Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-21 / 8. szám

Nemzeti Pantheont létesítenek a num Marianum templom alagsorában A Vitézi Szék ott helyezi el az ismeretlen hős katona hamvait A főváros támogatásával két évvel ezelőtt ké­szült el Budapest legmodernebb egyházi épülete, a városligeti Regnurn Marianum templom. Ennek a nagyszabású épületnek a földszintje, illetve alagsora az amerikai templomok mintájára úgy épült, hogy ott előadóterem, vagy más összejövetelek céljára szolgáló helyiség is berendezhető, sőt a hatalmas csarnok mozgókép vagy egyéb előadások tartására is alkalmas. A nagy kiterjedésű alagsor helyiségeit azonban egyelőre nem használják semmire, a belső berendezéshez hiányzott a pénz és a bejáratokat egyelőre be is falazták. Az Országos Vitézi Szék főszéktartósága most érdekes beadvánnyal fordult a fővároshoz és abban azt kéri, hogy az említett helyiségeket engedje át a vitézi rendnek egy létesítendő Nemzeti Pantheon céljára. Illetékes helyen érdeklődtünk az érdekes terv részletei iránt és a következőket tudtuk meg: Az Országos Vitézi Szék a városligeti Regnum Marianum templom hatalmas kiterjedésű alagsorát, amelyet ezidőszerint semmire nem használnak, kü­lönleges nemzeti jellegű ünnepi csarnokká kívánja berendezni. A ma még elfalazott helyiségeket a vi­tézi rend a saját költségén átalakítaná ünnepi csar­nokká, illetve melléktemplommá. Az Országos Vi­tézi Szék elgondolása szerint a melléktemplomban felállítanák Szent László oltárát, a hős király szob­Az utolsó esztendők sorozatos és nem egyszer botrányos színházi bukásai arra késztetik a fővá­rost, hogy hatósági úton kísérelje meg a kérdés rendezését. A főváros törvényhatóságának az im­pulzust erre az elhatározásra a Városi Színház leg­utóbbi esete, a Hlavács-féle csúfosan végződött vál­lalkozás adta meg. Hatóságilag akarják szabályozni, hogy milyen feltételek mellett adható ezentúl szín­háznyitási engedély. Ezzel az intézkedéssel a főváros megakadályozni akarja, hogy kellő szellemi és anyagi felkészültség nélkül bárki az egyik óráról a másikra felcsaphas­son színigazgatónak. A kulturális és művészeti ügyosztály már foglalkozik a kérdéssel és rövide­sen elkészíti a legalkalmasabbnak látszó megoldás­ról szóló előterjesztést. Érdeklődtünk az ügyosz­tályban, hogy milyen megoldásról lehet szó és a következő választ kaptuk: — Mostanáig nem volt egységesen szabályozva a színháznyitás kérdése, mert az ilyen vállalko­zást részben mint rendészeti, részben mint közigaz­gatási kérdést bírálták el és nem foglalkoztak annak kulturális vonatkozásaival. Legmegfelelőbb Kevesen tudják, hogy a nagy trianoni probléma mellett Budapest életében is megindult a csendes, de annál szívósabb küzdelem azért a „határrevi- zióért“, amely a Rózsadomb lakóinak lelkét nyomja már hosszú idő óta. A Rózsadombnak is van ugyanis rával, előtte elhelyeznék a hősök emlékkövének ki­sebbített mását és alatta örök nyugalomra helyeznék a világháború egyik ismeretlen hősi halottjának hamvait. A csarnokot övező folyosón Nagy-Magyarország 63 vármegyéjének, járásonként és községenként cso­portosított emléktábláit helyeznék el katonai jel­vényekkel és örök mécsekkel díszítve. Az Országos Vitézi Széknek