Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-28 / 9. szám
Budapest, 1934 február 28, 3 PESTI KIRAKAT pm——bim Lakáskeresés Nem tudjuk, van-e már róla statisztika, de nagyon valószínű, hogy február ll-én Budapest lakosságának jelentékeny hányada fölmondta a lakását. A hónap közepe táján megteltek a pesti kapuk cédulákkal, táblákkal, akárhány helyen valóságos plakátokkal, majdnem azt mondhatnánk, hogy a háztulajdonosok már transparensekkel is hirdetik a kiadó lakásokat. Aztán megindult a lakáskeresők nép- vándorlása. Fél Budapest lakást keres és a kapukról nagyon lassan tünedeznek el a kiadó lakást hirdető táblácskák. A lakók nagyon nehezen ugranak be abba, hogy lakást foglaljanak le, mert akárhányat néznek is meg, szinte valamennyiről nyugodt lélekkel megállapíthatják, hogy drágák is, meg rosszak is. Közben a háztulajdonosok sírnak hogy rengeteg a lakásfölösleg, hogy nem lehet kiadni a lakásokat, pedig aki résztvesz ebben a lakáskereső hadjáratban és nyílt szemmel nézi a dolgokat, tisztán láthatja, hogy a háziurak maguk az okai, hogy nyakukon maradnak a lakások. Egy időben már megindult az a folyamat, hogy a városból a perifériákra és a szomszédos falvakba kiköltözött polgárság kezdett visszaszállingózni a városba. Ha most a háziurak észre nem térnek, megint ez lesz a sorsuk: a polgárság újra kifelé fog tódulni és akkor azután igazán komoly veszedelmet fog jelenteni a háziurak számára az a lakás fölösleg, amely még nincs meg, de amelynek törvényszerűen el kell következnie. A budapesti kereskedelmi és iparkamara nagyszabású akciót indított a házak tatarozása érdekében. Nagy szorgalommal összegyűjtötte az adatokat, hogy Budapest területén hány lakóház modernizálására lehet számítani. Érdemes ezeket az adatokat megtekinteni. Budapesten a legújabb statisztika szerint van 25.865 épület, amelyek közül 23.U2 a lakóház. Eddig a kamara 7857 lakóházat vizsgáltatott meg, amelyek közül 1281 volt olyan, amely modernizálásra, tatarozásra szorul. Ha a még hátralévő hazakat is átvizsgálják és ott is ez a tizenhat százalékos arány érvényesül, akkor előreláthatólag mintegy 3274-re becsülhető a modernizálásra szoruló bérházak száma. Egyszóval csaknem négyezer olyan ház van Budapesten, amelybe kulturigényekkel ? endel- kező és a higiénia iránt érzékeny ember be nem költözhetik. Magyarán, négyezer ház lakhatatlan. Ha tehát a háziurak lakástúltermelésről beszélnek, egyáltalában nincsen igazuk. A budapesti lakások rosszak, egészségtelenek, ósdiak, legnagyobb részükben komfort nélküliek és így természetesen az a lakosság, amely halad a korral és amelynek terme- szetszerű, jogos igényei vannak, nem is tálalhat magának megfelelő otthont. A lakhatatlan lalcasok városában tehát a Háztulajdonosok Szövetségének nem az volna a kötelessége, hogy tiltakozzék minden lakástermelési és lakásmodernizálási akció ellen, hanem tagjait egyenesen arra kellene rábírnia, hogy a saját érdekükben _ igyekezzenek lakosaikat modernné, lakhatóvá tenni. Vagy beszéljünk-e arról, hogy a budapesti lakások még mindig méregdrágák. A háztulajdonosok ugyan szívesen neveznék ezt a pár percentes lakbérengedményt, amelyet az utóbbi években kénytelenek voltak megadni, akár lakáskrachnak is; végeredményben azonban az a valóság, hogy amikor mindenkinek a jövedelme huszonöt—negyven—otven százalékkal csökkent, akkor a lakások árában alig áll be változás és a háziurak még mindig azon álmodoznak, hogy a mai lakbéreket tartani_ tudjak. Minden józan embernek tisztában kell lennie azzal, hogy azt a lakáskrachot, amelyet a háziurak mai megúszottnak vélnek, ezzel az orthodox^ zsugoi isko- dással csak egyenesen kihívják maguk ellen. Lakáskeresés közben azonban még egy jelenségre lesz figyelmes az ember. Sok bolt zár be. Sok kereskedő megy tönkre. Egy kis szemlélődéssel azonban meg lehet állapítani, hogy a lehúzott redőnyök történetesen csoportosan veszik körül a nagyáruházakat, amelyek a gazdájukat tönkretették. Ezek a nagy áruházak, amelyek a bedobott mam- mut-tőkék erejével, részben a vevőközönség ízléstelenségét hódítják meg, részben pedig a körzetükben körülöttük tengődő kereskedelmet fojtják meg, legnagyobb ellenségei a budapesti háziuraknak. A kis- partájjal talán még viaskodni fog egy darabig a háziúr, talán még egy-két fertály tanulságait nem vonják le, mielőtt az igazi lakáskrach elérkezik; de a nagy áruházakkal nem tudnak megbirkózni. A nagy áruházak hamarosan észretérítik majd a háziurakat, hogy nekik kell a kereskedőkön segíteniük, hogy azok olcsó boltbérekkel valahogy mégis csak versenyezni tudjanak a gyilkos konkurrenciával. ■gHBnBmRMV/MaanHBBnraai Hunyadi János ^""""TERMÉSZETES KBSEBOvaz”1""""11 ......s Ál EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GTÓGYVUM. EGY HÁZTARTÁSBAN BEÜ HIÁNYOZHAT HATÁSÁBAN feiQlmulhatatlah SAXLEHNER AHDRÄS, BUDAPEST ■———«■mimi „„„nil ...................... iiiiiiiiriiiininiinmm-iifmrTr' Iskolatermek hiányában folyosón, a kapu- aljában, tornateremben, sőt a pincében is tanítanak az egyik kültelki iskolában Sürgősen végetvetnek a tűrhetetlen állapotoknak A főváros iskoláiban az utóbbi években furcsa jelenséget észlelnek a vezetők. A belső területek iskolái mindinkább elnéptelenednek, a perifériákon pedig folyton nő a tanköteles gyermekek száma és a meglevő kevés iskola már be sem tudja őket fogadni. A lakosság elszegényedése, menekülés a drága lakbérek elől és a gombamódra szaporodó kültelki házak benépesedése okozta ezt a szokatlan fordulatot. A főváros vezetősége ugyanakkor, amikor a belső területeken egymásután csukja be és használja fel más tanügyi célokra a feleslegessé vált iskolákat, a perifériákon kénytelen újakról gondoskodni. így épült meg a közelmúltban a Németvöl- gyi-uti, a Római-fürdői és legújabban a külső Bécsi-uti elemi iskola. Most további négy iskola építése foglalkoztatja a fővárost a tanügyekre is kiterjedő fokozott takarékoskodás dacára is. A tervbevett iskolaépítésekről Szendy Károly dr. tanácsnok, a tanügyi osztály vezetője a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az idei költségvetésben új iskolák létesíté- tésére komoly összeg nem szerepel. A múlt évre felvett összegek egy része azonban még rendelkezésre áll, ebből akarjuk a lesgürgősebb szükségletet kielégíteni. A rohamosan kiépült és benépesedett külső területek nélkülözik legjobban az iskolákat, óvodákat és az apró gyerekek nem egy helyen félórát, sőt többet gyalogolnak a legközelebbi iskoláig. Ilyen vidék például a külső Pasarét. Nem kevesebb, mint 93 gyermek jár innen a messzeeső Hi- degkuti-úti, Labanc-úti és Virányos-úti iskolákba. A Fenyves-út és Branyiszkó-utca sarkán akarunk iskolát építeni, természetesen a mai időkhöz mért olcsó eszközökkel. Mindössze kéttantermes iskola lesz, de az úgy épül, hogy az idővel fokozatosan kihővíthető legyen 8 tantermes intézetté. A kéttantermes iskola 56.000 pengőbe kerül, végleges formában pedig 266.600 pengőre rúgna az építési költség. Hasonló a helyzet Lágymányoson, a Hengermalom-utca környékén, ahol mindössze egy régi barak-iskola elégíti ki a népoktatás szükségleteit. Az új iskolát és óvodát a Soproni-út és Bánát-utca sarkára tervezzük. Ez az épület kétemeletes lesz, 12 tanteremmel, napközi otthonnal, étkezővel, orvosi rendelővel, fürdővel, tornateremmel és külön óvodával. Az építkezés költsége itt, a központi fűtőberendezéssel együtt, 580.000 pengőt igényel. — Szomorú az állapot Kelenföldön is. Az iskola a pályaudvarral szemben egyemeletes bérelt házban és két szomszédos barakban működik. Egyikben sincs vízvezeték és csatorna, az iskola teljesen anti- hgienikus, a barakok korhadtak. At. iskolát a Horthy Miklós-út 3310 hrsz. alatt levő fővárosi telken tervezzük kétemeletesre, 13 tanteremmel, orvosi rendelővel, napközi otthonnal, tornateremmel, stb. Ez az iskola álO.OOO pengőbe kerül. A felszabaduló karakókat részben a Hungária-körúton, részben Óbudán állítanánk fel újra, kisegítő iskoláknak. — Űj iskola kell a külső Üllői-úton is, ahol 60 százalékkal szaporodott a tanköteles gyermekek száma. Az iskolában váltakozó tanítás folyik, a hittanórákat még így is a folyosón és a tornaterein öltözőjében tartják, sőt a zárt kapualjban is van előadás. Egyik 80 tanulótól látogatott osztály a pincében tanul. A főváros ezt a lehetetlenül zsúfolt iskolát sürgősen ki akarja bővíteni, ami 160.000 pengőjébe kerül. % A programban nem szerepel a várbeli Szilágyi Erzsébet leánygimnázium tervezett új épülete. Ez a terv, úgy látszik, végleg elesik. Bizonyára döntő befolyással volt az iskola sorsára az a közelmúltban elhangzott kritika, hogy a főváros túlköltekezik az iskolák terén. Amit azonban legkevésbé bizonyít az a szomorú állapot, hogy iskolatermek hiányában kénytelenek a folyóson, a tornateremben, sőt a pincében is tanítani. Személyi változások vezeti pmméIüis Szenzációs áthelyezések az elöljárói karban — Rosta János a közélelmezési ügyosztály élén A törvényhatósági tanács hétfői ülésén elfogadta Vájná Ede tanácsnok nyugdíjazására vonatkozó polgármesteri előterjesztést és ezzel az aktussal ritka szorgalmú és fáradhatatlan főtisztvise-lő távozik a városházi adminisztrációból. Vájná Ede tanácsnok április 1-én nyugdíjba vonul és megkezdi megérdemelt pihenését, amelynek nyugalmasságá- ból büszke öntudattal nézhet vissza a szakadatlan tevékenységben eltöltött hanmiinoötéves közszolgálatára. Vájná Ede távozásával a főváros egyik legfontosabb ügyosztályának vezetői állása üresedik meg, ahol összefutnak a közélelmezéssel, az élelmiszerkereskedelemmel és a közellátás színvonalával kapcsolatos összes nagy problémák. Ez az ügyosztály csendben és minden feltűnés nélkül végezte a maga nagy feladatát és ha a főváros élelmiszerellátása valóban semmi kívánni valót nem hagy hátra, úgy ebben érdeme van a nyugalomba vonult tanácsnokon kívül az ügyosztályi adminisztrációnak, ahol minden vonatkozásban a lelkiismeretesség és a szaktudás az uralkodó szellem. A közélelmezési ügyosztály vezetői állására természetesen már megindultak a találgatások, amelyek azonban sok tekintetben korainak bizonyulnak. Értesülésünk szerint a polgármester Rosta János dr. tanácsjegyzőt, az ügyosztály eddigi helyettes vezetőjét ruházza fel az ügyosztály irányításával és csak később történik döntés a végleges beosztások érdekében. UJ beosztás az elöljárói Karban Sipőcz Jenő polgármester kedden reggel rendeletet bocsátott ki a kerületek vezetésében beállott változásokról. Elsősorban Gömöry Albert tanácsnokot, aki egészségi állapotára való tekintettel nyugdíjazását kérte, a polgármester a IV. kerület vezetése alól fölmentette és további intézkedésig szabadságolta. Az elöljárói karban a további beosztások így alakulnak: I. kér. Schmaderer Oszkár dr. főjegyző, helyettese hindi Zsigmond dr.; II. Thorday Lajos dr. főjegyző, h. Vezér Károly dr. főjegyző; III. Haidekker János dr. főjegyző, h. Vadpn Géza dr. főjegyző; IV. Goszleth Ernő dr. főjegyző, h, Huba Géza dr. főjegyző; V. Holtspach Ödön dr. tanácsnok, h. Batlay Imre dr. főjegyző; VI. Schar a Béla tanácsnok, h. Keresztes Miklós dr. főjegyző; VII. Hamvassy István dr. tanácsnok, li. Wiruha rdl Ágost dr. főjegyző; VIII. Unger Béla dr. tanácsnok, h. Mikháil Jenő dr. főjegyző; IX. Muzsikó István tanácsnok, h. Benedek Szabolcs dr. főjegyző; X. Bucsánszky Bertalan dr. tanácsnok, h. Lu- káicsy József dr. főjegyző; Végül a polgármester kinevezte az új XI. kerület elöljárójává: Duday Alajos dr. (Spannberger) tanácsnokot, akinek helyettese Farkas Lajos főjegyző lesz. Március 1«én, és 4-én délután fél 3 órakor OGETŰVERSENY DnHHBK faárwgyára Budapest, _____________ V!.,Lehel-atca 17.a. (Mon: 918-64) GYÁRT: minsSen»emU feázfias-Sási, sport, egészségügyi és egyéb taSöreiegjSiikSsef.
