Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-28 / 9. szám
lyes, mint okfejtésen felépült beszédben mutatott rá a javaslat szükségességére, akivel szemben Büchler József sorakoztatta fel a javaslattal szemben táplált aggodalmait. A következő napon Petrovácz Gyula kétórás beszédben ismertette a javaslat előzményeit, majd megállapította, liogy a javaslat bizottsági tárgyalásán a belügyminiszter konciliáns volt, amelynek eredménye a mostam lényegesen enyhített reform. Azt fejtegette, hogy egyenesen nemzeti érdek a fővárosnak saját ügyeiben való önállósága. Szerinte nem a közigazgatásban, hanem a főváros kormányzásában érvényesül a pártpolitika. A létesítendő bizottságok nem egyebek, mint az eltörölt törvényhatósági tanács csökevényei, amelynél nem volt hátrány, hogy annak tagjai a pártok vezetőiből kerültek ki. Megállapítja, hogy az új állapot szerint az üzemeknél nem fog érvényesülni az autonómia akarata. Hatáskört követelt az üzemi választmánynak és sérelmezte, hogy az üzemigazgatókat nem az autonómia, hanem a polgármester fogja kinevezni. Nem helyeselte a két éves tervet és tiltakozott az ellen, hogy takarékosság címén hozzányúljanak a népjóléti intézményekhez. A kormánypárt részéről Gáspárdy Elemér ismételte meg már többször hangoztatott támadásait a főváros ellen. Eégi, sokszor megcáfolt tételeket sorolt fel, majd olyan argumentumokkal hozakodott elő, amelyeknek éppen a főváros kezdeményezése révén ma már nincs meg a létjogosultságuk. A, fővárosi képviselők állandó tiltakozása mellett mutatott rá a hiányosságokra, majd a fizetések méreteiről beszélt, amelynek adatait azonban az autonómiában is szerepet játszó politikusok nyomban megcáfolták. Tury Béla objektív beszédben utasította vissza az elhangzott adatokat, mert azokat már régen megszüntették. Bírálta a javaslatot, amely elmaradhatott volna, ha a kormány igénybeveszi a fővárosi pártok vezetőinek felajánlott közreműködését a hibák kiküszöbölése érdekében. Nem helyeselte a centralisztikus törekvéseket, amelyet nem tart parlamentáris és alkotmányos reformnak. grőfeijesen kibontakozik a vita A vitát kedden délután folytatta a képviselőház és előreláthatólag a szónokok hosszú sora van még hátra, akik bizonyára komoly érvelésekkel járulnak hozzá a vita nívójának emeléséhez. Nagy érdeklődés előzi meg Kozma Jenő, Payr Hugó, Usetty Béla, Petracsek Lajos, Itassay Károly, Peycr Károly, Bródy Ernő, Müller Antal, Csilléry András, Scheuer Bobért, Ernszt Sándor és esetleg Ugrón Gábor felszólalásait, akik a főváros ügyeinek ismeretében hosszabb beszédben fejtik ki nézeteiket a reformról. Nagy figyelem irányul Kozma Jenő dr. felszólalása e'lé, aki a javaslat eddigi vitájáról a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A képviselőház plénumában higgadt mederben folynak a tárgyalások, amelyeknek mindegyike a főváros és a városházi igazgatás ügyeivel foglalkozik. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a bizottsági üléseken a módosítások sorozatait tette magáévá és ez a magyarázata annak, hogy a politikai argumentumok mellőzésével tisztára szakszerű alapon halad a vita menete. Nézetem szerint lényegbevágó módosítások és változtatások nem születnek meg a képviselő- ház tárgyalásai nyomán, úgyhogy minden bizonnyal a bizottságban átment szövegezés tekinthető véglegesnek. Külpolitikával mm foglalkozik a főváros közgyűlése Nem tartozik a fővárosi reformtörvény vitájába, de mégis szorosan összefügg a politikai helyzettel az az akció, amelyet a Keresztény Községi Párt indított az Oroszországgal kötött gazdasági egyezmény ellen. A főváros szombati rendkívüli közgyűlésén azzal az érzülettel vonult fel a Keresztény Községi Párt, hogy a törvényhatóság tiltakozó határozatával válaszol arra a keserűségre, amelyet a fővárosi törvény módosítása az autonómia legnagyobb pártjára jelent. A közgyűlés külpolitikai ügyekbe való beleavatkozása azonban nem járt sikerrel, mert a pártok többsége nem tartotta kívánatosnak a kérdés tárgyalását és ezzel az ügy lekerült a napirendről. A szavazás körüli események azonban a törvényhatósági tanács hétfői ülését is foglalkoztatták, ahol Csilléry András éles bírálatot gyakorolt, hogy a tisztviselők a sürgősség ellen foglaltak állást. Huszár Aladár főpolgármester fölényesen elhárította a hangoztatott kifogásokat és Si- pőcz Jenő polgármester meggyőző erejű beszédben utalt arra, hogy a tisztviselők természetszerűleg a bizalmukat élvező polgár- mester véleményének rendelik alá magukat, ami ellen kifogást emelni nem lehet. A fővárosi törvény tárgyalásába beillesztett kis intermezzo ezzel véget ért. # A képviselőház vitája egyébként gyorsan halad a végső kifejtés felé. A keddi ülésen Rassay Károly mondott nagy beszédet, amelyben tiltakozott a rendelkezések érvényesítése ellen, majd pontról-pontra visszautasította Gáspárdy Elemérnek a múlt héten elhangzott állításait. Értesülésünk szerint Kozma Jenő líjabb módosító indítvánnyal lép a képviselőház elé és a jelek szerint a nyolcórás ülések mellőzésével sikerül a javaslatot a jövő hét végére részleteiben is letárgyalni. Vizsgáztatják a száz gyakornoki állás pályázóit Márciusban megtörténnek a kinevezések Az utóbbi hetekben úgyszólván minden délután sűrű csoportokban „drukkoló“ fiatalemberek lepik el a központi városháza első emeleti polgármesteri folyosóját. Ezek a gyakornok-jelöltek, akiket Liber Endre alpolgármester elnöklete alatt főtisztviselőkből alakított bizottság vizsgál meg, hogy a pályázók tudásuk, rátermettségük és képzettségük szerint alkalmasak-e a közigazgatási szolgálatra. A vizsga Liber alpolgármester tanácstermében folyik. A zöld asztal mellett ül a bizottság, a zöld asztál előtt és az előszobában lámpalázzal küzdő jelöltek, akárcsak az egyetemi szigorlatokon. Elsőnek a közigazgatási fogalmazási szakra pályázó jogászokat vették vizsga alá és hat turnusban már le is vizsgáztatták a jelentkezők legnagyobb részét. Itt az utolsó „szigorlat“ pénteken délután lesz. A gyakornoki vizsgák célja és eredménye iránt Liber Endre alpolgármesternél érdeklődtünk, aki a következőkben tájékoztatta a Fővárosi Ilirlap munkatársát: — A cenzúra célja az, hogy a gyakornoki állások betöltésénél a legrátermettebbek és a legkiválóbbak kerüljenek a főváros szolgálatába. Természetesen a legteljesebb jóindulat és pártatlanság vezet bennünket a vizsgálatnál. Mindenesetre jó arra, hogy a pályázókat szemtöl-szembe megismerhessük és hogy tiszta képet kapjunk az egyes jelentkezőknek nemcsak a tudásáról, hanem a rátermettségéről, készségéről és általános műveltségéről is. A vizsgázók tudásával és ismeretével általában meg vagyunk elégedve. Néhány egészen kivételes tehetségű fiatalember is állott már előttünk. Éppen a legutóbbi vizsganapon feltettünk egy közigazgatási kérdést és azután felszólítottuk a pályázót, aki angol és francia nyelvtudásra hivatkozott, hogy válaszoljon a kérdésre a két külföldi nyelven is. Elismeréssel mondhatom, hogy kifogástalan szabatossággal és folyékonyan hallottuk a választ angolul és franciául is. — A közigazgatási fogalmazói szakon rendszeresített 24 gyakornoki állásra 31G teljes képesítésű pályzó jelentkezett, ezek közül 350-et már levizsgáztattunk, a többiekre a közeli napokban kerül a sor. Az a felfogásom, hogy leghelyesebb volna az egyes csoportok megvizsgálása után a megfelelő kinevezéseket minél előbb eszközölni. Afnennyiben a polgármester úr és a főváros vezetősége szintén erre az álláspontra helyezkedik, úgy a fogalmazási gyakornokok kinevezése március hóben megtörténhetik. Ismétlem, hogy a főváros vezetőségére igen nagy felelősség hárul a legmegfelelőbb fiatalok kiválasztásánál, mert hiszen az utánpótlásról van most szó és azoknak a kiválasztásáról, akikre Budapest továbbépítése hárul és akinek régi nagy elődeik munkáját kell majd méltóan továbbfolytatni. KÉPESSÉGVIZSGÁLAT INDORG pszichotechnikai és szervezési intézet, Budapest, V., Nádorutca 20 Telelőn t 10-1-27 — A vizsgálóbizottság tagjai rajtam kívül Farkas Ákos dr. főjegyző, az elnöki osztály vezetője, Felkap Ferenc dr. főjegyző, a racionalizálási csoport főnöke, Ölveczky Pál tisztiügyész és Csorna Kálmán, az árvaszék elnöke. Amint a közigazgatási fogalmazó-jelöltek vizsgáztatásával végeztek, külön-külön csoportokban nyomban hozzáfognak a műszaki, közélelmezési, számvevőségi, adóhivatali, állatorvosi, erdészeti és egyéb gyakornokok vizsgáztatásához is, külön-külön csoportokban az egyes szakok szerint, úgyhogy az egész anyag megvizsgálásával körülbelül csak júniusra lesznek készen. Az elnöki osztály egyébként elkészítette a pályázókról és a kiírt gyakornoki állásokról a pontos kimutatást, amely a következőképpen alakul: köz- igazgatási fogalmazási szakon 24 gyakornoki állás vár betöltésre, pályáztak 316-an; az árvaszéken két fogalmazó gyakornokot alkalmaznak, erre 208 a pályázó; a tiszti ügyészség két gyakornoki helyére 107-en pályáztak; 11 mérnök-gyakornoki állásra 245 a pályázó. Az 5 hatósági gyakornoki orvosi helyre 35-en pályáztak; a 2 vegyész-gyakornoki helyre 29-en; a 3 statisztikai gyakornoki állásért 209 jelölt versenyez. A tudományos szakon rendszeresített négy gyakornoki állásra 210 pályázatot nyújtottak be; a 2 levéltári gyakornoki helyre 181 pályázó akadt. Aránylag kevés az érdeklődés a 2 erdészeti gyakornoki helyre, mert erre mindössze csak 9-en pályáztak. Az 5 állatorvos-gyakornoki állásért 27, a ■í közélelmezési gyakornoki helyre 9 pályázó jelentkezett. Feltűnő sokan akarják elnyerni a tűzoltótiszti gyakornoki rangot. Két hely vár betöltésre és erre 109 a pályázó. A köztisztasági hivatalnál 1 gyakornok lesz, erre 103-an aspirálnak. Az állatkerti szakon ugyancsak 1 gyakornoki állást szerveztek, itt 68 a jelentkező. Megdöbbbentően ugrik a pályázók száma ott, ahol főiskolai képzettség helyett érettségi, vagy államszámszéki vizsga a követelmény. így 12 számvevőségi gyakornoki helyre 1400 kérvényt nyújtottak be, 2 pénztári gyakornoki helyre 1049-et, a 7 adóhivatali gyakornoki helyre 1271-et, az 1 gazdasági szakos gyakornokságért 1029-en pályáznak, az ugyancsak 1 kórházi tiszti gyakornoki helyre 962-en, a 7 kezelői gyakornoki állásra 1258-an. Igaz, hogy ebből ezek az óriási számok már leolvadtak, mert nagyon sokan vannak nem budapestiek, akiket figyelembe csak akkor vehetnének, ha helybeli pályázó nem akadna. Vannak azután olyanok, akik olyan fogyatékos ismerettel álltak a bizottság elé, amely eleve kizárja alkalmaztatásukat. SALGÓTARJÁNI KÖSZÉHBáHVA R.T. építő «nyug ipara: Budapest* V., Sas-utca 25. szám. Telefoni 23-0-71, 10-3-59* 14-1-52 Cementgyár l LAba.tla.nbau .................évi telj. kép. 12.000 ▼. Mé «i<y«rnk | Lábatlanban................ C € * 5.000 f Doro gon ........................* * * 3.000 c Té glagyárak i Bnda-OJlak Kőbánya Nyergesujfalu ...» t t 80,000.000 drb. CserépgyAri Buda-ÜJlak . . . . « « * 8,000.000 drb. iy»R/SCH FEKETE JÁNOS Jrtk TETŐ FEDÓMESTEE BUDAPEST, L, KAROUIIA-ÚT It. TELEFOB: C9-5-G9 — DUSKA ÉS RIEDLMAYER^ KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLÖZTETÉfJ-, LÉGSZESZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜRDÖBERENDEZÉS-, CSATORNÁZÁSI ÉS IPARI C8ÖVEZETEK- BERENDEZÉSEK VALLALATA . BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 67/69. SZÁM TELEFON : 55-9-57. REDŐ IGNÁC celluloldsyár Budapest, Vili., Sárkány-u. 5. Telefon: 34-4-90 és 41-2-73 .CELLONA« lürdöszobabútor, különleges reklám- cikkek, játék- és díszműáru, tömegcikkek, a iiúv é doh. KOSSÁNYI ISTVÁN m<£££B££ BUDAPEST, V., VISEGRÁDI-UTCA 53. TELEFON: 914—94. ALAPÍTVA 1903. Darálókövek. Csiszolóáruk. Fényesítő masszák. jCUSTODIS i 1 MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍ- BTÉSI VÁLLALAT IPARI PBERENDEZÉS RÉSZÉRE 9BUDAPEST, V. KÉR., I NÁDOR-UTCA 19. SZ. ■TELEFON« 12-0-07 ILPHONS ALAPÍTÁSI ÉV 18K Oyárkéiofnyépltés, OOzka- lAnbefalazé», Ipari kemencék épitéie éa tenrezéae
