Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-01 / 18. szám
6 Budapest, 1935 május 1. Néhány napon belül megkezdik a Kélvin-iér rendezéséi Döntés a belvárosi villamos vonalak sorsáról —Üveges viadukt altiSjáré, vagy vágány áthelyezés as Erzsébet-híd pesti hídfőjénél A Fővárosi Hírlap egyik legutóbbi számában részletesen ismertettük a Kálvin-tér átalakítási terveit és megírtuk azt is, hogy a BESZKÁRT a székesfőváros útján sürgősen kérte a kereskedelemügyi minisztériumot a közigazgatási bejárás megtartására. Értesülésünk szerint a közigazgatási bejárás e héten megtörténik és már : május első felében megkezdik a Kálvin-tér teljes átépítését. Ezzel megoldódik a főváros közlekedésének egyik legrégebben húzódó és legégetőbb problémája. A tér átrendezése közei 200.000 pengőbe kerül, amelynek fele a BESZKÄRT terheli. A kereskedelemügyi minisztérium a napokban döntött a belvárosi villamos vonalak sorsa felett is. A főváros már évekkel ezelőtt meg akarta szüntetni a szűk, keskeny belvárosi utcákon kanyargó vonalakat, amelyek közlekedési szempontból nem fontosak és annakidején is csak a két villamos vasúti társaság versengésével voltak megmagyarázhatók. Két évvel ezelőtt a kereskedelemügyi minisztérium még nem volt hajlandó beleegyezését adni e vonalak megszüntetéséhez, most már azonban más álláspontra helyezkedett és és hozzájárult ahhoz, hogy az Irányi-utca, Veress Pálné-utca, Papnövelde-utca és Kecskeméti-utcai villamosvonalak megszűnjenek. Az itt közlekedő relációk ezentúl a Dunaparton fognak haladni, a 1/f-es fvonal pedig az Erzsébei- Md helyett a Ferenc József-hídon át megy Budára. A Kálvin-tér rendezésével egyidejűleg akarják megoldani az Erzsébet-híd pesti hídfőjének közlekedési nehézségeit is. A szűk úttesten közvetlenül egymás mellett haladó vágánypár a közlekedés biztonsága szempontjából nem /kielégítő. Ezért azzal a tervvel foglalkoznak, hogy itt a vágányokat az úttest közepéről az út szélére helyezik, még pedig úgy, hogy a /hídfeljáró templom felöli oldalán a gyalogjárót megszüntetik s ennek a helyén vezetik az mj villamosvágányt. A megoldás még nincs véglegesen tisztázva és szorosan összefügg azzal, hogy mi lesz a/hídfő korábban tervezett teljes átépítésével, amely a Közmunkatanács feladata. Amennyiben a templom felöli járdát megszüntetik, újra előtérbe kerül az a megoldás, hogy helyébe egészen a templom faláig üveggel burkolt viaduktot építenek a gyalogosok közlekedésére. Ezenkívül aluljárót is terveznek, amely a Budáról érkező gyalogosokat az úttest alatt vezeti át az Eskü-térre. Sürgősen ei kell dőlni mindezekkel Összefüggően annak is, hogy a belvárosi föplébánia templom a helyén marad-e, vagy pedig odább tolják a nagyértékü műemléket. Az Erzsébet-híd pesti feljárójának átalakítása körül erősen megoszlanak a vélemények. A szakemberek egy része élesen ellenzi az egyik gyalogjáró megszüntetését és a vágányok áthelyezését. Az a felfogás, hogy abból a pénzből, amibe a vágányáthelyezés kerül, bőségesen ki lehet szélesíteni az Eskü-utat üvegburkolatú járdával, amelyet a templom és a mai úttest >közé illesztenének. Ez esetben a hídfeljáró ugyanolyan szélessé válnék, mint az Eskü-út és megszűnnék a közlekedés szempotjából kifogásolt állapot. •» Összezsugorodott és összevont alapítványokból szociális intézményeket létesítenek Jobb mint négyszáz jótékony alapítványa van a fővárosnak A székesfőváros birtokában és kezelésében közel félezer különféle alapítványt tartanak nyil- vá/n a számadások. Az alapítványok száma még ennél is nagyobb volt, de igen sokat töröltek részben azért, mert az idők múlásával céltalanná váltak, de azért is, mert értéküket, vagyonukat elvesztették. Sok kisebb alapítványt össze is vont a főváros vezetősége. Ezekről már csak a levéltár szekrényeiben őrzött régi okiratok beszélnek. A meglévő és fennmaradt alapítványokat összegyűjtve, a fővárosi levéltár szokta idöközönkint ismertetni. Az alapító oklevelek gyűjteménye utoljára 1905-ben jelent meg, a közben eltelt 30 esztendő változásairól, egészen a legutóbbi napokig, nem volt pontos kimutatás. Most az alapítványok kezelésével megbízott szociálpolitikai ügyosztály vezetője, Schuler Dezső dr. tanácsnok, állított össze igen érdekes kimutatást a fővárosi alapítványokról. Ez a gyűjtemény összesen 417 alapítványról beszél. A szám azóta valamivel növekedett, mert az összeállítás az 1932. évi álapotot tünteti fel. BEAVATOTT HELYEN érdeklődtünk az érdekes jelentés részletei iránt és ezeket tudtuk meg: — A jelentésből kitűnik, hogy az Erzsébetkőszénbánya^QI ’S TÉ^LJt^Yáfi TÁRSULAT PISTEN BUDAPEST, U., KLOmO-UTCA 3.| ZS-E-54, 25-5-53 «a 25-5-50. eiJSTOBIS ALFHOHS MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉSEK RÉSZÉRE BUDAPEST, V. KÉR., NÁD OR-UTC A 19. TELEFON: 12—0-07 ALAPÍTÁSI Ér 1876 Gyárkéményépités, Gőzkazánbefalazás, Ipari kemencék építése és tervezése BKfcsaeiisaCT leányárvaház céljára a székesfőváros 6, mások 32 alapítványt létesítettek. Az alapítók között szerepel Deák Ferenc is. A „haza bölcse”, 1861 július 10-én kelt levelében, az arcképeinek árusításából befolyt összeget adományozta a székesfőváros árvaházainak. Nem tudjuk, milyen összegű volt^ az adomány, de igen tekintélyes lehetett, mert a devalvációk után, még ma is 8978 pengő a vagyona. A nemes adományozók sorából nem hiányzik Erzsébet királyné sem, aki 1883-ban ajándékozott nagyobb összeget a róla elnevezett leányárvaháznak. Ez is igen értékes alapítvány lehetett, mert mai vagyona J/275 pengő. Igen érdekes Becs fő- és székváros hasonló célú alapító oklevele: „Bécs fő- és székváros községtanácsa 1885 május 27-én elhatározta, hogy a bécsi községtanács tagjainak nyújtott vendégszeretetért Budapestnek legöszintébb köszönetét nyüvánítja és egyúttal 2000 forintot küld a főváros jótékony céljaira, azzal, hogy ezt az összeget a főváros legjobb belátása szerint használja fel.” A székesfőváros Bécs város ajándékát az Erzsé- bet-leányárvaház javára gyümölcsözteti. Ennek az alapítványnak a vagyona 4702 pengő. — A József-fiúárvaház alapítványainak száma, a székesfőváros öt alapítványával együtt, 54. Ebből a sorból szintén nem hiányzik sem Deák Ferenc, sem Erzsébet királyné neve. A többi alapító szerény kispolgár, patrícius, civis; vegyesen fel a legmagasabb arisztokráciáig. A Mayer Ferenc-fiúárvaház 10, a Bernfeld Mór-féle fiúotthon 2, a Községi Szeretetház 3, a Szeretetotthonok 34, a Gyermekmenhelyek 11 alapítványt mondhatnak a magukéknak. A székesfőváros 1879 január 22-én, Ferenc József és Erzsébet ezüstmenyegzöje alkalmából, 100.000 forintos alapítványt. létesített községi gyermekmenhely létesítésére. Ennek az alapítványnak 68.428 pengő a mai vagyona. Szegénysorsú özvegyek, árvák, vakok stb. felsegélyezésére 31 alapítvány létesült. Hajléktalanok menhelyére a Pesti Hazai Első Takarékpénztár létesített 1891-ben, 50 éves fennállásának emlékére, 250.000 forintos alapítványt, amely a „Menház a szenvedő emberiségnek” nevet viselte. Szegény urinök otthonára ketten létesítettek alapítványt; a fővárosi alkalmazottak özvegyeinek és árváinak támogatására pedig hárman gondoltak. A kiházasítási alapítványok száma hét. Ezek közül érdekes Sieber Károlyé, aki 1883-ha.n kelt végrendeletével 2000 pengő forintot hagyott Buda szabad királyi városnak azzal a rendeltetéssé!, hogy évente egy „hűséges, erkölcsös cselédet házasítsanak ki.'” Az ifjú pár köteles volt, az alapító kívánsága szerint, az esküvőt az I. kerületi Ferenchalmán levő kápolnában június 6-án megtartani. — Különféle jótékony alapítvány 24 szerepel - a kimutatásban; a - jutalom- és ösztöndíj-alapítványok száma 60. Tanulók, tanárok, tanítók özvegyei és árvái felsegélyezésére 22-en létesítettek alapítványt. A kórházi alapítványok száma 39. Ezek közül a legrégibb Heinrich Lajosé, aki 1847-ben Budán 10.U00 bécsi értékű forintot hagyott „helybeli városi polgári kórház céljára”. Érdekes Haris Pál alapítványa is, aki 4000 forintot adományozott, hogy abból itt lakó, vagy átutazó, szgény, beteg görög embereket gyógykezeljenek. „E célra két külön ágyat kell, az ajándékozó szerint, rezerválni, tisztességes ellátással, világos, _ csendes, tiszta helyen”. Szomorú sorsra jutott Liánczy Leó és Janka, 1918 június 17-én létesített, másfélmillió koronás alapítványa is, amelyből Munkás Gyermekkórházat kellett volna létesíteni. A pénz elértéktelenedése folytán ennek a hatalmas alapítványnak a vagyona ma mindössze 209 pengő. Romich János bécsi orvos 1885-ben 5000 forintot hagyott a fővárosi „lábbeteg kórház” létesítésére. Thanhof fér Pál, Pest szabad királyi város volt főbírája, 1885-ben 2000 forintot hagyott a „tisztesb osztályhoz tartozó szegény betegek számára”. Az újabbak közül \Vodianer Albert báró 100.000 forintos alapítványa érdemel említést, amelyet „üdülő kórház” létesítésére hagyott. Ebből létesült az Uj Szent János- kórház Wodianer-alapítványa. — Különféle kultúrális, társadalmi, szociális és egyéb célokra 17 alapítvány létesült, 41-et pedig sírok, sírboltok és síremlékek fenntartására hagytak különböző adományozók. — Azokat a a alapítványokat, amelyek vagyonuk elértéktelenedése következtében a kijelölt célnak többé nem felelhetnek meg, a főváros, a 11.500/1926. M. E. számú kormányrendelet értelmében, összevonta. A többi alapítvány jövedelmét a főváros vagy az alapítóoklevélben feltüntetett célra fordítja, vagy ha a jövedelem már túlcsekély és a kitűzött célt nem szolgálhatja, az alapítványt tőkésíti. A Közalapítványok Felügyelő Bizottsága a főváros felterjesztéséhez hozzájárult több azonos célú alapítvány vagyonának összevonásához a ebből a tőkéből a főváros egy vagy két nagyobb, szociális intézményt szándékozik létesíteni. KARDOS JENŐ EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐ, KÖZPONTI FŰTÉS VÍZVEZETÉK ÉS CSATORNÁZÁSI VÁLLALATA Budapest, Vi., O-u. 31. Tel.: 17-9-05 FREUD FRIGYES VL, Teréz-küriil Í0. Telefon : 11—2—01. Csavarok vas-, acél és sárgarézből, Wltw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmánya präclzläs csavarok. Orensíein és Koppel M/iGYan n.-T., nuvAPEST, VL, VILMOS CSÁSXÁn-ÚT 31. Motorosmozdonyok — Úíjavífó- gépek — Kisvasutak — Iparvágányok — Autobuszkarosszériák Beton, makadám, aszfalt íelvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT L.ISKA JENŐ oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadő Budapest, VIII., Baross-utca 77. sz. Telefon: 33-5-42 MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X.( Kőbányai-öt 21. Lakóházak felszereléséhez a közismerten elsőrangú Teudloff-Dittrlch- fále kivitelben gyártunk kézi- és eröhajtású kútszivattyúkat és kútfelszerelési alkatrészeket, házi vlz- ellátóberendezéseket, bor- és savszivatyúkat stb. Városok és egyéb közületek részére tűzoltósági, közegészségügyi és köztisztasági szereket, eszközöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a legalkalmasabbak a hazai barnaszóntüzelósre szerkesztett Jobbágy-féle folytonégőkályhák.
