Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-21 / 12. szám

Budapest, 1934 március 21. 5 Átveszi a csepeli állami kikötő a fővárosi helyikikötőt Tátong az ürességtől a hatalmas intézmény, amelynek építkezése 10 millió pengőbe került Közel tíz esztendeje, hogy elkészült a főváros fe­rencvárosi helyi kikötője, amelynek létesítéséhez an­nakidején vérmes remények fűződtek. A nagysza­bású modern építmény több mint tízmillió pengőt emésztett fel. Ehhez a hatalmas összeghez azonban hozzá kellett venni a befektetett tőke kamatvesztesé­gét is, ami ugyancsak nem lekicsinylendő összeg. A ferencvárosi helyi kikötőt már több mint három esz­tendeje a közélelmezési ügyosztály kezeli, de azóta sem javult a helyzet. Tíz éves fennállása alatt alig volt számottevő bevétele a kikötőnek. Amikor az új központi nagyvásártelop létesítéséhez hozzáfogtak, az volt az elgondolás, hogy majd az ott kialakuló élelmiszerexport jövedelmezően kihasználhatja a ki­kötő berendezéseit. Ez a remény sem vált be. A ferencvárosi helyi kikötő közel 4500 négy­zetméter raktárfelülete, kétkilométeres rakodó­partja tátong az ürességtől. Kevés kavics, némi tüzelőfa, szén van tárolva a rak­partokon, a hatalmas raktárépület pedig tátong az ürességtől. Mindössze néhány élelmiszer nagykeres­kedő bérelt ott helyet. Ugyanakkor, amikor a soroksári Dunaágban ilyen sivár és reménytelen a helyzet, tőszomszédsá­gában a csepeli vámmentes állami kikötőben napról- napra élénkül a forgalom. Annyira zsúfolt a kikötő óriási raktárháza, hogy nemrégiben újabb építkezést terveztek, főleg a hozzánk irányított gyapotszállít­mányok tárolására. A magyar kormány és az egyip­tomi kormány között ugyanis komoly tárgyalások folynak arról, hogy Egyiptom gyapottermelésének jelentékeny részét a budapesti kikötőbe irányítsák és innen bonyolítsák le a középeurópai gyapotkeres­kedelem egyrészét. Az egyiptomi gyapotot a tervek szerint olyan hajón szállítanák, amely tengeri és dunai hajózásra egyformán alkalmas, Ez a hajó mád építés j alatt áll és hasonló az Appolinaris 11.-höz, amely az ősszel volt próbaúton Budapesten. A csepeli állami kikötő tervezett kibővítésével kapcsolatban merült fel azl a gondolat, hogy újabb építkezés helyett nem volna-e helyesebb, ha átven­nék a ferencvárosi helyi kikötőt raktárházzal együtt, amely ebben az esetben szerves kiegészítő része lenne az állami kikötőnek. Az életrevaló terv dolgában illetékes helyen érdeklődtünk és a következő választ kaptuk: — Erről a megoldásról már régebb idő óta folynak bizonyos megbeszélések, de egyelőre meg­egyezésről még nincs szó. Kétségtelen azonban, hogy a kikötőnél valamilyen megoldást sürgősen keresni kell, mert a mai állapotot állandósítani nem lehet. A főváros óriási értékei, milliós befektetései megfelelő kihasználása veszendőbe menne. Berozsdásodott vágá­nyok, elárvultán álló óriási, úgyszólván vadonatúj elektromos darúk, üres'raktárházak és rakodópartok jellemzik ma a kikötőt és nincs kilátás arra sent, hogy az állapoton az' élelmiszer nagy vásár telep for­galma valamit lendítsen. A kikötő legnagyobb hi­bája az, hogy nehezen lehet megközelíteni, a zsilipelés drága és a zsilip maga az állam kezében van, az szabja meg a hajók átszállításának díjait. Nem élvezi a kikötő azokat a vám- és egyéb kedvez­ményeket sem, amelyek a nagy kikötőt megilletik. A>kikötő dolgában megkérdeztük Becsey Antal törvényhatósági tanácstagot, aki tudvalévőén elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában ala­kított kikötő bizottságnak. Becsey Antal a követke­ket mondotta: — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már évek óta figyeli a helyi kikötő dolgát és ta­valy külön kikötő bizottságot is alakított, hogy keresse a megoldás lehetőségeit. Ebben a bizott­ságban a legkitűnőbb forgalmi, ipari, kereskedelmi és közgazdasági szakemberek foglalnak helyet. A bizottságban az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy a ferencvárosi kikötő mai állapotának fenn­tartása senkinek sem lehet az érdeke. A kikötő berendezéseit a gazdasági élet kellőképen kihasználni nem tudja, a főváros képtelen ezt biz­tosítani és így nincs más megoldás, minthogy szer­ves kapcsolatot teremtsenek az állami és a fővá- ■i ősi kikötők között. Csak az egységes irányítás, egységes kezelés, a főváros és az állam érdekeinek összehan­golása tudja biztosítani a kérdés megoldását. Egyébként is olyan természetű a ferencvárosi kikötő dolga, hogy az országos érdekeknek alá kell rendelni a fő­város érdekeit. Áprilisban új helyen megkezdik a második ártézi kút fúrását A feltörő forró vízzel nemcsak a Széchényi fürdőt táplálják, hanem azzal fűtik az összes állatkerti épületeket és a Műcsarnokot is Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a városligeti új mélyfúrás megkezdése akadályokba ütközött: a geológusok által az Állatkertben megjelölt helyen ugyanis nem fér el a hatalmas „rotary“ fúróberen­dezés, amit a kormány a fővárosnak rendelkezésére bocsátott. A polgármester ennélfogva Wendl mű­egyetemi professzort és Szávay-Vajna Ferenc főgeo­lógust felkérte, hogy végezzenek újabb próbafúrásokat és keressenek más alkalmas helyet. A geológusok számítottak, mértek és kiderült, hogy az Állatkert területén más alkalmas hely nincs, ahol a fúrógépet felállítani lehetne. Tovább kutattak tehát a régi ar­tézi kút környékén. A talajvizsgálatok és a kutató­fúrások még folynak, de máris arra következtetnek, hogy az új ezerméteres mélyfúrást a Fővárosi Pa­villon mögött, a földalatti vasút végállomása és a régi artézi-fürdő szomszédságában kell megindítani. DANI KAROLY BKSkg Budapest, V., Vilmos császár-út 10., I 15. Lakás ugyanott Telefon : 85-9 91 TRAUB ÖDÖN aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezsö-tér 3. Tel: 41-1-65 'S ■ö £»$5 J**® O Pn > t» d V» ÍO ca mi: Telefon 53-0-92 Telefon: 53-0-92 Téfljegyt Pbosphorbronzok és könnyűfém-dugattyúk minőségileg e Ilimért «a s legjobbak. Nagyraktill készlet phoepbor-bronzokból és könny0fém áugattynkbőL öyártja t SCHÜTZ TESTVÉREK lémőntö- ééj* métor- és gépgyára Budapest, IL, Káplár-utea 9. Ötven év előtt a jelenlegi ártézi kút fúrása, a primitiv technikai eszközök igénybevétele mellett, tíz esztendeig tartott. Az új készülék ezt a munkát három hónap alatt elvégzi, ennyi időbe telik, amíg elérik az 1000 méter mélységet. Ebben a mélységben, pár méteres ingadozással, biztosan rátalálnak a 70°-os vízre. A jelek azonban azt mutatják, hogy to­vábbi fúrásnál a hőfok magasabb lesz és ha biztató gáznyomokra is akadnak, akkor a furlyukat lemélyesztik esetleg 1500 méterig is. A mélyfúrás megkezdését április végére terve­zik. Szeptemberben tehát már feltörhet a városliget­ben a forró vízsugár, amellyel