Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-15 / 20. szám

Budapest, 1935 május 15. » Messzekiható és a főváros fejlődését szolgáló Intézkedések az állami költségvetésben Épstéss adómentesség, városfejlesztés, idegenforgalmi propaganda Az új képviselőház első, valóban nagy eseménye a költségvetés benyújtása és ennek kapcsán Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter imponáló expozéja volt, amelyben ismertette a nemzeti fejlődést szolgálni hivatott értékes kormányzati kezdeményezéseket. Az expozé pontosan körülhatárolta a követendő pénzügyi és gazdasági politikák alapelveit és nagyon határozottan leszögezte, hogy a reformpolitika vonalvezetése a gazda­sági erők kiegyensúlyozására, valamint a társadalmi élet nyugalmára törekszik. Az expozé a kormány szilárd elhatározásának adott hangot azzal a kijelentéssel, hogy a nemzet élni akar és a nemzet élni fog. Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter expozéja bizonyságot tett arról, hogy az új költségvetés az életet kívánja szolgálni és hogy a tervezett gazdasági reformok az élet által támasztott konkrét igényeknek maradéktalanul ki­elégítését célozzák. A kiadási oldalon mutatkozó huszonöt milliós növekedés tulajdonképen az a munkatöbblet, ami a gazdasági tevékenység és a for­galom növekedésének fedezete. Keretei között több mint SO millió pengőt állít be kimondottan munka- alkalmakat teremtő beruházási célokra, amelyeknek mindegyike közgazdasági előnyöket nyújt. Ez a nyolcvanmilliós beruházás egyelőre kezdet ahhoz, hogy alátámassza a gazdasági életet. A költség- vetési előirányzat az élet igényeinek készült és az adott viszonyok között megadja a mai magyar élet számára a fenntartás és az izmosodás minden lehetséges eszközét. Budapest székesfőváros szempontjából rend­kívül nagy jelentősége van annak a pénzügyminisz­teri bejelentésnek, hogy az épületek átalakítására és tatarozására vonatkozó kedvezményeket egysé­gesítette és lényeges adómentesség-kiterjesztéseket ■engedélyezett. Mihelyt az óbudai városrendezési terv elkészül és kialakul a Boráros-téri híd budai kör­nyéke, továbbá időszerűvé válik az Erzsébet-sugátút, további körzeti adómentességek következnek. A miniszter hajlandó 30 évre terjedő adó- mentességet adni az Erzsébet-sugárúí kör­zetének azzal a feltétellel, hogy a tőke teljes erővel bekapcsolódik az építke­zésekbe. Hangoztatta a pénzügyminiszter, hogy modern- nizálni kell a székesfővárosi építésügyi szabályzatot a városrendezési törvényjavaslattal.' Idekapcsolódik az építőipari törvénytervezet is, amely mielőbb jog­erőre emelkedik. Rendkívüli jelentősége van a pénzügyminisz­teri expozénak abból a szempontból is, hogy sikerült megteremteni hosszú évekre ter­jedő biztonsággal az idegenforgalomnak és propagandájának pénzügyi megalapo­zását. A vidék és a főváros együttes akciója révén erre a célra most évi 1.2 millió pengő áll rendelkezésre, ami teljesen elegendő és világviszonylatban is te­kintélyes összeg. Ezzel együtt jár az, hogy Buda­pest fürdőváros, amelyről tíz éve beszélünk, végre a reális megvalósítás stádiumába lép. Külön foglalkozott Fabinyi Tihamér pénzügy- miniszter a főváros költségvetésével és hangoztatta, hogy megfelelő intézkedésekkel teljesen és intézményesen ki lehet küszö­bölni a hiányokat. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter expozéja in­dította útjára a reformkormány első gazdasági ténykedését és bizonyos, hogy a bejelentett üdvös elgondolások a legrövidebb időn belül konkrét for­mát öltenek, A gazdasági javulás üteme bízvást erőteljesebbé válik és az ország reális utakon halad a fokozatos erősbödés útján. Kinevezlek ^' a BESZKÁRT új vezérigazgatóját Márkus Jenő szerződéséi meg­hosszabbították A- BESZKÁRT igazgatósága Usetty Béla or­szággyűlési képviselő elnöklésével legutóbb tar­tott ülésen megkötötte a szerződést Perczel György dr. új vezérigazgatóval és meghosszabbí­totta Márkus Jenő dr. helyettes vezérigazgató le­járó szerződését. Az igazgatóság az előterjesztett javaslatnak megfelelően Perczel Györgyöt vá­lasztotta a vállalat vezérigazgatójává és a titkos szavazással történt választás után meleg ünnep­lésben részesítette Perczel Györgyöt és Márkus Jenőt. Bonyhádi Perczel György dr. minden társa­dalmi és politikai befolyástól mentesen került magas pozíciójába. Kitűnő közlekedési szakember, aki több mint három évtizede áll a vállalat szol­gálatában. Mint közlekedési jogász, ö végezte a jogi természetű ügyeket a villamosvasút megvál­tásakor, résztvett a BESZKÁRT megszervezésé­ben és vezette éveken át a BESZKÁRT általános igazgatási és jogügyi szolgálatát. Kivételes szaktudása és érdemekben gaz­dag munkássága emelték a BESZKÁRT vezérigazgatói székébe. A ^ nagyközönség számára rendkívül megnyug­tató a BESZKÁRT vezérigazgatói pozíciójának ily módon történt rendezése, mert joggal remél­hető, hogy felelős vezérigazgató irányításával a BESZKÁRT végrehajtja a jobb közlekedés érde­keben múlhatatlan reformokat, fíülön megnyug­vás a BESZKÁRT hatalmas alkalmazottlétszáma szempontjából Perczel György dr. vezérigazgatói megválasztása, mert ezt az eseményt azzal a meg­nyugvással fogadják, hogy végre a BESZKÁRT a maga tisztikarából emelt megfelelő férfiút a legmagasabb pozícióra. Személyében olyan vezér- igazgatót kapott a BESZKÁRT, aki az ország második legnagyobb közlekedési vállodatának egész konstrukcióját, óriási adminisztrációját és u legkomplikáltabb technikai problémáit is töké­letesen ismeri. Márkus Jenő dr. helyettes vezérigazgató, mint kiváló pénzügyi szakember szerzett érdemeket a vállalat fejlesztésében. Közel hat esztendeje, hogy Márkus Jenő bekapcsolódott a BESZKÁRT irá­nyításába és ez idő alatt teljes odaadással, tárgy- ismerettel és szakértelemmel vezette az ügyeket, különös nagy felelősséggel azóta, amióta Folkusházy Lajos távozása óta a vezérigaz­gatói teendőkkel is meg volt bízva. Perczel György és Márkus Jenő együttes munkál­kodása a BESZKÁRT élén általános megnyugvást jelent Budapest jövő közlekedési fejlődése szem­pontjából. * A BESZKÁRT és érdekkörébe tartozó közle­kedési vállalatok tisztviselői és alkalmazottai szombaton délben ünnepélyes keretek között üd­vözölték Perczel Györgyöt, a BESZKÁRT új ve­zérigazgatóját. Verebéig Jenő felsőházi tag, a BESZKÁRT alelnöke mondotta az üdvözlöbeszé- det, dr. Márkus Jenő miniszteri tanácsos, vezér­igazgatóhelyettes a tisztikar és a személyzet ne­vében beszélt és hangsúlyozta, hogy a tisztikar és a személyzet körében őszinte örömet keltett Perczel kinevezése. Az új vezérigazgató megha­tott hangon válaszolt az üdvözlésekre. * A BESZKÁRT egyébként május 22-én tartja ezévi rendes közgyűlését, amelyen beszámolnak a vállalat elmúlt évi működéséről és bemutatják a pénzügyi és közlekedésügyi szempontból mindin­kább biztató eredményeket. Székesfővárosi Pavillon Welnsruber Városliget Napoiitakatonazene PAWUK áGOSIÖNKÉE IPARI lintmíll BERENDEZÉSEK VIIL, József-utca 66. ti Telefon: 30-8-63. Megbízást kapott a Ganz-gyár az íszapgázosító berendezés szállítására Vállalkozói és iparos körökben egyformán nagy érdeklődéssel várták a polgármester dönté­sét az iszapgázositóberendezés ügyében. Emlé­kezetes, hogy a főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya már évek óta foglalkozik azzal a gon­dolattal, hogy az összegyülemlett csatornaiszapot olcsóbban eltávolítja, sőt gázfejlesztésre használja föl, amelyet azután a központi csatornaszivattyú­telep üzemben tartására értékesíteni lehet. Az el­gondolás végrehajtását megkönnyítette, hogy a Ganz Rt. világhírű tervezőmérnökei olyan szer­kezetet konstruáltak, amely mindenben alkalmas a meglehetősen komplikált feladatok megoldására. A főváros számára rendkívül előnyöket jelent a berendezés üzembe helyezése, mert ilymódon évente százötvenezer pengő megtakarítás jelentkezik, tehát néhány év alatt az egész befektetés meg­térül. A polgármester ez év elején olyan