nincs semmiféle külön kikötése, csak azt kívánja, hogy a hősök em­lékünnepén és a hősök ünnepségével kapcsolatos más ünnepségeken a kápolna a vitézi rend isten- tiszteletére és kegyelete számára rendelkezésre álljon. Az egyházi főhatóság a Nemzeti Pantheon létesítéséhez elvileg már hozzájárult, amihez most a főváros beleegyezését is megkapják, hogy a háborúban életük feláldozásával résztvett hőseink méltó megbecsülésben részesíthetők le­gyenek. A Vitézi Szék a Pantheon terveit előzetesen be­mutatja a fővárosnak, amelyet a művészeti ügy­osztály szakembereivel elbíráltatnak. A Pantheon berendezését a főváros külön bizottsággal fogja ellenőriztetni. megoldásnak az látszik, hogy a székesfőváros szabályrendeleti úton tisz­tázza a kérdést és abban fektesse le mindazokat a feltételeket, amelyeknek birtokában valaki a jövőben színházi vállalkozáshoz kezdhet. Eddig a fővárosnak kultu­rális szempontból egyáltalában nem volt módjában elbírálni az egyes jelentkezőket. Viszont tagadha­tatlan, hogy a vállalkozók túlnyomó részét nem is művészeti és kulturális célok hevítették, hanem legtöbb esetben csak az üzleti lehetőséget tartották szem előtt. — A főváros vezetősége a kérdés részleteinek és elvi részének tisztázása végett a közeljövőben tárgyalásokat kezd elsősorban a kultuszmi­nisztériummal, majd a Budapesti Színigaz­gatók Szövetségével és a Színészek Egyesü­leteivel. Amennyiben a kormány hozzájárul, úgy a főváros alkalmas szabályrendeletet fog kidolgozni, ha pedig ehhez nem kap hozzájárulást, úgy azt fogja szor­galmazni, hogy a kormány adjon ki olyan rendele­tet, amely alkalmas a jövőben a színházi vállalko­zásoknál tapasztalható szabadosságoknak véget- vetni. egy miniatűr trianoni problémája. Az egyre szeb­ben fejlődő, üde villaváros területe két kerület kö­zött oszlik meg. Egyrésze a II. kerülethez tartozik, másik fele pedig már, a főváros első közigazgatási beosztása óta, a III. kerülethez van csatolva. Addig, amíg puszta területekről volt szó, senki sem kifo­gásolta ezt az állapotot, amióta azonban sűrűsödik a lakosság, sorra épülnek fel az új utcák, úgyszól­ván napról-napra bukkannak fel fonák és bosszantó esetek. A Rózsadomb trianoni határvonala is átszel nemcsak utcákat, hanem telkeket, udvarokat is és nem egy esetről beszélnek, ahol a ház a II. kerületben fekszik, a hozzátartozó telek pedig már a III. kerü­letben van, a járda egy darabon II. kerület, néhány lépéssel odább viszont a III. kerület fennhatósága alá tartozik. Ez az állapot nemcsak közigazgatási, hanem rendőri és sok egyéb szempontból is szám­talan komplikációt okoz. A rózsadombiak a fővárosi törvény mostani mó­dosítását akarják felhasználni arra, hogy a tartha­tatlan állapotokon segítsenek és széleskörű mozgal­muk vezetésére Kozma Jenő dr. törvényhatósági ta­nácstagot, a kerület országgyűlési képviselőjét kér­ték fel. A Rózsadomb furcsa határvillongása dolgában érdeklődtünk a II. kerületi elöljáróságon, ahol a kerületi mérnöki hivatal adatai száz százalékig alá­támasztották előttünk a rózsadombiak kívánságának jogosságát. Ma az a helyzet, — mondotta informá­torunk — hogy például az Eszter-utca 1—19. számú házai a II. kerülethez tartoznak, de a szomszédos 21-es számú