Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-08-15 / 33-34. szám

Budapest, 1934 augusztus 15. ~------r «am........ 1 »SB»EMBBWIfcmjtJ)WlliU delt terveit megvitassa és a végleges kivitelezési ter­vet megállapítsa. De szó lehet arról is, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése szep­temberben betölti a megüresedett tanácsnoki állásokat. Borvendég Ferenc főpolgármester, mielőtt a tanács­nokválasztást napirendre tűzné, tárgyalásokba fog bocsátkozni a többségi pártok vezetőivel. A város­házán bizonyosra veszik, hogy egyöntetű megálla­podás jön létre és a közgyűlés a behelyettesíltckcf fogja, tanácsnokokká megválasztani. A hidd settenkedett n műiméit tejesknnnél mosott: ezért rososzkodik o Mos o te] kötött forgalmához A lánskereskedőke! kitiltják a nagyvásárteiepről A földművelésügyi minisztériumban napok óta tanácskozik a tejrendelet módosításáról a miniszter­közi bizottság. A minisztertanács megszabta az irányelveket s ezek közül a legfontosabb a kötött forgalomhoz való ragaszkodás. A minisztertanácsot ennél az elhatározásánál első­sorban a főváros állásfoglalása vezette, mert mint Kállay földművelésügyi miniszter többizben kije­lentette, Budapest székesfőváros tiltakozik a sza­badforgalom viszaállítása ellen, még pedig köz­egészségügyi okokból. A főváros közigazgatási bi­zottságában Petrovácz Gyula igen éles hangon ki­fogásolta, hogy a főváros hivatalosan állást foglal a tejárusítás kötött forgalma mellett, anélkül, hogy az autonómiát megkérdezte volna. Sipöcz polgár- mester ezzel szemben annak idején igen erélyesen megvédte a maga álláspontját és rámutatott arra, hogy egy milliós főváros tejellátásánál a köz­egészségügyi szempontokat figyelmen kívül hagyni nem szabad. Más kérdés azonban a tejár megállapítása. A miniszterközi bizottság tárgyalásának befeje­zése után Kállay földművelésügyi miniszter intézke­désére sürgősen összehívják az Országos Tejgazda­sági Bizottságot s ebben a bizottságban már az érdekeltek is hozzászólhatnak a módosított tejrende­lethez. A bizottságban a fővárost Usetty Béla dr., a közélelmezési bizottság volt elnöke és Fosta Já­nos főjegyző, a közélelmezési ügyosztály vezetője képviseli. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt tájékozódni arról, hogy a főváros képviselői milyen álláspontra helyezkednek az összehívandó nagysza­bású értekezleten. Sipöcz polgármester ugyanis szabadságra utazása előtt alaposan megvizsgálta ezt a kérdést és intézkedett, hogy a módosított tej­rendelet bizottsági tárgyalásán a főváros nevében milyen véleményt terjesszenek elő. Értesülésünk szerint az első követelés, amit a módosított tejren­delettel szemben a főváros képviselői felvetnek, a higiéniai követelményeknek százszázalékos biztosítása. Enélkül a tejkérdést megoldani nem lehet. A fővá­ros nem ragaszkodik a régi tejrendeletben foglalt intézkedésekhez, de a kötött forgalmat ellenőrzés szempontjából egyelőre elkerülhetetlennek tartja, mert abban az esetben, ha a szabadforgalmat visz- szaállítanák, a tejkérdéssel foglalkozó hivatalokat bővíteni kellene, hatáskörüket szélesíteni és olyan törvényes rendelkezésekkel elősegíteni, amelyek a mostani viszonyok között még bonyolultabbá tennék okérdést. A főváros képviselői az értekezleten kifejezésre juttatják Sipöcz polgármesternek azt a kívánságát is, hogy a jelenlegi 32 filléres tej árat a termelési és közgazdasági érdekek figyelembevételével csökkenteni kellene. Nagyon érdekes az az indokolás, amellyel alátá­masztják a városházán a kötött forgalomhoz való ragaszkodást. Már a múlt esztendőben meglepő vál­tozást tapasztaltak a nyári betegségek statisztiká­jában, még pedig olyat, amely a közegészségügy javulását bizonyítja. Az idei kimutatások megint arról számolnak be, hogy különösen a hastífusz jelentkezett kisebb számban, eltérően az évek előtti járványszerű megbetegedésektől. A szakemberek szerint ezt a javulást nagyrészben a betörő tej árusítá­sának megszüntetése okozta. A tisztifőorvosi hivatalban beszédes térképek mutat­ják, hogy ha a régi időben a város valamelyik részében felütötte fejét a hastífusz, a megbetegedé­sek egymásután következő sorrendje pontosan mu­tatta valamelyik utcában, vagy városrészben ugyanaz a milimári naponta milyen utat tett meg. A rendőrség közreműködésével indultak meg akkor a vizsgálatok és megállapították, hogy úgynevezett „bacillus-gazda“ milimárik hurcolták be Budapestre a hastífuszt és néha egész városrészt megfertőztek. Ez a térképen is kimutatható milimári-vándorlás komolyan veszedelmeztetto a főváros egészségügyét, de a kötött forgalom bevezetése óta teljesen meg­szűnt. Szigorú retorziók u nuggvósórteieoi „lóncolók“ ellen A tejkórdósen kívül a főváros közélolmozésének egyik nagy problémája az élelmiszervásártelep mű­ködése. Kozma Jenő a polgármester figyelmét már régebben felhívta arra, hogy egyes nagyvásártelepi árusok kihasználják a termelők kényszerhelyzetét és záróra táján erősen leszorított árakon vásárolják meg termelvényeiket. A közönség viszont nem látja hasznát az olcsó áron való vásárlásnak. Előfordult, hogy azt a paradicsomot, amelyet a nagyvásártele- pen délelőtt három fillérrel vettek a nagykereske­dők, délután 24 fillérért árusították a Garay-téren. A polgármester elrendelte az árak szigorú ellen­őrzését. Állandóan működő repülőbizottság vizsgálja most az árakat és minden egyes esetről jelentést tesz Rosta János főjegyzőnek. Az árak jegyzését igen szigorúan veszik s a nagyvásártelepi árakat még aznap összehasonlítják a kerületi vásárcsarno­kokban kifüggesztett árakkal. Amennyiben indoko­latlan áremelést találnak, Rosta János főjegyző az 1927-ben kiadott árdrágítási rendelet alapján két esztendőre kitiltja a drágító nagykeres­kedőket az élelmiszernagyvásártelepről. Miután ez a kitiltás tönkretehet bármely nagykeres­kedőt, az élelmiszernagyvásártelepen napok alatt helyreállt a rend. Az. árellenőrző bizottság azonban tovább műkö­dik. Most különösen a paradicsomra vigyáznak, de a burgonya áralakulásánál is szükség volt az elmúlt hét végén a közbelépésre. Egy-két filléres kilón­kénti különbözet mutatkozott csupán, Rosta fő­jegyző mégis figyelmeztette az érdekelt nagykeres­kedőket, hogy indokolatlanul számítottak az árak­hoz egy-két fillért és figyelmeztetésének hatására a burgonya olcsóbb is lett. Ezek a nagykereskedők tudták, hogy a figyelmeztetés után a kitiltás követ­kezik, ezt pedig nem akarták megkockáztatni. Mint minden új intézménynél, az élelmiszer- nagyvásártelepnél is jelentkeztek a kezdeti bajok, most azonban Kozma Jenő indítványai alapján a polgármester szigorú intézkedései következtében az élelmiszer nagy vásártelep valóban azt a hivatást tölti be, amelynek betöltésére létesítették. Betóa, mafcad&m, assisit felvágáBához vegyen BÉRKOMPRiSSORT IiIIKA JKHd «UarelM gépéaaméraiSlc, kompreoor-béibMdi Mkpart, YBL, kerület, Barocft-tttoa 77. m. Telei on «sára : S3-B-M. CZIKÓ 1ST VÁM aszfalt, útépítő, tetőfedő és szigetelő VÁLLALAT • JÓZSEF-KÖRUT 11. SZ. © TELEFON: 30-8-14. Építőipar püszyínytarsasaq 49. Budapest, V., Nádor-utca 18. sz. ■ Aszfaltgyár és anyagtelep: IX., Gubacsi-út 37. sz. Telefon: 22-: ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK,. FÖLD­MUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. Szeged* Béla Jenfi OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK,,KÖVEZŐMESTER UT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, 1. Alkotás-u. 18. II. 1. Tel.: 52-8-52 Kiss Jenő okleveles mérnök, építési v&llnlkosé Budapest, V., ZoltAn-neea ÍO. utas Telefon í 1CO-81 CSUCSHEGYI BAZfllTBAHYA R.