Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-28 / 9. szám
4 Budapest, 1934 február 28. TecSsniHoi akadályon hátráltatták a városligeti új artézi hűt Icmélgltésénch megkezdését A szakértő« által az Allatkertben kijelölt tielu nefis alkalmas a laCfiiörégép felállítására Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a Ru- daáfürdő újjáépítéséről tartott ismeretes értekezleten kilátásba helyezte, hogy a Széchenyi-gyógyfürdőnól tervezett második mélyfúráshoz is hajlandó a fővárosnak a szükséges pénzt rendelkezésére bocsájtani, illetve annak megszerzését előmozdítani. A gyógyfürdő rentabilitása, jövedelmezőségének fokozása és fejlesztésének lehetősége szempontjából egyaránt nagyhorderejű mélyfúrás gondolata több mint egy éve foglalkoztatja a főváros vezetőségét és külön e célra alakított szakértő-bizottság: a legnevesebb geológusok, hidrogólusok és a Földtani Intézet képviselőinek közreműködésével kijelölték az új mélyfúrás helyét is, csupán pénzügyi nehézségek akadályozták a megvalósítást. Az új artézi kút forró vizével akarják fűteni a gyógyfürdő épületét, a miniszter által szorgalmazott gyógyszálló-osztályt és ezzel a thermális vízzel táplálnák a stranduszodát. A mélyfúrás sikere esetén az intézmény nélkülözhetné a szén használatát, ami évente közel ötvenezer pengő megtakarítással járna és ez a szénmegtakarítás néhány esztendő alatt amortizálná a mélyfúrás minden költségét. A főváros illetékes tényezői az elmúlt héten tárgyalásokat folytattak a kölcsön nyújtására hajlandó MABI vezetőségével és ezek a megbeszélések any- nyira előrehaladtak hogy most már a kivitel is időszerűvé vált. A kormány a fúrási munkálatokhoz kölcsönadja a fővárosnak az alföldi mélyfúrásoknál kitűnően i bevált rotary-renészerií fúrókészüléket. Ez a segít- I ség 20D.00O pengős megtakarítást jelent, mert így a főváros nagyjában házikezelésben végeztetheti el a munkát, amelynek lebonyolítása annál könnyebb, mert a kormány a fúrás irányítására rendelkezésre bocsájtja a maga kiváló szakembereit. Mielőtt azonban a mélyfúrást megkezdenék, egy váratlan technikai akadályt kell elhárítani. A próbafúrásoknál ugyanis az új kút helyét a szakemberek az Állatkert területén, az oroszlánbarlang előtt jelölték ki. Itt a napokban méréseket eszközöltek és megállapították, hogy a mélyfúrót ezen a szűk helyen nem lehet felállítani. Már most az a helyzet, hogy a főváros sürgősen felkéri Wendl műegyetemi professzort, a kiküldött szakbizottság elnökét, hogy végeztessen új kutatófúrásokat és jelöljenek ki másik helyet a mélyfúrás számára. Remélik, hogy az újabb geológiai vizsgálatok hamarosan eredményesek lesznek. Ez annál inkább kívánatos, mert az állatkerti oroszlánház lebontásáról szó sem lehet, viszont a mélyfúrás elkezdése sürgős. A talajvizsgálatokat tehát a napokban ismét megkezdik és valószínű, hogy a mélyfúrást még az idén befejezhetik. A rendelkezésre bocsájtott rotary-készlilék segítségével ugyanis három hónap alatt lefúrhatnak ezer méter mélységbe, ami az első artézi kútnál, a primitívebb technikai berendezés okából, tíz esztendővel tovább tartott. Bepillantás a csatorna- építkezés kulisszatitkaiba A törvényhatósági tanács tudomásul vette a csatornázásról és a járulékokról szóló jelentést A közigazgatási bizottság elmúlt ülésein több alkalommal szóbakerült az újabb időben épített csatornák anyagának magas ára és az azok után kivetett járulékok ügye. Sipőcz Jenő polgármester megígérte, hogy az ügyek kivizsgálása úján megfelelő jelentést terjeszt az illetékes fórumok elé, amelyben válaszol az elhangzott kifogásokra cs rámutat az okok valódi eredőjére. A hétfői tanácsülésen már készen állott a csatorna-probléma terjedelmes ismer tetése, amely a maga szakszerűségével és mindenre kiterjedő figyelmével általános feltűnést keltett. A jelentés túlemelkedik a szokásos hivatali szövegezések átlagos nívóján és érdekes bepillantást nyújt Budapest geológiai viszonyaiba, a csatornaépítés műszaki titkaiba, és olvasmánynak is érdekes vetítésben tárja elő azt a sok körülményt, amelyet a csatornaépítéseknél ügyelembe kell venni. Király Kálmán műszaki tanácsnok, az út- és csatornaépítési ügyosztály kiváló vezetője minden elismerést meg érdemel tájékoztató munkájáért, amelynek érdekes részleteit az alábbiakban ismertetjük: — Alapos gyakorlati megfigyelések és tapasztalatok vezettek arra az eredményre, hogy a portland- cement a szulfátos vagy kesrűvizes talajban nem tudja megőrizni összetartó erejét. Budapest terülő lén nemcsak a Lágymányoson, hanem a Pasaréti-út feletti domboldalokon, a Böszörményi-út és Csendutca táján, a Farkasréti-temető környékén és a pesti oldalon a VI. és VII. kerület majdnem egész külső területén szulfátos talajvizek fordulnak elő. A fővárosi anyagvizsgáló intézet egyik főfeladata, hogy a szulfátos talajvizek ellen való védekező módszereket tanulmányozza. Mindezek alapján új irányelveket állapítottak meg a csatornák építésére, nehogy a speciális anyagok felhasználásának mellőzése miatt állandó gondot okozzon a csatornák újjáépítése. Ez ugyanis az ingatlantulajdonosokat is terhelné, amellett a burkolat megbolygatása a közlekedési akadályok sokaságát idézi elő. — Kártékony talajvizek esetén alkalmazott csaPK m ff A leggohh sokszorosító gép a Jhi * 3. GESTETNER k*/ BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: l‘J-2-20 tornaépítő anyagok a céato-rnák állékonyságát legalább hatvan évre biztosítják, természetes azonban, hogy a költségeket lényegesen megdrágítják. A drága építési anyagokon kívül az ilyen talajban épített csatornáknál a másik lényeges drágítás! tényező a talajvíznek építés közben való távoltartása. Ezzel áll összefüggésben, hogy az út- és csatornaépítési ügyosztály minden egyes csatornaépítése előtt talajfúrásokat és talajvizsgálatokat végeztet és a vonatkozó terveket a vizsgálatok eredményéhez képest készíti el. Azt, hogy a talajvíz keserűsét tartalmaz és a betonra is ártalmas: az anyagvizsgáló intézet számos vegyi elemzéssel hivatalosan igazolta. — Az 1932. évben elrendelt csatornaépítési szükségmunkákat majdnem kizárólag a Lágymányos és a Rákosvölgy eddig még csatornázatlan utcáiban hajtottuk végre. Minthogy pedig mindkét külső városrészben talajvíz van, amely több-kevesebb mér- fékben agresszív is, ez az oka annak, hogy a szükségmunkákkal kapcsolatban a költségek általában magasabbak, mint a múltban a belső városrészekben végrehajtóit csatornaépítéseknél. A munka jósága érdekében a beton húsz százalékkal több cement hozzáadásával készült és az építési feltételekben a jótállási határidőt egy évről három évre emeltük fel. A terveket és költségvetéseket műszakilag letárgyaltuk és azokhoz úgy a szakbizottság, mint a Közmunkatanács hozzájárult. A csatornaépítés kivetési költségvetésében semmiféle különleges adminisztrációs kiadások nem szerepelnek és a szükségmunkáknál már nagyrészt befejezett le számolás eredménye szerint az engedélyezett 4.5 millió pengővel megtakarítás mutatkozik. — A csatornázási járulékokról szóló szabályrendelet világosan előírja, hogyha egy telek több utcára nyílik, úgy a telektulajdonos mindegyik utcában épült csatorna után tartozik a járulékot megfizetni. A csatorna folyóméterenkénti költsége minden esetben kisebb, mint a kétszeres járulékösszeg. Az a megállapítás, hogy a csatornaépítések alkalmával K HAL GYULA kőfarugómester, kö- 6a márvány telepe BUDAPEST, III., LAJOS-U. 77/79 TELEFON : «2-4-88 KillKUl BUDAKALÁSZ MIKROFARAD BUDAPEST, VI., Berlini-tér 3 RÁDIÓTECHNIKAI ÉS VILLAMOSSÁGI GYÁR TELEFON: 21-2-81. Készít különféle fém és bakelit tömegcikkeket, bakolit- és fém- szerszámokat, elektrotechnikai cikkeket. esetleg kifejtett kőanyagot az útépítéseknél hasznosítani lehet, nem állja meg a helyét, mert a csatornaépítéseknél kitermelt kőanyag útépítési célokra általában alkalmatlan. A legutóbb épített csatornáknál több utcában a kedvezőbb talajviszonyok lehetővé tették, hogy minden különleges módszer alkalmazása nélkül közönséges betonból épüljön a csatorna. Ezekben az esetekben a jarulékegység csupán 20 pengő körül mozog. A vá- íos külső részein, elsősorban Kelenföldön és a Rákospatak mentén épített csatornák járuléka ezzel szemben 80 pengőig terjed. A járulékegység összegének ezt a nagymértékű ingadozását a különleges építési módszerek okozzák, de szerepet játszik a csatornák különféle mérete is. Az egyik utcában elegendő egy kis átmérőjű főcsatorna, míg a másik utcában magas és drága csatornát kell építen. Ez az oka annak, hogy a járulék- egység 20—80 pengő körül mozog, vagyis átlagban 50 pengő. A múltban keserüvizes talajban aránylag kevés csatorna épült és ezért a csatornázási járulék egység általában az említett átlagnál jóval kisebb volt. ¥ A törvényhatósági tanács tagjai az ismertetés alapján áttekinthető és tárgyilagos megvilágításban látják a csatorna-ügyek problémáit és nagy megelé gedéssel vették tudomásul, hogy az illetékes ügyosztály már foglalkozik olyan javaslat kidolgozásával, amely a csatornázási járulékok kivetését a 'méltányosság figyelembevételével kívánja szabályozni. Üzemben a benzolgyár Egy millióba került a berendezés Az elmúlt napokban mutatták be az óbudai Gázgyár telepén az újonnan létesített benzolgyártó berendezést, amely évek óta végre nem hajtható programja volt a fővárosi nagyüzemnek. Először a közös hadügyminisztérium álláspontja miatt hiúsult meg a terv, később pedig a Gázművek pénzügyi viszonyai akadályozták meg a kivitelt. Véssey Ede dr. h. vezérigazgató javaslatára tavaly újból foglalkoztak a kérdéssel és akkor a főváros közgyűlése elhatározta a benzolgyártó berendezés megépítését. Az építkezést a múlt év augusztusában kezdették meg és most már a próbaüzem után az új berendezést megindították. A benzolnak gázból való előállítása a Lurgi frankfurti cég szabadalma alapján történt. Az épületmunkákat nyilvános árlejtés alapján a Fejér és Dános cégnek adták ki, a berendezést a Láng gépgyár szállította, a bádogos munkákat pedig kifogástalan precizitással a Gerő László cég végezte. A szükséges egymillíópengóÁ összeget a Gázművek a saját nyugdíjalapjától vette kölcsön és azt a bevételekből tíz éven belül visszafizeti. A mai gáztermelés mellett évente kétezer tonna nyers benzol előállítása várható. A finomítóberendezésben motoi’benzolt, finomított benzolt és tolluolt, továbbá más melléktermékeket tudnak gyártani. A Gázművek igazgatósága, az üzemi szakbizottság és a sajtó képviselői az elmúlt napokban tekintették meg az új berendezést, amelynek részleteit Véssey Ede h. vezérigazgató, Szigeth Gábor igazgató és Gloetzer József műszaki főtanácsos ismertették. Szesedy Béla Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZÖMESTER ÚT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, I. Alkotás-u. 18. II. 1. Tel.: 52-8-52 bányíjábóf: Réteges lapos követ, kerti ntak valamint makadám utak építéséhez murvát. Építkezésekhez kőport, salakot OBERMAYER TAMÁS 11., FUlér-utea 4. sz’ bányavállalkozó és fuvaros Telefon: 67-7-58 Betón, makadám, aszfalt felvágásálioz vegyen BÉRKOMPRESSORT I.I8EA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-hérbeadó Budapest, VHI., kerület. Baross-ntoa 77. sz. Telefonszám : 33-6-42. König» Komin és Stein mérnökök, építést vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44. GRÓSZ FRIGYESOKL MÉRNÖK ► ÉPÍTÉSI és kö- VEZESI VÁLL. TEk.i 86-0-64 SZ. BUDAPEST, I., BERCSÉNYI-P. 7. IIJ ÁMON ANTAL FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÜT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85.
