Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-28 / 9. szám

8 Budapest, 1934 február 28. kasszába fizetett tételeket a főváros, mint új kölcsönt igénybevegye. Aiblban az időben kezdődött ugyanis Németország­ban a politikai átalakulás, amelyet nyomon köve­tett a gazdasági beeren d érzik edések sne g vált oztatása is, úgyhogy a német érdekeltségek egyelőre eltekin­tenek az érdekes kölcsönterv per fék luálásától. A berlini tárgyalások mindenesetre számos kérdésiben tisztább helyzetet teremtenek, új tranzakciók létesí­tése azonban nem. időszerű. Értesülésünk szerint Lamotte Károly, Remény i- Schneller Lajos és Szemelhy Károly csütörtökön, esetleg pénteken érkeznek vissza Budapestre és tárgyalásaikról nyomban jelentést tesznek Sipőcz Jenő polgármesternek. Házadómenteséget követel a Józsefváros és a Ferencváros nosszabbíísáh meg da na parii korzót! Irta: Korányi Béla A Fővárosi Hírlap egyik utóbbi száma bírt adott arról, hogy az építőipari érdekeltségek a har­minc éves rendkívüli házadómentességek hosszabbí­tását kérik. Ez a meghosszabbítás azonban nem vo­natkozna Budapest egész területére, hanem csak a következő kiváltságos városrészekre: a VI. és VII. kerület belső része: a Rákóczi-út, Károly-körút, Vilmos csásizár-út,, Berlini-tér, Nagy­körút által határolt terület, a Vízivárosnak a Vár, Margit-körút, Du.ma.part és a Clark Ádám-tér által határolt területre. Óbudán a Bécsi-út, Vörösváry-út, Hévizi-út és Veder-utcák által határolt terület. az újjáépítendő Tabán egész területe, a Belváros egész területe, az újonnan nyitandó Erzsébet-sugárút mindkét oldala, a Károly-körúttól a Rottenbiller-utcáig lé­tesítendő új házak, emeletráépítések és toldalék- építkezések. Az érdekeltségek kívánsága szerint az itt fel­sorolt helyeken 30—35 éves rendkívüli házadómen­tesség lépne érvénybe, sőt az építtetők húsz szá­zalékos díjmentes kölcsönhöz is jutnának. Nagyon csodálatos, hogy amíg más kerületek megkapnák a házadó- mentességet, addig a Józsefvárost és a Fe­rencvárost, mint mostoha gyermeket kire­kesztőm kívánják ebből a kedvezményből. A város szívében fekvő Józsefváros és Ferenc­város a körút melletti utcákban düledező, föld­szintes házakból áll, ahol indokolt az adómentesség, hogy ott bérházak épüljenek. Erre legalább annyi jogcíme van ennek a két kerületnek mint az óbudai kültelki területeiknek. Mindenképpen helyes, hogy az Erzsébet-sugárút körzetében kiépüljön egy modern városrész, de- a városfejlődés megkívánja, hogy A VII. kerület a Stefánia-útig és a VIII. és IX. kerületek is megkapják a fejlődés lehetőségét. Usetty Béla, Payr Hugó, Ilovszky János és a déli kerületek többi képviselőinek a köteles­sége, hogy ezen kerületek érdekében síkraszállja- nak. Nem nézhetik tétlenül, hogy ezek a kerületek kimaradjanak a házadómentesség kedvezményéből és továbbra is tespedésre kényszerüljenek. Egész Európában páratlan látványosságot jelent a dunaparti korzó. A Belváros, a Józsefváros és a Ferencváros képviselőire hárul az a feladat, hogy a Duna-korzó ne csak a Petőfi-térig terjed­jen, hanem folytatódjon a Ferenc József- rakpart immár felszabadult útjának meg­felelő átépítésével a ferencvárosi dunaparti pályaudvarig, illetve a Boráros-téri hídig. Ennek a város középpontjában fekvő nagyjövőjű vidéknek kell elsősorban a 30—35 éves rendikívüli házadómentességet megadni, mert így remélhető az építkezési tevékenységnek hatalmas perspektívája. Mindenképpen figyelembe kell venni Bános László átgondolt kombinációját, amely a városszabályozás által érintett útvonalak mellett lévő telkeken épülő házakra a ház terjedelméig negyven, illetve harminc évi adómentességet javasol. Ezen túlmenően három rayonban kíván adómentességet, 30, 25, 20 évre, amely lépcsőzetesen emelkedik a város belterületei felé. Minden adómentesség előfeltétele azonban a közművek megépítése: ha azok nincsenek, akkor a telektulajdonos köteles azt saját költségén előre elkészíttetni, mert azok nélkül az építési engedélyek kiadását meg kell tagadni. A legnagyobb perspektívát a Boráros-térig hú­zódó Dunakorzó mutatja, mert ha az megvalósul, akkor beteljesül a budapesti Dunapart világvárosi jellege. A városfejlesztés nagy szempontjain túlmenően pe­dig az építőiparosság juthatna olyan munkaalkal­makhoz, amely évekig táplálná ezt a most tétlen­ségre kárhoztatott hatalmas szakmát és munkát adna a sok tízezer munkanélkülinek. Közel egymillió pengő értékű útépítési és aszfaltozási munkát ad vállalatba a főváros Hétfőn délben felbontották a kerületi utak karbantartására benyújtott ajánlatokat A székesfőváros útépítési és karbantartási mun­káira hirdetett nyilvános versenytárgyalás hétfőn délben járt le. A munkálatok kivitelére majdnem kivétel nélkül az összes szakmabeli iparosok pá­lyáztak, összesen 127 ajánlat érkezett be. Az ügy­osztály nyomban hozzáfogott az ajánlatok átvizsgá­lásához, mert az a szándéka, hogy a munkálatokra vonatkozó megbízatást még március hó folyamán kiadja. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a kiadásra kerülő útfentartási és kar­bantartási munkák természete iránt és a követkéz') felvilágosítást kapta: ~ Összesen 940.000 pengő értékű munka kerül kiadásra, ebből 315.000 pengő aszfaltozás és 025.000 pengő értékben kövező munka. Érdekes újítás, hogy a kövezési munkákat már nem a régi kerületi be­osztás szerint, hanem 13 kerületre megosztva ad­ják ki. Ennek a felosztásnak megfelelően a nagy kiterjedésű VII. kerületet és a X. kerületet két- részre osztották. A nagyarányú munka vállalatba- adásával kapcsolatosan gondolt a főváros a nehe zen elhelyezkedni tudó fiatal mérnökgeneráeióra is és kikötötte, hogy minden vállalkozó köteles lesz egs-egy diplo­más, állástalan fiatal mérnököt alkalmazni, heti 36 pengő fizetéssel, a munkálatok megkezdésé­nek időpontjától, április 1-től egészen december vé­géig. Ilyenformán a főváros legalább 23 fiatal mér­nököt képzettségének megfelelő megélhetéshez segít. A kövezőmunkálatokra pályázatot nyújtot­tak be: Graviser Albin, Proczeller Bálint, Barla Károly, Eisler és Simon, Bergmann Miksa, Spányi Ernő, Reinisch és Wohl, Schäffer Károly, Szendrő Zsig- mond (szabálytalan), Szántó Ferenc, Erdős Ferenc, Szegedy Béla Jenő, Hollós Ferenc, Helfenstein Ká­roly, Obendorf er Rudolf, Hajnal Imre, Grosz Fri­gyes, Heverclle Károly, Heverdle István, Klauber és Vajda, Pataki Ferenc, Szász Albert (szabálytalan) Amon Antal és Fiai, Huller és Lukács, Meiszterics Feienc, Zumpft István, Borlay Károly, Obendorf er Józsei, Handl Gyula, Handl István, Benedict Mar­cel, Neumann Ferenc, Schaffer György, Schaffer Antal, Halmos István és Fia, Kraus Ferenc, Helfen- stein Ferenc és Hirsch László. A felbontásnál már az első látszatra is feltűnt, hogy számos irreális ajánlat van, mert míg a komoly vállalkozók többsége í—5%-os engedményt nyújt a labelláris alapárakból, addig akadt egy vállalkozó, Huller és Lukács, aki 35%-os engedményt hajlandó nyújtani. Szakkörökben ezt az ajánlatot nemcsak képtelenségnek, hanem valóság­gal nevetségesnek tartják és az a nézetük, hogy az ajánlatnak csak zavart előidéző tendenciája lehet. Szakemberek állítása szerint ilyen árakkol komoly munkát végezni képtelenség, az feltétlenül ráfize­téssel járna és az ajánlatnak irreális volta kézen fekvőnek látszik. A komoly, régi vállalkozók 75%-a legfeljebb í—5%-os engedményt nyújtott és szerin­tük ez felel meg a reális munka elvállalhatása lehe­tőségének. Az aszfaltburkolüsi munkálatokra a Magyar aszfalttól és a Neuchatel angol aszfaltgyártól kezdve az összes számba jöhető aszfalt-vállalkozók: a Grozit Kátrány és vegyitermék r. t„ Posnansky és Strelüz, Traub Ödön, Útépítő és Aszfalt r. t.y Biehn János, Bitumen útépítő r. t., Hirsch Mihály, Korek E., Cikó István, Építőipar r. t., Magyar Útépítő r. t., Helvey Tivadar, Danubia és Csathó Pál megtet­ték ajánlataikat, amelyeknél szintén szokatlanul nagy differenciák mutatkoznak. A legolcsóbb 16 százalékkal alatta maradt a tabelláris egységárnak, a legdrágább pedig 33 százalékkal magasabb. Az ajánlatoknál tehát 50 százalékos eltérések mutatkoz­nak, ami az odaítélés munkáját megnehezíti. Az ajánlatok felülbírálása a legrövidebb időn belül elkészül és úgy a kövezési, mint az aszfalto­zási munkálatok vállalatbaadása március havában megtörténik. Előléptetések a Leszámítoló Banknál, A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank a megtartott ren­des közgyűlés után előléptetésben részesítette az in­tézet kiváló tisztviselői karát. Alloni Árpád cégve­zető h. igazgatóvá lépett elő, aki mint a pénztári osztály és a titkárság vezetője, eredményes szolgá­latokat tett a vállalatnak. Ez a rendkívüli rokon­szenves és tehetséges főtisztviselő a Leszámítoló Bank annyiszor elismert konzervatív iskolájában fejlesztette ki nagyszerű tudását és ma is egyik leg­nagyobb értéke a vállalat tiztviselöi karának. He­lyettes igazgatókká kinevezték még Auer Zoltán dr., Bille Imre és Fellegi Ödön dr. cégvezetőket, aligaz­gatókká Róna Bernát és Tolnay Ricbárd cégveze­tőket, igazgatóvá Bíró Arthur igazgatóhelyettest, akik mindannyian régi és érdemes munkásai a Le­számítoló Banknak. Ranschbürg Pál kinevezése. Fabinyi Tihamér ke­reskedelmi miniszter a Magyar Kereskedelmi Sta­tisztikai Értékmegállapító Bizottságba új tagul ki­nevezte dr. Banschburg Pált, a Magyar Riidgyanta- árugyár igazgatóját. A kereskedelmi tanácsosi cím­mel járó kinevezés gazdasági körökben általános örömet keltett, mert dr. Ranschburg Pál egyik leg­képzettebb tagja a fiatal gyárvezetői generációnak. Szaktudása eredményes módon érvényesül a vezetése alatt álló hatalmas gyárvállalatnál, képzettsége pe­dig értéke a magyar gyáriparnak, ahol dr. Bansch- burg Pál kivételes képességeit megérdemelt módon értékelik. Balabán Imre előadása. Komoly közgazdasági eseményszámba ment az az előadás, amelyet az *. 1- mult napokban a Cobden Szövetség által rendezett szemináriumban tartott a viszontbiztosítási kérdé­sekről Balabán Imre, az Első Magyar Általános In­tézet igazgatója. Az illusztris előadó megállapította a szerves összefüggéseket, amelyek a biztosítás és viszontbiztosítás, továbbá az általános gazdasági élet és a viszontbiztosítás között fennállanak. Fog­lalkozott a biztosítási ügyvitel egyéb problémáival, majd kifejtette, hogy a nemzeti alapon álló magán biztosítás és a nemzetközi viszontbiztosítás között nincsen ellentét. Kimutatta, hogy az egyes országok magánbiztosítása nemzetközi viszontbiztosítás nélkül csak részben tudna megfelelni feladatainak. Meg­gy őző érvekkel és adatokkal cáfolta meg azt a tév­hitet, hogy a fizetési mérleget a biztosító társasá­gok helytelen üzleti politikája hátrányosan befolyá­solná. Rátért a viszontbiztosítás államosításával kapcsolatos törekvésekre és kimutatta, hogy Fran­ciaországban és Németországban elejtették az álla­mosítás gondolatát. Magyarországon pedig ugyan­csak lekerült ez a kérdés a napirendről. Nem lehet szó a viszontbiztosítás közvetítésének központosítá- sáról sem, mert ez elidegenítené a komoly intézmé­nyeket a magyar piactól és végeredményben a biz­tosítás megdrágulására vezet. A gazdasági és bizto­sítási szakemberekből álló előkelő és nagyszámú közönség élénk tetszésnyilvánításokkal fogadta a nagyérdekeségű előadást. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény társulat Chorin Ferenc dr felsőházi tag elnöklete alatt meg­tartott 66-ik rendes évi közgyűlése megállapította az 1933. évi zárszámadásokat és a lefolyt üzletévre részvényenkint 1 pengő osztalék fizetését határozta el. A szelvény folyó év március hó 3-tól kezdve ke­rül beváltásra. A közgyűlés a felügyelőbizottságba Hoyos József gróf, Sivó Jenő és Szabó Károly ura­kat választotta meg. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank közgyűlése. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank február hó 20-án báró dr. Madarasa y-B e c k Marcel elnöklete alatt megtartott 64. rendes közgyűlése elfogadta az 1933. üzletévre vonatkozó mérleget és zárszámadásokat és egyhangúlag hozzájárult az igazgatóság által előter­jesztett azon javaslatokhoz, amelyek alapján az 1,163.273.59 pengőt kitevő tiszta nyereségből a tartalék- alap növelésére 200.000 pengő, a nyugdíjtartalékra 400.000 pengő, a báró Madarassy-Beck Miksa-alap javára pedig 50.000 pengő, azaz a tavalyival azonos összegek fordíttas- sanak és a 64. sz. részvényszelvény osztalék fejé­ben 1.50 pengővel kerüljön beváltásra. A részvényesek sorából Hantos Aladár szólalt fel a bank közgyűlésén. Az igazgatóságnak, a vezetőségnek, valamint a tisztviselői karnak a részvényesek nevében elismerését és köszönetét fejezte ki és kiemelte, hogy az évi mérleg adatai szerint e válságos időkben is ered­ményesen sikerült az intézetnek a felmerült problémák­kal megküzdenie. Elsőorban a betétállomány tekintélyes szaporulatára utalt, ami a mostoha körülmények közepette különösen említést érdemlő jelenseg és tanúsítja azt a nagy bizalmat, amellyel a magyar közgazdaság a bank iránt változatlanul viseltetik. Alaptőkét emel az OFA. Az OF A Holzindustrie A.-G. március 3-án tartja Genfben ez évi rendes köz­gyűlését, amelynek hozzájárulásával 5.6 millió svájci frankra felemeli a vállalat alaptőkéjét. A holding az újonnan kibocsátandó elsőbbségi részvé­nyekkel kiegyenlíti külföldi bankhitelezőit, akik nyereséges üzleteredmény után 6 százalékos kama­tot kapnak. Ugyanilyen összegű tartalékot létesít^ az OFA, tehát összes tartalékait 5.6 millió svájci frankra emelei fel. llf versenytárgyalási Kiírások A polgármester versenytárgyalást hirdet: Vasnyomócső készítésére és elhelyezésére a kelen­földi szennyvízátemelő telepen, i alyazni lehet máicius 19-ón délelőtt 9 óráig az út- és csatornaépítési ügyosz­tályon. , , , . Útburkolat bontás, helyreállítási és csoarokasási mun­kálatokra az 1934. évi gázcsőfektetési munkálatokkal kap­csolatban. Pályázni lehet április 4-ón délelőtt 10 óráig a Gázművek igazgatóságánál. Tisza Kálmán-tér 20. Basa———aBme&nn a i ■! — A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL­Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató. ^iúiosiir a legjobb bűzi mángorló MAGYAR MOSÓ ÉS FERIIM GÉPGYÁR R.-T. telefoni ess —ss.

Next

/
Oldalképek
Tartalom