ház már a III. kerület. Hasonló az eset az Áldás-utcában, a Szemlőhegy-uteában, a Yérha- lom-utcában és még több más helyen, amelyeket rendszertelenül átszel a kerület határa, in­gatlanokra és tulajdonosokra való tekintet nélkül. Érdekes például a Törökvész-út mellett nyíló nagy kiterjedésű és eddig még fel nem kutatott barlang esete is. A barlang bejárata a Törökvész-úton van, tehát a II. kerületben míg maga a földalatti labi­rintus átnyúlik a III. kerületbe. Már hosszú idő óta rendkívül fontos volna a barlang műszaki felkuta­tása, mert nem ismerik az alakulását, vonulásának irányát, magasságait, mélységeit és igy az a veszély fenyeget, hogy új építkezésnél, esetleg az alapzat ásásánál komoly komplikációk állhatnak elő. Eddig mindegyik kerület elhárította magáról a fele­lősséget azzal, hogy nem hozzája tartozik az intéz­kedés joga. A rózsadombiak azt kérik és ez a műszaki meg­állapítás szerint teljesen helytálló is, hogy a II. ke­rület határát a Szépvölgyi-úlig tolják ki. Ez a ha­tárvonal, amely a Homokhegytől a Dunáig halad és semmiféle ingatlant, telket ketté nem szel, a ma kifogásolt állapotot egyszer és mindenkorra meg­oldaná. A mozgalom ellen semmiféle komoly kifogást emelni nem lehet, legfeljebb hiúsági kérdések játsz­hatnak szerepet abban a tekintetben, hogy a III. kerület elveszítené területének egy- részét. Evvel szemben a lakosságnak rendkívül, terhes a Rózsadombról óriási kerülővel az óbudai Fő-téren levő elöljáróságra járni ügyes-bajos dolgaik elinté­zésére, másrészt a III. kerület a Rózsadomb határá­nak revíziója után is még mindig háromszor ak­kora területen fekszik, mint a II. kerület. Értesülésünk szerint a határrevizió érdekében legközelebb küldöttség keresi fel a belügyminisztert. USSCM FEKETE JÁNOS TETŐ FED ó MESTER S8MPÉ5T, L, KARŰÜ?3A-ífir 16. TELEFON: 6S-5-5S S. DUSKJ4 ÉS Í3I£DLMAYER.= KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLÖZTETÉÍJ-. LÉGSZESZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜRDÖBERENDEZÉS-, CSATORNÁZÁS ÉS IPARI CSÖVEZETEK- BERENDEZÉSEK VALLALATA BUDAPEST, II-, BATTH YÁN Y-UTC A 67/69. SZÁM TELEFON : 55-9-57. KRAL GYULA kőfaragómoster, fe6- és márvány telepe ^ ^ i. YA’ BUDAPEST, III., LAJOS-U. 77/79 BUDAKALÁSZ ! TELEFON : 62-4-88 TRAUE ÖDÖN aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X, Rezsö-tér 3. Tel: 41-1-65 SMráftJál KŐSZÉHBtefl B.T. építőanyag ipara: Budapest, V., Sas-atca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár« Lábatlanban ...................évi telj. kép. 12.000 r. Mé tusgyáraJk« Lábatlanban................... c < < 5.000 < Dorogon ..........................t ( « 8.000 « Téglagyárait i Bnda-UJlak Kőbánya Nyergesujfaln ...» < * 80,000.000 drb. Cserépgyájr i Bnda-Ujlak . . . . « c * 8,000.000 drb. FREUD FRIGYES VI., Teréz-körut 19. Telefon s 11—2-91. Csavarok vas-, acél és sárgarézből, Witw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú präclziös csavarok. zaTUíGSUÁM LUMENJELZÉSO LÁHPASOHOZAT WATT KÓSZOl i .Will SZÍfÜZi HÉfilpiiÉllte Szigoron elbírálják g színházi válialkozásokaí ifaürviSloisgás a II. kerfilet cs Óbuda hOzöII A rózsadombiak revíziót kérnek a beliigiintüitszfertfil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom