« A Boráros-féle terv megvalósítását aztán Batthyány József gróf hercegprímás vette kezébe, aki kibérelte a Városligetet. Bért ugyan nem fizetett, de huszomiégy esztendő alatt köteles lett volna ezt a területet tervszerűen befásítani, ott vendéglőket és majorságokat létesíteni. A prímás korai halála fölborította ezt a tervet, amelynek később József nádor akart életet adni. A nádor állott ugyanis a királyi szépítöbizottság élén és mint ilyen, Nebbien Henrik gazdasági tanácsossal terveket készíttetett. Nebbien költségvetése azonban nem kevesebbre, mint hétszázezer forintra rúgott. Ennyi pénze pedig sem az építöbizottságnak, sem a városnak nem volt. Végre azt határozták, hogy mindössze háromszázezer forintot ruháznak be, és azt is tíz év alatt. Ezzel kapcsolatban társadalmi gyűjtést is rendeztek, de ezen az úton ötvenezer forintot sem tudtak összeszedni, pedig a kétforintos adományokat is szívesen fo- gadtéik. Hogy a Kardhordó-féle Grassalkovich-legendából mi volt az igazság, csak annyit kell elmondani, hogy a hercegi család neve még az ilyen lcétforintos jegyzések között sem szerepelt. És mégis volt valami köze a Grassalkovich-háznak a Ligethez. Volt a hercegi családnak egy jószágkormányzója, akit Horváth Jakabnak hívtak. 1809-ben halt meg. Ez a Horváth Jakab jobban szerette a Ligetet, mint a Grassalkovich család, mert azt hagyta végrendeletében, hogy őt a Városligetben temessék el. Erre a célra nem kevesebb, mint hétszáz forintot hagyományozott. Hogy pedig nem volt hiú ember, bizonyítja az, hogy bár a tündérszép Városligetben akarta örök álmát aludni, de a hétszáz forintjáért még azt sem kívánta, hogy a nevét rávéssék a sírkövére. Pesti emberek, ha a ligetben jártok, megakad a szemetek egy szerény kőpiramison, amelynek ez a felirata: Fűit. Ezalatt nyugszik a derék Horváth Jakab, a Grassal- kovichék jószágkormányzója. Pogány Béla Telfes erővel folyik a Nemzeti Egység Pártja szervezési munkája Uj korszak kezdődőit a városháza életében — Kombinációk az időeloM községi választásról Az elmúlt karácsonyi ünnepek csupán pillanatokra hoztak szünetet abban a tervszerű nagy munkában, amelyet a Nemzeti iEgység Pártja indított a budapesti szervezkedés kimélyítésére. A politikai világ és a városházi közélet felfokozott érdeklődése kíséri a Zsitvay Tibor irányítása mellett megindított munkálatokat és általános 'az a meggyőződés, hogy a kormány budapesti pártja az eddiginél is erőteljesebb súllyal vesz részt j az autonómia irányításában. Az Egységes Községi Polgári Párt immár a múlté és tízéves városházi munkásságát most a Nemzeti Egy ég Pártja fővárosi szervezete folytatja. A likvidációs munkálatokat Payr Hugó, Pet- racsek Lajo3 és Usetty Béla országgyűlési képviselők befejezték és a Polgári Egység Klubja múlt héten történt megszűnése folytán, az Akadémiautcai párthelyiségből az Eszterházy-utcai palotában folynak az időszerű városházi kérdések előkészítő munkái. A kerületi szervezkedés teljes egészében megindult és iha az összes körzeti-■■■szervetetek megállapították a maguk folyton bővülő létszámát, akkor az összeírás befejezése után. megtörténik a zászlóbontó nagygyűlés, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök, Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke, Sztranyavszky Sándor országos pártelnök, vitéz Marion Béla országos [főtitkár és a párt előkelő személyiségei fejtik ki az, összefogás szükségességét, a miniszterelnök eddigi nagysikerű tevékenyégének céljait és a főváros érdekeinek elöbbrevitelére vonatkozó terveiket. A szervezés munkájában - a párt összes törvényhatósági tagjai résztvesznek és minden erejüket a központi irányítás rendelkezésére bocsátják, hogy a zászlőbontő seregszemle a külsöségékben is impozáns legyen. A városházi fronton a Nemzeti Egység Pártja komoly felkészültséggel indul a megoldásra váró feladatok elé. A törvényhatósági bizottság keretében hatvanegy taggal rendelkezik a Nemzeti egység Pártja és így számbeli súlyban mindössze hat taggal marad a Keresztény Községi Párt mögött. Budapest közönsége \éppen ezért tisztában van a párt erejének jelentőségével és nagyon jól i.udja, hogy a városházán az eredményes és békés munkának \új korszaka kezdődik. Az új lendületet és a váipsigazgatás komplikált feladatainak százszázalékos teljesítését ígéri az új nagyszerű garnitúra, amely most Budapest kormányzását a kesébe vette. Sipőcz Jenő főpolgármester személye nagyszerű biztosíték arra, hogy a főváros ügyeinek intézését nem hatalmi szóval, hanem az autonómia alkotmányos működésével fogják irányítani és bizonyos, hogy .az elmúlt hónapok éles súrlódásai nem ismétlődnek meg. A közvetlen adminisztráció legfőbb vezetője Szendy Károly polgármester, aki viszont a gyors intézkedéseknek, a tettre- készségnek és a határozottságnak a megszemé lyesítése. Nemcsak a szorosan vett várospolitikusok, hanem Budapest egész polgársága tisztában van azzal, hogy a Sipőcz—Szendy—Lifcer—Lamotte vezetőség harmónikus együttműködésben stílusos ^ gyorsaságéul hajtja végre mindazokat az intézkedéseket, amelyek az önkormányzat javára és Budapest közönségének előnyére fognak jelentkezni. Politikai vonatkozásban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a közelmúltban felmerült híreszte- Hovanippumu v vayospizsvipa ißgszgy v ASoq lejárta előtt sor kerül. Tudvalevő, bogy a jelenleg működő törvényhatósági bizottság élettartama 1936-ig terjed 1 é3 a központi választmány legutóbbi ülésén pozitív formában emlegették bizonyos óidéiról, hogy a kormány idő előtt elrendeli az új választUSOiiíAi/. A Fővárosi Hírlap illetékes helyről nyert információja szerint, mértékadó körök erről az eshetőségül nem tudnak, amelyet üyképen csupán olyan rémképnek kell tartani, amitől egyes politikai csoportok félelme sugárzik ki. A törvény- hatósági bizottság összessége — mondották nekünk — fordítsa, inkább a figyelmét álmegoldásra váró problémákra és végezze el feladatát azzal a tudattal, hogy a községi választások terminusában ielőelőtti meglepetéstől nem kell tartani. raiOHipraiEJtaiEjisiB Januárban alpolgármestert; februárban tanácsnokokat választ a közgyűlés Kinevezések a főjegyzői, jegyzői és fogalmazói állásokban Szendy Károly polgármesterré történt választásával megüresedett a rangsorban második alpolgármesteri állás és így megindul a versengés az előkelő pozició elnveréseért. Más körülménvek között a tanácsnok kivételes képessége a döntő és nem az a azonban Lamotte Károly dr. pályázatával teljesen, egyhangú választásra van kilátás. A pénzügyi tanácsnok kivétele s képessége a döntő és nem az a körülmény, hogy a rangsorban is az első helyen áll, tehát a közgyűlésnek nem okoz problémát, hegy a főváros kormányzatának előkelő tényezőjét méltó helyre állítsa. Lamotte Károly megválasztása befejezett tény és vele kiegészül az új garnitúra, amelytől joggal remél üdvös eredményeket Budapest egész lakossága. Az alpolgármester-választást minden körülmények között megtartják január folyamán és akkor rövid szünet következik a fötisztviselöi állások betöltése körül. Jelenleg két tanácsnoki állás van üresedésben, amelyekhez csatlakozik két kerületi elöljáró nyugdíjazásával további két pozició, úgy hogy februárban négy vezető főtisztviselő jut magasabb pozícióba. Értesülésünk szerint még februárban betöltik a tanácsnoki válásokat, amelyeknek a pályázata decemberben lejárt és azokra negyvenegy írásbeli kérvény érkezett a főpolgármesterhez. Az alpolgármesteri és tanácsnoki állások betöltésével egyelőre lezárul ezekben a fizetési osztályokban az előmenetel lehetősége, a főjegyzői, a tanácsjegyzői és fogalmazói státusokban pedig fokozatosan történik a kinevezés. A városházi tisztikar részleges újjáalakítása a kinevezések egész sorát vonja maga után, amelyeknek sorsa érthető várakozásokat és reménységeket ébreszt a tisztviselői társadalomban. X nmAÁsm? Még m3, de legkésőbb holnap kísérelje meg 3 jó Kathreiner malátakávét és a Franck kávé= pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek óta.
