Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-14 / 11. szám
Huszonnégy ediU évfolyam 'Budapest, 1934. március 14. 11. szám Eiöfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE..........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavsIlonokban MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség ős kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Teletem : 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 MBBSBHK9 Nincs meglepetés | vezető Oltásokban nem követi llsztujitos o fővárosi törvény eictbeieptcteset Máir egészen különös színben látjuk a dolgokat, lia visszatekintünk azokra az eseményekre és azokra az izgalmakra, melyek az új fővárosi törvényjavaslat tervének nyilvánosságra jutásakor lejátszódtak. Igaz, hogy sok víz lefolyt azóta a Dunán, igaz, hogy a javaslatban és a javaslat körül is sok minden megváltozott, de végeredményben jólesik látni Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nyugodt alakját és hallani megnyugtató, tiszta szándékokat sugárzó beszédét, amikor a javaslat általános vitáját felszólalásával befejezte. Ha nem a sajtó rapszodikus híradásainak izgalmai között jutott volna tudomásunkra a kormány tervezete, hanem a belügyminiszter maga mondta volna el azzal a férfias nyíltsággal, államférfiúi komolysággal, amellyel most hallottuk beszélni, talán sokminden másként történt volna. De az is lehetséges, hogy így volt jobb. Hiszen senki sem tagadhatja, hogy az elvek csatájából, az izgalmak tüzéből kerültek ki mindig a világtörténelem során is a legjobb eredmények. A polgárság javát szolgáló intézkedéseknek megkell vívniok a maguk hai'cát a közélet fórumán. És mégis jólesett hallani a belügyminiszter szavából mégegyszer és még aláhuzottab- ban, hogy sem az alkotmány, sem az autonómia nincsen veszedelemben, hogy ez nem párt- politikai harc, hanem harc a pártpolitika ellen és érezni a belügyminiszter beszédéből, hogy a nagy világégés közepette még mindig szebb és jobb a csöndes reformok hámjával befogni magunkat a kor száguldó szekerébe. És jólesik olvasni a Fővárosi Hírlap mai számában a belügyminiszterrel folytatott beszélgetést, amelyből most már megtudhatja Budapest polgársága, hogy a törvény végrehajtásánál, hogy a szanálási tervnél nincs több meglepetés. Csöndben folyik az adatgyűjtés, készül a tervezet, amelyet bizonyára lesz érzéke a kormánynak olyanformában végrehajtani, hogy Budapest világvárosi nívója ne szenvedjen csorbát, hogy nagyszerű szociális, egészségügyi és kulturális intézményei el ne sorvadhassanak. A puliiármcsfer. az alpolgármesterek és a választolt iolisttviselOk az áj törvény alapján látják el adminisztrációs tisztüket — Az 1934 évi költségvetés sorsa — A szanálási tervezet nem fog meglepetést kelteni iíereszfes-Físcher Ferenc belügyminiszter a javaslat általános vitája után nyilatkozott a Fővárosi Hírlapnak Két hetes vita után lezáródott az országgyűlés képviselőházában az új fővárosi törvényjavaslat általános megbeszélése. Most már a részleteken van a sor. Az általános vitát Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter zárta le nagyhatású, bár kemény kritikát tartalmazó, de objektív és éppen ezért megnyugtató beszédével. A belügyminiszternek magának volt módjában megállapítania, hogy az az izgalom és nyugtalanság, amelyet ennek a törvényjavaslatnak híre keltett, részben a bizottságokban folyt eszmecsere revén lehiggadt, részben pedig elült a törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alatt. A belügyminiszter megállapítása teljesen helyes, de természetes is, hogy leghiggadtak a kedélyek, amikor a miniszter maga igen nyomatékosan kifejezésre juttatta, hogy a magyar kormány sohasem fogja magát arra elhatározni, hogy az alkotmányt megsértse, vagy azzal szemben járjon el. Rendkívül érdekes volt és minden oldalon megértésre talált a belügyminiszternek a mai korszellemről tartott fejtegetése. Keresztes- Fischer Ferenc nem az az államférfi, aki szóvirágokkal és frázisokkal akarja a feketét fehérnek feltüntetni, hanem az a politikus, aki nyíltan rámutat cselekedeteinek a korszellemből való sarjadására. Ez a kor, a miniszter szerint, de minden józan ember szerint is, ma még be sem látható, mélyreható társadalmi és politikai átalakulásnak a kora, az államok küzködnek a forradalmak és a diktatúrák között, ez a kor tehát nem a szabadságjogok túlságos kiterjesztésének, hanem inkább a főhatalom és az állami tekintély erősítésének a kora. Ilyen körülmények között egy ilyen világalakulatban, mint amilyenben ma élünk, a belügyminiszter javallata még mindig erőteljes ragaszkodást jelent a régi tradíciókhoz, védelme az alkotmánynak és lehető kiküszö- lője a pártpolitikának. A belügyminiszternek ez a fejtegetése mély hatással volt a képviselőházra, amely immár megnyugodva várja, hogy az ríj törvény végleges formát öltsön a részletes vita során. És mi lesz azután? Ez az a kérdés, amely ma már nemcsak a politikusokat, nemcsak a városházát, de Budapest polgárságát is erőteljesen érdekli. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt nagy beszédének elmondása után beszélgetést folytatni Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel. Első kérdésünk azokról az elterjedt és ellenőrizhetetlen hírekről szólott, amelyek a főváros tisztviselőinek további sorsával foglalkoznak. Keresztes-Fischer Ferenc űr. helilguminiszfer válasza igen határozottan így hangzott: — Teljesen téves az a felfogás, mintha az 1930. évi XVIII. törvénycikk módosításáról szóló törvényjavaslat törvényerőre való emelkedése után és a kiadandó végrehajtási utasítás alapján a főváros vezető tisztviselőinek állása megszűnne és ezen az alapon tisztújításra lenne szükség. Erről szó sines. Ilyen rendelkezés a javaslatban nincs, tehát nem is következhetik be. — A polgármester, az alpolgármesterek és a törvényhatóság által választott főtisztviselők mindaddig hivatalukban maradnak, amíg megválasztásuk időtartama le nem jár, illetve amíg megbízatásuk érvényben van. Tisztújító közgyűlés tehát csak akkor lesz, amikor ezeknek a főtisztviselőknek a mandátuma lejár. Addig is azonban az autonómia közigazgatásának vezetői az új törvény alapján látják el az adminisztrálás teendőit. Ez fog történni és semmi más. De még egy meglepetésnek a lehetőségét is elhárítja Keresztes-Fischer belügyminiszter a Fővárosi Hírlap-nak adott nyilatkozatában. Nem éri Budapest polgárságát meglepetés ott sem, ahol nagyrabecsült, minden tiszteletet megérdemlő, népszerű, munkás főtiszt- viselői kara dolgozik. Előrelátható volt, hogy vak hirek azok, amelyek tisztújításról beszéltek. A főváros lakossága, ha meghallota ezeket a szorgalmasan terjesztett híreket, csak csodálkozva nézhetett velük szembe. Miért és kinek volna szüksége itt tisztújításra, mikor a főváros polgármestere, alpolgármesterei és főtisztviselői kara minden oldalról, a kormány részéről csak úgy, mint a polgárság részéről a legnagyobb megbecsülésben részesül. Ezek az emberek küzdöttek, dolgoztak, teremtettek, alkottak és kiérdemelték mindenkinek a bizalmát. Nemcsak a logika bizonyítja azt, hogy nincs szükség tisztújításra, de bizonyítja maga az új törvény is, amelyben ilyesmiről szó sincsen. Végül pedig itt van a belügyminiszter autentikus nyilatkozata, amely ezen a téren is meghozza azt a megnyugvást, amelyre szükség van akkor, amikor egy új törvény egészen új feladatait kell megvalósítani valakiknek. Vájjon kik lehetnének ezek a valakik? Csak azok, akik eddig is becsületesen, nagyszerű eredményekkel sáfárkodtak a városházán és akiknek kijár a polgárság tisztelete és megbecsülése, de egyben hálája is. A Fővárosi Hírlap munkatársa megkérdezte a belügyminisztert, hogy mi lesz a sorsa a főváros 1934. évi költségvetéséneik, amelyet a Itt meg kell jegyezni, hogy miután az országgyűlés ezentúl 12 órás üléseken tárgyalja a javaslatot és ülést tart azokon a napokon is, amelyeken rendszerint pihenni szoikott, valószínű, hogy egy hét alatt már a felsőház bizottsága elé kerülhet a fővárosi törvény. Politikai körökben természetesen számítanak arra, hogy a bizottsági vita lezajlása után a felsőház egykét nap alatt végez a javaslattal, úgy hogy az új fővárosi törvény a Ház húsvéti szünete előtt törvényerőre emelkedhetne és a kormány már az. pj törvény alapján hagyja jóvá az 1934. évi költségvetést. most még érvényben lévő 1930. évi XVIII. törvénycikk szerint április 1-ig jóvá kell hagynia. A törvényes határidőre meg lesz-e a jóváhagyás? Az érdeklődés középpontjában e kérdések mellett legfőképpen az a tervezet áll, amelyet a belügyminiszter a főváros szanálására dolgoz ki és amelynek végrehajtásával a főpolgármestert kívánja megbízni. A tervezet elkészítéséhez szükséges adatokat most gyűjtik a fővárosnál. A Fővárosi Hírlap munkatársa megkérdezte a belügyminisztert: nem kelt-e majd meglepetést ez a tervezet éppen úgy, mint annakidején a fővárosi törvényjavaslat keltettf — Egyelőre — felelte a miniszter — szándékosan vártam és ezideig nem írtam alá a költségvetést, mert bízom abban, hogy a törvényben előírt terminusig életbe tudjuk léptetni az új törvényt és már annak az alapján tudok intézkedni. Amennyiben április 1-ig még sem lépne életbe a fővárosi novella, akkor még a régi törvény alapján intézkedem. Megtörténhetik, hogy jóváhagyom a költségvetést azzal a kikötéssel, hogy ha életbelép az új törvény, annak intézkedéseit a költség- vetés végrehajtásánál irányadónak kell tekinteni. FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL
