Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-07 / 10. szám
8 önálló pavillonban szerepel a főváros a Nemzetközi Vásáron A főváros évek óta szerepel a gáz és villamos művek propaganda-pavilionjaival a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a tavalyi tárlaton pedig bemutattak egy kisebb jelentőségű és hatásában sem expanzív erejű fürdő- és idegenforgalmi csoportot. Mindez nem reprezentálta méltóan és kifejezően a magyar fővárost a vásár sok tízezer vidéki és külföldi látogatója előtt. Ez a körülmény arra indította a vásár rendezőbizottságát, hogy önálló, külön fővárosi pavilion kiállítását ajánlja a főváros vezetőségének, ahol bemutatnák a magyar főváros utolsó másfél évtizedének alkotásait: kepekben szobrokban, modellekben, tervekben, grafikonokban, táblázatokban. A polgármesternek tetszett a gondolat és utasítására Babarczy István báró főjegyző, a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetője körlevélben megkérdezte az összes ügyosztályokat, intézményeket és üzemeket, hogy milyen anyaggal szerepelhetnének a főváros pavillonjában. A válaszok a napokban már beérkeztek. A Fővárosi Hírlap érdeklődésére báró Babarczy István clr. főjegyző munkatársunknak a tervbevett kiállításról ezeket mondotta: — A terv nemcsak a főváros vezetőségének rokonszenves, hanem úgy látom, a beérkezett válaszokból, hogy azt általánosan tetszéssel fogadták és az a meggyőződésem, hogy valóban impozáns anyagot lehetne kiállítani. A napokban referálok ebben az ügyben a polgármester úrnak, azután alakul ki, hogy megvalósítható lesz-e a Nemzeti Vásár pavil- lonja. E pillanatban határozott választ még nem adhatunk. Az üzemi-, idegenforgalmi- és fürdő- csoport. szerepeltetése azonban a tervezett pavillon- tól függetlenül, természetesen megvalósításra kerül. Babarczy főjegyzőtől ezt a felvilágosítást kaptuk, értesülésünk szerint azonban már dolgoznak a kiállítási pavilion tervein. Többféle megoldásról van szó, előtérben azonban az a lehetőség van, hogy állandó jellegű pavillont létesítenek, amit máskor és más célra is felhasználhatnak. A Berlini Viktoria filléres tranzakciója A közelmúlt napokban általános feltűnést keltett egy rek'lámszerü közlés, amely olyan hangon jelentett be egy tranzakciót, mintha legalábbis száz ■millió angol font sterling mozgósításáról volna szó. Bizonyos közlemények adták hírül az ország egész nyilvánosságának, hogy az egyik külföldi biztosító budapesti képviselete 150.000 pengőt kihelyezett elsőhelyű jelzálogkölcsönként budapesti ingatlanokra. Ez a nagyképű bejelentés közgazdasági körökben derűs mosolyt váltott ki, mert ha ilyen, az általános forgalomban filléresnek mondható tranzakciókat a közgazdasági intézmények naponta bejelentenének, úgy kevés volna a közgazdasági hírszolgáltatás területe a különböző kihelyezések ismertetéséhez. Az értelmetlen reklámtrükk ilymódon inkább szánalmat, mint elismerést aratott, a közönség körében azonban felháborítónak tartják, hogy a kölcsönigénylő üzleti titkai miként kerülnek a piacra. Általánosságban a kölcsönigénylő közönség nem szeret kirakatba kerülni, mert a dolog természetéből kifolyólag ilyen irányú tranzakciói nem valók a nyilvánosság elé, olyan kérkedő modorban beállítva, amelyik megérdemel minden megrovást. A Fővárosi Hírlap információi szerint a nagy feltűnést keltő, egyébként mulatságos közlést, a Berlini Viktoria Biztosító részéről hozták nyilvánosságra és ezzel útmutatást adtak ahhoz, hogy miképpen kell a biztosítási üzlet komolyságát aláásni és megbontani a magyar biztosítási közönség eddigi kritikáját. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az ilyen filléres tranzakciók nem valók a közvélemény elé és ha a Berlini Viktória dicsekedni akar, úgy ezt megteheti az évvégi mérlegében, ahol kötelessége beszámolni a díjtartalékok elhelyezéséről. Ez az eljárás azonban komolytalan mozsárdurrogtatás, amely nem imponál, hanem nevetésre hangol. Itt említjük meg, hogy Rózsa Rezső, a berlini Viktoria Biztosító budapesti expoziturájának vezetője a közelmúltban Berlinben járt. A berlini anyaintézet „gleichschaltolt“ vezetősége árja tekintettel hallgatta végig a budapesti intézmény vezetőjének jelentését, aki rövid, ottartózkodás ■után Budapestre visszaérkezett és szakmakörökben elterjedi hírek szerint ulipod gyászában. magával hozta az állásáról történt felmentést. Budapest, 1934 március 7. Senn Ottó a MÁV elnöke. A minisztertanács határozata alapján március 1-én nyugdíjba vonult Samarjay Lajos, a MÁV elnöke, aki hosszú éveken keresztül vezette ezt a hatalmas intézményt. Utóda ebben a díszes pozícióban Senn Ottó dr. miniszteri tanácsos, a MÁV eddigi elnökhelyettese, akinek kinevezése mindenütt általános rokonszenvet és örömet váltott ki. Senn Ottó több mint tíz évvel ezelőtt :tc át az Államvasutak kereskedelmi főosztályának vezetését és széleskörű tudásával lehetővé tette az állandó vasúti díjszabási bizottság működésével a vasút és a gazdasági érdekképviseletek közötti szoros együttműködést. Ezt követte a magyar vasúti díjszabásnak modern alapokra való helyezése, valamint azoknak a kérdéseknek a megoldása, amelyek évek során felmerültek, közöttük az automobilfuvarozás versenyének szabályozása. A mai súlyos viszonyok között óriási nyeresége az Államvasútnak Senn Ottó értékes irányító munkássága, mert bizonyos, hogy a MÁV az üzemi politika szűkebb látókörén túlmenően a közgazdasági érdekeket fogja elsősorban szolgálni. Koncepciós elgondolásai már a múltban is érvényesültek a közösség javára és bizonyos, hogy azok a hallatlan értékek, amelyek a MÁV-ban jelképeződnek, gyarapodnak Senn Ottó kormányzásának megindulásakor. A MÁV új elnökét megbecsüléssel és méltán megérdemelt bizalommal köszönti a közvélemény, a társadalom és az egész gazdasági élet. Hazai Bank Rt. igazgatósága Szécsi Pál elnök vezetésével tartott ülésében megállapította az 1933 zárószámadásait. A mérleg 345.843.49 P (a múlt évben 422.772.68 P. nyereséggel zárult, miután leírásokra az előző évi 200.871.06 P-vel szemben 263.006.04 P fordíttatott. Elhatározták, hogy a közgyűlés elé oly javaslatot terjesztenek, mely e nyereségből részvényenként a tavalyival azonos 1 P osztalék fizettessék. A váltótárca 16,838.240.43 P volt az előző évi 17,062.303.93 P-vel szemben. Az intézettel évtizedek óta összeköttetésben álló vidéki pénzintézetek leszámítolási hitelei, ezek különleges helyzetére való tekintettel, — csorbítatlanul fenntartattak. Az adósok tételénél az értékpapírokra folyósított előlegek 1,078.308.65 P és a nyílt hitelek 5,225.611.13 P az előző évben hasonló címeken kimutatott 1,127.477.19 P, illetve 5,521.160.22 P-vel szemben csökkenést mutat, viszont az egyéb fedezetek mellett nyújtott, hitelek az előző évi 9,381.174.94 P-ről 9,983.459.86 P-re emelkcdek. Az intézetnek módjában volt a piacnak új hitelekkel is rendelkezésre állania. Ügy a betétkönyvekre elhelyezett 8,629.934.57 P-ben kimutatott, mint a folyó- és csekkszámlán kezelt 13,100.946.53 P-vel szereplő betétek tételénél a tavalyi 8,219.513.63 P, illetve 12,598.154.26 P-vel szemben a bank ügyfélkörének növekedésével kap esolatosan örvendetes emelkedés mutatkozik. A belétek és hitelezők összegének bármikor mobilizálható aktívákkal való egybevetése ezúttal is kedvező mobilitásról tesz tanúságot. Rapoch Jenő vezérigazgatói működésének eredménye teljes mértékben igazolja a várakozásokat, amelyeket az új vezetéshez fűzött a pénzügyi világ. Magyar-Olasz Bank Rt. 1933. üzletévi mérlege leírások, belső tartalékolások után 1,030.452-47 P nyereséget mutat fel. Az igazgatóság az e hó 19-i közgyűlésnek javasolni fogja részvényenként 1.50 P, összesen 600.000 P osztalék kiűzetését. Ügy takarék- betétkönyvekre, mint a folyószámlán elhelyezett betétek összege az előző évivel szemben emelkedést mutat; a takarékbetétek 35,216.894.06 P (1932-ben 34,512.002.79 P), a folyószámla betéteinek összege 85.310.903.63 P (1932-ben 35,104.805.86 P) összesen 70,527,797.69 P, az előzőévi 69,616.808.65 P-vel szemben. Váltótárca 50,453.533.19 P (előző évben 51,022.750.20 P) alig változott. Adósok tétele 31,337.893.44 P-re csökkent (az előző évi 37,495.617 P-vel szemben). Lényegesen (4,653.325.21 P-vel) csökkentek a nem betétjcl- legű kötelezettségek. Értékpapírok és érdekeltségek 3,134.382.96 P-vél szerepelnek. Jelzálogkölcsönök 31.696.687.63 P-re csökkentek. A bank mobilitását szem előtt tartva, hosszabb lekötöttséggel járó befektetésektől 1933-ban is tartózkodott az intézet, viszont a termelés érdekében szükséges, valamint a kereskedelem és exporttevékenység fokozását elősegítő hitelekkel nagyobb mértékben állott isméi a gazdasági élet rendelkezésére. Belvárosi Takarékpénztár Rt. igazgatósága megállapította 1933-i mérlegét, amely 904.722.68 P tiszta nyereséggel zárult az előző évi 175.552.17 pengővel szemben. Az intézet igazgatósága, tekintettel az ál talános gazdasági helyzetre, az idén is azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy az osztalék fizetése mcllőztcssék. Az elmúlt év üzletmenete az gazdasági válság ellenére kedvezőbb képet mutat, ami az intézet mérlegében a tiszta nyereség emelkedésén kívül abban jut kifejezésre, hogy a takarék- és folyószámlabe.tétek 994.338.36 P-vel emelkedtek és az év végén 12,765.533.77 P-t tett ki. A hitelezők összege 2,108.999.17 P-vel csökkent és 1933 végén 9,832.114 P-rc rúgott. A kinnlevőségek jelentékeny intern leírásán kívül az eredményszámlán nyíltan leírt 124.727.30 P-t. A tiszta nyereség felosztására a közgyűlésnek azt javasolják, hogy adassék 150.000 P a vállalati nyugdíjpénztárnak. 25.000 P fordítnssék a tartalékalap növelésére, 10.000 P-t juttasson az igazgatóság a tisztviselői jóléti intézményeknek, a fennmaradó 110.722.68 P pedig vitessék át az 1034. üzletévre. Magyar Országos Központi Takarékpénztár Metzler Jenő dr. elnöklete alatti közgyűlésén elhatározta, hogy 722.439.48 P nyereségéből, úgy, mint az előző évben, egy pengőt fizet, osztalékul. Tartalékba 1000.000 P-t helyez, 409.655.31 P-t, mint nyereségeredményt, az 1934-i számlájára vezetnék át. Az igazgatóságba, mint új tag, Hans Dietler választatott meg. Körmoczi Zoltán dr. főorvos és Wenczel Árpád j dr. kormányfőtanácsos, részvényesek méltatták az | elismerésreméltó eredményt, rámutatva, hogy a la's karékpénztár az általános üzleti stagnáció közepette is olyan eredményt, ért el, mely nem maradt mögötte az előző évinek. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dr. Chor in Ferenc felsőházi tag elnöklete alatt megtartott 66-ik köz gyűlése megállapította az 1933 zárszámadásait és a lefolyt üzletévre részvényenként egy jjengő osztalék fizetését határozta el. A felügye 1 őbizottSágba gróf Hoyos Józsefet, Sivó Jenőt és Szabó Károlyt választották meg. A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rum- gyár részvénytársaság folyó évi március hó 3-án megtartott rendes évi közgyűlése az 1933. évre rész- vényenkint 6 pengő osztalék kiűzetését határozta el. A szelvények folyó évi március hó 5-től kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., Ipar-u. 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. Beérkese/í ajánlatod A múlt héten tartott versenytárgyalásokon a különböző közmunkákra és közszállításokra a következő cégek pályáztak: A kerületi utak karbantartásához szükséges útburkoló kőanyag szállítására ajánlatot tettek: Badacsonyi bazaltbánya, Dunántúli Mész-, Tégla- és Kőipar, Fábián és Katinics. Sághegyi bazaltbánya, Somoskői bazaltbánya, Zinner Manó. Frank István, Kollmann Árpád, gróf Wencklieim József uradalmi kőbánya, Mikácsy Testvérek, Szandai gránitkőbánya, Inóczi bazaltbánya, Hubertus kőbánya, Magymaros—remetevölgyi andezitbánya, Solymosi és Farkasmályi kőbánya, Bszakmagyarországi kőbánya, Klauber és Vajda, Böhm Gyula, Schaffer Antal, Amon Antal és Fiai. iíj. Ritter Antal, Budavidéki Egyesült Kőbányák, Fleischmann Antal, Szobi kőbánya, Urikány- Zsilvölgyi kőszénbánya. Az élelmiszeruagyvásártelep részére szükséges ipari vízszűrőberendezés szállítására pályáztak: Kurtz Rt., Bárca Lajos, Bulicsek és Társa, Tóth Imre és Társa, Rietschel és Heneberg, Cross Charles & Lawis. A központi csatornaszivattyútelep részére szükséges szerszámok szállítására pályáztak: Durai Nándor, Salgó Imre, Bárdos Dezső, Severlay Rt., Schopper J. G. Uj versenyíárgyaiási HiírásoK A polgármester versenytárgyalást hirdet: Föld-, kőműves-, elhelyező- és vasbetonmuukára a Rudas-fürdő kazánházának építésénél. Ajánlat tehető március 27-én d. e. fél 11 óráig a magasépítési ügyosztályon. Négy drb használt gőzkazán árverésen történő megvásárlására. Ajánlat tehető március 12-éu déli 12 órakor, a Vízművek igazgatóságánál, Reáltanoda-u. 1—3. III. em. 31. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL- Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató. KALAPÁCS NIHÄL9G9. “““***“] BUDAPEST. KI. SZABOLCS-UTCA 6. SZÁM. telefon: Vállalja használt reszelők újravágását, valamint j azok speciális edzéséért teljes garantiát nynjt. I ^ PUSKA ÉS RiSDLMAYEB = KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLŐZTETÉS-, LÉGSZESZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜRDÖBERENPEZÉ8-, C8ATORNAZA81 ÉS IPARI CSŐVEZETÉK- BERENDEZÉSEK VALLALATA BUDAPEST, II., BATTHYANY-UTCA 67/69. SZÁM TELEFON : 55-9-57. REDŐ IGHÁC celluloidgyár Budapest, Vili., Sárkány-u. 5. Telefon : 34-4-90 és 41-2-73 .CELLORfA“ fürdőszoba bú tor, különleges reklámcikkek, játék* és díszműáru, tömegcikkek, cifióvédötc. A bfl S)-° 5 S-« Telefon Telefon: t2 *o ^ ö f A 53 0-92 C\ 7 53-0-92 llltü] védjegyű a a >Ls Phosphorbronzok és könnyQfém-dugattyúk q | ■© ■a^f-Sg minőségileg elismerten a legjobbak. Nagy raktári készlet phospbor-bronzokból és könnyűfém dugattyúkból. Gyártja: SCHÜTZ TESTVEREK léméntö|3 Ss déje mőtor- éa gépgyára Budapest, II., Káplár-utoa 9.-----------------a töteéleies auiópneu Ftíelúrusiíás : BUDAPEST, VI., MOXSAn-UTOJ 9