-T. HEMESGULACS Központi iroda: mmmm1—1Budapest, VII., Nürnberg-u. 47. Telefon: Tapolca 2. Tel.: 470-43. ÚTHENGERLÉST uuimuiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimiTtnsi WOLPP ERNŐ Budapest, I , KolonlSIdl-Ot 1. Teli 3»-»-68 Székhazat vásárol a Segítőalap Végleg elejtették a szana­tóriumvétel tervét A Fővárosi alkalmazottak segítőalapja az évek során a legnagyobb szociális intézmények egyikévé nőtte ki magát. Az intézmény kötelékébe tartozó1 ta­gok száma megközelíti a tízezret és a közeljövőben, amikor az üzemek alkalmazottainak bekapcsolása is megtörténik, ez a létszám ötszörösére fog emel­kedni. Érthető tehát, hogy a főváros vezetősége különös gondot fordít a fontos hatáskört és jelen­tékeny vagyonértéket reprezentáló intézményre. A segítőalap igazgatósága a héten elkészült a jövő évi költségvetéssel, amely 2,089.870 pengő vagyont tüntet fel. Az igazgatóság a jövőre vonatkozóan ennek dacára a takarékossági és racionalizálási intézkedések egész sorát léptette életbe, mert csak így lehet biztosí­tani az egyre fokozódó kötelezettségekkel terhelt inézmény stabilitását. A Segítőalap jövő terveiről és a tervbevett intézkedésekről beavatott helyen a következőket mondták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Segítőalap költségvetésének egyensúlya a most összeállított költségvetés szerint nemcsak biz­tosítva van, hanem négyezer pengő felesleg is je­lentkezik. Ezt azonban csak úgy tudtuk elérni, hogy számos új intézkedést léptettünk életbe, ame­lyek révén csökkenteni lehet a kiadásokat anélkül, hogy ez a tagok gyógykezelésének, vagy szociális ellátásának mértékét károsan befolyásolná. így pél­dául megszorítottuk a gyógyszerkiutalásokat és e téren hatásosabb ellenőrzést vezetünk be. Konkrét esetek kapcsán megállapítottuk ugyanis, hogy a gyógyszerrendeléseknél felesleges, sőt pa­zarlással határos bőkezűség nyilvánult meg. Felesleges, drága specialitásokat rendeltek, amikor az elkerülhető lett volna, de még ennél kirívóbb esetekről is tudunk. Ennek az állapotnak most vége lesz. Azt reméljük, hogy a megszigorítások révén legalább nyolcezer pengővel kevesebb lesz a gyógy­szerszámla. — Bizonyos megszorítások lesznek a kórházi és szanatóriumi elhelyezéseknél is. A Társadalombiz­tosító és a Mabihoz hasonlóan a Segítőalap is csak korlátozott ideig, fogja a teljes ápolási díjat fizetni. Megszűnik a műtéteknél nyújtott rendkívüli segély is, mert a szükséges műtétekről az alap maga gon­doskodik. — A Segítőalap évek óta foglalkozik az ingat­lanvásárlás tervével és annakidején már kiszemelt több objektumot, köztük egy szanatóriumot is. Egy­idejűleg elkészítették a Segítőalap kórháztervót, amelynek hiányát az intézmény erősen érzi. Érdek­lődtünk, hogy ezeket a terveket végleg elejtette-e a a vezetőségi — Az ingatlanvásárlás kérdése még mindig szőnyegen van — hangzott a válasz. A Segítőalap­nak 1,600.000 pengő a tartalékalapja, ezt -a pénzt kellene értékállóan biztosítani ingatlanok megvá­sárlásával. A Segítőalaphoz már érkezett is számos ajánlat. Kórház, vagy szanatórium létesítéséről e pil­lanatban nincsen szó, de kézenfekvőnek látszik az a megoldás, hogy alkalmas székházat vásárolunk, ahol az intézmény összes hivatalain és a fogászaton kívül helyet kapna a központi vizsgáló, illetve rendelőintézet is. Ezek a tervek nem befolyásolnák a mai szabad orvosválasztási rendszert, ellenben a betegség megállapításánál és a kezelés ellenőrzé­sénél szüksége mutatkozik egy ilyen kisebb, orvosi­lag kellően felszerelt intézménynek. — Az egymillióhatszázezer pengő tartalékalapból egyébként 1 millió pengő kölcsönkép van a tisztvi­selőknél kihelyezve. A Segítőalap székházvásárlásának elbírálására az igazgatóságból most külön bizottságot alakított, amely a beérkezett ajánlatokat felülbírálja. MAKKAY ÉS LÜTZENKIRCHEN „TURUL“ Sokszorosító gépek, kellékek és irodafelszerelési cikkek BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZAR-ÚT 26. - T. 20-0-77. Magyar gyártmány ______ Or enstein és Koppel MAGYAR R.-T. BUDAPEST VI, VILMOS CSASZAR-ÜT 31 Motorosmozdonyok — Útjavító- gépek — Kisvasutak — Iparvá­gányok — Autobuszkarosszériák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom