Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-21 / 12. szám

6 '^trívoT/ff/Ttferp Budapest, 1934 március 21. A szakbizottságok újjáalakítása a Községi Polgári Párt értekezletén az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Előfizetési ára: egész évre ........................................24 pengő fé l évre.............................................12 pengő Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjék. Szerdán közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután tartja legközelebbi köz­gyűlését és annak egyik legjelentősebb pontja a Joanovich Pál halálával megüresedett örökös bizott­sági tagsági hely betöltése lesz. Ez a tagsági hely a kereszténypártot illeti meg és arra három jelölt van: Szőke Gyula, llovszky János és Verebély Jenő. Be­töltik Pakots József helyét a kegyúri bizottságban, Acsay József helyét a II. kerületi adófelszólamlási bizottságban, Bucsenik István helyét a IV. kerülti adófelszólamlási bizottságban és Homonnay Andorét a Vll/b. adókerületi felszólamlási bizottságban. Ugyancsak a szerdai közgyűlés dönt a szakbizottsá­gok újjáalakításáról. Mint látjuk, a közgyűlés idejét túlnyomóan a választások foglalják le a napirend nem is ígér különösebb eseményt. A szerdai közgyű­lés szavazza meg a Verpeléti-úti előljárósági épület átalakítási költségeit, az I., Soproni-úti, a II., Feny­ves-utcai új elemi iskolák építési költségeit és jóvá­hagyja a Gellértfüdő új fedett uszodájának megvaló- sítását. Az 1934. évre fenntartandó költségvetési hi­telek és több rendőri büntetőbíró kinevezés szere­pelnek még a napirenden. Lesz néhány interpelláció és inddítványt is, amelyek között kiemelkedik Dor- ner Gyula indítványa Madách Imre szobrának Bu­dapesten való felállításáról, amelynek érdekében a Budapesti Hírlap országos mozgalmat indított. Ebben az értelemben Kabakovits József is felszólal és kérni fogja a főváros legmeszebbmenő támo­gatását. Tanácsülés. A törvényhatósági tanács csütörtöki ülésének napirendjén kisebb jelentőségű admi­nisztrációs ügyek szerepelnek. Tárgyalják a Városi Színház átvételére érkezett bérleti ajánlatot, a má­sodik kerületben új csecsemő-otthon létesítését, a Jugoszláv Hajóstársaság kikötőépítési kérelmét, a városligeti Regnum iMáriánumban tervezett hősi Pantheon ügyét, a Simor-utcában épülő új elektro­mos alállomás terveit, az Andrássy-úti fővárosi könyvtárfiók áthelyezését és a Szociális Misszió- társulat segélykérelmét. Fabinyi kereskedelmi miniszter a Belvárosi Pol­gári Körben. A Belvárosi Polgári Kör csütörtökön este vacsorát rendez, amelyen megjelenik Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter és Sztranyavszky Sándor, a Nemzeti Egység pártjának elnöke. A kör vezetősége pénteken délután küldöttséggel kereste fel Sztranyavszky Sándort és bejelentette, hogy a belvárosi konzervatív polgárságnak ez a nagy múltú szervezete a Nemzeti Egység Pártja fővá­rosi szervezetének munkájába belekapcsolódni kíván. Huszár Aladár Budapest idegenforgalmi és kül­kereskedelmi jelentőségéről. A Józsefvárosi Iparosok és Kereskedők Köre klubhelyiségét ünnepi társas­vacsorával avatta föl, amelyen vitéz dr. Tóth András, a kör elnöke a polgári gondolatnak és jogegyenlő­ségnek ezt az új otthonát fölajánlotta Gömbös Gyula miniszterelnök célkitűzéseinek szolgálatára, majd dr Usetty Béla országgyűlési képviselő köszöntötte Hu­szár Aladárt nemcsak főpolgármesteri minőségében, hanem mint annak a Nemzeti Egység Pártjának bu­dapesti elnökét, amely párt mellett hitvallást tettek már akkor, amikor Gömbös Gyula programját és munkatervét kifejtette. Ez a hűség nem zárja ki a Kozma Jenő vezetése alatt álló egységes községi párthoz való tartozást. A párt ez új bástyájában szeretet és egyetértés honol és ezért itt van a helye minden kerületbeli iparosnak és kereskedőnek. Hu­szár Aladár főpolgármester nagyhatású beszédben megköszönte az üdvözlést, amelyet annál inkább ér­tékel, mert hosszú évtizedek óta józsefvárosi lakos és ismeri a kerület, az iparosok és kereskedők pro­blémáit. Amikor látom a fővárosi polgárság nehéz helyzetét, — folytatta, — amikor dolgos iparosok és kereskedők munka, forgalom hiányában leeresztik a műhely, a bolt redőnyeit, szeretnék a reménység hangjain hozzájuk szólani, mert nem vagyok a min­dent összezsugorító, a lebontó politikának a hive, hanem a felépítésé, az élet politikájáé. Mindent elkö­vetek, hogy a fővárosban nagyarányú építkezés in­duljon meg és ezért forszírozom az Erzsébet-sugárút megépítését és a rozoga házak helyébe emelendő új épületek adómentességét, amire már bizonyos Ígére­teim vannak. Ha az elszegényedett magyar társada­lom nem tudja alimentálni iparunkat és kereskedel­münket, úgy az idegeneket kell elhozni Budapestre, a világ egyik legszebb, párját ritkító gyógyforrások­kal rendelkező városába. Még egy elgondolásom van: Budapestet kell meglenni a Kelet és Nyugat árucse­réje gócpontjának. Elgondolásom az, hogy építsünk Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Kozma Jenő, majd Gaár Vilmos elnöklete mellett értekezletet tartott, amelyen jelen voltak: Kozma Jenő, Gaár Vilmos, Payr Hugó, Dorner Gyula, Glücksthal Samu, Andréka Károly, Martin János, Wellisch Andor, Petzrik Jenő, Szlávik Mátyás fle­eter Lajos, Pompéry Elemér, Orova Zsigmond, Piazza Győző, Hatolkay Kázmér, Bánó Dezső, árvátfalvi Nagy István, Bornemissza Győző, Wolf István, Harrer Ferenc Scheuer Róbert, Studinka Bé'la, Szabó Sándor, Dongó Orbán, Fáber Fülöp, Hubert Vilmos, Burghardt-Bélaváry Rezső, Morvay Zsigmond, Erősdy Sándor, Béla Henrik, Dárday Ede, Bárány Károly, Szentirmay Imréné, Stein Emil, Székely Rezső, Sully Zoltán és meg sokan mások. Payr Hugó ismertette a szerdai közgyűlés napi­rendjét, amely felett beható eszmecsere indult meg, Felszólaltak: Piazza Győző, Harrer Ferenc, Wel­lisch Andor, Wolff István, Dorner Gyula és Scheuer Róbert. Minthogy a szerdai közgyűlésen újjáala­kítják a szakbizottságokat, a pártértekezlet az egyes tagsági helyek betöltéséről is határozott. A Joanovich Pál halálával megüresedett örökös bizottsági tagválasztás kérdésében a párt még nem foglalt állást, megvárja a Keresztény Községi Párt jelölését, miután ez a hely a keresztény pártot illeti meg. Piazza Győző felszólalásában egyes műszaki munkakiírások túlzottan bürokratikus módját kifo­gásolta és elmondotta, hogy vannak esetek, amikor négy pengő értékű munkára hirdetnek versenytár­gyalást, aminek az adminisztrálása többe kerül, mint az egész munka értéke. Az értekezlet után pártvacsora volt, melyen nagyszámmal vettek részt a Polgári Egység Klub­jának tagjai is. egy állandó nagy kiállítási csarnokot, ahol bemuta­tásra kerülnek Kelet és Nyugat produktumai. E csarnok sikere a főváros egész polgárságának szá­mottevő gazdagodását vonná maga után, a forgalom, a kereseti lehetőségek növekedése révén. Huszár Aladár végül Usetty Bélát, a kerület képviselőjét köszöntötte, aki fáradhatatlanul nagyszerű munkát végez a polgárság érdekében és ezért hála és hűség illeti meg. Az Iparosok Országos Gazdasági Szövetsége tár sasvacsorát rendezett, amelyen megjelent Huszár Aladár főpolgármester is. A vacsorán Becsey An­tal törvényhatósági bizottsági tag és Fabriczky Andor ismertették az iparostársadalom panaszait. Huszár Aladár főpolgármester beszédében hangoz­tatta, hogy aki az iparostársadalom erejét növeli, a magyar társadalmat is erősíti, mert az iparosság segítése egyet jelent a magyarság érdekeinek szol­gálatával. Annak a reményének a hangozta­tásával fejezi be szavait, hogy a nagy jövőre hivatott, szorgalmas magyar nép és benne az ipa­ros társadalom, nehéz megpróbáltatások után a közeljövőben végre meg fogja találni boldogulását. A főpolgármestert lelkesen ünnepelték. Névmagyarosítás. Janek Lajos, a Pénzintézeti Központ tisztviselője, a Polgári Egység Klubja fő­könyvelője, a belügyminiszter engedélyével felvette a Jávor nevet. Mérnök szerepe a nagyváros igazgatásában. Erről a témáról a Magyar Mérnök- és Építészegy­letben március 14-én érdekes előadást tartott Mé­hes Emil dr. mérnök. Kimutatta, hogy egészen a XIX. századig a jogi kiváltságok adták meg a vá­rosnak a városi jelleget, ma ellenben a műszaki létesítmények. Ehhez képest a városi igazgatás fel­adatai is megváltoztak. Nagyszámú külföldi példá­val és Budapest adatainak ismertetésével kimutatta, hogy a mai nagyváros műszaki szükségletei a ház- és útépítéstől kezdve, a csatornázás, vízvezeték, világítás, közlekedés és még számos más berendez­kedésig, mind hatalmas szerepet juttatnak a mér­nöknek a nagyváros ügyeinek intézésében. Költség- vetési adatok szerint például átlagosan a kiadások egyharmada, sőt néhol a fele esik a műszaki ágakra. Természetes, hogy az ilyen nagysúlyú és nagy anyagi jelentőségű feladatkör a köz érdekében szakszerű, egyöntetű vezetést kíván, Az előadó­nak szakszerű előadásáért Kelemen Móric szakosz­tályi elnök mondott köszönetét. A Lingel-vásár. A március .12—24. időtartamra tervezett Lingel bútorvásár iránt a közönség részé­ről megnyilvánult rendkívüli érdeklődés következ­tében felmerült a vásár meghosszabbításának híre. Lingeléknél azonban azt az információt kaptuk, hogy habár a meglepően olcsó árak miatt mutat­kozó óriási vásárlási kedv a vásár meghosszabbí­tását feltétlenül indokolttá tenné, az e célra élő­irányzott árumennyiség kelendősége miatt kényte­lenek a vásárt március 24-én bezárni. Műsoros tea-délután a Vörös Kereszt javára. A Ma­gyar Vörös Kereszt Egylet VI. kér. választmánya már­cius 7-ón szegényei javára a Bristol-szálló termeiben mű­soros tea-délutánt rendezett, amelynek keretében fel­léptek: Zilahi Far nos Eszter, Vadnai László, D o m á n Sári, Szende nővérek és Eisinger László, aki Gergelyffy Gábor költeményeit szavalta. Szobanövény- és kiskert-ápolási tanfolyamot kezd a Budapesti Gazdálkodók és Kertészkedők Egyesülete kebe­lében működő Virág kedvelők csoportja, amely­nek célja a szobában ápolt növények és kiskert gondozá­sának ismertetése. Az előadás március 22-őn délután fél 5 órakor kezdődik (Eszterházy-utca 4. sz., Tisztviselő Ka­szinó). Jelentkezni lehet a helyszínen, vagy VI., Podma- niczky-utca 29. II. 11. Telefon: 16—3—53. Tökéletesítik a csatornaépítkezést Minden vonalon megkezdik a saválló és olcsó karbobitcsövek beépítését Sűrűn foglalkoztatta az elmúlt hetekben a tör­vényhatósági tanácsot és a közigazgatási bizottságot a csatornaépítési anyagok és ezzel összefüggően a kivetett járulékok horribilis volta. A nagy érdeklő­dést kiváltó ügyet Kozma Jenő tette szóvá és rész­letesen felsorolta a különböző kerületekben alkalma­zott járulékok túlzott összegeit. Ezzel kapcsolatban ismertettük Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjének a legapróbb részletekre kiterjedő tárgyilagos előterjesztését, amelyben rámutatott az okokra, amelyek a fővárosi csatornaépítéseknél a nagy költségekkel járó építési módszerek alkalmazását teszik elengedhetetlenül szükségessé. Az előterjesztésből kitűnik, hogy azok a messze - földön ismert különféle gyógyhatású vizek, melyek Budapest és környékének altalajában fakadnak és amelyek fővárosunknak fürdővárossá való kifejlesz­tése szempontjából nagy nemzeti értéket képviselnek, a csatornaépítészetet súlyos feladatok elé állították. Az előterjesztés ismerteti a többnyire szulfát- és kéntartalmú vizeknek a csatornák anyagaira gya­korolt romboló hatását és azokat a költséges óvintéz­kedéseket, melyekkel a csatornaanyagok időelőtti elpusztulását meggátolni igyekeztek. Több helyen ezek az óvintézkedések okozták a csatornaépítés költ­ségének lényeges emelkedését. Végül rámutat még az előterjesztés azokra a vizsgálatokra és kísérle­tekre, amelyeket a kérdés gyökeres megoldása tett szükségessé. Ezekbe a kísérletezésekbe, amelyekhez hasonló eljárást az egész világon folytatnak, hekap­csolódott az ország építőiparának nagyrésze is és a legkülönfélébb megoldásokat hozták javaslatba, de minden igényt kielégítő, tehát olcsó és e célra telje­sen megfelelő csatorna idáig még nem állt rendel­kezésre. Szakkörökből vett értesülésünk szerint hazánk egyik legrégibb iparvállalatának, a Magyar Asphalt r.-t.-nak most végre sikerült olyan anyagot előállí­tani és éveken keresztül folytatott kísérletek alapján tökéletesíteni, amelyet a vázolt nehéz feladat vég­leges megoldásánál' lehet tekinteni. A vállalat által készített „Karbobit“-csövek kitűnő tulajdonságai — elsősorban szilárdsága és savállósága — ma már so­rozatos laboratóriumi és gyakorlati vizsgálatok alap­ján hatóságilag is megállapítást nyert. A „Karbobit“- csövek segélyével a mélyépítészetnek e régi problé­mája oly végleges megoldást nyert, amely a csa­tornaépítészetnek nemcsak műszaki, de lényeges anyagi előnyöket is biztosít. Ezeknek a csöveknek a kipróbálásával már huzamosabb idő óta foglalko­zik a főváros is és a szerzett tapasztalatok alapján már az idén nagy mértékben megkezdi a „Karbobit“- csövek beépítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom