Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-14 / 11. szám
6 Budapest, 1934 március 14. PESTI KIRAKAT A pékek árat „rendeznek11 Nem, a pékek nem emelik az árakat, csak — rendezik. Rendezik ivedig olyan formában, hogy a 3.6 filléres önköltségű süteményt 5 fillérért árusítják. Szó, ami szó, ebben az árrendezésben vom valami kikérekítésszerű, de semmiesetre sincs olyan szellem, amely megérteni törekednék a kor szavát. A kor szavát, amely a becsületes, a mérsékelt hasznot követeli minden jóravaló iparostól és kereskedőtől. Mert mégis csak képtelenség, hogy az agrár Magyar- ország székvárosában, ahol mindennek az ára lefelé tendál, egyesegyedül a péksütemény ára emelkedjék. Emelkedik pedig akkor, amikor mindenkinek a jövedelme a minimumra csökkent, amikor mindenki tízszer megnézi a garast, mielőtt kiadja. De ha már a polgárság tapsait ilyen cselekedetekkel nem tudják a maguk számára biztosítani, legalább egymás keblére borulnak és kartelt alapítanak. Amikor mindenki, aki él és lélekzik, irtó háborút hirdet a kartelek ellen, akkor a pékeknek van bátorságuk, hogy a levegő és a viz után legnélkülözhetetlenebb életszükségletünket egy körteiben működő érdektársaság „erkölcsi“ intézkedése alá helyezze. Hiába mondják a pék urak, hogy ez az egész kartelesdi nem a közönség ellen, hanem szegény, agyonsanyargatott, tönkr emenőf élbemenő iparuk érdekében történik. Először is, ha ez az ipar tönkr emenő félben lenne, akkor is ők lennének az okai, mert nekünk azt hiába magyarázzák, mi a mi polgári eszünkkel megérteni nem tudjuk, hogy a legszükségesebb élelmiszer előállítása és árusítása mellett, amikor biztos kalkulációval állapítják meg a maguk hasznát, tönkre lehet menni. Másodsorban azonban ez a kartel, igenis, a közönség bőrére megy, mert mit akarnak mást a pékek, mint hogy körteibe tömörülve, megöljék, lehetetlenné tegyék a. konkurrenciát, amely olcsóbb kenyérrel vagy süteménnyel akarja ellátni a közönséget, mint amennyire ők méllóztatnak a maguk gyártmányéinak árát megállapítani. Mindeneseire azonban nagyon épületes látvány az az új szent szövetség, amelyben most már a híres Perl-kc-nyérgyár is tömörül a többiekkel. Azaz, hogy tömörülnek vele a többiek. Tömörülnek a Peri-gyár■, ral és kartelbe lépnek vele azok a pékek, akik a renitens Peri-gyárat, amely az árdrágításban nem, akart velük lépést tartani, még nem is olyan régen följelentették a, hatóságnál, hogy hajnalhasadtával a műhelyben maszatos kezű, a ganéjozástól elszólított kocsisokat foglalkoztádnak, amit a rajtaütésszerűen megtartott hivatalos razzia tényleg megállapított. A kartel, a profit szentsége azonban mindent megbocsát. A pék urak most már nem agyarkodnak Perlékre, mert az árdrágításban ők is egy húron :vendülnek velük. A kofcfufás effen Kétségtelen, hogy nem való Budapest kirakatába az a töméntelen koldus, akik elárasztják az utcákat, akik lépten-nyomon elénk állanak és elénk tárják rettentő nyomorúságukat, betegségüket, sebeiket, rongyaikat, De lehet-e küzdeni a koldusok ellen akkor, ha nem segítünk rajtuk? Volna-e szíve a rendőrnek elkergetni az utcasarokról az éhezőt, akinek a társad,alom nem tud egy falat kenyeret juttatni? Budapest bőven gondoskodik szegényeiről, de ez a bőség talán még mindig nem jelenti az eleget. Nem lehet ugyanis elhinni, hogy emberek puszta szórakozásból kéregessenek az utcán, vagy hogy mindenki, aki kéregét, az a kapott pénzt ne kenyérre, hanem pálinkára fordítsa. Fokozni és mindig fokozni kell tehát a szegényekről való gondoskodást. Éppen ezért nagy szeretettel és örömmel üdvözlünk minden olyan ötletet, amely ezt a gondoskodást nemcsak lehetővé, de könnyűvé is teszi. Ilyen remek ötlete volt nemrégiben Schára Béla tanácsnoknak, a VI. kerület elöljárójának, aki megállapodott kerülete kereskedőivel és a tehetősebb lakókkal, hogy azok mindeh hónapban önként felajánlott díjat fizetnek, amit az elöljáróság kioszt a szegények között. Ezzel az ösz- szeggel viszont a kereskedők és az agyonvekzált lakók megváltották maguknak azt a kényelmet és jóérzést, hogy boltjaikba és lakásaikba a kéregetők, a koldusok ne nyitogassanak be állandóan. Úgy tudjuk, ötezer pengő az az összeg, amit a VI. kerületben erre a célrai havonkint adakoznak. Az áldozat tekintélyes, de hiszen a kerület lakóinak nyugalma.■ valószínűleg megéri ezt a nagy árat is. Bizonyítja ezt az, hogy most már a többi kerületekben is megmozdultak és a VI. kerületben jól bevált módszert szintén alkalmazásba venni szándékoznak. Csak örülni lehet ennek a mozgalomnak, amely Budapest képét az idegen számára is fölényesen emelni fogja. mm »iMiiim mm wm mm mii ...... i i éd es mustár nUUnilWncja mustár az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Előfizetési ára: egész évre.....................................24 pengő fél évre..........................................12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizetőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjék. —•XKSS—&C& ♦—S3*— Ipari kihágásért 400 pengőre elítélték a Halló- biiíTé tulajdonosát. Halló! Most a VII. kerületi elöljáróság beszélt. Halló, a múlt héten a főkapitány beszélt. Halló, remélhetőleg legközelebb jön a tisztifőorvos, majd a tűzoltóparancsnok. Halló, sajnálattal vesszük észre, hogy a Fővárosi Hírlap hasábjain hovatovább állandó sítan u nik kell a Halló-rovatot. Halló: ez a neve annak a Király-utca sarkára plántált ligeti bumsztinak, amelynek fantasztikusan gusztustalan létezésére mi hivtuk fel először a hatóságok figyelmét. A főkapitány példás gyorsasággal és minden bürokratikus hosszadalmasság mellőzésével intézkedett: megszüntette a tömeg köhögése és köpködése közepette fedetlen tepsikben rotyogó hurkák és égő húsdarabok borzalmas atmoszférájában meghúzódó szerencsejátékot. Megállította a szerencse- kereket, amely iskolásfiúkat, inasgyerekeket, facér mesterlegényeket és festett arcú lányokat vonzott ide, ebbe a Király-utcai ember- és hurka-gőzös Montecarloba. Most a VII. kerületi elöljáróság ipari büntetőbírája foglalkozott a Halló-wal! Több hentes feljelentést tett ugyanis, hogy a bü-fféiparigazolvá- nyos Halló ipari kihágást követ el, amennyiben utcán át árusít hentesárut, A VII. kerületi elöljáróság büntetőbírája tényleg konstatálta is az ipari kihágást, éppen ezért súlyos büntetést szabott ki: Mein- hardt Kurt büffétulajdonost 100 pengőre ítélte, amely behajthatatlanság esetén 15 napi elzárásra változtatható át. Meinhardt, aki egyébként még ma sem magyar állampolgár, fellebbezett. Ennek a nagyon is helyes ítéletnek fellebbezési sorsa egyáltalán nem kétséges, ellenben a közönség most már türelmetlenül várja a tisztiorvos megjelenését ezen a budapesti higiénikus viszonyokhoz mérten belsőázsiai terepen, amely csupán zsúfoltságát és az ott uralkodó elviselhetetlen bűzt tekintve, a legváltozatosabb fertőzési lehetőségek valóságos melegágya. De jó lenne, ha kissé körülnézne a tűzoltófőparancsnok is, aki mesterségbeli tudásával minden bizonnyal köny- nyen kiszámíthatná, hogy a szűk kijáraton mennyi idő alatt hagyná el a tömeg a helyiséget, ha ott esetleg tűz támadna, ami pedig nem számít lehetetlenségnek a rengeteg nyil-t gáztűzhely mellett. Halló! Sürgős egészségügyi és életvédelmi beavatkozást kér Budapest közönsége. A tennisz-sportot bevezetik a főváros iskoláiba. A fővárosi tanügyi osztálya elhatározta, hogy a tennisz sportot is bevezeti a főváros iskoláiba. Ezt megelőzően a fővárosi testnevelő tanárok és tanárnők számára tennisz-tanfolyamot létesítettek. A testnevelő tanárok és tanárnők nagy lelkesedéssel tanulnak tenniszezni és egyben elsajátítják a tenniszokta- tás alapjait. A tanfolyamot Hodászy Miklós test- nevelési igazgató és Mezey Ferenc szakfelügyelő irányítása mellett Szánthó László a városmajorutcai iskola igazgatója vezeti. Meglátogatta az új sporttanítást Szendy Károly tanácsnok a közoktatási osztály vezetője is, elismerését fejeze ki a tanfolyamon elért szép eredményekért. Albrecht kir. herceg látogatása az Almássy-téri népkonyhán. Szombaton délelőtt előkelő vendége volt az Almássy-téri népkonyhának, amelyet tudvalévőén Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag áldozatkészsége tart fenn. A déli órákban, amikor az ebéd kiosztása már megkezdődött, megjelent Albrecht kir. herceg és végignézte a dicséretes akció munkáját. Az Almássy-téri népkonyhán naponta 5—600 ebédet osztanak szét, de van olyan nap, hogy ezer ember is jelentkezik. A királyi herceget Magyar Miklós kalauzolta és a hozzáintézett kérdésekre elmondotta, hogy a népkonyhán jelentkező emberek nagyrészének még állandó lakása sincs és ezért nem részesülhetnek a fővárosi ingyenes étkeztetésben, ahol a helybenlakás igazolását megkívánják. Albrecht királyi herceg elisiueHunyadi János TERMÉSZETES KESERÜVIZ k% EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN BRM HIÁNYOZHAT hatAsAban FEL0LM U LHJU A TAAj< SAXLEHHER flHDRÁS, BUDAPEST sét fejezte ki Magyar Miklósnak áldozatkészségéért és közreműködését helyezte kilátásba, hogy a jövő télre az Almássy-téri konyha mintájára az ingyen ebédakciót minden kerületben megszervezni törekszik. A fővárosi tisztviselők márciusi ünnepe. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége március 14-én, szerdán este a Budai Vigadóban tartja a magyar szabadság emlékünnepét. Az ünnepség műsora a következő: A Budai Dalárda elénekli a Szózatot, utána dr. Kazatsayné Lázár Jolán elszavalja a Magyar Miatyánkot. Az ünnepi beszédet dr. Gárdonyi Albert, a székesfőváros főlevéltárosa mondja, majd Szathmáry Margit operaénekesnő és a Harmónia női együttes magyar dalokat énekelnek. Bardócz Margit hegedűművésznő Hubay csárdajelenetét adja elő, utána Bálint Árpád előadóművész elszavalja Rad- ványi Sándor, László Sándor és Reményi Sándor egy-egy hazafias költeményét. A műsort a Budai Dalárda énekszáma bezárja. Szabadságlakoma. A Terézvárosi Polgári Kaszinó (VI., Andrássy-út 47.) március 15-én este 8 órakor a kaszinó helyiségeiben szabadságlakomát rendez. Az ünnepi beszédet Halász Miklós dr., a terézvárosi Nemzeti Egység pártjának társelnöke, tartja. Vendégeket szívesen látnak. A magyar filmgyártásért. A magyar filmszakma úttörő munkása: Unger leider Mór, nagyérdekességű tervet dolgozott ki a hazai filmgyártásunk fokozására. Meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy a beözönlő idegennyelvű filmekkel szemben minél több magyar filmet kell produkálni olyan újtípusú film gyártásával, amely biztos alapot szolgáltat arra, hogy az előállítási költségek visszatérüljenek. Felsorakoztatja azokat a pénzügyi, műszaki és művészi lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állanak és biztos alapot jósol a magyar filmek értékesítésének. Az érdekes tanulmány bizonyára foglalkoztatja az ösz- szes tényezőket, amelyek a filmgyártás ügyét intézik. A X. kerületi Egységes Polgári Pártkör választmánya legutóbbi ülésén foglalkozott a főváros jelenlegi villamosközlekedési rendszerével és e közlekedésnek a mai lehetőségek szerinti továbbfejlesztésével. Székel y-D o b y Imre mérnök ismertette a kisszakaszrendszer előnyeit, és hátrányait. Az előadás tárgyához hozzászóltak: Hatol- k a y Kázmér szfőv. bizottsági tag, K á k o s y Ödön, a külső kőbányai egységes pártszervezet elnöke, F ránéz i s c z y Béla, a rákosfalvai egységes pártszervezet elnöke és Reithauser Róbert, a Kőbányai Iparoskor elnöke. A választmány elhatározta, hogy a felvetett kérdésben felterjesztést intéz a BSzKRT illetékes fórumához. Az Erzsébetvárosi Polgári Kör március 7-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen egyhangúan megválasztotta az új tisztikart. Díszelnökök lettek: dr. Ugrón Gábor ny. miniszter, országgyűlési képviselő, dr. Dési Géza, dr. Kozma Jenő, Payr Hugó országgyűlési képviselők és Ledermann Mór örökös fővárosi bizottsági tag. Ügyvezető elnök: dr. Fodor József ügyvéd. alclnökök: Beide grün Ármin, Fáim Sándor, Breitner Sándor, főtitkár: dr. Sz'auer Imre, titkár: Egri Elemér, háznagyok: Kasztriner Mór és Fuchs Nándor. A rózsadombi autóbuszjárat. A „Rózsadomb és Vidéke Egyesület“ dr. Harrer Ferenc nyug. alpolgármester elnöklésével tartott választmányi ülésében tudomásul vette az elnöknek azt a bejelentését, hogy nem várható a régi 9-es, rózsadombi autóbuszjárat visszaállítása. A választmány úgy határozott, hogy az adott körülmények között nem folytat a 9-es vonal visszaállításáért harcot, hanem minden erejét arra fordítja, hogy a Rózsadombnak autóbusszal a Margithíd felől való elérését kivívja. Ezután a választmány dr. Nádas Béla főtitkár jelentése alapján a Rózsadomb és környéke fejlesztésére és szépítésére irányuló még több más közérdekű indítványt tárgyalt és fogadott el, majd 25 új tagot vett fel. Kérelem a gázfogyasztó közönséghez. A gáztarifareform keresztülvitele érdekében szükségessé vált bizonyos statisztikai adatok összegyűjtése. Ez az adatgyűjtés kiterjed a fogyasztók foglalkozására, a fogyasztás időtartamára, a lakás nagyságára, a fogyasztókészülékek fajtáira stb. Az adatok nagyrészét csakis a fogyasztás helyén tudjuk megbízhatóan összegyűjteni. Kérjük ezért a főváros gázfogyasztó közönségét, hogy arcképes igazolvánnyal ellátott alkalrrazottainkat az összeírás és adatgyűjtés munkájában támogatni szíveskedjék, mert ez az összeírás az alapja egy új, egészséges tarifareformnak és így a gázfogyasztó közönség érdeke, hogy az adatgyűjtés munkája mielőbb megtörténjék. Budapest székes- főváros gázmüvei. = DUSKA ÉS P.ltDLMAYER = KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLŐZTETÉS, LÉGSZESZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜRDŐ BERENDEZÉS-, CSATORNÁZÁSI É8 IPARI CSŐVEZETÉK- BERENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST, II., ITATTHYÁNY-UTCA 07 60. SZÁM TELEFON : 55-9-67. KALAPÁCS HIKÁ19G9. reszeiögyAra BUDAPEST, VI, SZABOLCS-ÜTCA 6. SZÍM. »2-6-.a. Vállalja használt reszelök újravágását, valamint azok speciális edzéséért teljes garantiát nyújt. MO CN A.U OKL. GÉPÉSZ- ÉS KÖZGAZDASÁGI MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, IV., IRÁNYI-UTCA 21. SZ. TELEFON : 89-7-13. A legfőbb r sokszorosító gép a löt 1. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFONS lß-2-20