előterjesz­tést tett, hogy a munkálatok elvégzésére a Ganz Rt. kapjon közvetlen megbízást. Az illetékes szak- bizottságok és a közgyűlés elvi álláspontra helyez­kedett, amikor nem fogadta el az előterjesztést és nyilvános versenytárgyalás kiírását követelte. A versenytárgyalást megtartották és azon a Ganz- gyár eredeti ajánlatát nyújtotta be, a többi öt vál­lalkozó pedig részben drágább, részben olcsóbb pályázattal szerepelt. Alaki formaságok hiánya miatt a versenytárgyalást megsemmisítették és március végére kiírták az új pályázatot, amelyre ugyancsak hat vállalkozó jelentkezetty természetesen módosítva az előbbi kalkulációkat, hogy ilymódon reálisabb számítások alapján re­mélhessék a munka megszerzését. A Ganz-gyár ekkor is változatlanul megtartotta e? edeti á> aján­latát és valószínű volt, hogy a többi versenytársak­kal szemben a legnagypobb magyar vállalat kerül ki győztesként a nagy versengésből. Szendy Károly polgármester hétfőn hozta meg­döntését ebben az ügyben és elfogadva a Ganz-gyár 591.000 pengős ajánlatát, megbízást adott a munka végre­hajtására. A Ganz-gyár telepein nyomban hozzáfognak a technikailag rendkívül érdekes konstrukció meg­építéséhez és még az ősz folyamán üzembehelye­zik a csatornaiszapot elgázosító berendezést. Az elmúlt esztendőben 250 vágón budai keserű- vizet exportáltunk. Nem sok szó esik arról, hogy Budapest a magyar ásványvízexport központja. A budai gyógyvizek kiviteli akciói ugyan eddig nem sok gyakorlati sikert eredményeztek, de a világ­hírű keserüvizekböl változatlanul tekintélyes szál­lítmányok indulnak a világ minden tája felé, amint ez a Balneológia! Társaság most összeállított kimu­tatásából kitűnik. A rekordot változatlanul a Saxlechner-cég Hunyady János keserűvize, a külföl­dön népszerű „Zsánosz”-víz tartja. A múlt évben 250 vágón ásványvizet szállítottunk külföldre, 1.050.000 pengő értékben. Ezzel szemben mindössze 94 vágón gyógyvizet importáltunk, | 206.000 pengő értékűt. Ezeknek az importált gyógyvizeknek szá­mottevő része is az elszakított területekről került az, anyaországba. Ilyenformán ásványvíz kereske­delmi mérlegünk erősen aktív. A szénsavas ásvány­vizek fogyasztása erősen emelkedik, egyedül Buda­pesten 16 millió liter fogyott el. Ásványvízkereske­delmünk révén 6,500.000 pengő került a közgazda- sági élet vérkeringésébe. tíj aligazgatók a Kereskedelmi Bankban. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága teg­nap megtartott ülésében Farkas József és Lányi József dr. cégvezetőket aligazgatókká nevezte ki. Véget ért az építőipari kongresszus. A kőműves­mesterek által rendezett országos építőipari kong­resszus szombaton befejezte tanácskozásait. Kova- csek Ferenc elnöki megnyitója után Freund Dezső a tatarozási adórendeletet tette kritika tárgyává, Strausz Tibor a házadómentességi rendeleteket is­mertette, Györbíró István az építömunka pénzügyi feltételeiről tartott előadást, majd Kovacsek Ferenc elnök gárószavaiban bejelentette, hogy az ország építőiparosai a kőművesmesterekkel és a mérnökök­kel karöltve akciót indítanak a hasznos közületi beruházások és a magánépítő tevékenység pénzügyi feltételeinek megteremtése érdekében. A Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete most tartotta rendes évi közgyűlését Kuncz Ödön dr. egyetemi tanár elnöklete alatt, akinek megnyitó szavai után Konkoly-Thege Pál főtitkár ismertette az egyesület múlt évi tevékenységét. Goldberger Sám. F. és Fiai R. T. Buday-Gold­berger Leó dr. elnöklete alatt május 11-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. A közgyűlés az igaz­gatóság jelentése és a mérleg tudomásulvétele után elhatározta, hogy az elmúlt üzletévre részvényen­ként 3 P, azaz 3 pengő osztalékot fog fizetni. A szelvények 1S35 május hó 13-tól kezdve kerülnek beváltásra a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a vállalat pénztárainál. A közgyűlés végül új igaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom