Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-08 / 19. szám

4 Budapest, 1935 május 8. tom az ideális menetrend életbe­léptetését, a HÉV-tarifa leszállí­tását és az egységes villamos-át- szállójegynek bevezetését. A közlekedési reformtervek közé tartozik az autobuszközlekedés megjavítása is. Ösz- szesen 50 új autóbuszt rendeltünk meg. Tévedés volna azt hinni, hogy az 50 új autobuszkocsi beszerzése új vonalaknak a beállítását jelenti. Ezeket az új autobusz- kocsikat elsősorban a jelenlegi vonalak sű­rítésére használjuk fel. Több új autobusz- kocsira van szükségünk azért is, mert a régiek lassankint használhatatlanokká vál­nak. Természetesen egy-két új autóbuszjárat beállítá­sát Is tervezzük. de vigyázni fogunk arra, nehogy deficite­sek legyenek ezek az új relációk. Szepiesn&erfcen esedékessé válik az OTi-koÜcsüsi első részlete — Legközelebbi feladataink között szerepel a közgyűlés által elhatározott köz­munkák és beruházások megindítása. A 21 millió pengős beruházási kölcsön felvételét célzó tárgyalá­sok befejeződtek. Ezt a beruházó kölcsönt részletekben vesz- szük fel és pedig aszerint, amint ennek szüksége mutatkozik. Az első részletet, 4 millió pengőt, szeptember elsején vesszük fel, addig a rendelkezésünkre álló pénz­készletből folyósítjuk a folyamatban lévő közmunkák és beruházási munkálatok költ­ségeit. Azért választottam a pénzügyi elin­tézésnek ezt a módját, mert a kamatoknál lényeges megtakarításokat igyekszem el­érni. A fővárosnak mindig van annyi forgótőkéje, hogy az éppen folyamatban lévő beruházási munkálatokra fedezetet találjon. ■— Azok között a beruházási munkála­tok között, — folytatta Szendy Károly polgármester — amelyeket a közgyűlési határozat értelmében már megindítottunk, első helyen kell megemlítenem a Tabán tereprendezési munkálatait. Erre több mint 100 ezer pengőt költünk. Másfélmillió pengőt fordítunk a a Rudas-fürdő átépítésére. Itt egyelőre az előkészítő munkálatoknál tartunk, magának az átépítésnek a mun­kája csak ősszel fog megindulni. Megkezd­tük az angyalföldi csatornázás munkálatait is. Erre az célra ötmillió pengőt fordítunk, természetesen fokozatosan, aszerint, hogy mekkora fedezet áll rendelkezésre. Iskola­építési munkálatokat is megindítottunk. Csak a fontosabb és nagyobb terjedelmű beruházási munkálatokat említem meg, de már ezekből is meg lehet állapítani, hogy a főváros igen sok új munka- alkalmat teremtett. Az üzemi tarifák revíziója — A jelentősebb munkatervek között kell még megemlítenem az üzemi tarifák tervezett revízióját. Az erről szóló polgármesteri előterjesztés is elkészült már. A tarifarevizió életbeléptetésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha az új törvényhatósági bizott­ság már megalakult és az autonómia fórumai a tervezetet le­tárgyalták. Ezekben ismertette Szendy Károly polgármester legközelebbi munkaterveit és azokat a készülő elő­terjesztéseket, amelyekkel az új törvényhatósági bi­zottságot foglalkoztatni óhajtja. Hatalmas munka­anyag ez, ami amellett bizonyít, hogy Szendy Károly polgármester továbbra is azzal az eréllyel, céltuda­tossággal és lankadatlan szorgalommal dolgozik, amelyről már hivatalba lépésének első napjaiban is tanúságot tett. Szendy Károly polgármester nyilat­kozatának különösen az a része fog a szenzáció erejével hatni, amely a státusrendezéssel kapcsolatos terveiről számol be. örülünk, hogy a Fővárosi Hírlap ezeket a nagyjelentőségű státusrendezési terveket elsőnek ismertetheti a városházi adminisztráció tag­jaival és a főváros közönségével. FÜRDŐKDDIIK, CSÖVEK Hasenörl, Csengery-u. 53. Tisztaságot és rendet követelnek a hatóságok a vendéglátó intézményektől Kartoték készül az összes budapesti hotelekről és panziókról A kormány a múlt évben elrendelte, hogy a szál­lodák és panziók helyiségeiket a leggondosabban tisztántartani és minden esetleges fogyatékosságot haladéktalanul megszüntetni tartoznak. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete nemrégiben azzal a kérelemmel fordult a polgármesterhez, hogy az idegenforgalmi érdekekre való tekintettel a fő­város minél előbb szerezzen érvényt ennek a rende­letnek. A cél elérése érdekében az Ipartestület a fő­város területén lévő valamennyi szálló előzetes szak­szerű felülvizsgálatát tartotta szükségesnek és kö­zölte, hogy tagjai sorából készséggel bocsát szak­értőket a főváros rendelkezésére. A polgármester e héten intézkedett a rendelet végrehajtása iránt és Pertik Béla dr. főjegyző, Kál- lay Albert dr. tanácsjegyzö, továbbá Zoltay Pál fo­galmazó részvételével bizottságot alakított, amelyben a tisztífőorvosi hivatal egy tagja, az illetékes kerü­leti elöljáróság kiküldöttei és az Idegenforgalmi Hi­vatal egyik tisztviselője és a szállodások részéről delegált szakértők vesznek részt. A bizottság a na­pokban már megkezdte a szállodák felülvizsgálatát és egyelőre három kisebb szállodát vizsgált meg. A szállodákban tapasztalt állapotokról a bizottság jegyzőkönyvet készít és pontos adatokat gyűjt, ame­lyek alapján az összes budapesti szállókról és pan­ziókról kartoték készül a közgazdasági és ipari ügyosztályban. Ez a kartoték nagyjelentőségű és hézagpótló, amelynek hiányát már eddig is erősen érezték a hatóságok. Illetékes helyen érdeklődtünk a folyamatba tett szállodavizsgálatok­ról és a következő választ kaptuk: — A szállodák most megkezdett generális felül­vizsgálata nem érinti azt az állandó ellenőrzést, amely a kerületi elöljáróságok feladata. A bizottság ezúttal nemcsak a tisztasági követelményeket ellen­őrzi, hanem általában mindazt, amiből megállapít­ható, hogy az egyes szállodák berendezése, vezetése, színvonala milyen mértékben felel meg a vendéglátóipar és elsősorban az idegen- forgalom érdekeinek. A nagyszállodákat a mostani eljárás tulajdonképen nem érinti, csupán a másod-harmadrendű és még ennél is kisebb fokozatú hotelekről és panziókról van szó, ezeknek az alapos átvizsgálása viszont nagyon fontos, amikor a külföldi idegenforgalom örvendetes módon állandó emelkedést mutat. A budapesti szállo­dák túlnyomórésze vizsgálat nélkül is kiállja a leg­erősebb kritikát és nemcsak felveszi a versenyt a külföldi nagyvárosok hoteljeivel, hanem legtöbbször kényelem és rendtartás tekintetében túlszárnyalja azokat. A hatóságok ezzel a mostani lépéssel a ma­gyar szállodaipar sok fáradsággal, és nagy áldoza­tokkal kivívott kitűnő hírnevét akarja megóvni és megerősíteni. Félmilliós fővárosi hozzájárulással még az idén megépül az új repülőpályaudvar A budaörsi határ és a Kőérberki-út között létesül Budapest nagyszabású légikikötője — A beállott fordulat szükségessé teszi a balatoni műút terveinek átdolgozását, amelyre aztán új versenytárgyalást hirdetnek Elsőnek adtunk hírt a budapesti új légi kikötő gyors megvalósítása érdekében indított akcióról és legutóbbi számunkban közöltük azt is, hogy a kom­binációba vett nyolc hely közül a szakértők a Kamaraerdő és a budaörsi határ közötti tágas sí­kot találták a legalkalmasabbnak, amelynek kisa­játítására már meg is történtek a hivatalos intéz­kedések. A kisajátítást nem a főváros, hanem a kincs­tári jogügyi igazgatóság intézi. Az új légi pálya­udvar létrehozása körül azonban a fővárosnak döntő szerepe lesz, s a kilátásba helyezett hatalmas anyagi hozzájáruláson kívül gondoskodik a repülő pályaudvar megközelítéséről, a kor köve­telményeinek megfelelő útvonalakról is. A miniszteriális bizottság legutóbbi ülésén, amelyen Géber Mihály dr. miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium hajózási osztályának vezetője elnökölt, személyesen résztvett Szendy Károly polgármester, aki bejelentette, hogy utólagos jóváhagyás reményében a székes- főváros részéről 500.000 pengő hozzájáru­lást ajánl fel az új repülő-pályaudvar meg­valósításához. Az előkészítés munkálatai olyan ütemben ha­ladnak előre, hogy bízni lehet a közeli megvalósu­lásban és nincs kizárva, hogy már ebben az évben a pompás budai repülőtéren „landolnak” a világ minden égtája felöl érkező hatalmas gépmadarak. A városházán BEAVATOTT HELYEN érdeklődtünk az új légi kikötő előkészületei iránt és a következő felvilágosítást kaptuk: — Most már befejezett tény, hogy az új repülő­pályaudvar a budaörsi határ és a Kőérberki-út között elterülő mintegy 120 hold nagyságú síksá­gon épül meg, gyönyörű környezetben és közel a város szívéhez. Szakemberek elragadtatással be­szélnek erről a választásról és azt hangoztatják, hogy ideálisabb helyet repülő-pályaudvar céljára álmodni sem lehet. A hely fekvése, környezete olyan — mondják —, hogy Európa egyik legszebb és legtökéletesebb ke­reskedelmi repülőtere lesz a mienk. A kiszemelt te­rület túlnyomó része a főváros határán van, de egy csücske átnyúlik Budaörs község határába: Az illetékesek remélik, hogy a kisajátítást sikerül si­mán és gyorsan lebonyolítani, mintegy három pengő körüli négyszögölenkénti egységáron. iNmcs kizárva azonban, hogy itt is megismétlődik valami­lyen formában a szigetmonostori eset, mert egyes budaörsi gazdák máris 10—15 pen­gős ölenként'! árakról álmodnak. A hatóságok erélyes föllépése minden bizonnyal el­hárítja ezeket a mohó, túlzott követeléseket is. — Az új repülőtér 110 hold nagyságú lesz és a budapest—wieni vasútvonal hajlása, a kőérberki- út és Budaörs határa között terül el. A főváros hoz­zájárulása körülbelül elegendő lesz a kisajátítás­hoz, míg a pályaudvar felépítményeit az érdekelt­ségek, a repülőtársaságok létesítik. Az építkezésre — értesülésünk szerint — rendelkezésre is áll a szükséges összeg, úgyhogy a földmunkák elvég­zése után az építkezést is hamarosan elkezdik. — Az új repülőtér kijelölése folytán lényege­sen megváltozik az új balatoni műút eddig kijelölt vonnia. Az volt az elgondolás, hogy az új útsza­kaszt a már kiépített Budaörsi-út és a Kőérberki- út folytatásaként építik ki a Kamaraerdő érintésé­vel. Ez az irány azonban éppen kettészelte volna a repülőtérnek kijelölt területet, s ezért a balatoni autóutat most másfelé terelik. Azt az elgondolást valósítják meg, amely a terve­zés során eredetileg is a legalakalmasabbnnk és legelőnyösebbnek látszott és csak azért mellőzték, mert ez a megoldás valamivel drágább a másiknál. A most folyamatban levő tervezés szerint a bala­toni út fővárosi szakasza beljebb, a Budaörsi-út és Sasadi-út kereszteződésétől fog kiindulni és mond­hatni töretlen, egyenes vonalban halad az őrmezőn, a Dobogón és Páterhegyen át dél felé a Kamara­erdőig és annak legmagasabb pontján áthaladva, éri el a főváros határát és csatlakozik az állami út­szakaszhoz. Ez az új útirány szinte természetesen adódik és kisajátítások nélkül, dülöutak átépítésé­vel valósítható meg. — A balatoni müút megépítésére, mint isme­retes, már megtörtént a versenytárgyalás, sőt a beérkezett ajánlatok elbírálása is. A megváltozott helyzet folytán, úgyszólván az utolsó percben tartották vissza a válla- iafbaadás odaítélését. Most dolgoznak az új részletterveken és vagy új versenytárgyalás lesz, vagy az előző versenytárgya­lás résztvevőit szólítjuk fel új ajánlattételre. A változás azonban nem okoz számottevő késedelmet és egy-két hónapon belül a munkát megkezdik. Természetesen külön utat építenek ,az új repülő- pályaudvarhoz is, mégpedig a Kőérberki-út külső szakaszának áthelyezésével. A modern, új repülő-pályaudvar, értesülésünk szerint, öszesen 2,500.000 pengőbe kerül. Andrea mozalklapla kitűnő I V, Tátra-utca 26 Telefon 920—37 jg

Next

/
Oldalképek
Tartalom