Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 8. szám
8 Si^3ESS5ES53S®S^SS£3E5S^SSSEaaBSSS2äEESaE .^őwhFm/Jí/^mp Budapest, 1934 február 21. Kontárkodásért 3 napi elzárásra ítélték Fenyves Dezsőt A jogosulatlan iparűzés és az elxhez szorosan kapcsolódó kontárkodás a legnagyobb veszedelme az ezernyi sebből vérző kisiparosságnak és így mindenképpen érthető, hogy a különböző ipartársulatok a legéberebb figyelemmel vizsgálják ki a tudomásukra jutott eseteket. A férfi szabóiparosok megállapították, hogy a Fenyves Áruház tulajdonosa: Fenyves Dezső nemcsak a tormásvirsli árusításával és a kötött jumper forgalombahozásával fejt ki tevékenységet, .hanem kisajátítani akarta a férfi szabóipar munkakörét is olymódon, hogy képesített szabóiparosok helyett segédekkel készíttette el a munkálatokat. A feljelentés után megkezdődtek a tárgyalások sorozatai, amelynek alapján Fenyves Dezsőt a rendőri büntetőbíróság elmarasztalta. Az ítélet ellen a Fenyves Áruház tulajdonosa fellebbezést jelentett be Budapest székesfőváros polgármesteréhez, mint másodfokú rendőri büntetőhatósághoz. A fellebbezés eredménye, hogy a polgármester Fenyves Dezsőt háromnapi elzárásra és 209 pengő pénzbüntetésre ítélte, Fittyet hány az állam- hatalomnak az albertfalvai Lodengyár A GFB-gyár ragadós példája Még nem mosódott el az emlékezetben az a szégyenletes botrány, amely a közelmúltban zajlott le az egyik óbudai gyártelepen. Az adófelszólamlási bizottság felemelte a nagy textilüzem adóját, amire a gyártulajdonos felmondott közel hatszáz alkalmazottjának és az egész üzem leállításával fenyegetőd- zött. A felháborító eljárás nyomán megmozdultak az illetékes körök és bojkott-akciót kezdeményezett a megcsufolt társadalom is, hogy ilymódon vegyen elégtételt az arcpirító eljárásért. Az adóemelés következtében felingerült gyártulajdonos azóta megnyugodott és a magyarázó nyilatkozatok tömegével próbálta eljárását mentegetni, ez azonban nem sikerült. A magyar ipar és a szociális kutatás krónikájából a megtörtént esetet nem lehet eltüntetni. A GFB-gyár tulajdonosának ez a felháborító gesztusa, úgy látszik, utánzókra talált. Az albertfalvai Loden-posztógyár üzemében 650 munkás sztrájkol már hetek óta, mert a tulajdonosok: Weintraub Ábrahám és Ros- kesz Ovsej nem hajlandók létesíteni azokat a minimális egészségügyi berendezéseket, amelyek nélkül az igénytelen munkásság képte- telen a gyárüzemben dolgozni. Weintraub és Roskesz posztógyári birodalmát azóta a kereskedelmi minisztérium egészségügyi bizottsága felülvizsgálta és megállapította, hogy a sztrájkoló munkások panaszai indokoltak, mert a szennyes üzemben tűrhetetlen állapotok uralkodnak. Ez a szakvélemény mind nem elégséges ahhoz, hogy a hirteleniil meggazdagodott és a konjunktúrát fenékig kihasználó gyárüzem véghezvigye azt a be fektetést, amely a munkások higiéniáját és egészségügyét szolgálja. Csodálatosképpen nem történtek meg a megtorló intézkedések, hogy a renitens gyárosok eleget tegyenek a követelményeknek, holott a minisztérium a részéről megadott adómentesség és ipar- pártolási kedvezmények azonnali megvonásával kényszeríthetné a gyárat a munkásság kívánságai nak teljesítésére. Weintraub és Roskesz esetében megismétlődött a Fekete Jakab GFB üzeme körül történt manőver: a két idegenből bevándorolt gyáros kijelentette, hogy inkább beszüntetik üzemüket, semhogy a minimális egészségügyi követelményekre egy fülért is áldozzanak. Nem kétséges, hogy az államhatalom a maga erejével megtalálja az eszközöket a rendcsinálásra. Kizártnak tartjuk ugyanis, hogy a minisztérium illetékes ügyosztálya megdöbbent volna attól a fenyegetéstől, amely Weintraubék részéről oly gőgösen elhangzott. Megvannak a megfelelő módszerek arra az esetre, ha egy-egy gyárüzem minden indokolás nélkül abbahagyja üzemét és sok száz munkást ko 1* A legfőbb sokszorosító gép a ofcESmÍER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 1B-2-20 mely utóbbi behajthatatlanság esetén húsz napi elzárásra változtatandó. A polgármester indokolása többek között a következőket tartalmazza: — A terhelt büntetését felemeltem, mert megállapítottam, hogy a jogosulatlan iparűzés miatt már büntetve volt. A büntetés kiszabásánál az elzárás büntetésén felül még megfelelő súlyos pénzbüntetést is alkalmaztam, mert egyrészt megállapítottam, hogy terhelt a kihágást nyere légvá^yból követte el, másrészt úgy találtam, hogy a kiszabott súlyosabb büntetéssel további kihágás elkövetésétől hatályosan tudom visszatartani. Az a mérhetetlen mohóság, amely az áruházakat a kisipar és a kiskereskedelem ellen minden ténykedésükben vezeti, lassanként megbosszulja magát. A példás büntetés talán észretéríti a legális ipar és kereskedelem elnyomóit, hogy óvatosabbak legyenek és fékezzék étvágyukat. Az igazságos ítélet az iparosság és a kereskedelem körében általános megnyugvást keltett. nyértelenné tesz: az állam átveszi az üzem vezetését és gondoskodik annak további irányításáról. Ez a lehetőség szállította le a magas lóról a GFB-gyár tulajdonosát is és bizonyos, hogy az albertfalvai üzem sem mer szembeszállni a törvénnyel, mert ez számukra a további gazdagodás lehetőségét vágja el. A sztrájkoló 650 munkás és azok családjainak bizonytalan sorsa és a keresetnélküliség követ keztében beállott általános nyomor a legsürgősebb intézkedéseket provokálják, amelyeket tovább halasztani nem lehet. Ajánljuk a GFB-nél jól bevált módszer megismétlését és bizonyos, hogy az albertfalvai gyárban a munka csakhamar megindul. ——='X3&— Esti 7 órakor zárnak az élelmiszerüzletek. A fővárosban hosszú idő óta érvényben levő üzletzárási rend ellen egyes kereskedő érdekeltségek nemrégiben mozgalmat indítottak és arra kérték a belügyminisztert, hogy a fűszer- és élelmiszerüzletek esti 8 órás záróráját 7 órára állapítsa meg. A belügyminiszter a maga hatáskörében nem akart dönteni ebben a kérdésben, hanem az elbírálást a székesfővárosra bízta azzal a kikötéssel, hogy mielőtt megtenné a maga javaslatát, hallgassa meg az érdekeltségeket. A polgármester rendeletére a köz- gazdasági és ipari ügyosztály foglalkozott a kérdéssel és több hétig tartó tárgyalások során az esti záróra dolgában nyolc munkaadó- és három munkavállalóérdekeltség állásfoglalását tisztázta. Az érdekeltségek, tehát úgy a munkaadók, mint a munkavállalók egyhangúlag a 7 órás boltzárás mellett foglaltak állást. Csupán a tejárusítással foglalkozó üzletek és tejcsarnokfiókok hivatkoztak arra és kérték annak figyelembevételét, hogy a közönség túlnyomó része este 7—8 óra között, vaesora- időtájt keresi fel helységeiket. így rájuk nézve a 7 órás üzletzárás határozott hátrányt jelent. A főváros felterjesztése a legközelebbi napokban a kereskedelmi miniszter elé kerül. A polgármester véleménye az, hogy a miniszter kísérletképpen az esti zárórát 8 óra helyett 7 órában állapítsa meg, de csak a téli hónapok alatt, októbertől április 15-ig. A nyári hónapokban és szombatonként télen-nyáron ezentúl is esto 8 óra maradjon a zárás ideje. A Salgótarjáni Kőszénbánya osztaléka. A SalgóTarjáni Kőszénbánya R.-T. igazgatósága megállapította az 1933. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a február hó 26-ik napjára egybehívandó ren des évi közgyűlésnek részvényenkint — az előző évi 1.25 pengővel szemben — P 1.— osztalék kifizetését fogja indítványozni. Megalakult a Magyar Ház- és Telektulajdonos Egyesületek Országos Központja. Többhónapi előkészület után szombaton megalakult a magyar ház- birtokosság egyesületeinek csúcsszervezete: a Magyar Ház- és Telektulajdonos Egyesületek Országos Központja. A központ a TESz dísztermében tartotta alakuló-gyűlését, melyen tiszteletbeli elnökké dr. Szörtsey Józsefet, a TESz országos ügyvezető-elnökét, a központ elnökévé gróf Somssich Tihamért, elnök-helyettessé dr. Hódy Bélát (Debrecen), ügyvezető-elnökké pedig dr. Szende Péter Pált és Mester Istvánt (Kispest) választották meg. A közgyűlésen, melyen a budapesti Ház- és Telektulajdonosok Országos Egyesületének (HATÓÉ) és a vidéki egyesületeknek kiküldöttei nagy számban vettek részt, a felszólalók hangoztatták a házbirtokossági • kamara felállításának szükségességét. A legközelebbi közgyűlést Debrecenben tartják meg. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Erney Károly alelnök-vezérigazgató elnökletével megtartotta 94-ik rendes közgyűlését, amely az igazgatóság minden javaslatát egyhangúlag határozattá emelte. Az 1,156.900.22 P tiszta nyereségből részvényenként 3 P kerül kiűzetésre. Az igazgatóság jelentése megállapítja, hogy az általános helyzetben a javulásnak bizonyos előjelei mutatkoznak ugyan,, de ugyanakkor megemlékezik azokról a befolyásokról is, amelyek ellenkező irányban hatottak. A jelentés külön kiemeli, hogy a betéti üzletben a lefolyt évben örvendetes megnyugvás volt észlelhető és hogy a kis betevők száma és az általuk elhelyezett betétek egészen jelentékeny emelkedést mutatnak. További lépések történtek a személyi és dologi kiadásoknak csökkentése terén. Az egyesület feladatának tekintette új hitelek folyósítását is. A közgyűlés a felügyelőbizottság megbízatásának lejárta folytán kilépő tagokat: dr. Antal Gézát, báró Daniel Tibort, G a s z n e r Pált, Hajos Gergelyt, dr. dabasi Halász Bálintot, K. Kováts Gyulát és a most nyugalomba vonult igazgatót, Válkay Kálmánt új felügyelőbizottsági taggá választotta. Végül Sá r_k ány Béla részvényes általános helyeslés közepette köszönetét fejezte ki az igazgatóságnak, az elnöklő vezér- igazgatónak, az ügyvezető-igazgatóknak és a tisztikarnak eredményes munkálkodásukért. Kz Ipari Munkaszervező Intézet közgyűlése. Az Ipari Munkaszervező Intézet szombaton tartotta meg Biró Pál dr. elnöklete alatt első rendes közgyűlését. Az első, csonka év zárszámadásai 45.179.39 pengő nyereséget mutatnak ki, mely egészében tartalékalap képzésére for- díttatott. A közgyűlés az igazgatóságba új tagokul megválasztotta Varsányi Emil dr. felsőházi tagot és Hámos Róbert kincstári főtanácsost. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár zárószámadásainak végső eredménye: változatlan nyerésén az 1933, évben az előző évhez viszonyítva s ugyanekkor változatlan osztalék is. A MOKTÁR mérlege 722.439.4S P nyereséggel zárul, a tavalyi 715.804.48 P-vel szemben. Könyv- és folyószámla betétei 61,969.071.32 P-t tettek ki, 54.000 P-vel többet, mint tavaly. Egyéb hitelezők tétele 17,144.618.01 P-vel zárul és 5,710.000 P csökkenést mutat, anü a viszafizetésektől eltekintve, főképp függő deviza kötések lebonyolításának köszönhető. Idegen tőkék ősz szege 79,113.689.33 P-vel szerepei a mérlegben. A forgalomban lévő záloglevelek: 19,168.250 P. A váltótárca 37,298.369.66 P-t tesz, 2,800.000 P-vel kevesebbet, mint tavaly. Adósok tételének 35,169.275.94 P-t tevő összege 240.000 P emelkedést mutat. így megállapítható az intézet mobil banküzletének teljes egyensúlya. A költségszámlán a tavaly is 234.000 P-t takarítottak meg. A leírások 408.000 P-t igényeltek, 456.000 P-vel kevesebbet, mint az előző évben. A jövedelmek oldalán a kamat- és szelvény jövedelmeknél a magyar pénzintézeteknek köz ismert okokból igen jelentékeny kiesést kellett elszenvedniük. A takarékpénztár banküzletének forgalma 1933-ban 428 millió P-vel (15 százalékkal) többet tett k;, mint az előző évben, ügy, mint tavaly, részvényenként 1 P osztalékát űzetnek. A takarékpénztár a válság elejétől a legnagyobb eréllyel igyekezett üzemének kereteit a változott viszonyokkal összhangba hozni, radikális költség- és oszüdékredukciókat vitt keresztül, minek gyümölcse a kiadások és jövedelmek egyensúlyának állandó fenntartása voll A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Rt. február 19-én tartotta XXVII. évi rendes közgyűlését Farkas Elemér dr. országgyűlési képviselő, al- elnölt elnöklete alatt. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését és elhatározta, hogy osztalék címén 0.20 pengőt fizet részvényeseinek. Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi Rt. magpiaci jelentése. Az enyhébbre fordult időjárás által a forgalom növekvő arányokat ölt. A belföldi kereslet heremagvakban, főleg lucerna és lóhere felé irányul, baltacinmag iránt külföldről ismét némi érdeklődés mutatkozik. Állandóan igen keresett cikk a takar mányrépamag. A budapesti áru- és értéktőzsde jegyzései nyersáruért, budapesti paritásban, 100 kilónként: Vörös köles 10.50—11, káposztarepce 25—26, napraforgómag, fehér 22—23, lenmag, kisszemű 23.50— 24.50, lenmag, nagyszémű 26.50—27.50. Jegyzések feladó- állomásról: Kék mák 39—41, Viktoria borsó 9.50—11, Express borsó 13—15, lencse, nagyszemű 27—32, kisszemű 17—19, lucerna, nyers 115—125, lóhere, nyers 145—155, tavaszi bükköny 8—9 pengő. Versenytárgyalási döntések A múlt héten tartott nyilvános és szűkkörű verseny- tárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: I. Szent Gellert gyógyfürdőben létesítendő úszócsarnok szigetelési munkái: Posnanszlcy és Strelitz V., Sólyom-u. 13. 8633.62 P. Ugyanott föld-, kőműves-, elhelyező- és vasbetomuunka: Csengery, Pallay és Nagy, IV., Királyi Pál-u. 7. 33.890.35 pengő. Ug5ranott vasszerkezeti üvegtetőmunka: gr. Csáky László Ajax Acélművek Rt. és Haas, Somogyi együttesen 22.800 pengő. XI. kér. elöljáróság burkolómunkái: Piazza Antal, VI., Szondy u. 34. 5708.50 pengő. Ugyanott vízvezetéki és csatornázási munka: Vozary Pál, I., Horthy Miklós-u. 84. 9288.20 pengő. 3099 méter vászonanyag szállítására az Elektromos Művek alkalmazottai részére: Textilipari Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet 2790 pengő vállalati áron. £// versenyiárgyalási kiírások A polgármester versenytárgyalást hirdet: Vasnyomócső szállítására és felszerelésére a kelenföldi szennyvízátemelőtelep részére. Ajánlat tehető az ut- és csatornaépítési ügyosztályon, március 16-án d. e. 9 óráig A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL. Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató. 4 O a tökéletes auíópneu Föelárusítús : BUDAPEST, VI., MOZ.SÁU-UTCA 9
