Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-14 / 11. szám
Budapest, 1934 március 14. 5 ws Békés megoldás készül az állam és főváros kölcsönös tartozásának rendezésére A belügyminiszter rendeletére miniszterközi bizottság foglalkozik a helyzet tisztázással A főváros és az államkincstár között az elszámolási viszony évről-évre jokiban bonyolódik. A fővárosnak az állami intézményektől közüzemi díjakban és egyéb címeken van igen jelentékeny követelése, ezzel szemben a kincstár nagy összegekre rúgó követeléseket tart számon, amelyeket viszont a főváros köteles megtéríteni. A kölcsönös követelések dolgában esztendők óta folyik az iratváltás, amely azonban konkrét eredményekre mindmáig nem vezetett. A Fővárosi Hirlav munkatársának megbízható helyről származó értesülése szerint a közeljövőben ebben a kérdésben végleges helyzetet teremtenek, mert a kibontakozás lehetőségét maga Keresztes-Fischer Ferenc'belügyminiszter fog'ja előmozdítani. — A belügyminiszter — mondotta informátorunk — külön bizottságot alakított a pénzügyminisztérium és a többi szakminisztériumok bevonásával az állaim és a főváros között fennálló, kölcsönös tartozások megállapítására. Ez a szakibizottság a közelmúlt napokban megkezdte tanácskozásait és a megbeszélések állandóan tartanak. E pillanatban az a helyzet, hogy a főváros a kimutatások szerint 13,200.000 pengőt követel az államtól, viszont az államnak kereken 18,000.000 pengő követelése van a fővároson, annak ellenére, hogy a főváros vitatja bizonyos állami követelések jogosultságát. E státus szerint tehát az állam végeredményben 5 millió pengőt követel a fővárostól, mint kifizetésre váró tartozást. — Amint említettük, a főváros az állami követelésnek tekintélyes részét vitásnak tartja és azt állítja, hogy számos olyan tétel nem szerepel a kimutatásban, amelyek után a fővárost jelentékeny összegek illetnék meg. Ilyen például a fővároson átvonuló állami utak karbantartásáért évtizedek óta járó ősz- szeg, amelyet azonban mai napig sem valorizáltak és így a főváros papíron csak filléreket kap a tényleg kiadott ezrek helyett. Ilyen továbbá a törvényes kötelezettségen kívül fenntartott iskolákhoz való hozzájárulása és még egyéb számos más tétel. Mindenesetre megnyugtató a fővárosra nézve, hogy a kérdés tisztázásához a belügyminisztériumban komolyan hozzáfogtak és remélhető, hogy a főváros és az állam szempontjainak igazságos egybevetésével végre rendet teremtenek. Nem tágít a Közmunkatanács, megoldhatatlan a Rudasfürdő nagyszabású átalakítása Rakovszky Iván a polgármesterhez intézett leiratában lehetetlen kikötések teljesítésére kötelezi a fővárost Mint ismeretes, a Közmunkatanács egyik legutóbbi ülésén elutasította a Rudasfürdő átépítésére vonatkozó fővárosi tervet. Az ülés után Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter megbeszélést folytatott Rakovszky Ivánnal, a Közmunkák Tanácsa* elnökével. Ügylátszik, ennek a megbeszélésnek tulajdonítható, hogy a Közmunkatanács multheti ülésén újra napirendre tűzték az ügyet. A Közmunkatanács végleges határozatát szombaton délben közölte Rakovszky Iván Sipőcz Jenő polgármesterrel. Az alábbiakban ismertetjük a rendkívül érdekes átiratot, amely ugyan nem merev elutasítás, hunt volt a/ előzetes döntés, mindazáltal olyan kikötései van nak, amelyek megvalósítbatatlanoknak látszanak. A főváros tervének tudvalévőén predomináns része az az elgondolás, amely szerint a Ru- dasfürdő előtti felső rakpartot el kell zárni a kocsiforgalom elöl, hogy ott parkot létesíthessenek. A Közmunkatanács átirata szerint ez az útszakasz csak abban az s i-ei ben zárható el a közlekedés elől, ha a közlekedés zavartalan lebonyolításáról megfelelő gondoskodás történik. A főváros terve szerint a dunaparti út forgalmát átterelnék az Erzsébet-híd budai hídfőjét ke SALGÓTARJÁNI KÖSZÉNBÁN9A R.T. építőanyag ipart.: Budapest, V., Sas-aíca 25. tsz&m. Telelőn l 23-0-71, 10-3-60, 14-1-52 Cementgyári Lábatlanban ..................iyi telj. kép. 12 000 t. MC axgyajrak. l Lábatlanban.................. c < < 5.000 < Do rogon ..................... t « < 3.000 * Té glagyárak t Bnda-UJlak Kőbánya Nyergesnjfal» . . . t i c 60,000.000 drb. Orarépgyári Bnőa-DJlak . . . . « « * 8,000.000 drb. KOSSÁNYI ISTVÁN mfimalomkőgyár BUDAPEST, V., VISEGRÄDI-UTCA 53. TELEFON: 914—94. ALAPÍTVA. 1903. Darálótok. Csiszolnáruk. fényesítő masszák. KRAL GYULA köfaragémestor, kö- és márvánj telepe , . BUDAPEST, III-, LAJOS-U. 77/79 *~B**]** TELEFON : «I 4 86 BUDAKALÁSZ jCUSTOPII l 9 MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍItési vállalat ipari BERENDEZÉS RÉSZÉRE BUDAPEST, V. KÉR., NÁDOR UTCA 19. SZ. TELEFON í 12-0—07 ILPHONSl ALAPÍTÁSI ÉV 1876 j Gyárkéményépdés, Gözkn- | tánbefalazás, Ipari kémén- J cék építése és tervezése | resztező útvonalra, amelyet a kazánház eltávolítása után 42, illetve 46 méterre szélesítenének ki. Az átirat szerint az úttest kiszélesítése a forogalom zavartalan lebonyolítására 'nerp. alkalmas, mert a budai hídfőnél a forgalmat leginkább az a körülmény nehezíti meg, hogy különböző irányú közlekedési vonalak egymást térszíniben keresztezik. — A Rudasfürdő előtti dunaparti út áthelyezése — mondja az átirat — nemcsak a fürdő közvetlen környékének, cs az Erzsébeti-hídfőnek, hanem a Döbrentei-tér egész területének átalakítását vonja szükségképpen maga után. így szervesen bekapcsolódik egyfelől a tabáni szabályozásba, másfelől a Gel- lért-rakpart kiképzésének megoldásába is. Mivel a kérdések ma még megoldatlanok, a Döbrentei-téren átvonuló forgalom részére a szóbanlevő területet olyan módon kell rendezni, amely mindaddig, amíg a végleges szabályozás meg nem valósul, alkalmas a forgalom zavartalan lebonyolítására és a végleges megoldásba is előreláthatólag jól beilleszthető lesz. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével a fővárosi közmunkák tanácsa mérnöki osztálya a Döbrentei-tér rendezésére és átalakítására tervet dolgozott ki. E terv szerint a Döbrentei-téren észak-déli irányban átvonuló forgalmat a hídfőnél aluljáróban vezetik, nők át, ; ami által, a tér keresztezésénél előálló akadályokat ki lehet küszöbölni. Ez a megoldás tekintettel arra, hogy a Zita királyné-út egyik szakasza a forgalom elől ma is el van zárva, az átmenő forgalomnak egyenes irányba való terelése következtében gyorsaság és zavartalanság tekintetében a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremd. — Ami a Rudasfürdő átépítésének kérdését illeti, — folytatja az átirat — az általános városkép és a Gellérthegy látképének védelme érdekében olyképpen határoztunk, hogy az csak úgy hajtható végre, hogy sem az épület alapterüíete, sem az épület magassága lényeges mértékben nem nagyobbít- ható. A megfelelő épület átalakításával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a főváros vezetőségének, hogy a régi épületet alapos vizsgálat alá kell venni. TIa ez megtörtént, akkor gondos és körültekintő számadásokkal mérlegelni kell, vájjon az épület átalakítása gazdaságosság szempontjából célszerű, helytálló-e. Eddig szól a Közmunkatanács átirata, amelynek kommentálásaként beavatott helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Döbrentei-tér átrendezése elsősorban a budai hídfőnél levő kis melegvizű park megsemmisítését jelentené. Ez az átalakítás egymagában olyan óriási költséget emésztene fel, amelyet ma előteremteni képtelenség. Ennél még súlyosabb áldozattal járna az aluljáró létesítése, arról nem is beszélve, hogy egyáltalán megoldható-e, miután a közvetlen szomszédságban vannak a rendkívül kényes szerkezetű híd lánckamrái, amelyeket megbolygatni nem szabad. Végül ennek a rendezésnek áldozatul esnék a rendkívül népszerű Hungária-forrás és a szintén páratlan értékű Attila-gyógyforrás. Ezek után már nem is időszerű arról vitatkozni, hogy a Rudasfürdőt csak a mai terjedelmében szabad-e átépíteni, vagy sem? A Rudasfürdő problémájáról megkérdeztük Kovácsliázy Vilmos tanácsnokot, a városgazdasági ügyosztály vezetőjét is, aki a Fővárosi Hirlaj) munkatársának a következőket mondta: — Nagyon nagy kár, ha a Rudas-terv nem valósulhat meg. Az az elgondolás, hogy majd a Tabánban épülő új szállodák és penziók vendégei lesétálnak a Rudasba fürödni és a forrásoknál ivókúrát tartanak, helyes és elfogadható volna, ha nem lenne a távoli jövő zenéje. De még ebben az esetben is ott áll előttünk a kérdés, mi történjen az ősi fürdőépülettel, amely a maga múltjával, történelmével legbecscsebb értékünk, belső berendezése azonban elhanyagolt. A fürdőt csak úgy lehet komolyan a gyógyítás, a fürdőváros és az idegenforgalmi propaganda szolgálatába állítani, komoly gazdasági és gyógy- tényezővé tenni, ha megfelelően újjáalakítjuk. Van egy másik része is a dolognak: a kormány rendeleté, amely a közelmúltban jelent meg és a gyógyfürdői jelleg megadására vonatkozik. Eszerint kötelezve vagyunk a Rudasfürdőt megfelelően átalakítani és szállodával kibővítve berendezni. Arról természetesen szó sem lehet, hogy a főváros legnagyobb gyógyerejű és hírű fürdőjének gyógyfürdő jellegéről lemondhasson. — Hogy a Közmunkatanács döntése után mi történik, nem tudom, ezt a főváros illetékes faktorai -fogják eldönteni. Egyelőre marad minden a régiben, a gyógyforrások ivókúrái is zavartalanul biztosítva vannak. A Rudas új fűtő- és gőzfejlesztő berendezése azonban nincs összefüggésben az átépítéssel. Erre a pályázatot kihirdette a főváros, ez március 28-án jár le és remélem, hogy a kazánok szerelése a nyár elején megkezdődik. és ősszel, a főszezon után lebonthatjuk a kazánbázat. Ezt elhalasztani nem lehet, mert itt technikai és biztonsági okok játszanak közre. A főváros vezetősége, értesülésünk szerint, a lehető legsürgősebben napirendre tűzi a Közmunkatanács döütését és ennek első jele, hogy Huszár Aladár dr. főpolgármester, akinek szívügye a Rudas- fürdő újjáépítése és a gyógyforrás fejlesztése, szerdán délelőttre helyszíni szemlét hívott össze a Rudasfürdőhöz, ahol megbeszélik a további teendőket. üOrnAN PENES okleveles mérnök épületbádogos, gáz-, vízvezeték- és központi intés berendező Budapest. II., Szász Károly-utca 5. Telefon: 53-9-59, CZIKÖ ISTVÁN aszfalt, útépítő, tetőfedő és szigetelővállalat © JÓZSEF-KÖRUT 11. SZ. @ TELEFON : 30-8-14 Kohn Linót Telefon: 62-2-42 CbIUSéHIAS Budapest, III. kér. és 26-5 33 Bécsi-üt 263. szám GERO LÁSZLÓ vizsezcléií, líözponti ifífés, egészségügyi üéreyüezéseü és épillel-üáűogos manháh Vállalat® Telefon : 97-5-29 VII., Colnmbus o. 14 Parker—Udylite vastárgyak és szerkezetek legbiztosabb rozsdamentesítése Eekeie vagy fehér kivitelben SltllElY ont oki. mérnök Iroda : V., Bálvány itta 12. Telefon: 11-3-52. Legyőzi a rozsdát! Üzem : VI, Petneházy-u. 72. Tel: 91—8—73. Ajánlatok és mintadarabok készítése díjtalan
