Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-08-15 / 33-34. szám

Budapest, 1934 augusztus 15. 3 I9E3 Borvendég főpolgármester megkezdi a szanálást Súlyos nehézségek a költségvetés összeállításánál, amelyből el kell tűnnie a deficitnek és amely hatalmas új terhekkel számol — A kórházi alap tizennyolcmillió pengős hiányát hat évre elosztva törlesztik — A főpolgármester nagyszabású szanálás! terve bizto­sítani akarja Budapest-világváros közszflkségletelnek kielégítését Borvendég Ferenc főpolgármester ugyan már hazaérkezett, de úgy ő, mint Sipőcz Jenő polgár- mester csak a Szent István heti ünnepségek lezaj­lása után veszik át hivataluk vezetését. Addig Szendy Károly dr. alpolgármester irányítja a köz­ponti városházán az adminisztráció munkáját, amely a legutóbbi napokban friss lendületet vett. Az összes ügyosztályokban komoly előkészítő munka folyik. Azokat a polgármesteri előterjesztéseket készí­tik, amelyek az ősz folyamán a különböző városházi fórumokat fogják foglalkoztatni. A legnagyobb ér­deklődés azokat az előterjesztéseket előzi meg, ame­lyeket Borvendég Ferenc főpolgármester fog a párt­vezérekből álló 17-es ellenőrző-bizottság tagjaival megismertetni. Ezeknek a rendelkezéseknek az élet- beléptetése, a szanálási művelet megindítását jelenti. Az új költségvetés Mint a Fővárosi Hírlap teljesen beavatott vá­rosházi körökből értesül, Borvendég Ferenc főpolgármester nyári sza­badságidejében, amelynek egy részét Ausztriá­ban és Svájcban töltötte, az ősszel végre­hajtásra kerülő szanalási rendelkezések elő­készítésével foglalkozott. Már szeptember hó folyamán feltétlenül döntenie kell a főpolgármesternek bizonyos nagyobb jelentő­ségű takarékossági intézkedések foganatosításáról, mivel ezeket végig kell vezetni a most készülő 1934. évi költségvetésen. A főváros pénzügyi ügyosztályának igen nagy gondot okoz a jövő évi költségvetés összeállítása, mert hiszen egyelőre még nem ismeri a főpolgár­mester takarékossági terveit és mégis arra kell törekednie, hogy deficitmentes költségvetést állítson össze. A városházi ügyosztályok egyrésze július 10-ig beszolgáltatta a költségvetés összeállításához szükséges adatokat, vagyis átadta a pénzügyi ügy­osztálynak a költségvetési előirányzatot. Egy-két ügyosztály azonban halasztást kért, amit a pénz­ügyi ügyosztály megadott azzal, hogy legkésőbb augusztus 20-ig nekik is be kell terjeszteniük az anyagot. Homolyay Kezső dr. tanácsjegyző, a fővá­ros költségvetési előadója, hétfőn tért vissza szabad­ságáról és megkezdte az ügyosztályok által készített előirányzatok revideálását és összeegyeztetését. A jövő évi költségvetés összeállítását tekinti ma legnagyobb feladatának nemcsak a városházi admi­nisztráció, hanem Borvendég Ferenc főpolgármes­ter is. A jövő évi költségvetés tervezetéből ugyanis el kell tüntetni azt a tízmillió pengős deficitet, amely az ezévi költségvetés mérlegében jelentkezett, ezen­kívül fedezetet kell találni különböző újabb ter­hekre is, mint amilyen a Rácfürdő megvásárlása, a HÉV de­ficitje, továbbá az Ipari Munkaszervező Intézettől felvett 7.5 millió pengős forgótőke-kölcsön első tör­Az új költségvetés Összeállításával kapcsolatosan várható takarékossági intézkedésekről Borvendég Ferenc főpolgármesterhez közel­álló helyről a következő információkat kapta a Fővárosi Hírlap munkatársa: — Borvendég Ferenc főpolgármester, mielőtt nyári szabadságára utazott volna, bizalmasai és hívei előtt kijelentette, hogy a nyári sziintetet nem pihenéssel tölti, ha­nem kidolgozza az ősszel végrehajtásra ke­rülő muukaprogrammot. A főpolgármester feladatainak a körét a szanálási tervezetbe foglalt rendelkezések szabják meg. Leg­főbb feladatát abban látja Borvendég főpolgármes­ter, hogy a lehető legrövidebb idő alatt gondoskodjék a székesfőváros költségvetésében mutatkozó hiánynak a megszüntetéséről és ezzel kapcsolatosan biztosítsa a székesfőváros ház­tartásának egészséges és tartós alapokon nyugvó egyensúlyát. Mivel ezek az intézkedések szoros ösz- szefüggésben vannak a készülő új költségvetéssel, a 17-es ellenőrző bizottság még szeptember hó folyamán abba a helyzetbe kerül, hogy a főpolgármester takarékossági terveit meg­ismerheti. Az új fővárosi törvény rendelkezései szerint Borven­dég főpolgármester bemutatja a takarékossági ter­veit a 17-es ellenőrző-bizottságnak, amelynek ülésein a pártok vezetői kifejthetik véleményüket. Ezek a takarékossági intézkedések azután végrehajtatnak az új költségvetésben. A városházi adminisztráció a költségvetési tervezetet elkészíti a főpolgármesteri takarékossági intézkedések ismerete nélkül és csak a városházi adminisztráció által készített nyers ter­vezetben fogja Borvendég főpolgármester a maga el­gondolásait érvényesíteni. lesztési részlete. Ezek a tételek természetesen nem egy összegben jelentkeznek a jövő év folyamán, do mindenesetre gondoskodni kell a fedezetről. Van mindezeken felül egy nagyobb tétel, amely szintén fedezésre szorul az új költségvetésben. Ez a közkórházi alap 18 millió pengős hiánya, amelyről Kcresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az új fővárosi törvény tárgyalása során azt a kije­lentést tette, hogy pótlását nem lehet bizonytalanul hosszú időre elodázni. A főváros vezetőségének — a Fővárosi Hírlap értesülése szerint — az a tervo, hogy ennek a 18 millió pengős hiánynak a tör­lesztését hatévre osztja el, ami azt jelenti, hogy az 1034. évi költségvetésben há­rommillió pengős új tételt kell ezen a címen is be­állítani. Már ezekből az adatokból is meg lehet álla­pítani, hogy az új költségvetés összeállítása nagy fejtörést okoz. Most derül ki: mennyire megállja a helyét Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek az az indokolása, amit az új fővárosi törvény meg­teremtéséhez fűzött, amikor a főváros pénzügyi hely­zetének szanálását rendelte el. — Tévednek, akik azt hiszik, hogy ezek a taka­rékossági intézkedések bénító hatást fognak gyako­rolni a főváros háztartásának a vitelében. Ellenkező­leg — mondotta informátorunk — Borvendég főpolgármesternek olyan nagy­szabású tervei vannak, amelyeknek megvaló­sításával a korlátolt pénzügyi lehetőségek mellett is biztosítani lehet mindazoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek Buda­pest-világváros igényeinek és közszükségle­teinek a kielégítésével járnak. A főpolgármester nemcsak arra számít, hogy okszerű gazdálkodással eltünteti a hiányokat, hanem még bizonyos feleslegeket is produkálni akar, amelyeket azután hasznos munkát jelentő beruházá­sokra akar fordítani. Ez a nyilatkozat, amelyet Borvendég főpolgár­mester közvetlen környezetének egyik tagja tett a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt, megvilágítja a mai városházi helyzetet és egyben azt bizonyítja, hogy alapos az a várakozás, amellyel nemcsak a kor­mány, hanem a nagyközönség is tekint Borvendég Ferenc szanáló működése elé. A városháza szeptemberi munkaprogramja Mint a Fővárosi Hírlap értesül, elsőnek a 17-es bizottság fog összeülni szeptember elején. A pártvezérekből álló 17-es ellenőrzőbizott­ság szeptemberben sűrűn fog ülésezni és nemcsak Borvendég főpolgármester takarékossági intézkedéseit fogja tárgyalni, hanem a nagyüzemek tarifáinak a revíziójáról készített előterjesztést is. Már szeptemberben összeül a törvényhatósági bizottság plénuma is és pedig abból a célból, hogy a Tabánnak a Közmunkatanács által módosítani ren­Borvendég főpolgármester nagyszabású tervei a deficit eltüntetésére Ahoi a világ legrégibb királyi koronája látható Irta: Morgenstern Gyula Ez a szép cikk, amely mintájául szolgálhat annak, hogy miként kell külföldön a magyar idegenforgalmi érdekeknek használni, a „íieues Wiener Journal“ augusztus 7-iki számában jelent meg. Budapest, augusztus hó. A magyarok joggal büszkék Szent Lstvánnapi ünnepségeikre, mert nincs a világnak még egy or­szága, amelynek ilyen ünnepe volna. A Szent Ist­vánról, Magyarország első apostoli királyáról elne­vezett ünnepségben egyesül minden, ami magyar, nagyon nagy, nemzeti jelentőségű ünnep, amelyben egyesül minden magyar, még az is, aki valahol, másutt második hazát talált. Ezen a napon, augusz­tus húszadikán egynek érzik magukat az első ma­gyar király koronájával valamennyien. Az ünnep­ségek egy teljes hétig tartanak és mindenféle elő­adásokat is magukban foglalnak. Az ünnep közép­pontja a nagy körmenet, amelyet a reggeli órákban a budai várban tartanak meg. Elől fényes kíséret­tel Serédi Justinián biboros-hercegprimás, a magyar katolikusok legfőbb feje lépked, a kormány tagjai­val és a magas arisztokrácia képviselőivel. Min­denki, akinek valami rangja vagy pozíciója van, résztvesz ezen az egyedülálló körmeneten. A nép ezrei rajzanak a körmenet körül, mindenki látni akarja a szent jobbot, amely értékes arany ládában pihen, és a világ legrégibb királyi koronáját, Szent István koronáját, amelyet augusztus húszadikán nyilvános közszemlére tesznek ki. Az év többi nap­jain ia korona és a hozzátartozó jelvények a budai vár egyik páncéltermében vannak, amelynek ajtaját csak a parlament által választott két koronaőr: Perényi Zsiginond báró és Teleki József gróf nyit­hat ki. A magyar korona viszontagságairól való­ságos térképet lehetne rajzolni, mert kilencszáz év alatt ez a kincs Becsben, Prágában, Linzben, Pás­sá u ban és Erdélyben is sokat vándorolt. A koroná­zási jelvények nemcsak tiszteletreméltó nemzeti tra­díció relikviái, hanem művészi és műtörténeti ritka­ságok is, amelyek megtekintése valóságos élmény. A Szent István-héten nemcsak az ország minden részéből, hanem majdnem egész Európából sok ezernyi nép özönlik Budapestre, hogy a világ legré­gibb királyi koronáját megtekintse és hogy ezt a népet és országot szemtől-szembe megismerhesse. Az idei Szent István-hét különleges ünnepélyesség­gel megy végbe. A mértékadó körök már hetek óta minden igyekezetüket latbavetik, hogy a legszéle­sebb nyilvánosság, különösen a külföld figyelmét felkeltsék az ünnep iránt. Elsősorban Budapest új főpolgármestere, Borvendég Ferenc vett részt a legnagyobb intenzivitással az előkészítő munkála­tokban. Borvendég főpolgármester az alája rendelt hivatalok tisztviselőivel hetek óta beható tanácsko­zást folytat, miképpen lehetne az 1934. év Szent István-hetét különösen változatossá és vonzóvá tenni. Amennyire a hivatalos program elárulja, az idei Szent István-hét valóban fényes és imponáló lesz és a tízezrek, akik az ország legtávolabbi sar­kaiból és a külföldről Budapestre jönnek, kétségte­lenül gondtalan és kellemes hetet fognak itt átlélni és meg fogják ismerni Budapest és Magyarország minden szépségét. Borvendég főpolgármester valódi self made man. A városi vezetőség legutóbbi választásánál feléje fordult a bizalom és Horthy Miklós kormányzó vá­lasztása is reáesett. Budapest jelenlegi főpolgármes­tere kispolgári családból származik, apja kézmű- iparos volt és olyan szűkös körülmények között élt, hogy fia csak úgy tudta befejezni tanulmányait, hogy órákat adott és egyéb munkákat vállalt. Fia­talkorában sok nélkülözésen ment keresztül és igen nagy volt a sokgyermekes család öröme, amikor ki­mondhatatlan fáradalmak és gondok árán, vizsgá­jának letevése után, mint alárendelt hivatalnok, a város szolgálatába léphetett. Borvendég Ferenc, a kishivatalnok valóban nagy útat tett meg máig, amikor a budapesti városi vezetőség legmagasabb tisztviselője és a kormány bizalmi embere. Bor­vendég Ferenc a munka, a kötelességteljesítés em­bere, aki nem ismer más célt, mint azt, hogy (a magyar főváros érdekeit minden körülmények kö­zött megvédelmezi. Legszűkebb munkatársainak egyike — a Szent István-ünnep előkészítő munkálataiban — Kovács- házy Vilmos tanácsnok, a városgazdasági ügyosz­tály vezetője. Kovácsházy tulajdonképpen — mint mondani szokás — elhibázott exisztencia, mert ere­detileg orvos akart lenni, csak később fedezte fel szívében a jogi tudomány iránt való hajlandóságot. Nagyműveltségű, mélytudású férfi, aki állásából ki­folyólag igen sokat tartózkodott külföldön, ahol a városgazdasággal kapcsolatos intézményeket tanul­mányozta. Üt ja elvezette Bécsbe, Berlinbe, Mün­chenbe, Hamburgba és Lipcsébe és mindenünnen gazdag tapasztalatokkal tért vissza Budapestre. Mű­ködési körének egyik legfontosabb része az idegen- forgalmi ügyek intézése. Erről a témáról igen sok figyelemreméltó cikket írt és egyik statisztikájában megállapította, hogy Becsben évenként 260.000 olyan külföldi tartózkodik, aki annak ellenére, hogy Bu­dapest a volt császárvárosból négy óra alatt elér­hető, nem jön el a magyar fővárosba. A bécsi ma,'- gyar idegenforgalmi iroda felállítása is elvitatha­tatlan érdeme Kovácsházy tanácsnoknak, aki lelkes barátja Ausztriának és amennyiszer csak ügyei en­gedik, mindig meglátogatja Bécset. A vitrinek, amelyeket nemrégiben a Szent István-templomban, a Neuer Markton és a Grabenen felállítottak és amelyekben budapesti látképek diszlettek, az ő kez­deményezésének köszönhetik létezésüket. Borvendég és Kovácsházy biztosítékot nyújta­nak, hogy az idei Szent István-hét olyan lefolyású lesz, hogy Magyarországnak és Budapestnek csak díszére, becsületére válhatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom