Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-15 / 20. szám

8 j/őmízmllíI^MÍp Budapest, 1935 május 15. Előfizetési ára: egész évre ................................ fé l évre ........................... . . 24 pengő 12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Ünnepélyesen díszdoktorrá avatták Sipőcz Jenőt. Vasárnap délelőtt zajlott le a Pázmány Péter .Tudományegyetem 300 éves jubileumának nemzeti ünnepsége. Kenyeres Balázs, dr. rektor- nyitottá meg az ünnepélyes közgyűlést, amelynek lélekemelő aktusai során a díszdoktorrá avatott Sipöcz Jenő főpolgármestert beiktatták az egye­tem díszdoktorainak fényes sorába. Figyelemre­méltó, hogy Sipőcz Jenőt az orvosi kar válasz­totta díszdoktorrá és ezidöszerint a főpolgármes­ter a fakultás első és egyetlen díszdoktora. Sipöcz Jenő rneg'hatott szavakkal mondott köszönetét a megkülönböztető kitüntetésért éis) hangoztatta, hogy a főváros tudatában van annak a szellemi, erkölcsi és gazdasági erőnek, amelyet az egyetem jelent számára. A lipcsei főpolgármester Budapesten. Lipcse város Budapesten tartózkodó főpolgármestere, Kari Goerdeler pénteken délelőtt tizenegy órakor tisz­telgő látogatáson jelent meg előbb Szendy Károly polgármesternél, majd ezt követően Sipőcz Jenő dr. főpolgármesternél. Szendy polgármester dolgozó- szobájának ajtajában fogadta lipcsei vendégét, aki­vel rendkívül szívélyes hangulatban hosszasan el­beszélgetett. A polgármestertől Goerdeler főpolgár­mester Keil Tibor tanácsjegyzönek, a polgármesteri hivatal vezetőjének társaságában az újvárosházára ment, hogy Sipőcz Jenő dr. főpolgármestert is meg­látogassa. A látogatás a főpolgármesternél közel háromnegyed óra hosszat tartott és a lipcsei ven­dég a beszélgetés során behatóan érdeklődött a magyar főváros ügyei iránt. A főpolgármesternél tett látogatása után Goerdeler a miniszterelnökségre hajtatott, ahol háromnegyed egy órakor vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök fogadta magánkihall­gatáson. Szombaton a Magyar Külügyi Társaság parlamenti tanácstermében Goerdeler előadást tar­tott: Wirtschaft und Arbeitsbeschaffung in Deutsch­land címmel. Az előadó azt hangoztatta, hogy a gazdasági életet erkölcsi princípiumokra kell alapí­tani. Senkinek sincsen joga mások rovásáéra fényűző életmódot élni; aki nem dolgozik, annak nem lehet­nek igényei sem. Ármegállapító tevékenysége során elsősorban arra törekszik, hogy az árak a kereslet és kínálat örök törvényei szerint alakuljanak ki. Magyarország évszázadokon keresztül védelmezője volt a nyugati civilizációnak és éppen ezért erkölcsi lehetetlenség, hogy a jövőben is ne tarthatná meg azt az előkelő pozíciót, ami az európai népek csa­ládjában joggal megilleti. Az előadásért a Magya.r Külügyi Társaság nevében az elnöklő Lukács György külön is meleghangú köszönetét mondott. Sebő főszámvevő meggyógyult. Sebő Béla, a székesfőváros föszámvevője hónapokig tartó súlyos betegségéből teljesen felépült. A kitűnő fötisztviselö legutóbb a balatonfüredi szanatóriumban jkúrázott, ahonnan már hazaérkezett Budapestre és friss egészségben, régi munkaereje maradéktalan birto­kában e héten újból elfoglalja hivatalát. A polgármester rendeletét bocsátott ki a jövő évi költségvetés összeállításáról. Szendy Károly pol­gármester szombaton kiadott rendeletével intézke­dett a jövő évi fővárosi költségvetés összeállítása iránt. A polgármester elrendelte, begy az ügyosz­tályok a költségvetési előirányzatokat n, kísérő je­lentéssel együtt legkésőbb július 1-ig a pénzügyi osztálynak átadni köteles, amely ezután nyomban hozzáfog a budget összeállításához, hogy szeptem­ber 15-én a törvényhatósági bizottság közgyűlése is megkezdhesse a költségvetés tárgyalását. A költ ségvetés összeállításánál — mondja a rendelet — a szanálási rendeletben foglalt irányelveket kell szem előtt tartani. Eszerint a költségvetés egyensúlya és a teherviselő polgárság érdekében a székesfőváros háztartáséiban és üzemi gazdéilkodéisában még az eddiginél is fokozottabb takarékosságnak kell ér­vényesülnie. A polgármester főleg a dologi kiadá­sok apasztására helyezi a hangsúlyt és elrendeli, hogy a szükségletek megállapításánál 'a legszigo­rúbb mértéket kell alkalmazni, esetleg más, új SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárak: Lábatlanban ... „ ,, ,, 5.000 ,, Dorogon.......................... ,, ,, 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, „ 8,000.000 drb. rendszer bevezetésével a kiadásokat gazdaságosan csökkenteni kell. Az egyes kiadási tételek csak ala­posan indokolt, rendkívüli esetekben haladhatják meg az 1934. évi tényleges szükségleteket. Ezért a kiadásokat az 1931}. évi hitelnyilvántartó lapok fi­gyelembe vételével kell előirányozni. A bevételek előirányzásánál pedig az idei tényleges bevételek alapul vételével a legnagyobb realitásra kell töre­kedni. A költségvetési előirányzatokat kísérő jelen­tésben az egyes ügyosztályoknak részletesen ismer­tetni tartoznak az 1936. évi munkaprogramok. Magyar nevet a magyar fővárosnak! Komoly feltűnést és általános érdeklődést keltett Széli Sán­dor dr.. a TESz központi főtitkárának a Fővárosi Hírlap május 1-i számában megjelent az a mélyen szántó fejtegetése, hogy Budapest neve egyszerűen és magyarosan a Buda névre változzon meg. Ez megfelel az ősi magyar hagyományoknak és kikap­csolja azokat a félreértéseket, ametyek a külföldön még mai s gyakran összetévesztik a magyar fő­várost idegen országok hasonló hangzású városai­val. A Fővárosi Hírlap-ban megjelent cikknek több oldalról támadt visszhangja és ezek között különös érdeklődésre tarthat számot az a levél, amelyet egy Budapesten élő angol újságíró intézett a cikk szerzőjéhez. Tisztelt Uram, — írja — olvastam a „Fővárosi, Hírlap”-ban a magyar főváros nevével kapcsolatban írt cikkét.' Emlékszem magam is, hogy évekkel ezelőtt •— akkor még nem is álmodtam arról, hogy valaha itt fogok élni — ez fi kettős, név sokszor zavarba ejtett. At. volt sokáig a gQndolatom, hogy ez két egymás mellett fekvő különálló város, majd azt gondoltam, hogy az egyik a magyar, másik a német neve a városnak. Három vagy négy évvel ezelőtt kaptam egy levelet a Népszövetség titkár­ságától, mely így volt címezve: Budapest, Rumania. Éppen ezért meg vagyok győződve, hogy az ön ja­vaslata, hogy hagyjuk Tel ,a „Pest” szót a főváros nevéből kétségtelenül a város érdekében való, nem­csak történelmi szempontból, hanem a külfölddel való kapcsolatokra való tekintettel is. Akciójához, amellyel ezt a kérdést az illetékes hatóságok és a közönség tudomására hozza sok sikert kívánok és remélem, hogy ezt komoly megfontolás tárgyává fogják tenni, őszinte tisztelettel Gordon Ross Alex., a The Finantial Times szerkesztője. Megalakult a Magyar Városok Országos Szö­vetsége. Huszonhat évvel ezelőtt megalakult a Ma­gyar Városok Országos Kongresszusa, amely eddig kongresszusi jelleggel, tehát alapszabályok nélkül működött. A belügyminiszter nem régiben leiratban felszólította a kongresszust alapszabályainak meg­alkotódéira és ennek következményeként a városok polgármesterei elhatározták, hogy a kongresszust alapszabállyal működő szövetséggé átalakítják, amely szerint a magyar városok érdekeltsége foly­tatja működését. A Magyar Városok Országos Szö­vetsége az elmúlt évben tartotta alakuló közgyű­lését, amelynek elnökévé Szendy Károly polgármes­tert választották, aki hangoztatta, hogy tömöríteni akarja a magyar városokban lévő erőket. Várhidy Lajos határozati javaslata után a szövetség elnöke utalt arra, hogy a maga részéről minden olyan ala­kulást támogat, ami a városi és megyei tisztviselők érdekeit előbbre viszi. Az alakulás után alelnökökké választották Liber Endre alpolgármestert, Nendtvich Andor pécsi, Semsey Aladár újpesti polgármestere­ket, Lukács Ödön és Márkus Jenő miniszteri taná­csosokat. A Szövetség igazgatója Várhidy Lajos, ügyészet Szemethy Károly fővárosi tiszti főügyész, titkára dorogi Farkas Ákos székesfővárosi tanács­nok. A Magyar Városok Országos Szövetsége a megalakulás után Szendy Károly vezetésével kül- döttségileg kereste fel Gömbös Gyula miniszter- elnököt és Kozma Miklós belügyminisztert, akiket felkértek arra, hogy a Szövetség célkitűzéseit tá­mogassák. Ügy a miniszterelnök, mint a belügy­miniszter kilátásba helyezték a magyar városok ügyeinek leghatékonyabb felkarolását. Remete tanáesjegyző kitüntetése. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöksége Remete Vik­tor székesfővárosi tanácsjegyzönek a TESz jubi­láns érdmkeresztjét adományozta. Az érdemkeresz­tet Borsody Gyula, a TESz társelnöke ünnepélyes keretek között adta át a TESz székházának dísz­termében. Kezelésébe vette a főváros a Szent Imre fürdőt. Közel egy esztendeje, hogy a főváros megvásárolta a Szent Imre fürdőt azzal a célkitűzéssel, hogy annak értékes gyógyforrásait bekapcsolja a fürdő­város általános elgondolásaiba. A vételt nemrégi­ben jóváhagyta a belügyminisztérium s így most már semmi akadálya sincs annak, hogy a főváros a fürdőt birtokába vegye. A városgazdasági ügy­osztály tisztviselői és központi gyógyfürdöigazgató- ság megbízottai szombaton és, hétfőn megjelentek az öreg Rác-fürdő épületében, ahol a megadott lel­tár szerint a főváros tulajdonába vették át az in­gatlant és az összes ingóságokat. A Szent Imre fürdő hétfőtől kezdődően a főváros kezelésében mű­ködik és sorsáról akkor történik végleges döntés, amikor az átépített Rudas-fürdő is rendelke­zésre áll. Idegenforgalmi rekordot hozott a Nemzetközi Vásár. A BNV befejezése után most már tiszta kép áll az Idegenforgalmi Plivatal előtt az elmúlt két hét nagyarányú forgalmáról. Az összeállított sta­tisztikai adatok szerint Budapesten kétszerannyi belföldi, megszállott területi és külföldi idegen volt, mint az elmúlt évben a vásár idején. Haidekker elöljáró névmagyarosítása. Haidek- ker János dr., a III. kerület népszerű elöljárója megmagyarosította a nevét és belügyminiszteri en­gedéllyel ezentúl a Hanthy-Haidekker kettős családi nevet használhatja. Beszámoló a nagysikerű gyermekhétről. A szé­kesfőváros gondoskodásának, áldozatkészségének és szociális törekvéseinek fényes bizonysága volt az idei Nemzeti Gyermekhét. A székesfőváros vezető­sége az idén is megrendezte ezt a nagyjelentőségű, mozgalmat, hogy felhívja a közfigyelmet a társa­dalom legnagyobb erősségére, a családra és a nem­zet jövőjének zálogára, a gyermekre. A Nemzeti Gyermekhét Horthy Miklósné, a kormányzó fenkölt gondolkozású hitvesének védnökségével a Budai Vigadóban rendezett cüszgyüléssel kezdődött, amelyen Sipöcz Jenő főpolgármester Szendy Károly polgármester és Tasnády Nagy András kultusz áll. titkár tartottak ünnepi beszédet, a mozgalom cél­kitűzéseit pedig Liber Endre alpolgármester ismer­tette. A megnyitó díszgyülésen Sipöcz főpolgár­mester a nyilvánosság színe előtt elismerését és köszönetét fejezte ki Liber Endre alpolgármester­nek, aki tíz évvel ezelőtt a gyermekért folyta­tott mozgalom lelke és annak megteremtője volt. A gyermekhét kiemelkedő eseménye a Zeneművé­szeti Főiskola dísztermében rendezett nyilvános családvédelmi ankét volt, amelyen Szendy Károly polgármester tartott nagyhatású beszédet, de ugyan­csak nagy érdeklődés fogadta Csorna Kálmán egyetemi tanár, székesfővárosi árvaszéki elnök szakszerű fejtegetéseit is. A gyermekhét többi nap­jain a népművelési bizottság a budapesti gyerme­kek tízezreit részesítette sokféle örömben és a való­ságban boldog hetet szerzett a kicsinyeknek. A szín­házakban, mozikban mindenütt gyermekelöadásokat redeztek, sőt az Operaház is megnyitotta kapuit a kicsinyeknek. Az előkelő zsöllyesorokban árvaházi növendékek, külvárosi gyerekek és a városszéli telep apró csemetéi ültek, elbűvölt boldogságban és gyö­nyörködtek a nagy művészek előadásában. A fő­város 25 gyermekjátszóterén minden nap mesedél­utánok, ünnepségek voltak, zeneszó harsogott, s a terített asztalok körül csillogó szemű gyerekek él­vezték a kakaót, a sokféle süteményt és habos édességet. Nem feledkezett el a gyermekhét ren­dezősége a kórházak apró kis betegeiről sem és őket is felkereste ajándékaival, örömeivel. A társadalmi elismerésre méltóan vette ki részét a mozgalomból és így sikerült a gyerekek ezreit megvendégelni, megajándékozni. A gyermekhét alatt Liber alpolgár­mester rádióbeszédet is tartott a gyermekhét jelen­tőségéről és Király Kálmán és Némethy Károly tanácsnokok kíséretében sorra járta a játszótereket, ahol személyesen is ellenőrizte intézkedéseinek foganatosítását. Tilos hetibéres szellemi munkásokat a városnál alkalmazni. Szendy Károly polgármester feltűnést: keltő rendeletet adott ki. A polgármester' tudomást szerzett arról, hogy egyes hivatalvezetők előzetes polgármesteri hozzájárulás nélkül, fizikai munkát végző!napszámosok és munkások létszámára felvet­tek hivatalnokokat és fizetésüket a heti bérfizetési jegyzékben számolták el. A polgármester most fi­gyelmezteti a hivatalvezetőket, hogy előzetes hozzá­járulás nélkül csakis fizikai munkával foglalkozó munkásokat alkalmazhatnak és ezeket irodai, vagy altisztek által ellátandó teendőkre felhasználni tilos. Az így kifizetett bérekért a polgármester anyagi­lag teszi felelőssé a hivatalvezetőket. Az érvényben lévő lakásbérleti szabályok. A lakásbérleti szabályok különféle rendeletekben van­nak elszórva. Ezt az anyagot összegyűjtve és egy­séges szerkezetbe foglalva állította össze Pongrácz Jenő dr. új könyve. A könyv az érvényben lévő jogszabályok szövegén kívül annak magyarázatát, a teljes joggyakorlatot, nemkülönben a házfelügye­lőkre vonatkozó összes szabályokat tartalmazza. Az 1000 bírói határozatot tartalmazó könyv ára 2 P és minden könyvkereskedésben kapható. A fővárosi altisztek hangversenye. A Fővárosi Altisztek Közművelődési és Nyugdíjpótló Egyesülete május 15-én, szerdán este 8 órakor a Városi szín­házban hangversenyt rendez. Az estélyen közremű­ködnek: Déry Margit operaénekesnő, Melles Béla, az Opera hangversenymestere és az Állástalan Szimfonikusok Zenekara, továbbá Ujj József . dr. zenetanár, az egyesület karnagyának vezénylésével a Fővárosi Altisztek Dalkara. Jegyek kaphatók az összes hivatalokban az altiszteknél és a Központi Városháza kapusainál. Jegyigénylések és egyéb pos­tai megrendelések Viasz Gyulához, az egyesület elnökéhez intézendők, Központi Városháza, I. eme­let. 91. Állam sorsjáték. A Székesfővárosi M. Kir. Pénzügy- igazgatóság felkéri az igen tisztelt közönséget, hogy a cí­mükre küldött állami sorsjegyeket, ha megkívánják tar­tani, a mellékelt postatakarékpénztár! befizetési lapnak felhasználásával azok árát mielőbb fizessék be. Akik a részükre küldött sorsjegyeket nem kívánják megtartani, szíveskedjenek a küldött portómentes küldésre jogosító visszboríték felhasználásával visszaküldeni ahhoz, akitől kapták. Az állami sots játék jótékonycélt szolgai s akik a megtartani nem kívánt birtokukban lévő sorsjegyet vissza nem küldik, a jótékonycélt károsítják meg. A sorsjegyek visszaküldése díjtalan. c

Next

/
Oldalképek
Tartalom