most már nemcsak a Széchenyi-fürdőt és strandot akarják táplálni, ha­nem azt tervezik, hogy ezzel fűtik az Ál'latkert összes pavillonjait, a nagy pálmaházat és a Műcsarnokot is, amely ugyancsak a főváros épülete. ■anBBBamBBcgwy/MMaHnnBaBB^srai •FÉNYKÉPÉT* igazolványra azonnal 2 darab rendelésnél darabja M A eniA« MŰTEREM 48 filler PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ Tavasszal megkezdik a tatarozást az összes városi házakban A főváros tavaly megindított káztatarozási ak­ciója nem járt kielégítő eredménnyel és a kormány részéről felkínált kedvezményeket aránylag csak ke­vesen vették igénybe. A polgármester annakidején a kerületi elöljáróságokat is felhívta a lakóházak fokozott ellenőrzésére, de hatósági nyomást a törvény szerint csak olyan esetekben alkalmazhattak, ahol közbiztonságilag kifogásolható, vagy életveszélyes állapotokat találtak. így azután ez a beavatkozás is aránylag szűk körre szorult. A fővárosban levő lakó­házak túlnyomó része tatarozásra szorul. Utcasorok, városrészek megértek a lebontásra. A legtöbb ház­ban nincs lift, hiányzik a gázvezeték, sőt vannak tömegesen villanyvilágítás és vízvezeték nélkül álló épületek is. A lakások nagyobbik fele nélkülözi a modern komfortot, sok helyen a higiéniai berende­zések egyenesen botrányosak. Most a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara próbálja előbbre vinni az ügyet és ezért propaganda- akciót szervezett, liogy a háztulajdonosokat az ér­vényben levő, számottevő adó- és hitelkedvezmények igénybevételével a házak modernizálására késztesse. A kamara feldolgozás alatt álló adatai szerint körül­belül tízezer modernizálásra és alapos renoválásra szoruló ház van a fővárosban. Ezek tulajdonosaival közvetlenül érintkezésbe lépnek. A legnagyobb bázbirtokos Budapesten maga a székesfőváros. Összesen 321 lakóháza van. Ezek kö­zül a legtöbb, 228 lebontásra vár szabályozás, utca- nyitás vagy városrendezés miatt. Eredetileg is ilyen célra sajátították ki. A fennmaradó 93 bérházból 38 átépítésre, modernizálásra szorul. A kamara hétfőn küldte meg e házakra vonat­kozóan a kimutatást a polgármesternek és kérte, hogy a főváros mutasson jó példát a tatarozás te­rén is. A polgái’mester a középítési ügyosztályt nyomban utasította, hogy tanixlmányozza a kérdést, végezzen számításokat, készítsen terveket és javasla­tát süx’gősen terjessze elő. Értesülésünk szerint a főváros házainak rendbe­hozásához már a tavasszal hozzáfog. FREUD FRIGYES VI., Teréz-liörut 19. Telefon : 11-2-91. Csavarok vas-, acél és sárgarézből, Witw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú práclziós csavarok. KALAPÁCS MIHAim hhszelőgvAra BUDAPEST, VI., SZABOLOS-UTCn 6. SZÁM. »a-*-«. Vállalja használt reszelők újravágását, valamint azok speciális edzéséért teljes garantlát nynjt. SALGÓTARJÁN KŐSZÉHBAtM R.T. építőanyag Ipara: Budapest, V„ Sas-utca 25. szám. Telefoni 28-0-71, 10-8-5», 14-1-52 Cementgyár t Lábatlanban ..................éri telj. kép. 12.000 ▼. Mé azgyárak l Lábatlanba«................. « « < 6.000 < Do rogon ........................< ( < 8.000 f Té glagyárak t Bnűa-ÜJlak Kőbánya Nyergesnjfaln ... * « < 80,000.000 drb. Cuirépgyári Eud.vüjlak . . . . < « * 8,000.000 árb. a tökéletes auíópneu S| Töelúrusííás: Kg BUDAPEST, VI., MOZ.SÁU-UTCA 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom