Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-21 / 12. szám
Budapest, 1934 március 21. 7 Végső rohamra indultak az épftőszakmák. hogy ráirányítsák a kormány figyelmét kétségheejtő helyzetükre Á munkanélküliség egyetlen orvossága az építkezés — A vasárnapi monstre-gyülésen új liázadémentességet követeltek Az építőiparosság összessége minden alkalmat felhasznált arra, hogy az illetékes tényezők figyelmét az építőmunkálatok serkentésére és megindítására felhívja. A közmunkák más vonatkozásai, a hatóságoknak végzendő munkák és szállítások önmagukban is fontos tényezői az általános keresetképtelenség enyhítésének, a nagy tömegek kenyérhez való juttatását azonban elsősorban csak az építkezés fellendülése szolgálhatja. Ennek a ténybeli igazságnak számtalanszor voltunk harcos hirdetői a Fővárosi Hírlap hasábjain és minden alkalmat fel használtunk arra, hogy az építkezési tevékenység előmozdításának követelésével hozzájáruljunk az építőipai-ágakban tétlenségre kárhoztatott tömegek sorsának megjavításához. Rámutattunk arra, hogy az érdekelt iparágak fenntartásnélküli összefogása hozhat csak értékes eredményeket és örömmel állapítjuk meg, hogy sikerült az építőszakmának közös fellépéssel a figyelmet súlyos helyzetükre felhívni. Az országos építésügyi nagygyűlés vasárnap zajlott le a Vigadó zsúfolásig megtömött termeiben. Jelen voltak az összes érdekelt iparágak képviselői és közel négyszáz ipari érdekeltség küldte el megbízottait, hogy demonstráljanak az építőiparosok élet-halálharcában. A nagygyűlést elsősorban az tetto indokolttá, hogy a harmincéves házadó megszüntetése tulajdonképpen az építkezések csődjét jelentené az építőiparosság számára. A főváros képviseletében Friedrich Lajos műszaki főtanácsos jelent meg. Ott volt Wälder Gyula és Sándy Gyula műegyetemi professzorok, Petrovácz Gyula, Müller Antal, Bródy Ernő országgyűlési képviselők, Papp József az IPOK elnöke, Gyulai Tibor és Moór Jenő kamarai kiküldöttek, Kossalka János, a Mérnöki Kamara elnöke, Toronyi-Fellner Sándor, az Építőművészek Szövetségének elnöke, Rotál Henrik, a Tervezőmérnökök Egyesületének elnöke, Iíauswirth Ödön, az Iparegyesület alelnöke, Knob Sándor, a GyOSz képviselője, újlaki Müller Pál, a Téglagyárosok Egyesületének elnöke, továbbá a különböző érdekképviseletek képviselői és a vidéki ipartestületek kiküldöttei. Hoepfner Guidó felsőházi tag nyitotta meg az országos építészügyi nagygyűlést és hangoztatta, hogy a végső kényszer tette szükségessé a demonstrációs nagygyűlés egybehívását. Utána Schmitte- rer Jenő, a Mérnöki Kamara alelnöke beszélt és csatlakozott azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a nagygyűlés a kormány elé terjeszt. Bejelentette, hogy a Mérnöki Kamara ez ügyben április 6-án rendkívüli közgyűlést tart és reméli, hogy addig megtörténik a helytelen intézkedés visszavonása. Dános László, az iparos blokk elnöke fejtegetéseiben kimutatta, hogy az új építkezések révén befolyó állami bevételek sokkal többre rúgnak, mint a ház- béradómentesség. Papp József bejelentette, hogy az Ipartestületek Országos Központja teljes erővel támogatja a nagygyűlésen hozott határozatokat. Petrovácz Gyula közölte, hogy a képviselőházban szóvá- teszi a nagygyűlés kívánságát és a pénzügyminiszter figyelmét felhívja az építőipar helyzetére. Antal Dezső a Mérnök- és Építészegylet részéről mondott beszédet, amelyben a túlépítkezések ellen tiltakozott. Báthory István az építőmesterek nevében jelentette ki a csatlakozást, Kovatsek Ferenc a Kőművesmesterek Szövetségének megbízásából sürgette az építkezéss akadályainak elhárítását. Ligeti Pál műépítész szakszerű kérdéseket fejtegetett, majd Bierbauer Virgil Mussolini rádióbeszédét ismertette, aki az építkezések nagy fontosságára mutatott rá. Sándy Gyula egyetemi tanár a középítkezések további folytatását kívánta, Pintér Oszkár pedig előterjesztette a határozati javaslatot, amely huszonöt évre terjedő általános házadómentességet követe] ...................................................................... Imim....... WE ITZ FERENC RESZELÖG9ÁRA BUDAPEST, X., HÖLGY-UTCA 8. SZÁM Telefon : 48-9-80. KŐBÁNYA ALSÓ P. U.-NÁL Alapítási év 1909. Uj reszelőU, csere reszelők, használt resrelők újra vágása. Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek A balatonkenesei üdülőtelep volt kertészeti Intézője virágüzletet nyitott a Városháza épületében, KAroly-kürút 28. sz. a. a kapu mellett Állandó friss virágok I Állandó friss virágok I I minden új épületre és azt, hogy az OTI, MABI és a nagy bankok nyugdíjalapjai tartaléktőkéjüket ne kész házak vásárlására, hanem újak építésére fordítsák. A nagygyűlés a javaslatokat egyhangúlag elfogadta és Hoepfner Guidó elnök bejelentette, hogy a javaslatokat küldöttség útján terjesztik az illetékes kormánytényező elé. A nagygyűlésen elfogadott határozatokról és általában az építőipari érdekeltségek megmozduló sának jelentőségéről az építőipari szakmák vezető tényezői a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: Hoepfner Guidó, felsőházi tag, a nagygyűlés elnöke: — Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az építőipari érdekeltségek a legnagyobb önfegyelmezettséggel immár félév óta kérik a kormánytól, hogy változtassa meg a rendkívüli házadómentesség kérdésében elfoglalt álláspontját. Minthogy ily ■irányban neon értünk el semmit, voltunk kénytelenek egybehívni ezt a nagygyűlést, hogy utoljára és az utolsó pillanatban kérjük a kormányt, ne akadályozza meg az építőipari tevékenység folytatását. Ha most még sem kapjuk meg jogos kívánságainknak megfelelően a rendkívüli házadómentesség további engedélyezését, akkor többszázezer munkás és sokezer munkaadó lesz kénytelen a köz terhére lenni. Hiába adott a kormány ezeknek hatvanhavi adókedvezményt, nem fognak ezek egy fillér adót sem fizethetni. A huszonötéves házadómentesség megadása létalapja a további építőipari tevékenységnek, hiszen a mai gazdasági viszonyok között minden eszközzel támogatni kell azokat, akik még építtetni akarnák. Remélem, hogy a kormány az utolso pillanatban segítségünkre siet és még is megadja a 25 éves házadómentességi kedvezményt. Báthory István kormányfőtanácsos, a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének elnöke: — Az építőérdekeltségeknek az a kívánsága, hogy az állam kövessen el mindent, hogy az építő- tevékenységbe ne álljon be pangás, mert az van olyan fontos városi érdek, mint országos viszonylatban a mezőgazdaság támogatása. Az építőiparok 95%-ban belföldön készült anyagokat használnak. A rendkívüli házadómentesség engedélyezése nem lehetetlen áldozat a pénzügyi kormány részéről, hiszen az építőtevékenység folytatása révén adóban, forgalmiadóban jórészt megtérül a hozott áldozat. Kovatsek Ferenc, kamarai beltag, a Kőmívesmesterek Országos Szövetségének ügyvezető-elnöke: — Ha nincsen házadómentesség, úgy teljesen megáll az építőipari tevékenység. Sajnos, a kormány a holt számok statisztikai adatait veszi alapul ennél a kérdésnél, holott az életből kellene megállapítania, hogy van-e szükség új építkezésekre. Minden erővel harcolni kell, hogy az OTI és a MABI ne vásároljanak régi házakat, hanem építtessenek, mert különben megáll teljesen az építési tevékenység, ami természetesesen hihetetlen munka- nélküliséggel járna. Újlaki Müller Pál dr., a Magyar Tégla- és Agyaggyárosok Országos Egyesületének elnöke: — Az építőipari érdekeltségek számtalan esetben igyekeztek meggyőzni az illetékes kormány- tényezőket, hogy a házadómentesség további engedélyezése nélkül az építőtevékenység teljesen megszűnik, de még azt sem tudtuk elérni, hogy legalább egy ankétot hívtak volna egybe, ahol feltártuk volna sérelmeinket. Ha nem lesz rendkívüli házadómentesség, akkor a gyárakban dolgozó munkáso kát természetesen sem a téglagyárak, sem pedig más, az építkezésekkel kapcsolatos termelési ágak nem tudnák kellően foglalkoztatni és így csak bővülne az amúgy is hatalmas munkanélküli tábor. A vidéki téglagyárak amúgy is a tönk szélén állnak és ha megállnak az építkezések, akkor biztosan becsukhatják üzemeiket. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a kormány az építőipari érdekeltségek jogos és exisztenciális kérését meghallgassa és az utolsó percben jobb belátásra jőve, megadja a kért további 25 éves házadókedvezményt. Készül a rendelet az áruházak gyilkos versenyének megfékezésére A nagyáruházaknak a legális kereskedelem ellen indított kegyetlen harca elkerülhetetlenné tette azt a lépést, hogy a létükben veszélyeztetett kiskereskedők az állam azonnali beavatkozását követeljék. Más megoldás nem kínálkozott a számukra, mert az áruházak túltették magukat a méltányos és szociális szempontokon és kíméletlen harcmodorban végezték el a kereskedelmet gyilkoló hóhér munkájukat. A legutóbb tartott szervezetközi nagygyűlés határozata alapján emlékirat készült az áruházak versenyének megrendszabályozásáról, amelyek között elsősorban szerepel az áruházi élelmiszerárusítás azonnal megtiltása. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter fogadta az összes élelmiszerszakmák egyesületeinek küldöttségét, amelyben résztvettek Hoffmann Mihály királyi tanácsos, Guttmann Adolf ügyész, Belopotoczky Kálmán és Tóth Gábor társelnökök, Gyöngyösi József alelnök, Bányay Lajos, a Baross Szövetség szakosztályi elnöke, Udvary József alelnök, Koch Gyula, a hentesiparosok elnöke, Rottersmann Leó, a sajtkereskedők elnöke, továbbá a piaci kereskedők, a cukrászok és vendéglősök kiküldöttei. A küldöttség vázolta a miniszter előtt az áruházak és a gyárak leküzdhetetlen versenyét és sürgős rendeleti intézkedést kért abban az irányban, hogy külföldi mintára az áruházakat tiltsák el az élelmiszerek forgalombahozásától. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter nagy megértéssel hallgatta a küldöttséget és bejelentette, hogy a kérdést haladéktalanul rendezés alá vonja. A miniszter hangoztatta, hogy az önálló kiskereskedők igaz barátjának tekinti magát és nem késlekedik olyan intézkedések megtételével, amelyek ennek a fontos társadalmi rétegnek a megfelelő védelmét célozzák. Értesülésünk szerint a miniszter máris utasította az illetékes szakosztályt, hogy az áruházak indokolatlan versenyének megfékezéséről a szükséges rendeletet elkészítsék, amely ily formán már a közel jövőben életbelép. A rendelet elsősorban abban az irányban fog intézkedni, hogy az áruházaknak megtiltják a becsalogatást célzó, silány minőségű élelmiszereknek dumping-áron való árusítását. Kőbányán a Ganz-gyár építi az új elektromos alállomást Az elektromosművek fejlesztési programja során most építik meg a X. kerületi új elektromos alállomást. A nagyszabású modern berendezés elkészítésére hirdetett szükebb versenytárgyalásra négy ajánlat érkezett: a Ganz és Társa, az A. E. G. Unió Villamos R. T., a Magyar Brown-Boweri Művek és a Magyar Sie- mens-Schuckert Művek részéről. Mind a négy cég alternativ pályázatot nyújtott be, az egyik olaj- kapcsolós megoldásra, a másik olajnélküli kapcsolókra vonatkozik. A főváros az olajkapcsolós rendszert választotta, mert a másik módszerű berendezést Magyarországon nem gyártják, a külföldi beszerzés pedig nehézségekbe ütközik, azonkívül ez a megoldás mintegy 10%-kai drágább is. A Ganz-gyár ajánlata 506.908 pengőről szól, az Unióé 517.090 pengőről, a Brown Boweri Műveké 557.173 pengős, végül a Siemens-Schuckert Művek 558.064 pengős ajánlatot tettek. A Ganz és Társa cég hajlandó a berendezést olyan feltételek mellett szállítani, hogy az összeg egyliarmadrészét 1937-ben, kétharmadrészt pedig 1938-ban törlessze a főváros. A Ganz-gyár ajánlatával csütörtökön foglakozik a tanácsülés. 1 NI JCZHl IV ^des mus*ár ||\ francia mustár Kohn LiDÓt Telefon: 62-2-42 IgniawAg Budapest, III. kér. _____és 26-5 33 * M WOl J Bécsi-út 263- szám SZ IMPER JÓZSEF STEINER ÉS SZIMPER CÉG VOLT BELTAGJA | DÍSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ M. I BUDAPEST; VII., GAB AT-UTCA 50. SZ. I ___________________TELEFON t 44-2-72.
